Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

táridőre az előírt súlyhatárt el­érje, 19, § (1) Hízót tsertes beadásánál a kötelezettségen felül beadott ■élősúlyt a termelő kívánsága aszerint vagy szabadiéi vásárlási !áron kell kifizetni, vagy a be­adási ár kifizetése mellett a ter­melő következő évi núsbeadási .kötelezettségének teljesítésébe kell beszámítani. (2) Vágómarha-, vágó juh- és baromfi beadásánál a húsbe­adási kötelezettségen felül be­adott élősúlyt szabad felvásár­lási áron kell kifizetni. (3) A húsbeadási kötelezett­ség teljesítésére a termelők egy-egy hízottsertést vagy vá­gómarhát önkéntes társulás «lapján közösen is beadhatnak. ÍA beadasra földterületük nagy­ságától függetlenül társulatnak és a társulok szama nincs kor­látozva. A beadásra társult ter- nnelői. a hízott sertés vagy vá­gómarha beadásáért egyetemle­gesen felelősek. (1) Az állathízlalási és állat­nevelési szerződések alapján a begyűjtő vállalatoknak átadott állatokat a húsbeadási kötele­zettség teljesítésébe nem lehet beszámítani. Az 1952. és 1953. evben megkötött üszőnevelési, tinónevelési és bikanevelési szerződések alapján az 1954. év­ben határidőre átadott állatokat azonban a szerződések feltételei szerint az 1954. évi húsbeadási kötelezettség teljesítésébe be kell számítani. (2) A begyűjtő vállalatok által megvásárolt törzskönyvezett te­nyészállatokat (sertés, szarvas- marha, juh) az eladó húsbeadás, kötelezettségének teljesítésébe be kell számítani. Ezeknek az ál­atoknak a beadására társulni nem lehet, (3) A sertésvágás után kötele­ző zsírbeadás továbbra is fenn­marad, ez a húsbeadási kötele­zettség teljesítésébe nem szá­mít be, 20, § IV. rész Tej beadási kötelezettség 81. § (1) Tejbeadásra kötelesek: a) Azok a termelők, akiknek szántó- és rétterüiete együttesen az egy kát. holdat eléri, vagy meghaladja, b) azok a tehéntartók, akiknek szántó- és rétterüietük nincsen vagy egy kát. holdnál kisebb. (2) 1954 január 1-től kezdve a második és további tehenek után a külön tejbeadási köteiezettseg megszűnik. (3) A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek tagjainak háztáji gazdaságában tartott tehén men­tes a tejbeadási kötelezettség alól. 22. § A tejbeadási kötelezettség mértékének megállapítása szem­pontjából az ország terü-ete a termelési adottságok és a szarvasmarhafajták alapján 4 tájegységre oszlik. Az 1954. évi tejbeadási köte- .ezettség. ‘ 23. § (1) Az 1954. evben a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek és a nyolc kát. hold vagy ennél na­gyobb szántó- és rétterületen gazdálkodó termelők tej beadási Kötelezettsége — teheneik szá­mára tekintet nélkül —> kát. holdanként a következő: tz évi tejbeadási kötelezettség I. II. III. IV, Tájegység területén kh-ként mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelő­szövetkezeti csoportos tagjai dolgozó parasztok nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolok (2) A nyolc kát. holdnál ki­sebb szántó- és rétterületen gazdálkodó termelők, vasamint a főídnélküli és az egy kát. holdnál kisebb szántó- és rétte­rülettel rendelkező tehéntartók tejbeadási kötelezettsége az 1954. évben — földterületük nagyságára és teheneik számára tekintet nélkül — a következő: alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelő­szövetkezeti csoportok tagjai dolgozó parasztok és föld- nélküli vagy egy k. hold­nál kisebb szántó- és rét­terük-« tel rendelkező te­héntartók nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolok Az évi tejbeadási kötelezettség I. II. III. IV. Tájegység területén összesen liter 21. § (1) Az 1954. évben az olyan tehéntaxtónál, akinek háztartá­sában legalább négy 14 éven aluli gyermek, illetve hatósági orvosi bizonyítvány szerint ál­landó tejtáplálásra szoruló be­teg van, a tejbéadási kötelezett­séget 120 literrel és minden to­vábbi ilyen személy után meg 30—30 literrel kell mérsékelni. (2) Az 1953 szeptember 1. után alakult mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, továbbá az alap­szabály szerint működő ilyen I. és II, típusú termelőszövetke­zeti csoportok tagjai egy évig a tejbeadási kötelezettségből 20 százalék kedvezményt kapnak. (3) Az olyan termelő tejbe­adási kötelezettségét, akinek te­hene nincs, ha előhasi üszőt ál­lít be, az elléstől számított egy évig el kell engedni. (4) A rizsvetesterületek a tej- beadási kötelezettség alól men­tesek. (5) A tejbeadási kötelezettség mérséklése esetében levonásra Kerülő tejmennyiséget — a ter­melő kívánsága szerint — vagy egész évre arányosan elosztva, vagy a termelő által megjelölt hónapokban kell elengedni. 25. § (1) Az a termelő, aki tehenet tart, tej beadási kötelezettségét tejjel köteles teljesítem. A te­héntej helyett minden megkö­tés nélkül juhtejet és juhgomo- lyát is lehet beadni. A tejbe- üdási kötelezettség szempontjá­ból 10 liter tejnek öt liter juh- tej vagy egy kg. juhgomclya fe­lel meg. (2) A tejbeadási kötelezettség teljesítésére beadott tehéntejből legalább 3.4 százalék, a juhtej- nél legalább 6 százalék, a juh- gamolyanál legalább 47 százaiéit zsírtartalom kötelező. (3) A tejbeadási kötelezettsé­get évenként 270 napon keresz­tül folyamatosan, naponkénti tejbeadással kell teljesíteni. In­dokolt, esetben egyszerre több napra eső tejmennyiség előre is beadható. (4) A tejbeadási kötelezettsé­get a folyamatos, naponkénti tejbeadásnak megfelelően — a beadásra köteles termelő meg­hallgatásával — havi részletek­re kell felbontani. A termelő az egy-egy hónapra mega lapított tejmennyiséget köteles a hónap utolsó napjáig beadni, 26. § Cl) Az a termelő, akinek tehene nincs, tejbeadási kötelezettségét — amennyiben azt nem tehén­tejjel, juhtejjel vagy juhgomo- lyával teljesíti — a húsbeadásí kötelezettség teljesítésére bead­ható állatokkal és állati termé­kekkel köteles teljesíteni. Ilyen esetben a termelő a tejbeadási kötelezettség helyett a gazdasá­gához tartozó szántó és rét együttes területe után kát. hol­danként három húskilogramm húsbeadást köteles teljesíteni. ■ (2) A tejbeadási kötelezett­ség: helyett előirt húsbeadást a termelő a húsbeadási kö­telezettségének teljesítésére beadható bármilyen élőál­lattal, vagy állati termékkel szabad választása szerint tel­jesítheti. Az 1055. évtől kezdve ér­vényes tejbeadási kötelezett­ség. 27. § (1) Az 3955. évtől kezdve ér­vényes tejbeadási kötelezett­ség tájegységek szerint a következő: Szántó és rét Az évi tejbeadási kötelezettség együttes területe: I. II III. IV. Tájegység területén liter Kát. holdanként Mezőgazdasági termelő­szövetkezetek 22 39 IS 15 Alapszabály szerint mű­ködő I. és II. típusú ter­melőszövetkezeti csopor­tok tagjai: Az egész terület után összesen: 25 kát. hold. vagy nagyobb Teheneik számára való tekintet nélkül összesen földnélküli és 1 kát. holdnál kisebb szántó- és rétterülettel rendel­kező tehéntartók (2) A nagy gazdák és egyéb falusi kizsákmányolok tej- beadási kötelezettsége az egyénileg gazdálkodó ter­melők ugyanolyan nagyságú szántó- és rétterületére egyébként megállapított tej­beadási kötelezettségénél 5 százalékkal magasabb. (3) A tejbeadási kötelezett­ségből az újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövet­kezeteknek és az alapszabály szerint működő, újonnan ala­kult I., vagy II. típusú ter­melőszövetkezeti csoportok tagjainak járó kedvezmény, továbbá az előbasi üszők be­állítása után adott egyévi mentesség és a rizsvetéste­rületek mentessége az 1955. évtől kezdve is változatlanul fennmarad. A gyermekek és tejtáplálásra szoruló betegek részére adott kedvezmény 3955. évtől kezdve érvényes alacsonyabb tejbeadási köte­lezettségre való tekintettel megszűnik. (4) A tej beadási kötelezett­ség teljesítésére és helyettesí­tésére vonatkozó szabályok az 1955. évtől kezdve is vál­tozatlanul érvényben marad­nak. V. rész Borbeadási kötelezettség 28. § (1) Borbeadásra az a ter­melő köteles, akinek összes szőlőterülete a 400 négyszög­ölet eléri, vagy meghaladja. (2) A borbeadási kötelezett­ség megállapításánál a szőlő- terület tényleges nagyságát kell alapul venni. (3) Az újtelepítésű szőlő­területeket a termelő többi szőlőterületéhez hozzászám í- tani nem szabad. Az ilyen szőlőterületek után. a telepí­téstől számított 4 évig bor­beadási kötelezettséget nem szabad megállapítani, az ötö­dik évben pedig csak a bor­Az évi borbeadási Tájegység területén 11.5 malligánd-fokos borban kát;, holdanként liter Mezőgazda sági termelő­szövetkezetek Alapszabály szerint mii-, ködő J. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai Dolgozó parasztok Xagygazdák és egyéb falusi kizeákmáuyolók 31. § (1) Ha a termelő a szőlő­területén több mint 20 szá­zalékos tőkehiányt pótol, bér­beadási kötelezettségét a pót­beadási kötelezettség felét kell előírni. (4) A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjai­nak háztáji gazdaságához tartozó szőlőterületek a bor­beadási kötelezettség alól mentesek. 29. § A borbeadási kötelezettség m értékén ok m egű 11 a pítása szempontjából az ország terü­lete öt tájegységre oszlik. 30. § A borbeadási kötelezettség mértéke tájegységek szerint a következő: kötelezettség I. II. III. IV. V. 104 128 160 181 208 168 208 24S 288 32S 176 224 261 312 311 224 288 311 416 14S lúgtól számított 4 éven ke­resztül a pótlás százalékos arányának megfelelően mér- -ékelui kell. (2) 25 százalékos, vagy ezt meghaladó elemi kar eseté­ben az egyes termelők bor­beadási kötelezettségét a kárt szenvedett szőlőterület nagy­ságának és a károsodás ará­nyának megfelelő mértékben csökkenteni kell, 32. § (1) A borbeadási kötelezett­séget bor, must. borszőlő, vagy csemegeszőlő beadásá­val kell teljesítem. (2) A borbeadási kötelezett­séget _ 31.5 malligándfokos minőségű borban kell meg­állapítani. Ha a termelő a borbeadási kötelezettséget ennél magasabb malligánd- fokú borral teljesíti, a fok­átszámításnak megfelelően kevesebb, alacsonyabb mai- 1 igándfokú bor beadása ese­tén pedig megfelelően több bort kell beadnia. (3) Must beadásánál 100 li­ter 11.5 malligándfokos bor­nak 105 liter 38 cukorfokos must felel meg. Magasabb cukorfokú mustból a cukor­fok-átszámításnak megfele- 'ően kevesebbet, alacsonyabb cukorfokéi mustból pedig mee-felelően többet kell be­adni. (4) A borszőlővel a bor be­adási kötelezettséget azokon a helyeken lehet teljesíteni, ahol a borforgalmi vállalat­nak erre átvevőhelye van. A borbeadási kötelezettség tel- iesítése szempontiából 100 li­ter bornak 130 kg borszőlő felel meg. < (5) Az a termelő, akinek' szőlőterülete egészben, vagy részben csemegeszőlővel van beültetve, borbeadási kötele­zettségét a megyei zöldség­es gyümölcsforgalmi válla­latokhoz beadott csemege­szőlővel is teljesítheti. A bor­beadási kötelezettség teljesí­tése szempontjából .100 li­ter bornak 130 kg csemege­szőlő felel meg. (6) A begyűjtési miniszter egyes termelőket kötelezhet arra, hogy borbeadási köte­lezettségüket kizárólag bori illetőleg must, borszőlő, vagy csemegeszőlő beadásával tel­jesítsék. (7) A termelő a bort és mustot az átvételi helyre sa­ját bordójában köteles beszál­lítani és az állami, vagy szövetkezeti begyűjtő kíván < ságára köteles a bordót — átvételi elismervény ellené­ben — előre megbatározott ideig használatra átengedni. Az állami, vagy szövetkezeti begyűjtő köteles a haszná­latra átvett bordóért a ható­ságilag megállapított hordó­használati díjat a termelőnek megfizetni és az előre meghatározott időpontban ugyanazt a bordót vissza­adni. VI. r é 8 /. \x állami la i’taJéktoldekbö I h aszonbéi'cl < lm*I« Értek beadási kötelezettsége 33. § Az állami tartalékföldekböl haszonbérelt területek után ked­vezményes terménybe adási, hús­beadási és borbeadási kötelezett- séget keil teljesíteni, á tejbe­adási kötelezettség alól a ha­szonbérleti tartalékföldek men­tesek. 34. § (1) Az állami tartaléktöldek- bői haszonbérelt szántó- és rét­területek kedvezményes ter­ménybeadási kötelezettsége a te­rület nagysága és kataszteri

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom