Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

r

BÁCSKISKUNMEGYEÍ

NÉPUJSÁ G

AZ MDP BÁCSKISKUNMEGYEl PXktBjZOTTSÁGÁNAK LÁPJA

VIII, évfolyam. 292. szám.

________Ara 50 fillér__________1953, DEC. 13. VASARNAP

A MA) SZAMBÁN

Határozataink, törvényeink végrehajtásának ellenőrzése a tömegkapcsolat megjavításának eszköze. — A téli gépjavítás sikere érdekében javítani kell a műszaki szervezést, a dolgozókról való gondoskodást. *— A homoki szőlőkutatás műhelyében. — Hol van a halasi csipke, — Egy vasárnap Garán.

J

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű az állami begyűjtés lob be vés re n cl szeréről

A Népköztársaság: Elnöki Tanácsa a minisztertanács és a Magyar .Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai alapján abból acélból, hogy a mezőgazdasági termelésnez fokozott biztonságot adjon, a termelőket az eddiginél nagyobb mértékben tegye érdekeltté a mezőgazdasági termelés fokozásában és lehetővé tegye, hogy a termelők mezőgazdasági termékeiknek az eddiginél jóval nagyobb részét értékesíthessék a szabadpiacon. Az állami begyűjtés rendszerérő vonatkozólag a következőket határozta el:

a) A mezőgazdasági termelők: beadási, kötelezettségét több évre előre állapítja meg.

b) A beadási kötelezettség mértékét az 1953. évi beadási kötelezettséget szabályozó

1952. évi 26. számú törvényerejű rendelethez képest valamennyi mezőgazdasági termelőnél és minden mező- gazdasági terméknél, lényegesen csökkenti, mégpedig

—n A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a terménybeadási kötelezettséget 25 százalékkal, a sertés- es marhabeadási kötelezettséget 30 százalékkal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 50 százalékkal, a tejbeadási kötelezettséget 30 százalékkal, a borbeadási kötelezettséget 50 százalékkal,

— Az I. és II. típusú ter- I nelőszö vetkezeti csoportok tagjainál a termóuybeadási kötelezettséget 15—20 százalékkal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 30 százalékkal, a baromfi- és lojásbeadási kötelezettséget 10 százalékkal, a tejbeadási kötelezettséget mintegy 20 - 25 százalékkal, a borbeadási kötelezettséget 30 százalékkal,

— Az egyénileg gazdálkodó termelőknél a terménybeadási kötelezettséget 10—15- száhabeadási kötelezettséget 25 —30 százalékkal, a baromfién tojásbeadási kötelezettséget 40 százalékkal,, a tejbeadási kötelezettséget mintegy 15—20 százalékkal, a bor- beadási kötelezettséget 25 százalékkal.

— A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdasága után a tejbeadási és a borbeadási kötelezettségét megszünteti, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét pedig 40 százalékkal csökkenti,

c) Biztosítja, hogy kékén yérgabouából és takarmánygabonából az igazolt vetőmagszükséglet megelőzze a beadási kötelezettséget.

d) Az egyes művelési ágaknak felszorzott területtel történő számításbavételét és a legelők utáni beadási kötelezettséget megszünteti és jelentős kedvezményeket biztosít a többgyermekes családoknak, az öregek, a munkaképtelenek, valamint a tényleges katonai szolgálatot teljesítő termelők részére. Ezenkívül a termelők széles rétegeit érintő egyéb kedvezményeket is biztosít, amelyek a beadási kötelezettséget meg tovább csökkentik.

Mindezek az intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy jelentősen emeljék a mezőgazdasági termelést, ezzel együtt növekedjék a termelő- szövetkezetekbe tömörült, vagy egyénileg gazdálkodó parasztság jómódja, tovább emelkedjék egész dolgozó népünk életszínvonala.

Ezeknek a célkitűzéseknek megfelelően a Népköztársaság Elnöki. Tanácsa a mezőgazdasági terményelv. élőállatok, állati termékek és a bor (a továbbiakban: mezőgazdasági termékek) állami begyűjtésének szabályait 1954 január 1-től kezdve a következőkben állapítja meg:

ész

zalékkal, a sertés- es marI. r

Általános rendelkezések

\ termelők beadási kötelezettsége l. §

U) A mezőgazdasági ..termelők az állami begyűjtés céljára az 3954. évtől kezdve minden évben a jelén törvényerejű rendelettel szabályozott beadási kötelezettséget tartoznak teljesíteni.

(2) A beadási kötelezettség a naptári évre, január 1-től december 31-ig terjedő időre vonatkozik és a természetben fizetendő földadót is magában foglalja.

(3) A jelen törvényerejű rendeletben megállapított szabályok több évre szólnak. Ezek alapján a termelők beadási kötelezettségét egyelőre az 1954 január I-től 1956 december 31-ig terjedő bárom évre kell megállapítani és a termelőknek a _ beadási könyvet erre a hároméves időszakra kell kiadni

(4) Az 1954 január 1-én fennálló beadási hátralékokat a termelőív a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott beadási kötelezettség teljesítése mellett — a begyűjtési miniszter által megállapított batáridőig és szabályok szerint pótlólag ‘artoznak beadni.

(5) A begyűjtési miniszter biztosítsa, bogy a beadási kötelezettség megállapítása és az állami begyűjtés végrehajtása a jelen törvényerejű rendeletben előírt szabályok szerint, a törvényesség szigorú betartásával történjék.

Az államigazgatási és begyűjtési szervek a törvéuy- erejű rendeletben megszabott mértéken felül a termelőktől beadást ne követeljenek,

A termelők törvényes beadási kötelezettségüket pontosan teljesítsék.

A beadási köt« I czettség ágai

z. §

(1) A termelők beadási kötelezettsége a következő agakra oszlik:

a) Terménybeadási kötelezettség,

b) Irusbeadási kötelezettség,

c) Tej beadási kötelezettség.

d) Borbeadási kötelezettség.

(.2) A beadási kötelezettséget a következő mezőgazdasági termékek beadásával kell teljesíteni:

a) Terménybeadási kötelezettség: búza, rozs, árpa, zab, kukorica, bab. borsó, lencse, napraforgó, burgonya.

b) Húsbeadási kötelezettség: sertés, sertészsír, vágómarha, vágójuh, baromfi, tojás.

c) Tejbeadási kötelezettség, tehéntej, juhtej és juhgomo- lya.

d) Borbeadási kötelezettség: bor, must, szőlő.

A beadási kötelezettség

alapja

3. §

(1) A termény-, hús- és tejbeadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területe után keli megállapítani. Tej beadásra az a tehéntartó is kótcies, akinek szántó- és rétterülete nincsen. A kertet (gyümölcsöst), szőlőt, legelőt, erdőt és nádast sem a beadási kötelezettség alapjául szolgáló terület, sem a beadási kötelezettség mértékének megállapításánál nem. szabad figyelembe venni. A szőlő ötszörös és a kert (gyümölcsös) négyszeres területtel történő ezámításbavétele megszűnik.

(2) A borbeadási kötelezettséget a szőlőterület után kell megállapítani. A szőlőterület után más beadási kötelezettség nincsen.

(3) A termelőnek több község vagy város határában fekvő földterületeit össze kell vonni és a beadási kötelezettséget az így összevont szántó és rct, illetőleg szőlőterület alapján kell megállapítani.

(4) A megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának igazolása szerint mezőgazdaságilag nem hasznosítható területeket és mezővédő erdősávokat a beadási kötelezettség alapjául szolgáló terület megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A termény-, hús-, és tejbeadási kötelezettség megállapításánál az egész holdon felüli négyszáz négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni, 400—1200 négyszögöl nagyságú területrészre a holdanként! beadási kötelezettség felét, az 1200 négyszögöl vagy ennél nagyobb területrészre pedig egy hold utáni beadási kötelezettséget kell számítani. A borbeadási kötelezettség megá.- lapításánál —- a borbeadási kötelezettség alá eső négyszáz négyszögöl szőlőterület felett — minden megkezdett kétszáz

négyszögöl szőlőter'"'et után az egy holdra eső borbeadási kötelezettség egynyolcadrészét kell megállapítani.

(6) Az állami tartalékföLdek- ből haszonbérletbe vett területet a.termelő többi földterületéhez hozzászámítani nem szabad. Az ilyen terület után előírt kedvezményes beadási kötelezettséget — a VI. részben fogjalt szabályok szerint — külön kell megállapítani.

Beadásra kötelezetlek

4. §

(1) A beadási kötelezettséget az a termelő köteles teljesíteni, aki a beadási kötelezettség alapjául szolgáló földterületen bármilyen címen ténylegesen gazdálkodik.

(2) A mezőgazdasági termelő- szövetkezet közös művelése alatt álló földterület után a beadási kötelezettséget a közös termelés eredményéből kell teljesíteni. A beadási kötelezettség teljesítéséért a termelőszövetkezet vezetősége felelős.

(3) Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál — mind a csoportba bevitt, mind pedig az egyéni művelésben maradt földterület után — a tagok egyénileg kötelesek beadásra.

(4) A haszonbérletbe, vagy felesbérletbe vett földterület után a beadási kötelezettséget a bérlő köteles teljesíteni.

(5) A felesbérletbe adott földterület után a beadási kötelezettség teljesítéséért .a bérbeadó a béi'iővel együtt egyetemlegesen felelős.

(6) A tehén után megállapított tejbeadási kötelezettséget a tehéntartó köteles teljesíteni.

A beadás teljesítésének

haiáridcie

5. §

(1) A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges mező- gazdasági termékeket az alább: határidőig kell beadni:

II. r

a) A gabonaféléket (búza, rozs, árpa, zab) a cséplőgéptől

C

ónnal a begyüjtőhelyre kell állítani.

b) A kukoricát és napraforgót a töréstől, a rizst a csépiestül számított nyolc napon belüj,

c) A burgonyát a szedéstől számított három napon beiül.

d) A hüvelyeseket legkésőbb minden év szeptember 30-ig.

e) A sertést, vágómarhát es vágójuhot a termelő meghallgatásával megállapított Határidőben. - ‘

f) A húsbeadási kötelezettség teljesítésére szolgáló sertészsírt az első sertés levágása után öt napon belül.

g) A baromfit és tojást a termelő szabad választása szerinti negyedéves ütemezésben, azonban a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges tojásmeny- nyiségnek legalább 75 százalékát az év első felében, június 30-ig,

h) A tejet folyamatosan naponként, a termelő meghallgat tásával megállapított havi ütemezés szerint,

i) A szőlőt és mustot minden1 év november 30-ig, a bort a kővetkező év január 31-lg kell beadni. . ’

(2) A baromfi- és tojásbeadást a termelő az cv folyamán bár- mikor előre is teljesítheti,

Szabadpiaci értékesítés 1 2

(1) A termelő a mezőgazdasági termékekből elsősorban a be- adási kötelezettségét tartozik teljesíteni. A beadási kötelezett-* ség teljesítésére szükséges meny- nyiségen felüli mezőgazdasági termékekkel szabadon rendelkezik és azokat bármikor szabadon hozhatja forgalomba.

(2) A mezőgazdasági térmékek szabad forgalma mellett azonban a begyűjtési miniszter a begyűjtési tervüket önhibájukból nem teljesítő községeket az egyes mezőgazdasági termékek szabadpiaci forgalmától átmenetileg kizárhatja.

CSX

Ier men y beadási It ötelezettség

î. §

(1) Terménybeadásra az a termelő köteles, akinek szántó- és rétterülete együttesen az egy kát. holdat eléri, vagy meghaladja.

(2) A terménybeadási kötelezettség alól mentes:

a) A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjainak háztáji gazdasága.

tint kell súlykilogrammról búzakilogrammra átszámítani:

100 kg. búza — 100 búzakg.

100 kg. rozs — 90 búzakg.

100 kg. árpa — 85 búzakg.'

100 kg. zab = 85 búzakg.

100 kg. kukorica (májusi morzsolt) = 85 búzakg.

100 kg bab = 170 búzakg.

100 kg borsó = 170 búzakg.

100 kg. lencse = 255 búzakg.

100 kg. napraforgómag = 130 búzakilogramm.

100 kg. burgonya — 33 búzakg

b) Az a termelő, akinek szántóterülete egyáltalán nincs.

8. §

A termény-beadási kötelezettséget búzakilogrammban kél! megállapítani. A kote.ezettség teljesítésénél az egyes termé- cv-'' -et a következő kulcsok sze9. $

(1) À termény beadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területének nagysága és kataszteri tiszta jövedelme szerint kell megállapítani,

(2) A terménybeadási kötele-’ zettség. mértékének megállapítása szempontjából a szántó és