Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

Ahogy a 'két emberöltő viharait átélt fenyőfák között megpil­lantjuk a márványba faragott emberfejét, a máit század vegére képzeijuk néhány pmanatra magunkat. 1895-oen eme.téii ezt az emléktáblát Miklós Gyulának, a »hazai szőlőtermelés jellies eiő- muzdítojanali«. Piaantsuns tehát vissza a múltba. Az 1880-as évek tájékán a filoxera-vesz pusztította ei a hegyi szőlőfajtáit erteites termeteit. Felmerült a homoki szöiöműveies jelentősege. Kecskemet varos felajánlja 210 hold birkajáráscs területét, hogy ott szőlészeti szakiskolát létesítsenek, ahol a szőlőművelés szaitembereit kepe­zik ki. Miklós Gyula, az altkori országos borászati kormánybiztos kapta azt a feladatot, hogy megszervezze a szakoktatást. Először vincelleritépző, később sző.ész- és boraszitepző iskola iétesü.t. 1949 óta mint Szőlészeti Kutatomtézet szerepei, amelyből hét van az országban. Közülük kettő Kecskeméten. A Mathiasz- teiepről mar írtunk, amelyet méltán nevezhetünk csemegeszőlőink szülőföldjének. A homoki tömegtermő borszóiőfajták kísérietezésé pedig itt Miklós-te.epen, a Szőlészeti Kutatóintézet kísérleti teie- pen történik, A telep az előbb említett Miklós Gyuláról nyerte a nevét. Host különösön érdekes, ha a telep munkájáról írunk, hiszen a kormányprogramm megjelenese óta fellendült a termelési kedv a szőiőtermeiéi vonalán is. És hogy a szőlőter­melésben mennyire érdekelteik megyénk egyes vidékei, arról csak egy jellemző példát emlí­tünk meg. Az 1947-es statiszti­kai kimutatások szerint Kecs­kemét 86,000 lakosa közül szőiő- és gyümölcstermeléssel foglal­kozott 47.284 személy (ebben a számban a családtagok is benne foglaltatnak). Bognár Károly, a telep veze- tőkutatoja érdekes felvilágosí­tásokat ad az intézet eddig, munkájáról és a jövő terveiről. — A kutatási munka 1949- ben indult meg. A telepen két kutató és egy tudományos mun­kaerő dolgozik. Az intézet fel­adata: országos vonatkozású szőlészeti és borászati problémák kutatása mellett a homoki szó- lőkultúra jellegzetes kérdései­nek vizsgálata és megoldása. Egyetemes feiadata az alacsony termésátlagok emelése. Ennek érdekében foglalkozunk elsősor­ban nemesítéssel. Célunk a ho­moki tömegtermő szőlőfajták, ilyenek a kadarka, sárfehér, mézesfehér, kövidinka, ezerjó, €tb. javítása. Különösen fontos a kadarka javítasa. Tudvalevő, hogy a kadarka kiváló biológiai értékekkel rendelkezik, — han­goztatja a vezető kutató. — Bő- termő. edzett, bírja a gyalog­művelést, teljesen alkalmazko­dott a helyi klimatikus v.szo- myokhoz és emellett a nagynö- zönseg előtt igen kedvelt a bo­ra. Van azonban két nagy hi­bája. Először vékony a bogyó- héj és emiatt hamar rothad, másodszor nincs a húsában fes­tőanyag, csak a bogyóhéjban Emiatt jószínű, piros bort csak ritkán nyerhetünk tőié. E két hibának javítása központi ne- mesítési feladatunk. A kadar­kát vastagabb bogyohéjú és színanyagban gazdag szőlőfaj­tákkal kereszteztük. Az utódo­kat szaknyelven magoncoknak hívjuk. Az első keresztezésen magoncai termőre fordultak és már az első fürtök biztató kilá­tással kecsegtetnek. — Ugyancsak a hibák ki­küszöbölésére törekszünk a sár- fehérnél, ahol a cukortartalmat íiisarjuk foKozm és az érési idői e.őbbre hozni. Az ezerjónál is a rothadas megelőzése végett a bogyóhéjat kell vastagitani és így tovább minden szőlőíajtáná törekedünk a tökéletesítésre. A kutatóintézetben a magón- cokat az első évben üvegházban nevelik. Ez az üvegház 1950- ben készült el, de építésé még mindig nem fejeződött be. Eddig mintegy félmillió forintot kö.tői­tek rá. Jövőre még egy szárny­nyal kibővítik és rendbehozzák a fűtőberendezést is, mert az még mindig nem megfelelő. FIlátogatiiiiK az üvegházba, ahol egymásután sorban — a fajta megjelölésével — sorakoz­nak fel az új »fajtajelöltek«. — Jelenleg közel 4000 magon- cot figyelünk meg — hangoztat­ja Bognár Károly. Most más témára terelődik a szó, hiszen a kutatóintézet mun­kája olyan sokirányú, hogy hosszú idő kellene ahhoz, hogy észietesen minden kérdést meg­beszéljünk, vagy részletesebb felvilágosítást kapjunk, mélyeb­ben beletekintsünk a homoki szőlőkutatás műhelyébe, — Fontos feladatunk: — mondja a vezetőkutató — az ok­szerű talajerő visszapótlás kér­désének kutatása. Ez a feladat is igen sokirányú. Igen sok részletproblémából tevődik ösz- sze. De a iegienyegesebb mégis a homok humusztartaimanak szerves potanyagokkal való nö­velése és a homok kedvezőtlen, fizikai szerkezetének, vízgazdál­kodási körülményeinek javítá­sa. A szervespótanyagoknak azért van nagy je.entősége, mert istaitótragyaval nem tud­juk kielégíteni a szőiőtaiajok sürgetően jelentkező numusz- igényet. Figyelembe kell venni azt is, hogy 10 év óta nem kap­tak trágyát, vagy nem megfele­lően lettek trágyázva a szőlőink Egyes szőlőterületeink pusztulá­sa jórészt ennek tulajdonítható. — Különösen bevált, mint azt a legújabb kísérletek igazol­ják, a szerves pótanyagok kö­zött a tőzeg. A tőzegtrágyázas kísérletek azt igazoljak, riugy a lomokban 30—40 centimeter mélységben elhelyezkedő tőzeg­csík a legaszályosabb nyárban is elegendő vizet biztosít a gyö- íérzetnek. Az öt éve ío.yo tő- tegtrágyázási kísérletek scran az a parcella adta a legjobb eredményt, amely kétévenként 50 mázsa tőzeget, 4 mazsa péti- sot, 1 mazsa szuperfoszfatot es 1.7 mázsa káiisót kapott. A tő­zeg mellett a lignittel, venyige­vei és egyéb szerves anyagokká is folynak megfigyelések, A vezető Kutató áttér most egy másik jelentős kutatási ág magyarázatára — a metszésre A kutatóintézet igen jelentő- feladata, hogy egyes fajtáikra a viszonyaink között legaifcaima- sabb metszési műveiésmódot megállapítsa, illetve kikutassa Több szőlőfajtával folynak évek óta a kísérletek arra néz­ve, hogy milyen metszéssel (rö­vid csap, hosszú csap, íéiszái- vessző, stb.) nyerhetünk évrői- évre magas hozamot, anélkü. hogy a tőkeáitág legyengülne, vagy megsínyiené a metszést. — Ugyanakkor a kordon (ala­csony lugas) művelés különféle módjait is vizsgáljuk, — foly­tatja a felvilágosítást a kutató. — A többéves kísérleti eredmény az erősen legyengült szőlőállo­mányban a rövidmetszés, vagyi> a rövid csap létjogosultságára utal a tömegtermő fajtáknál. — Egyébként megjegyzendő, hogy a kordonművelés bevezetése a nagy tőkefejelhalás és klima­tikus viszonyaink maitt óvatos­ságra int, A gépesítési kísérletekről Varga Antal tudományos mun­katárs tud bővebb tájékoztatást adni. ö az, aki például a Feno- mén—Futura lóvontatású moto­ros permetezőgépeket átalakí­totta — egy újítással — szőlő- permetezésre. A gépesítési kí­sérletek arra irányulnak — han­goztatja —, hogy jó fogatos nyi­tó- és fedőekéket, kultivátoro- nat kisértetezzünk ki a aolgozo parasztság szamára és a perme­tezést gépesítsük. Egyébként az uj fedő- és nyitóekék, valamint a kultivátorok szériagyártása rö­videsen megindul. — Van egy másik fontos irá­nya a kutatómunkánknak — mondja Bognár Károly — még­pedig a kórtani kísérletek, amelynek legfőbb problémája a peronoszpóra elleni védekezés tökéletesítése. A peronoszpóra életmódjának tanulmányozása és a rézgá.icpótló szerek eloirálása. Már ebben az évben is a kis- és nagyparceilákon számtalan új hazai és külföldi szert próbál­tunk ki, amelyek közül néhánj védóhatásában megközelíti a réz- gálicot. — Lehet még beszélni a bo­rászati kísérletekről, amelyek a fajéiesztők nemesítésére, az er- .edés lefolyásának tanulmányo­zására irányulnak. Kikutattuk a borvidék legalkalmasabb faj­A minisztertanács határozatot hozott és utasította a gépipari minisztériumot a gépjavítások­hoz szükséges alkatrészek le­gyártására. A máit évtől elté­rően több alkatrész áll rendel­kezésünkre, hogy gépeinket ha­táridőre és jóminőségben kija­vítsuk. Gépállomásunk dolgozói ko­moly vállalásokat tettek erre. A niba ott mutatkozik, hogy a megyei igazgatóság még mindig nem támogatja eléggé elhatáro­zásainkat. Most is a 10-i határidővel el­vesztettünk 70 darab olyan csap­ágyat, amelyekre már az elmúlt napokban szükség lett volna. Nem kaptuk meg az anyagvá­sárláshoz szükséges béiyegeliát- mányt — ezért veszett el a 70 élesztőjét. A fajélesztő az erje­dést meggyorsítja és a magas cukortartalmú mustokat is tel­jesen kierjeszti. Sokirányú munka folyik tehát a kutatóintézetben. Ezt a munkát csak az elmélet és a gyakorlat helyes összekapcsolá­sával lehet megoldani. A kutató intézet 430 fajta szőlő gyűjte­ményével rendelkezik és ez ad alapot a nemesítési munkához, Ez a gyűjtemény egyedülálló az országban. Az intézet kutató-i munkája iránt külfö.dön is nagy az érdeklődés. Szovjet, bolgár* csehszlovák kutatók jártak a te-> lepen és tapasztalatcserét tar-« tottak a magyar kutatókkal. — KutatótelepünK munká-» ja még elég fiatal — mondja Bognár Károly. — Hiszen ne-* künk szőlőkutatóknak több év kell hozzá, hogy egy-egy egye- det előállítsunk. Mi a gyakor­lati és az elméleti kutatómun­kán kívül szakiskolákban elő­adást tartunk, szakfü leket ké­szítünk a szőlőművelésről, ta­pasztalatcseréket tartunk. Patro­náljuk a hetényegyházi Micsu­rin termelőszövetkezetet. Igen tevékenyen vettünk részt a me­gye szőlőtermelési tervének ki­dolgozásában. A Szabad Föld Téli Esték szőlészeti előadásai­nak anyagát is kidolgoztuk. Az a célunk, hogy az elhanyagolt homoki szőlőkultúrát ismét fel­virágoztassuk. Azt akarjuk, hogy a világhírű magyar homo­kiborok sokkal nagyobb meny-* nyiségben kerüljenek a világ­piacra. csapágy, amelyet 10-e után mint központi készletet helyeztek át, A bélyeg-ügyben személyesen járt az igazgatóságon az anyag- beszerző elvtárs, majd pár nap­ra statisztikusunk. Nagy Iván eivtársat kereste, hogy megér- deklődje: mi van, a bélyeggel? Nagy elvtárs nem volt jelen. —* Helyette Simonná etvharsnö minden magyarázat nélkül azzal utasította el a statisztikust, hogy már postára adták. De ez 3-án történt és 11-én a bélyeg még nem érkezett meg. Kérjük, hogy a megyei igaz­gatóság minden osztálya tekint­se szívügyének a gépjavítást és támogassa a gépállomásokat vál­lalásaik teljesítésében. Tarcali Zoltán pol. helyettes, bácsalmási gépállomás. 70 darab csapágyunk veszett el... 7őol van a halasi csipke ? A MÚLT SZÁZAD kilencve- **■ nes éveiben Dékány Arpail városi rajztanár összegyűjtötte a halasi népviselet motívumait. Ebből az ősrégi formai művészét­ből hozta létre Markovits Maria iparművészeti tanítóval együtt a halasi csipkét. Markovits Mária már az iskolapadból maga köré gyűjtötte az egyszerű parasztiá- nyokat, a csipkekészítés későbbi művészeit. fl~|TVEN ÉVE indult el diadal- v más útjára n halasi csipke. 3904-ben megkapta a kereskedelmi minisztérium díját. Kecskeméten diplomával, Budapesten arany­éremmel tüntették ki. De gyorsan túlröppent az ország hatarain is — s a külföld még többre értékelte, mint saját hazája. 1904-ben Ame­rikában a Saint-Louis-i világkiállí­táson megnyerte a nagydíjat. 1906- ban a milánói kiállításon tüntet­ték ki. 1908-ban a londoni magyar kiállításon aratott sikert, majd Pá­rizsban kapott több dijat,. A halasi csipke mpltó versenytársa lett a brüsszeli, velencei csipkének. KISKUNHALAS, ez a több, mint 500 éves város pulyká­ja, Kifíer-körtéje mellett a csipke révén vált emlegetetté világszerte. A halasi csipke a világ minden tájékát bejárta. Sok külföldi a vá­rost is felkereste miatta. 1936-bau a város házat építtetett a csipkének, a vasútállomás mel­lett. A virágágyakkal övezett, hófe- hértornácos Csipkeház a város leg­szebb látványossága volt. Szobái­ban szorgos munka folyt évtizede­kén át: Markovits Mária vezetésé­vel 40—50 lány varrta a csipkét. A HALASI CSIPKE: művészi ' munka terméke. Pajtáját tekintve varrott csipke. A leg véko­nyabb cérnából, a legfinomabb tű­vel öltésrói-öltésre neszül. Több külföldi csipkénél kisebb-nagyobb mértékben kész anyagot, úgyneve­zett fátyol-mezőnyt használnak. A halasi csipke minden centimétere kézimunka. A csipkekészítesnek ez a leglassúbb, legnehezebb módja, — de éppen így születnek a legszebb művészi alkotások. A csipke mintáját erős perga- mentre rajzolják tussal. Ezt vékony háityapapírral borítják, majd az egészet, vászonra erősítik, rámába szorítják. Kidolgozása lassú, szemrontó, művészi kezet igénylő munka. A kész csipke tüllszerű, áttetsző, lenge. Szinte egy lehellet elfújja. SZÉPSÉGÉT. művészi kii- lönlegességét több tényező alkotja. Anyaga az egyszerű fonál. De amíg egyetlen más csipkefaj cá ban sem találunk 8—10 öltésválto­zatnál többet, addig a halasi csipke készítői 39 fajta öitésmúdot alkal­maznak. Ezzel érik el. hogy bár a csipke egyszínű, de árnyalatai van­nak. Az öltések változatával ugyan­azon az alaprajzon más és más ha­tású darabok készülnek. A csipke jellemzői az er^eti ma­gyar minták. ke.retha foglalva. A keret művészi, fátyolszerű megoldá­sa adja meg a halasi csipke jelleg­zetes szépségét, igazi csipntszerősé­gét, ez különbözteti meg minden más fajtától. ||Oh TALÁLHATÓ MA ez a világhíres csipkefajta? Népművészeti boltokban — sehol. Kalocsán, ha megyei eredetű nép­művészeti alkotást kérsz — matyó- b önzéseket tesznek eléd. Kecskemé­ten dunántúli, sárközi alkotásokat kínálnak... Keressük talán szülővárosában: Kiskunhalason? Hosszú ideig nem leled nyomát itt sem. A Osipkeház, a város ré­gi büszkesége — ma igen mos­tohán áll. Parkját gaz verte fel. Falairól évek óta hullik a mész, piszkos, elhagyatott. A háborúban tönkrement, de kilenc év nem volt elegendő a rendbehozatalához? A halasi csipke műhelyénél meg­felelőbb helyet nem talált a város vezetősége sportöltöző céljára?.., VÉGÜL ELJUTSZ kereső uta- " don a Zöldfa-utca 16. szám alá. Itt lakik a 78 éves Markovits Mária. Fiatalságát, élete 50 évét áldozta a csipkének. A csipkevarrás művésznemzedéket nevelte fel ez idő alatt. Keze munkáját, tanítvá­nyai tehetségét világszerte cso­dálták, dicsérték Most elhagyottan, elfelejtve él. Valami kevés segélvt kap a várostól«. S a szoba világos sarkában végre felfedezed a halasi csipkét. Egyetlen leány az egész városban; Papp Amália varrja a csodálatos mintákat. AMIT PAPP AMALIA cl- mond, azt csak fejcsóválva és — _ szégyenkezve lehet hallgatni. Szégyenkezve mindazok helyett is, akiknek nemtörődömsége, közönyo miatt ide jutott a halasi csipke. — A háziipari ktsz nem tud ne­künk munkát adni... 1950-ben még Sztálin elvtárs születésnapjára ké­szítettünk szép térítőt... Tavaly is dolgoztunk néhányan. De csak párhónapi munkát adtak, azért sem kaptuk meg fele pénzünket... így mindenki elszéledi máshova dol­gozni. Magam maradtam. 18 éve csinálom, az iskola padjából a csip­ke mellé kerültem, véteknek tar­tom abbahagyni. Pedig, ha, így foly­tatódik, akkor már csak híre marad majd meg a halasi csipkének. Pe­dig most különösen de szépen virá­gozhatnék Halason a csipkekészí­tés, csak egy kis megértés, szív kel­lene... az illetékesek részéről... MARKOVITS MARIA. Papp iTi Amália b a többi halasi csipkeművész nevében kérdezzük: Nem lenne ideje kiemelni a fele­dés, az elhanyagoltság zugából me­gyénk, országunk e hírneves büsz­keségét, dolgozó népünk alkotó tehetségének e világot bejárt bizo­nyítékát? ! Gáspár Klára*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom