Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

Párt és oártéoítés Határozataink, törvényeink végrehajtásának ellenőrzése a tömegkapcsolatok megjavításának fontos eszköze . PARTUNK Központi Vezető* sége történelmi jelentőségű jú­niusi ülése óta számos nagyje­lentőségű párt- és kormányhatá­rozat jelent meg dolgozó népünk életszínvonala növelése, kulturá­lis felemelkedése, a párt, állami és tömegszervezeti munka meg­javítása érdekében. E határoza­tokat összességükben és egyen­ként is — ahogy ezt a tapaszta­lat igazolja — megyénk minden dolgozója megelégedéssel és he­lyesléssel fogadta. Ez azt mu­tatja, hogy pártunk politikájá­ban, kormányzatunk intézkedé­seiben kifejezésre jut munkás­osztályunk politikája, népünk legigazibb érdeke, Megyei pártbizottságunk kez­deményezése nyomán mind szé­lesebb méreteket ölt megyénk sajátos mezőgazdasági kultúrá­jának felvirágoztatását célzó tö­rekvés a szőlő, gyümölcsös, a paprikatermesztés, az állatte­nyésztés, stb. területén. Terme­lőszövetkezeti parasztságunk felismerve a halastó létesítésé­ben rejlő nagyszerű lehetősége­ket, tudva, hogy például a ha­lastó építésével minden kiter­melt köbméter föld után 3 fo­rint 75 fillért, minden újonnan telepített kát. hold szőlő után 2500 forintot fizet államunk, így ezidáig több mint 80 halastó, 620 kh. szőlő telepítésére adott be igénylést. Hartán például a »Béke« tszcs-ben már 25 kh. gyümölcsös telepítése után a szántást is elvégezték, Ugyanitt a »Lenin« tszcs 10 kh. gyümöl­csös telepítését, halastó létesíté­sét vette tervbe és a 300 férő­helyes birkahodály építését már meg is kezdte. A tények egész sora igazolja, hogy a termelő­szövetkezeti parasztsághoz ha­sonlóan az egyénileg dolgozó parasztok is egyre jobban fo­kozzák gazdaságaik fejlesztését. Számtalan értékes javaslat hangzott és hangzik el a dolgo­zók által írott levelekben a kü­lönböze értekezleteken és gyű­léseken a politikai és gazdasági munka megjavítására egyaránt. VAN TEHAT javaslat, kezde­ményezés bőven. Mindez azt . mutatja, hogy a dolgozókban megvan a lelkesedés és az aka­rat a kormányprogramra meg­valósítására. Éppen ezért meg kell értse minden párt, állami, tömeg­szervezeti és gazdasági ve­zető, hogy az az egészséges viszony, amely most van ki­alakulóban a párt és a tö­megek között, csak úgy fej­lődhet és erősödhet, ha a dolgozók jogos észrevételei, panaszai, kezdeményezései megoldást nyernek. Most munkánk egyik legfontosabb feladatává a hozott határo­zatok végrehajtásának ellen­őrzését, az elhangzott javas­latok elintézését kell állí­tani. Lenin hangsúlyozta, hogy a szervezeti munkában a legfon­tosabb az emberek helyes kivá­lasztása és a végrehajtás ellen­őrzése. Ez a lenini tanítás azon­ban munkánkban nem érvényesül megfelelően. A mulasztásért el­sősorban megyei pártbizottsá­gunkat terheli a felelősség, mert ellenőrző tevékenysége sokszor futólagos és a munka megjaví­tását célzó javaslatok sablohos recepteket tartalmaznak. Megyei bizottságunk funkcionáriusai az ellenőrző munkára nem mindig készülnek fel megfelelően, álta­lában a helyi vezetők tájékozta­tása alapján foglalnak állást egy-egy kérdésben. Előfordult több esetben, hogy az ellenőr­zés csak a negatívumokat, az úgynevezett »szenzációt« hozta felszínre és általában csak a tények regisztrálásában, fényké­pezésében jutott kifejezésre. — Mivel sok még a belső ülésezés, a végnólküli értekezlet, így párt- bizottságunk tagjai keveset tar­tózkodnak kint a területen, nem Ismerjük megfelelően a hozott határozatok végrehajtásának ál­lását. Ezek és egyéb hibák, me­lyek megyei bizottságunk mun­kájában megtalálhatók, még na­gyobb mértékben érezhetők já­rási, városi bizottságainknál és alapszervezeteinknél, PARTSZERVEZETEINK ve­zetői részéről számtalan ígéret hangzott ugyan el a kollektív vezetés elvének fokozottabb ér­vényesítésére, a pártoktatás tar­talmának és szervezeti keretei­nek megerősítésére, a termelő­szövetkezetben a tagjelölfelvé- teli idő elhagyásával, a tagfel­vétel meggyorsítására, stb. azon­ban e kérdésekben ma sem ér­tünk el különösebb eredményt. A DISZ-szervezetek a parttól a határozat ellenére ma sem kap­nak különösebb segítséget. Da hasonló a helyzet a nők köré­ben végzett politikai munka te­rületén is. Nem megfelelő a ta­nács és a termelés pártlrányi- tása. így történhet meg, hogy például a 81 halastó létesítésére oeadott kérelem ellenére csupán két helyen folyik annak építése. Vagy például a rendelet szerint a kukoricabeadást sertéssel is lehet teljesíteni, azonban sok Községi tanács ezt egyszerűen nem veszi tudomásul. Az ellen­őrzés hiánya miatt fordulhat elő olyan dolog, mint Felsőszentivá- non, ahol az utóbbi hetekben naponta 100 dolgozót idézlek be a tanácshoz a legkülönfélébb ügyekben. Tataházán, Madara­son és másutt a dolgozó parasz­tok a beadott napraforgó után még mindig nem kapták meg az érte járó olajat. Ilyen és ehhez hasonló jelenségeket számos ve­zető azonban egyszerűen tudo­másul vesz. Nagyrészt a pártel­lenőrzés hiányának tudható be a begyűjtés és adófizetés terén lé­vő elmaradás, vagy az adójukat Ki£izetett dólgozó parasztok zak­latása. Termelő üzemeink pártszerve­zeteit, így a gépállomás, állami gazdaság, termelőszövetKezetben lévő pártszervezeteket is megil­leti a termelés, a gazdasági ve­zetés pártelienőrzése. Mégis azt tapasztaljuk, hogy ezzel a joguk­kal nem élnek megfelelően, Sok még a javítanivaló az üzemekben a balesetelhárí­tás, a szociális, kulturális beruházások, a Munka Tör­vénykönyve betartása, a ter­melési tervek jó minőségben 1 való teljesítése területén. A pártellenőrzés, a pártszerve­zetek hiányos munkája mellett komoly felelősség terheli az ál­lami és gazdasági szervek fel­sőbb vezetését is. A megyei ta­nács például eltűri, hogy a ter­melőszövetkezetekből kilépett tagokkal sok helyen lélektelenig járnak el. Emellett a megyei ta­nács özönével küldi ki a külön­böző határozatokat és Körlevele­ket, de azokat már nem ellen­őrzi. A MÉSZÖV például nyu­godtan tudomásul veszi, hogy a népboltok áruellátása sokkal jobb, mint a földművesszövet­kezeteké. Illetékes szervek nem veszik figyelembe például a pet­róleum elosztásánál, hogy hei van villamosítás és hol nincs, A MEGLÉVŐ mulasztások azt követelik tőlünk, hogy hadat üzenjünk a tétovázásnak, a bi­zonytalanságnak, az aktatologa­tásnak. A dolgozó tömegek ha­tározottságot várnak a vezetők­től. Nem elegendő csupán jó ta­nácsot adni, vagy esetleg ígér­getni. Tettekre, a határoztátok végrehajtására van szükség! A dolgozó emberek a Köz­ponti Vezetőség júniusi ha­tározata előtti it'.ővel szem­ben a különbséget, a szocia­lista építés új szakaszát ab­ban mérik le: hogyan elé­gíti ki jogos igényeiket. Ez az új szakasz a párt, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetésben Is kifejezésre kell, hogy jusson, az elhangzott ja­vaslatok, a különböző határoza­tok gyors elintézésében. Tudják a dolgozó tömegek jól, hogy a legjobb kezdeményezés is any- nyit ér, amennyit megvalósíta­nak belőle. A belső pártépítési feladatok csakúgy, mint a gaz­dasági kérdések sorsa, a hatá­rozatok végrehajtásától függ. — Ezért a határozatok, a dolgozók jogos kérelmének megoldásáért minden irányban, lefelé is, fel­felé is következetes harcot kell folytatnunk. A legfontosaob azonban megtalálni a módját helyileg a közvetlen, gyors In­tézkedésnek, mert ez a legered­ményesebb. Abból kell kiindul­nia minden vezetőnek, hogy jó szolgálatot tenni a nép ügyének csak úgy lehet, ha a meghozott Határozatok, elhangzott javasla­tok — amelyek a nép ügyét szolgálják maradéktalanul végrehajtást is nyernek. Foly­tassuk tehát az eddigi gyakor­lattól eltérően sokkal nagyobb lendülettel a harcot az élet minden területén a határozatok maradéktalan és gyors végre­hajtásáért, ÖRDÖG LÁSZLÓ, MB. agit.-prop. oszt. vez. Fordítsanak több gongot a bajai nagygazdaság vezetői a dolgozók szükségletéinek kielégítésére A bajai nagygazdaság dolgo­zói jogosan panaszkodunk ét­kezdéjükre. Tágas, szellős étke­zőhelyiséget építettek számukra, csak éppen megfeledkeztek a kéményépítésről és most a hideg ,dő beálltával a dolgozók hű­vös, fűtetlen helyiségoen kény­telenek étkezni. A nagy gazda­ság vezetői most intézkedtek ar­ról, hogy megkezdődjék a ké­ményépítés. Jogos a dolgozok bírálata, hogy kellő előrelátás­sal már a nyári hónapokban is elvégezhették volna ezt a mun­kát. Az üzemi konyha felszerelése is hiányos. Most a téli időszak­ban mintegy 80—100 dolgozó veszi igénybe a kqnyhát. A dol­gozók, hogy reggelijüket, vagy ebédjüket elfogyaszthassák, ak­kor előbb edényről kénytelenek gondoskodni. Az élelmiszerraktár is foko­zottabb gondoskodást követei. A tisztántartásra kevés gondot fordítanak. A dolgozók tisztál­kodására egyetlen mosdótál éli rendelkezésre szappan és törül­köző nélkül. A bajái nagygazdaság a járá3 állami gazdaságai közül egyedül büszkélkedhet, hogy iskolához jutott. Az iskola felszerelése azonban hiányos. A kispajtások­nak nincs egy ivóvizes edényük, sem poharuk. A gazdaság dolgo­zóinak gyermekei közül többen a városbá járnak iskolába. A gazdaság arról intézkedett, hogy a reggeli vonathoz kocsi vigye ki őket, de arról, hogy délben is kocsival hozzák vissza az isko­lásgyerekeket, arról már megfe­ledkeztek. Az idő viszontagsá­gainak kitéve 4 kilométeres utal kell megtenni a dolgozók gyer­mekeinek, hogy otthonukat >. lér­jék. A bajai nagygazdaság vezetői fordítsanak nagyobb gondot a dolgozók szükségleteinek kielé­gítésére, az emberek nagyobb megbecsülésére. Kultúrház avalas Csávolyon megépült az új kultúrház. Társadalmi mun­kával már csak a kultúrház körzetének rendbehozása folyik. Az új kultúrházat de­cember 21-én ünnepélyes ke­retek között adják át rendel­tetésének. A téli gépjavítás sikere érdekében javítani kell a műszaki szervezést, a dolgozókról való gondoskodást A Kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat udvarán egy­más mellett sorakozna* a kija­vításra váró »beteg« traktorok, hogy tavasszal a gondos kezelés Után ismét dübörgésükkel tölt­sék meg a határt, ekéjük nyo­mán pedig minél nagyobb bő­ségben kerüljön a dolgozók asz­talára a kenyér. Több traktor javítása már fo­lyamatban van. A szerelőcsar­nokban a javítással foglalkozó brigádok gyors mozdulatokkal illesztik össze a traktorok al­katrészeit. A versenytábia 116 százalékos átlagteljesítményt je­lez. A termelési statisztika pe­dig azt mutatja, hogy novem­berben az előirányzott 18 trak­tor helyett csak nyolcat javítot­tak ki. Ezzel kapcsolatosan az üzem főmérnöke több olyan okot közöl, mely valóban gátol­ta a javítási munkálatok sike­rességét. November első nap­jaiban kevés traktor érkezett be. A tröszttől sem kaptak fo- .yamatosan megfelelő csapágya­kat, Bár az előkészületeket megtették a munka sikere ér­dekében, ez azonban nem volt elég alapos. Helytelen lenne azt hinni, hogy egyedül ez az oka a lema­radásnak. Az üzem műszaki ve vetésének fogyatékos irányító tevékenysége is nagymértékben befolyásolta az elmaradást. — Emellett kevés gondot fordítot­tak a versenvszervezésre, a dol­gozók javaslatainak felhasználá­sára. A műszaki vezetésből fa­kadó fogyatékosságokat a dol­gozók saját bőrükön érezték. Vincze Lajos ifjúmunkás eszter­gályos elmondotta, hogy sokszor csökkenti lendületüket az, hogy a munkalapokat csak két-há- rom nap múlva kapják meg s így nem tudják mennyi idő alatt kell egy munkát elvégezni, *— Nincs biztosítva az előfeltétel a versenyzéshez, bár legtöbben szeretnék összemérni tudásukat. A több és jobb munka számuk­ra több keresetet is jelent. A párt* és vállalatvezetés, de a szakszervezet sem vette figye­lembe a dolgozókban rejlő kiak­názatlan kezdeményezést, ver­senykedvet. Csak november hó­nap második felében léptek ver­senybe a traktorjavító brigádok, s ekkor a vezetők rádöbbentek arra, hogy a dolgozók verseny- kedvének felfokozása nélkül nem tudják a tervet teljesíteni. Azonban az ezt követő verseny­szervezés sem volt tökéletes, mert nem adott közvetlenül célt. Nem mélyítette él kellően min­den do.gozóban azt a felelőssé­get, amely reája hárul az elő­irányzott 77 traktor határidőre való kijavításánál, A terv szerint decemberben kétnaponként három erőgép ja­vítását kell elvégezni. Ha hoz­zászámítjuk a novemberi lema­radás pótlását, akkor két nap alatt négy traktort kell kijaví­tani és használatra átadni. Lé­nyegében véve ez azt jelenti, hogy mindén egyes brigádnak naponta 200—220 százalékot kei! teljesíteni. Ez alapos munkát, körültekintést, óriási szorgal­mat és nagy lelkesedést kíván, Az üzem legjobbjai bizonyítják, hogy megbirkóznak ézzel a ne­héz feladattal. Tóth István pél­dája is bizonyság erre. Ezelőtt két hónappal még a hadsereg­ben szolgált. November 20—30-ig 201 százalékot ért él. — Egy kis észszerűsítéssel december 1—10- íg 250 százalékra emelem telje­sítményemet — mondja moso­lyogva. Ez a nagyszerű lelkese­dés az üzem többi dolgozóiban is fellelhető, csak felszínre kell hozni, — jobb munkaszervezés­sel még nagyobb kedvet terem­teni a versenyzéshez. A dolgozók münkalendületét a róluk való gondoskodás fokoz­hatja. Ugyanis a terv teljesítési elválaszthatatlan a dolgozok ügyének intézésétől. Enélkü nincs kellő előrehaladás. Ezért megengedhetetlen és tűrhetetlen állapot az, hogy az ebédlőnek névezett helyiségben 20 embe; mindig állva fogyasztja el ebéd­jét, mert nem jut hely. A fiatal­ság, az üzem szórakozni vágyó dolgozói nem tudnak kulturális életet élni, mert 1951 óta ígér­getik a kultúrterem, az ebédlő felépítését. Az újabb hírek sze­rint 1955-ben egy új javítómű­hely felépítésénél már számítás­ba veszik a kultúrterem, ebédlő és egyéb helyiségek felépítését is. Hogy addig mi lesz, hol ebé­delnek, szórakoznak a dolgo­zók, arra a vezetők közül senki sem tud megnyugtató választ adni, A traktorok javítása mellett a dolgozók munka után szórakoz­ni, olvasni, sakkozni, beszélget­ni szeretnének. Ez nem új do­log. Ez maga az élet. Mindeze­ket nem tudják megtenni, mer1 a vállalatvezetés gondoskodása még eddig nem jutott el. Pedig a kulturális igények kielégítése nem holnap, hanem már ma kí­ván tetteket. Az a dolgozó, aki érzi, hogy a vezetőség törődik igényeivel, szorgalmasabban vég­zi munkáját, bátrabban szembe­száll a nehézségekkel, alkotó- készsége növekszik, A dolgozók jelentős része szívügyének tekinti a traktorok ídőelőtti kijavítását. Ezt a lel­kesedést a vállalatvezetésnek a gondoskodáson keresztül fokozni kell. A tröszHöl pedig azt ké­rik az Üzem dolgozói, hogy fo­lyamatosan biztosítsa a szüksé­ges alkatrészeket s ezzel segítse a traktorok gyors, pontos kija­vítását. 1954. évi tervükön dolgoznak A Kecskeméti Gyufagyárban a vezetők és dolgozók arra tö­rekednek, hogy necsak mennyiségi tervüket, hanem a gyufa minőségét is állandóan javítsák. Ez a törekvésük meghozta a várt sikert. A gyufaipari vállalatok között folyó minőségi ver­senyben az első helyre kerültek. Az üzem legjobbjai a sztaha­novisták példás munkájukkal segítik előbbre az üzemben folyó versenyzést, a terv teljesítését. Legtöbbjük jóval megelőzte az időt. Boda Istvánné, aki 15 éve dolgozik az üzemben és jelve- nyes sztahanovista, december 1-én 1954, évi február havi tervét teljesítette. Újvári Mária kétszeres jelvényes sztahanovista címkéző brigádvezetőt is szorgalmas, lelkes munkájáról ismerik. Több mint 26 éve végzi ezt a munkát. Jelenleg 1954. évi január 13-i* tervét teljesíti. A »szakma legjobb dolgozója« címért folyó ver­senyben pedig a harmadik helyezést érte el. A Kecskeméti Ruházati RÍSZ dolgosaihoz A kormányprogramm elhang­zása óta vállalatunk is fokozot­tabb mértékben gondoskodik a dolgozók jobb munkakörülmé­nyeiről, egészségének védelmé­ről. Felsőbb szervünktől megfe­lelő összeget kaptunk téli védő­ruha beszerzésére. Ennek időben való elkészítése érdekében a Kecskeméti Szabó KTSZ dolgo­zóival megkötöttük a szerződést, hogy a téli idő beállta előtt megfelelő vattaöltönyt készíte­nek számunkra. Az anyag is időben rendelkezésükre áilott. A szerződés megkötése óta már elég hosszú idő telt el, de a vattaruhából még mindig nem kaptunk semmit. Szeretnénk, ha a Szabó KTSZ dolgozói megértenék azt, hogy a téli időben szükségünk van a vattaruhákra, mert a szabadban végezzük munkánkat. 64/5 Anyagellátó Vállalat rakodó munkásai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom