Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-13 / 292. szám
csoportja szerint kát. holden-1 Az évi terménybeadási köteleként búzakilogrammban a kö- zettség a szántó és rét együttes vetkező: | területe után kát. holdanként. Szántó és rét együttes területe I, II.. III. IV. V. VI. VII. Kataszteri csoportban búzakilogramm (2) A terménybeadási kötelezettség csoportokra osztására, teljesítésének módjára és mér-, séklésére ugyanazok a szabályok irányadók, mint a többi terüle- lek után megállapított terménybeadási kötelezettségnél. (1) Az állami tartalékföldekbÓl haszonbérelt szántó- és rétterületek után a húsbeadási kötelezettség kát holdanként húskilogrammban a következő: Mezőgazdasági Egyénileg termelő- gazdálkodó szövetkezetek termelők évi húsbeadási kötelezettsége kát. holdanként húskg-ban Hat aranykoronánál kisebb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartaléktőid esetén A) sertésbeadás B) baromfibeadás C) tojásbeadás D) szabadválasztású húsbeadás Hat aranykorona vagy kisebb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékföld esetén A) sertésbeadás B) baromfibeadás C) tojásbeadás D) szabadválasztású húsbeadás (2) Az 1954. évben külön kedvezményként a hat aranykoronánál kisebb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékföldek után a teljes húsbeadási kötelezettséget, a hat aranykorona vagy annál nagyobb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tarta- Sékföldek után pedig a húsbe- adási kötelezettség 50 százalékát el kell engedni. (3) A tartalékföldekre megállapított húsbeadási kötelezettséget minden termelő a húsbeadási kötelezettség teljesítésére beadható bármilyen élőállattal, vagy állati termékkel teljesítheti, A teljesítés módjára, a többletsúly elszámolására, a társulásra és a húsbeadási kötele2.— Ü.30 0.20 1.10 4.— 0.60 0.40 2.20 ' 3.— 0.60 0.60 1.80 6.— 1.20 1.20 3.60 zettség mérséklésére ugyanazok a szabályok az irányadók, mint a többi terület után megállapított húsbeadási kötelezettségnél (4) Az állami tartalékíöldek- bői vetÁnényeskert céljára haszonbérelt 800 négyszögölnél nagyobb szántóterület után éVehként összesen 3 kg. baromfit és tojást vagy ennek megfelelő mennyiségű sertészsírt kel a termelő szabad választása szerint beadni. 36. § (1) Az állami tartalékföldek bői haszonbérelt szőlőterületek után a szőlőterület minőségi osztályozása Szerint az alábbi borbeadási kötelezettséget kell teljesíteni; I. osztályú szőlőnél II. osztályú szőlőnél III. osztályú szőlőnél IV. osztályú szőlőnél <2) Az állami tartalékföldekből haszonbérelt szőlőterületek után megállapított kedvezményes borbeadási kötelezettség további mérséklésének csak elemi kár esetében van helye. A borbeadási kötelezettség teljesítésére ugyanazok a szabályok irányadók, mint a többi szőlőterüleA tájegység szerint megállapított borbeadási kötelezettség 75 százalékát 50 százalékát 25 százalékát borbeadási kötelezettség nincsen tek után megállapított borbeadási kötelezettségnél. (3) Ha az állami tartalékföldekből haszonbérelt szőlőterület után az összes borbeadási kötelezettség az ötven litert nem éri el, borbeadást nem kell teljesíteni. VII. rész Beadási árak 37. § (1) A beadási kötelezettség teljesítésére beadott mezőgazdasági termékekért a termelő részére — a 2. bekezdésben felsorolt termékek kivételével — változatlan vételárat kell kifizetni. (2) A jelen törvényerejű rendelettel megállapított beadási ; kötelezettség teljesítésére bétádon alábbi mezőgazdasági terBor I. A) területi csoportba tartozó, I. B) területi csoportba tartozó, II. területi csoportba tartozó, III. területi csoportba tartozó Az ország egyéb területén termeit 11 fokos Othello, mélysötét, festő Othello, nem festő Egyéb direkttermő. 38. § U> A beadási árak a megjelölt minőségre, külön megjelölés mékekért a következő felemelt' vételárat kell kifizetni. Termények q-ként Ft. Bab, gyöngy és lapos 180.— egyszínű és fürj 170.— vegyes 120.— Borsó, Viktória és Express 150.— Lencse, nagyszemű 220.— középszemű 200.— kisszemű 180.— Literenként Ft. 13 fokos 5.— 13 fokos 4.16 12 fokos 3.06 12 fokos 2.70 nem direkttermő. 2.31 10 fokos 1.75 10 fokos 1.30 10 fokos 1.05 hiányában szokványminőségére vonatkoznak. A megjelölt minőségnél. illetve a szokványminőségnél jobb minőségű árukért felár illeti meg a termelőt, a gyengébb minőségű áruknál pedig levonást kell alkalmazni. (2) A beadási árakkal kapcsoVIII. latos átvételi és fizetési feltételeket, valamint az eltérő minőség esetén alkalmazandó minőségi felárat és levonást az illetéke« árhatóság szabályozza. rész A beadási kötelezettség- megállapítása és teljesítése 39. § (1) Az egyes termelők beadási kötelezettségét a lakóhelyük szerint illetékes községi (városi, *vá' rosi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beadási kötelezettségét pedig — a székhelyük szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának közreműködésével a járási tanács (járási tanáccsal egy tekintet alá eső városi tanács) végrehajtó bizottsága állapítja meg. A Bu dapesten lakó termelők beadási kötelezettségét földterületük fekvésének helyén -kell megállapítani. Ugyanezt a szabályt keli alkalmazni minden olyan termelőnél, aki nem abban a megyében lakik, amelyben földterülete fekszik, kivéve, ha lakóhelye a Közvetlenül szomszédos megyeben van. (2) A helyi tanácsok végre hajtó bizottságai minden évben szeptember 30-lg a termelőkkel egyénenként egyeztetik a beadás alapjául szolgáló terület nagyságát, megtárgyalják a következő évi húsbeadási és tejbeadási kötelezettséget és a termelő meghallgatásával megá.lapítják, hogy húsbeadási és tejbeadási kötelezettségét milyen mezőgazdasági termékekkel, mi lyon időpontban teljesíti, számításba véve a jelen törvényerejű rendelet alapján a termelőt megillető mentesítéseket és mérsékléseket A terménybeadási és borbeadási kötelezettség teljesítését minden év február 1. és március 31, között kell a termelőkkel egyénenként megtárgyalni. Ugyanakkor a beadás alapjául szolgáló területet — az időközben bekövetkezett váltós zásokra figyelemmel ■— felül kell vizsgálni és a változásoknál: megfelelően a húsbeadási és tej beadási kötelezettséget is ki kel] igazítani. 3. A termelő a beadási kötelezettség teljesítésre minden évben a beadási kötelezettség egyénenkénti megtárgyalása során meghallgatásával megállapított és beadási könyvébe be- jegyzet mezőgazdasági termékeket köteles beadni, 4. A termelő a beadási kötelezettség megállapítása ellen a beadási könyvébe történt bejegyzéstől számított nyolc napon beiül a végrehajtó bizottságnál felszólalhat és a beadási könyvébe bejegyzett bármilyen adat helyesbítését kérheti. A községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának felszólalás tárgyában hozott határozata ellen tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye a közvetlen felettes tanács végrehajtó bizottságához, 40. § (1) A beadási kötelezettség teljesítésére az előírt meny nyiségi és minőségi feltételeknek megfelelő mezőgazdasági termékeket kell beadni. (2) A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges mezőgazdasági termékeket az előírt batáridőben az illetékes állami, vagy szövetkezeti gyű j tőtelepekhez kell beadni. A baromfit, tojást és zsírt abban a községben, vagy városban kell beadni, almi a termelő beadási kütclezettséét megállapították. (3) A termelő a mezőgazda- sági termékeket a begyűjtő- telepen, útvevőhelyeu, vagy vasúti kocsiba rakva a legközelebbi vasútállomáson köteles átadni. Vasútállomásra szállítás esetében a termelő részére az illetékes árhatóság által megállapított fuvartérítést kell fizetni, (4) A beadott mezőgazdasági termékekről a termelő részére az átvétellel egyidejűleg vételi jegyet kell kiállítani. A tej, baromfi, és tojás átvételét a begyűjtési miniszter által az élelmiszeripari miniszterrel egyetértve meghatározott módon kell igazolni. (5) A beadási kötelezettség teljesítésére a földadón, tér- mónykölcsönön és gépállomási díjon felül beadott mező- gazdasági termékek vételárát az átvételkor azonnal, a tejbeadásnál 10 naponként ki kell egyenlíteni. 41. § (1) Azt a termelőt, aki beadási kötelezettségének az előírt határidőre valamelyik mezőgazdasági termékből nem tesz eleget, a helyi tanács végrehajtó bizottsága köteles a beadás teljesítésére azonnal felszólítani, (2) Ha a termelő a beadási kötelezettségét a felszólítás ellenére sem teljesíti, haladéktalanul he kell idézni és a beadás elmulasztásának okát meg kell állapítani. Ha ar termelő beadási kötelezettségét valamelyik mezőgazdasági termékből a saját hibáién kívül nem tudta teljesíteni, a hátralékra a helyettesítés szabályai szerint más mezőgazdasági termékek beadását kell előírni, illetőleg az_ élőállatok és állati termékek beadására új határidőt kell kitűzni. Ha megállapítást nyert, hogy'a termelő a beadási kötelezettséi- get saját hibájából nem teljesítette, a be nem adott mennyiséget 10 százalékkal fel kell emelni és ennek a felemelt mennyiségnek a beadására háromnapos határidő kitűzése mellett fel kell szólítani. (3) Ha a termelő a 10 százalékkal felemelt hátralékot a 3 napos határidő alatt nem adja be, a felemelt hátralékot közadók módjára kell behajtani. A behajtás során elsősorban azokat a mezőgazda- sági tei’mékekct kell lefoglalni. amelyeknek beadását a teímelő elmulasztotta. Ezek hiányában a beadási kötelezettség teljesítésére alkalma» más mezőgazdasági termékeket kell lefoglalni. Az így’ lefoglalt mezőgazdasági terű mékeket a beadási kötelezettség teljesítésére a termelő költségén az illetékes állami, vagy szövetkezeti gyüjtőte-* Lephez kell beadni. (4) Ha a hátralékos termelő a. beadási kötelezettség teljesítésére alkalmas mezőgazdasági termékekkel nem rendelkezik, a 10 százalékkal fete emelt hátralék állami szabadfelvásárlási árát kell közadók módjára behajtani. (5) A behajtási eljárás egyes kérdései tekintetében a pénzügyminiszter a begyűjtési miniszterrel egyetértésben a közadók behajtására vonatkozó általános szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. 42. 8 (1) Beadási kötelezettség elmulasztása miatt, a 8800/ 1946/VÏI. 28. M. E. számú rendelet. valamint az 1950. évi 4. számú törvényerejű rendelet alkalmazásának — kii lön jogszabályban meghatározandó súlyosabb eseteket kivéve — nincs helye. (2) A mezőgazdasági termelés és a begyűjtés körében elkövetett kihágásokról szóló 80/1952/IX. 1G/M. T. számú rendelet hatályát veszti. IX. r e è z Zárőrcndclkezések 43. 8 (1) ïjzen törvényerejű rendelet 1954 január hó első napján lép hatályba. (2) Az 1952. évi 26. számú, az 1959, évi 4. számú és az 1953. évi 21. számú törvényerejű rendelet, továbbá a 28/ 1953. VI. 10/M. T. számú rendelet és az ezek végrehajtása tárgyában kiadott utasítások, valamint a jelen törvényerejű rendelettel ellentétes egyéb rendelkezések egyidejűleg hatályukat vesztik. Az 1953/54. gazdasági évre ezek alapján megállapított beadási kötelezettséget azonban a termelők az előírt határidőben teljesíteni kötelesek. (3) Az 1954 január 1-én fennálló há+rptekokra a beadási kötelezettség elmulasztásának a jelen törvényerejű rendeletben megái lapított! következményeit kell alkalmazni, ha a termelő a hátralékot a begyűjtési miniszter által az 1, paragrafus (4) bekezdése alapján megállapított határidőben nem adja be. (4) Az állami begyűjtés során a begyűjtési miniszter a» Országos Tervhivatal elnökével egyetértve intézkedhetik a begyűjtött mezőgazdasági termékek elhelyezésére szükséges raktárak, pincék, tárolóhelyek és gyüjtőterlepek — térítés elleneken _ történő — igénybevétele iránt. (5) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról az illetékes miniszterekkel egyetértve a begyűjtési miniszter "ondosknd ik. (MTI) Meggyorsult a falu villamosítása A Bácskiskunmegyei Épületszerelő Vállalat villany- szerelő részlege mezőgazdaságunk villamosítása terén sikeres munkát végzett. A harmadik negyedév végén a állalat dolgozói elnyerték a ándorzászlót és a vállalat él üzem lett. Állami gazdaságokban, gépállomásokban és termelőszövetkezeti csoportokban tegeztek villamosítást. Munkájuk révén az idén 78^ he- yeu már villannyal csépeltek. Ezzel elősegítették azt. hogy az erőgépek egy részét már a nagy mezőgazdasági munka idején a földmunkára állíthatták. A csépléssel egy- időben megindulhatott az őszi mezőgazdasági munka. A napokban fejezték be a báesborsódi állami gazdaság villamosítását. Még ebben az évben négy gépállomást 'ítnnk el ipari árammal, Kis- .uinielegyházán a Dózsa tsz még az idén villanyáraidhoz jut. Ez évben villanyt kap a bugaci állami gazdaság is. Az állami gazdaságok villamosítása azt jelenti, hogy ott lehetőség nyílik a gépesítésre, vagyis bevezetik a fejő- gépeket, a keltetőgépeket és a villanyműanyákat. A vállalat egyre fokozódó mértékben kielégíti a közönség szükségleteit is. Nemrég fejezték be Kiskunhalason a villunybevezetést. 25U állami házban kigyúlt a villanyfény. Január elején sorra kerül Soltvadkerten 300 állami háznál a villany bevezetésére. Uj tanyai iskola Felsőszen ti váll tanyavilágában, Cserepesen megnyílt az újonnan épült tanyai is* kola. A dolgozók lelkes örömmel fogadták a kulturális lehetőség emeléséről és gyermekeikről való gondoskodást. A következő évben a községi iskola is további négy tanteremmel bővül. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Egyénileg gazdálkodó termelők