Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

csoportja szerint kát. holden-1 Az évi terménybeadási kötele­ként búzakilogrammban a kö- zettség a szántó és rét együttes vetkező: | területe után kát. holdanként. Szántó és rét együttes te­rülete I, II.. III. IV. V. VI. VII. Kataszteri csoportban búzakilogramm (2) A terménybeadási kötele­zettség csoportokra osztására, teljesítésének módjára és mér-, séklésére ugyanazok a szabályok irányadók, mint a többi terüle- lek után megállapított termény­beadási kötelezettségnél. (1) Az állami tartalékföldekbÓl haszonbérelt szántó- és rétterü­letek után a húsbeadási kötele­zettség kát holdanként húskilo­grammban a következő: Mezőgazdasági Egyénileg termelő- gazdálkodó szövetkezetek termelők évi húsbeadási kötelezettsége kát. holdanként húskg-ban Hat aranykoronánál kisebb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartaléktőid esetén A) sertésbeadás B) baromfibeadás C) tojásbeadás D) szabadválasztású húsbeadás Hat aranykorona vagy ki­sebb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalék­föld esetén A) sertésbeadás B) baromfibeadás C) tojásbeadás D) szabadválasztású húsbeadás (2) Az 1954. évben külön ked­vezményként a hat aranykoro­nánál kisebb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékföldek után a teljes húsbeadási kötele­zettséget, a hat aranykorona vagy annál nagyobb átlagos ka­taszteri tiszta jövedelmű tarta- Sékföldek után pedig a húsbe- adási kötelezettség 50 százalé­kát el kell engedni. (3) A tartalékföldekre megál­lapított húsbeadási kötelezettsé­get minden termelő a húsbe­adási kötelezettség teljesítésére beadható bármilyen élőállattal, vagy állati termékkel teljesít­heti, A teljesítés módjára, a többletsúly elszámolására, a tár­sulásra és a húsbeadási kötele­2.— Ü.30 0.20 1.10 4.— 0.60 0.40 2.20 ' 3.— 0.60 0.60 1.80 6.— 1.20 1.20 3.60 zettség mérséklésére ugyanazok a szabályok az irányadók, mint a többi terület után megállapí­tott húsbeadási kötelezettségnél (4) Az állami tartalékíöldek- bői vetÁnényeskert céljára ha­szonbérelt 800 négyszögölnél nagyobb szántóterület után éVehként összesen 3 kg. barom­fit és tojást vagy ennek megfe­lelő mennyiségű sertészsírt kel a termelő szabad választása sze­rint beadni. 36. § (1) Az állami tartalékföldek bői haszonbérelt szőlőterületek után a szőlőterület minőségi osz­tályozása Szerint az alábbi bor­beadási kötelezettséget kell tel­jesíteni; I. osztályú szőlőnél II. osztályú szőlőnél III. osztályú szőlőnél IV. osztályú szőlőnél <2) Az állami tartalékföldekből haszonbérelt szőlőterületek után megállapított kedvezményes bor­beadási kötelezettség további mérséklésének csak elemi kár esetében van helye. A borbe­adási kötelezettség teljesítésére ugyanazok a szabályok irány­adók, mint a többi szőlőterüle­A tájegység szerint megállapított borbeadási kötelezettség 75 százalékát 50 százalékát 25 százalékát borbeadási kötelezettség nincsen tek után megállapított borbe­adási kötelezettségnél. (3) Ha az állami tartalékföl­dekből haszonbérelt szőlőterület után az összes borbeadási köte­lezettség az ötven litert nem éri el, borbeadást nem kell teljesí­teni. VII. rész Beadási árak 37. § (1) A beadási kötelezettség teljesítésére beadott mezőgaz­dasági termékekért a termelő részére — a 2. bekezdésben fel­sorolt termékek kivételével — változatlan vételárat kell kifi­zetni. (2) A jelen törvényerejű ren­delettel megállapított beadási ; kötelezettség teljesítésére bé­tádon alábbi mezőgazdasági ter­Bor I. A) területi csoportba tartozó, I. B) területi csoportba tartozó, II. területi csoportba tartozó, III. területi csoportba tartozó Az ország egyéb területén termeit 11 fokos Othello, mélysötét, festő Othello, nem festő Egyéb direkttermő. 38. § U> A beadási árak a megje­lölt minőségre, külön megjelölés mékekért a következő felemelt' vételárat kell kifizetni. Termények q-ként Ft. Bab, gyöngy és lapos 180.— egyszínű és fürj 170.— vegyes 120.— Borsó, Viktória és Express 150.— Lencse, nagyszemű 220.— középszemű 200.— kisszemű 180.— Literenként Ft. 13 fokos 5.— 13 fokos 4.16 12 fokos 3.06 12 fokos 2.70 nem direkttermő. 2.31 10 fokos 1.75 10 fokos 1.30 10 fokos 1.05 hiányában szokványminőségére vonatkoznak. A megjelölt mi­nőségnél. illetve a szokványmi­nőségnél jobb minőségű árukért felár illeti meg a termelőt, a gyengébb minőségű áruknál pe­dig levonást kell alkalmazni. (2) A beadási árakkal kapcso­VIII. latos átvételi és fizetési feltéte­leket, valamint az eltérő minő­ség esetén alkalmazandó minő­ségi felárat és levonást az ille­téke« árhatóság szabályozza. rész A beadási kötelezettség- megállapítása és teljesítése 39. § (1) Az egyes termelők beadási kötelezettségét a lakóhelyük sze­rint illetékes községi (városi, *vá' rosi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek beadási köte­lezettségét pedig — a székhe­lyük szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának közre­működésével a járási tanács (járási tanáccsal egy tekintet alá eső városi tanács) végrehajtó bizottsága állapítja meg. A Bu dapesten lakó termelők beadási kötelezettségét földterületük fek­vésének helyén -kell megállapí­tani. Ugyanezt a szabályt keli alkalmazni minden olyan terme­lőnél, aki nem abban a megyé­ben lakik, amelyben földterülete fekszik, kivéve, ha lakóhelye a Közvetlenül szomszédos megye­ben van. (2) A helyi tanácsok végre hajtó bizottságai minden évben szeptember 30-lg a termelőkkel egyénenként egyeztetik a be­adás alapjául szolgáló terület nagyságát, megtárgyalják a kö­vetkező évi húsbeadási és tejbe­adási kötelezettséget és a ter­melő meghallgatásával megá.la­pítják, hogy húsbeadási és tej­beadási kötelezettségét milyen mezőgazdasági termékekkel, mi lyon időpontban teljesíti, számí­tásba véve a jelen törvényerejű rendelet alapján a termelőt meg­illető mentesítéseket és mérsék­léseket A terménybeadási és borbeadási kötelezettség teljesí­tését minden év február 1. és március 31, között kell a terme­lőkkel egyénenként megtár­gyalni. Ugyanakkor a beadás alapjául szolgáló területet — az időközben bekövetkezett váltós zásokra figyelemmel ■— felül kell vizsgálni és a változásoknál: megfelelően a húsbeadási és tej beadási kötelezettséget is ki kel] igazítani. 3. A termelő a beadási köte­lezettség teljesítésre minden év­ben a beadási kötelezettség egyénenkénti megtárgyalása so­rán meghallgatásával megálla­pított és beadási könyvébe be- jegyzet mezőgazdasági terméke­ket köteles beadni, 4. A termelő a beadási köte­lezettség megállapítása ellen a beadási könyvébe történt be­jegyzéstől számított nyolc na­pon beiül a végrehajtó bizott­ságnál felszólalhat és a beadási könyvébe bejegyzett bármilyen adat helyesbítését kérheti. A községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának felszólalás tárgyában hozott határozata ellen tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye a közvetlen felettes tanács vég­rehajtó bizottságához, 40. § (1) A beadási kötelezettség teljesítésére az előírt meny nyiségi és minőségi feltéte­leknek megfelelő mezőgazda­sági termékeket kell beadni. (2) A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges me­zőgazdasági termékeket az előírt batáridőben az illeté­kes állami, vagy szövetke­zeti gyű j tőtelepekhez kell be­adni. A baromfit, tojást és zsírt abban a községben, vagy városban kell beadni, almi a termelő beadási kütclezettsé­ét megállapították. (3) A termelő a mezőgazda- sági termékeket a begyűjtő- telepen, útvevőhelyeu, vagy vasúti kocsiba rakva a leg­közelebbi vasútállomáson kö­teles átadni. Vasútállomásra szállítás esetében a termelő részére az illetékes árható­ság által megállapított fu­vartérítést kell fizetni, (4) A beadott mezőgazdasá­gi termékekről a termelő ré­szére az átvétellel egyidejű­leg vételi jegyet kell kiállí­tani. A tej, baromfi, és tojás átvételét a begyűjtési mi­niszter által az élelmiszer­ipari miniszterrel egyetértve meghatározott módon kell igazolni. (5) A beadási kötelezettség teljesítésére a földadón, tér- mónykölcsönön és gépállomá­si díjon felül beadott mező- gazdasági termékek vételárát az átvételkor azonnal, a tej­beadásnál 10 naponként ki kell egyenlíteni. 41. § (1) Azt a termelőt, aki be­adási kötelezettségének az előírt határidőre valamelyik mezőgazdasági termékből nem tesz eleget, a helyi ta­nács végrehajtó bizottsága köteles a beadás teljesítésére azonnal felszólítani, (2) Ha a termelő a beadási kötelezettségét a felszólítás ellenére sem teljesíti, ha­ladéktalanul he kell idézni és a beadás elmulasztásának okát meg kell állapítani. Ha ar termelő beadási kötelezett­ségét valamelyik mezőgazda­sági termékből a saját hibá­ién kívül nem tudta teljesí­teni, a hátralékra a helyette­sítés szabályai szerint más mezőgazdasági termékek be­adását kell előírni, illetőleg az_ élőállatok és állati ter­mékek beadására új határ­időt kell kitűzni. Ha meg­állapítást nyert, hogy'a ter­melő a beadási kötelezettséi- get saját hibájából nem tel­jesítette, a be nem adott mennyiséget 10 százalékkal fel kell emelni és ennek a felemelt mennyiségnek a be­adására háromnapos határ­idő kitűzése mellett fel kell szólítani. (3) Ha a termelő a 10 szá­zalékkal felemelt hátralékot a 3 napos határidő alatt nem adja be, a felemelt hátralékot közadók módjára kell behaj­tani. A behajtás során első­sorban azokat a mezőgazda- sági tei’mékekct kell lefog­lalni. amelyeknek beadását a teímelő elmulasztotta. Ezek hiányában a beadási kötele­zettség teljesítésére alkalma» más mezőgazdasági terméke­ket kell lefoglalni. Az így’ lefoglalt mezőgazdasági terű mékeket a beadási kötelezett­ség teljesítésére a termelő költségén az illetékes állami, vagy szövetkezeti gyüjtőte-* Lephez kell beadni. (4) Ha a hátralékos termelő a. beadási kötelezettség telje­sítésére alkalmas mezőgazda­sági termékekkel nem rendel­kezik, a 10 százalékkal fete emelt hátralék állami sza­badfelvásárlási árát kell köz­adók módjára behajtani. (5) A behajtási eljárás egyes kérdései tekintetében a pénzügyminiszter a begyűj­tési miniszterrel egyetértés­ben a közadók behajtására vonatkozó általános szabá­lyoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. 42. 8 (1) Beadási kötelezettség elmulasztása miatt, a 8800/ 1946/VÏI. 28. M. E. számú ren­delet. valamint az 1950. évi 4. számú törvényerejű ren­delet alkalmazásának — kii lön jogszabályban meghatá­rozandó súlyosabb eseteket kivéve — nincs helye. (2) A mezőgazdasági ter­melés és a begyűjtés köré­ben elkövetett kihágásokról szóló 80/1952/IX. 1G/M. T. számú rendelet hatályát veszti. IX. r e è z Zárőrcndclkezések 43. 8 (1) ïjzen törvényerejű ren­delet 1954 január hó első napján lép hatályba. (2) Az 1952. évi 26. számú, az 1959, évi 4. számú és az 1953. évi 21. számú törvény­erejű rendelet, továbbá a 28/ 1953. VI. 10/M. T. számú ren­delet és az ezek végrehajtá­sa tárgyában kiadott utasí­tások, valamint a jelen törvényerejű rendelettel el­lentétes egyéb rendelkezé­sek egyidejűleg hatályukat vesztik. Az 1953/54. gazdasá­gi évre ezek alapján meg­állapított beadási kötelezett­séget azonban a termelők az előírt határidőben teljesíteni kötelesek. (3) Az 1954 január 1-én fennálló há+rptekokra a be­adási kötelezettség elmulasz­tásának a jelen törvényerejű rendeletben megái lapított! következményeit kell alkal­mazni, ha a termelő a hátra­lékot a begyűjtési miniszter által az 1, paragrafus (4) be­kezdése alapján megállapított határidőben nem adja be. (4) Az állami begyűjtés so­rán a begyűjtési miniszter a» Országos Tervhivatal elnöké­vel egyetértve intézkedhetik a begyűjtött mezőgazdasági termékek elhelyezésére szük­séges raktárak, pincék, tá­rolóhelyek és gyüjtőterlepek — térítés elleneken _ történő — igénybevétele iránt. (5) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról az illetékes miniszterekkel egyet­értve a begyűjtési miniszter "ondosknd ik. (MTI) Meggyorsult a falu villamosítása A Bácskiskunmegyei Épü­letszerelő Vállalat villany- szerelő részlege mezőgazda­ságunk villamosítása terén sikeres munkát végzett. A harmadik negyedév végén a állalat dolgozói elnyerték a ándorzászlót és a vállalat él üzem lett. Állami gazdaságokban, gép­állomásokban és termelő­szövetkezeti csoportokban tegeztek villamosítást. Mun­kájuk révén az idén 78^ he- yeu már villannyal csépel­tek. Ezzel elősegítették azt. hogy az erőgépek egy részét már a nagy mezőgazdasági munka idején a földmunkára állíthatták. A csépléssel egy- időben megindulhatott az őszi mezőgazdasági munka. A napokban fejezték be a báesborsódi állami gazdaság villamosítását. Még ebben az évben négy gépállomást 'ítnnk el ipari árammal, Kis- .uinielegyházán a Dózsa tsz még az idén villanyáraidhoz jut. Ez évben villanyt kap a bugaci állami gazdaság is. Az állami gazdaságok villa­mosítása azt jelenti, hogy ott lehetőség nyílik a gépesítés­re, vagyis bevezetik a fejő- gépeket, a keltetőgépeket és a villanyműanyákat. A vállalat egyre fokozódó mértékben kielégíti a közön­ség szükségleteit is. Nemrég fejezték be Kiskunhalason a villunybevezetést. 25U állami házban kigyúlt a villany­fény. Január elején sorra ke­rül Soltvadkerten 300 állami háznál a villany bevezetésé­re. Uj tanyai iskola Felsőszen ti váll tanyavilá­gában, Cserepesen megnyílt az újonnan épült tanyai is* kola. A dolgozók lelkes öröm­mel fogadták a kulturális lehetőség emeléséről és gyer­mekeikről való gondoskodást. A következő évben a községi iskola is további négy tante­remmel bővül. Mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek Egyénileg gaz­dálkodó ter­melők

Next

/
Oldalképek
Tartalom