Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

rét együttes területének átlagos kataszteri tiszta jövedelme alap- kataszteri csoport I. II. III. IV. V. VI. VII. (3) A terménybeadási kötele­zettség a szántó és rét együttes területének nagysága és katasz­teri csoportja szerint kát. hol­danként búzakilogrammban a Í ján az alábbiak szerint katasz­teri csoportokba kell sorolni: szántó és rét együttes területé­nek átlagos kataszteri tiszta jö­vedelme kát. holdanként 0— 6 aranykorona ö— 8 aranykorona 8—10 aranykorona 10—12 aranykorona 12—14 aranykorona 14—16 aranykorona 16 aranykorona vagy ennél több következő: Az évi terménybeadási köte­lezettség a szántó és rét együt­tes területe után kát. holdan­ként: Szántó és rét együttes területe I, II. mezőgazdasági termelőszövet­kezetek alap­szabály sze­rint működő I. és II. típu­sú termelő­szövetkezeti csoportok tagjai 75 90 121» 1— 3 k. hold 56 67' 90 3— 5 k. hold 78 94 124 5— 8 k. hold 93 117 157 8—10 k. hold 96 142 138 10—15 k. hold 103 151 199 15—20 k. hold 106 157 207 20—25 k. hold 113 166 219 egyénileg gazdálkodó termelők 1— 3 k. hold 59 71 93 3— 5 k. hold 82 99 131 5— 8 k. hold 98 123 165 8—10 k. hold 101 149 196 10—15 k. hold 108 159 210 15—20 k. hold 112 165 218 20—25 k. hold 119 175 231 25 k. hold vagy nagyobb 124 182 240 (4) A nagygazdák és egyéb fa-> lusi kizsákmányolok termény­beadási kötelezettsége az egyé­nileg gazdálkodó termelők ugyanolyan nagyságú és ugyan­olyan kataszteri csoportba tar­tozó szántó- és rétterületére egyébki.k megállapított ter­mény beadási kötelezettségénél 5 _ százalékkal magasabb. 10. § (1) A termény beadási kötele­zettségből három kát. holdra eső mennyiséget el kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a 65 életévet, illetőleg a beadás­ra Kötelezett nő a 60. életévet betöltötte, vagy a beadásra kö­telezett munkaképtelen, vagy tényleges katonai szolgálatot teljesít, feltéve minden esetben, hogy háztartásában munkaképes családtag nincsen. Az elengedés részletes szabályait a begyűjtési miniszter külön rendeletben ál­lapítja meg. (2) Az olyan termelőknek, akiknek szántó- és rétterülete együttesen 5 kát. holdnál ki­sebb, az általuk eltartott har­madik és minden további' 14 éven aluli gyermek után fél-fél kát. holdra eső terménybeadási kötelezettséget el kell engedni. A terület nagyságának megálla­pításánál az állami tartalékföl­dekből haszonbérelt területet fi­gyelmen kívül kell hagyni. (3) A termelési szerződéssel lekötött szántóterület a termény­beadási kötelezettség alól men­tesül. Ezen felül egyes szerződé­ses növényeknél, minden lekö­tött kát. hold szántóterület után további fél kát. holdtól két kát. holdig terjedő terület mentesül a terménybeadási kötelezettség alól. Az egyes szerződéses növé­nyek után mentes területet min­denkor a termelési szerződések általános feltételei határozzák meg. Ha a termelő a szerződés­ben foglalt kötelezettségeit nem vágy csak részben teljesíti, a szerződéssel lekötött szántóterü­letre eső terménybeadási kötele­zettséget, illetőleg annak ará­nyos részét is teljesítem köteles. (4) A rizsvetésterületekre eső terménybeadási kötelezettséget s ezen felül minden kát. hold rizs- vétésterület után további két kát! hold területre eső termény- beadási kötelezettséget törölni kell. A termelő azonban köteles az üzemtervében vagy termelési tervében megtervezett rizsterme­lő IV. V. VI. VII. kataszteri csoportban búzakilogramm 150 172 . 206 232 113 130 155 175 156 180 215 242 195 225 269 303 232 277 323 369 248 295 344 392 257 308 358 408 273 326 380 433 119 137 163 184 164 189 226 255 205 237 283 319 244 292 340 388 261 311 362 413 271 324 377 430 207 343 400 456 293 355 414 472 lés nyolcvan százalékát az álla­mi begyűjtés céljára beadni. Ha a tényleges terméseredmény a megtervezett terméseredményt nem éri el, a tényleges rizster­més 80 százalékát kell beadni Újonnan létesített vagy kizáró­lag helyi vízzel öntözött rizste­lepekre a begyűjtési miniszter a xizsbeedási kötelezettséget mérsékelheti. (5) A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek rétterületüknek a szántóterületük 10 százalékát meghaladó része után, az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodó termelők retterüle- tüknek az egész szántóterületük nagyságát meghaladó része után mentesek a terménybeadási kö­telezettség alól. (6) Huszonöt százalékos vágy ezt meghaladó elemi kár eseté­ben az egyes termelők terménv beadási kötelezettségét a kárt szenvedett terület és a károso­dás arányának megfelelő mér­tékben csökkenteni kell, n. § (1) A terménybeadási kötele­zettséget a következő csoportok­ra osztva kell teljesíteni: A) kenyérgabonabeadás (búza, rozs), B) takarmánygabonabeadás (árpa, zab), C) kukoricabeadás (kukorica, bab, borsó, lencse), D) napraforgóbeadás, E) burgonyabeadás. (2) A begyűjtési miniszter — a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának javaslata alapján — az egyes járások termelési adottságai szerint külön rende­letben szabályozza, hogy a járás területén a terménybeadási kö­telezettség az egyes csoportok között — a búzakilogrammban megállapított mennyiség megvál­tozása nélkül — milyen arányban oszlik meg és ennek megfelelően a csoportot; teljesí­tésére az egyes terményekből súlykilogrammban megállapí­tott mennyiség megváltoztatása nélkül T- milyen arányban osz­lik meg és ennek megfelelően a csoportok teljesítésére az egyes terményekből súlykilogrammban kiíejézve kát. holdanként meny­nyit kell beadni. (3) A súlykilogrammban kife­jezett kukoricabeadási kötele­zettség 15 százalékos víztartal­mú májusi morzsolt kukoricában kerül megállapításra, (A májusi morzsolt kukoricának csöves kuJ koricára való átszámítását az 1. számú melléklet tartalmazza.) 12. §. (1) A kenyérgabonabeadást a termelő — tényleges terméseredményeinek meg­felelő arányban — búzával és rozzsal köteles telje­sítőnk Ha a termelő beadási kötelezettségének egyénenkénti megtárgyuiása alkalmával megállapítást nyer, Hogy a vetésterv alap­ján kiszámított termésered­ménye nem teszi lehetővé a kenyérgabonabeadás teljesí­tését, a hátralévő részt első­sorban árpával, vagy zabbal, ezek hiányában kukoricával, napraforgómaggal, vagy bur­gonyával teljesítheti. (2) A takarmánygabona­beadást árpával és zabbal, ezek hiányában pedig kukori­cával, vagy kenyérgabonával kell teljesíteni. (3) Búzából, rozsból, árpá­ból és zabból az igazolt vető­magszükséglet megelőzi a be­adási kötelezettséget. (4) A kukoricabeadást első­sorban kukoricával, ennek hiányában pedig árpával, zabbal, vagy kenyérgaboná­val kell teljesíteni. Babot, borsót, lencsét a termelő a kukorieabeadás teljesítésére szabad választása szerint minden megkötés nélkül be­adhat. (5) A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek a takar­mánygabona- és kukoricabe­adást — amennyiben ál­latállományuk lehetővé teszi — hízottsertéssel is teljesít­hetik. A teljesítés szempont­jából 10Ü kg takarmánygabo­nának. vagy kukoricának 8.50 kg hízottsertés felel meg. Az I. és II. típusú termelő­szövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodó termelők a takarmányga­bona- és kukoricabeadást ugyancsak teljesíthetik hí- zpttsel'téssel is, ha azt a be­gyűjtési miniszter által kü­lön megállapított szabályok szerint és időpontig beadják. Ezeknél a termelőknél a tel­jesítés szempontjából 100 kg takarmánygabonának, vagy kukoricának 14 kg liízoltser- tés felel még (C) A napraforgómagbe­adást napraforgómaggal, en­III. r II ii »beadást 14. § (1) Az 1954. évtől kezdve a termelők az eddigi külön ál­latbeadási és külön baromíi- és tojásbeadási kötelezettség helyett egységes húebeadási kötelezettséget tartoznak tel­jesíteni. (2) Húsbeadásra az a terme­lő köteles, akinek szántó- és rét területe együttesen az egy kát. holdat eléri, vagy meg­haladja. (3) Azok a termelők, akik­nek szántó- és retterülete együttesen a nyolcszáz négy­szögölet eléri, vagy megha­ladja, de egy kát. holdnál ki­sebb, továbbá a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek tag­jai a háztáji gazdaságukhoz tartozó terület után hús­beadásra nem kötelesek, hanem ehelyett évenként ösz­1 húskilogramm — 1 húskilogramm — 1 húskilogramm — 1 húskilogramm — 1 húskilogramm — 1 húskilogramm — 1 húskilogramm — 16. § (1) A húsbeadási kötelezett­ség a szántó és a rét együt­tes területe után kát,, holdan­ként húskilogrammban a következő: Mezőgazdásági termelő­ül sertésüeadás b) bárórnfibeadás <•) tojásbeadás (1) Szabadválasztásó biisbeádás ■ (2) A sertésbeadás. „és a szabaityáta.sztású .húshieadás egymásközütti arányát azok nek hiányában h'zotfsérfes- selj vagy sertészsírral kell teljesíteni. A teljesítés szem­pontjából 100 kg napraforgó­magnak 13 kg hízottsertés, vagy 7.80 kg sertészsír felel meg. (7) A burgonyabeadás tel­jesítésére a termelő elsősor­ban burgonyát köteles ^ bead­ni. Ha burgonyatermése a kötelezettség _ teljesítésére nem elegendő, a még hiány­zó részt szabad választása szerint a terménybeadási kö­telezettség teljesítésére be­adható bármilyen más ter­ménnyel teljesítheti. (8) Sörárpából a termelő kö­teles a vetőmagszükséglet ki­vételével egész termését^ — a sörárpára megállapított magasabb áron — beadni. Ha a beadott sörárpa a ter­ménybeadási kötelezettség egyes csoportjának teljesíté­sére előírt összes árpameny- nyiségnél több, a kötelezett­ségen felül beadott sörárpa helyett térítés ellenében szok- ványmiuőségű árpát kell a termelőnek kiutalni 10 szá­zalékkal felemelt mennyiség­ben. 13. § (1) A városellátó zöldöve­zetekben zöldség- és gyü­mölcstermelést folytató me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek a begyűjtési minisz­ternek a földművelésügyi mi­niszterrel egyetértésben adott engedélye alapján termény­beadási kötelezettségüket a megyei zöldség- és gyümölcs­értékesítő vállalatnak, vagy valamelyik konzervipari vállalatnak termelési szer­ződéssel lekötött és_ beadási áron átadott zöldségfélékkel is teljesíthetik. Az így lekö­tött szerződéses terület ezért a termény beadó si kötelezett­ség ;ilól termelési szerződés címén nem mentesíthető. (2) A különleges irányú termelésre berendezkedett mezőgazdasági termelőszövet­kezetek terménybeadási kö­telezettségét a begyűjtési mi­niszter a földművelésügyi miniszter javaslatára — a jelen törvényerejű rendelet alapelveinek sérelme nélkül — az általános szabályoktól eltérően is megállapíthatja. ész íölelczettsc«» szesen 3 kg baromfit és to­jást, vagy címek megfelelő mennyiségű sertészsírt kö­telesek szabad választásuk szerint beadni. Azok az öre­gek. vagy más okból mun­ka képtelen termelőszövetke­zeti tagok, akik a mezőgazda- sági termelőszövetkezet alap­szabálya szerint a szociális­kulturális alapból természet­beni és pénzbeli juttatásban, illetőleg támogatásban ré­szesülnek, ez alól a beadás alól mentesek. 15. § A liúsbeadási kötelezettso- get húskilogrammban kell megállapítani. A kötelezett­ség teljesítésénél egy bús- kilogrammnak az egyes élő­állatokból és állati termékek­ből az alábbi mennyiség felel meg: 1 kg bízottserté'' 1 kg süldő 1 kg baromfi 1 kg tojás 1.5 kg vágómai l 1.5 kg vágójuh 0.6 kg sertészsír szövetkezetek, alapszubály- szerint működő I.. és II. tí­pusú tszcs-k tagjai, dolgozó parasztok, nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolok évi húsbeadási kötelezett­sége kát. holdanként hús- kilograuimbau: 5.— 8.— •' 8.60 8.80 0.70 1.5Q 1.50 1.50 0.50 1.50 1.50 lift) 2.80 . 4.50 4.90 5.70 együttes mennyiségének inog* változtatása nélkül'a begyűj­tési miniszter a helyi ál­TaffenÿÇszfésT atfőTfsSgok rint — a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának ja­vaslata alapján — az egye* járások területére az orszá-* gos aránytól eltérően is meg­állapíthatja. A baromfi- és tojásbeadás mértéke az or­szág egész területén azonos, j (3) Az a termelő, akinek szántó- és rétterülete együt­tesen három kát. holdnál ki-* sebb, egész húsbeadási kő-1 telezettségét baromfi, tojást süldő, hízottsertés, sertészsír? és vágójuh beadásával sza­bad választása szerint telje-* sitbeti. 17. § (1) A húsbeadasi kötelezett-' ségből 3 kát. holdra esi» mennyiséget el kell engedni abban az esetben, ha a be­adásra kötelezett férfi a 65; életévét, illetőleg a beadásra kötelezett nő a 60. életévét betöltötte, vagy a beadásra* kötelezett munkaképtelen, vagy tényleges katonai szol­gálatot teljesít, feltéve min­den esetben, hogy háztartása-1 ban munkaképes családtag nincsen. Az. elengedés rész­letes szabályait a begyűjtési' miniszter külön rendeletben állapítja meg. (2) Az olyan termelők hús- beadási kötelezettségét, akik­nek szántó- és rétterület« együttesen 5 kát. holdnál ki­sebb. az általuk eltartott har­madik tizennégy éven aluli gyermek után 50 százalékkal csökkenteni kell, négy* vagy ennél több tizennégy éven aluli eltartott gyer­mek esetében pedig a bús- beadási kötelezettséget teljes egészében el kell engedni. A terület nagyságának meg' állapításánál az állami tar- talékföldekből haszonbérelt területet figyelmen kívül kell hagyni. (3) A termelési szerződés­sel lekötött szántóterületekre! eső liúsbeadási kötelezettsé­get mérsékelni kell. Az egyes szerződéses növények után járó mérséklést mindenkor a termelési szerződések álta­lános feltételei határozzák meg* ha a termelő szerződés- . ben foglalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben tel­jesíti. a termelési szerződés­sel lekötött szántóterületre eső teljes liúsbeadási kötele­zettséget illetőleg annak ará­nyos részét is teljesíteni kö­teles. (4) A rizsvetésterületek a húsbeadasi kötelezettség alól mentesek.' (5) Az 1953 szeptember 1 után alakult mezőgazdasági termelőszöyet kezetek, továb­bá az alapszabály szerint mii- ködő ilyen I. típusú termeló- szövetkezeti csoportok tagjai egy évig a búsbeadási kötél»- zett.ségből 20 százalék ked­vezményt kannak. 18. § (1) A sertésbeadást a termelő hízóit sertésseL köteles teljesí­teni. Az egész sertés beadása után fennmaradó 30 kg-nál ki­sebb töredéksúly sertészsír be­adásával is teljesíthető. (2) A baromfibeadásnak leg­alább negyven százalékát, hízott libával és kacsával, többi ré­szét pedig a termelő szabad vá­lasztása szerint csirkévé!, tyúk­kal, gyöngytyúkkal, vagy puly­kával kell teljesíteni. (3) A tojásbeadás kizárólag tyúktojással teljesíthető. (4) A szabad választású húsbe­adást a termelő vágómarhával, vágójuhval, hízott sertéssel, ser­tészsírral, baromfival és tojás­sal szabad választása szerint teljesítheti. (5) A húsbeadási kötelezettség teljesítésére legalább 126 kg. élősúlyú hízott sertést, legalább 30 kg. élősúlyúv süldőt, minősé­gileg megfelelő baromfit, friss, éphéjú tyúktojást, legalább 280 kg. élősúlyú és III. osztályúnál nem gyengébb minőségű vágó­marhát, továbbá ' legalább 35 kg. élősúlyú vágójuhot kell be­adni. A termelő köteles a hús­beadási kötelezettség teljesíté­sére szükséges sertést megfelelő időben hízóba állítani, és úgy hizlalni, hogy arz a-beadási ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom