Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-28 / 279. szám

( A pártolt tatás anvaganoz ) Harcoljunk a háborúk eredetéről szőlő burzsoá ködösítés ellen lie fejező közlemény ■ Másik, m3 is <liV3tcis ijurzsoá lelmeet szerint az emberiségnek »eikü.őzheíetleriül szükségesek a háborúk és ezek á.dásosan hatna* ’p társadalom fejlődésére. Esze- j-int, ha háborúk nem lennének, az emberek ertunyuinának, nem volna jjrr.i ösztönözze őket, erőik kifej 'lesztésére, Tehát a társadalom fej- lőcíese megállna és a háborúk hiú cya végső soron az emberiség pusztu.ását eredményezné. Ez az elmélet azt tartja, hogy a háb rúk olyan szerepet já.szanak az emberek életében, mint a viharok, amelyek a tayak vízét időnként fe.kavarják és ezzel megóvják az eiposványosodástól. A tőkések sa ját be.yzstükből vonnak In ilyen következtelést. A kapitalizmus ugyanis pem lehet háború nélkül. A béke viszonyai között a kapi­talista gazdaság gyakran a pan gás, a zúi.és á'iapotában van, vál­ság pusztít. Tehát a háború hiá­nya a burzsoáziának — de csak a burzsoáziának — valóban vissza fejlődést je.ent. Énnek az ostoba elméletnek egyik válfaja az a ma is haszná­latos egyházi tanítás, amely sze­rint a háború az isten jótékony adománya, amellyel megbüntet és megjavítja a bűnös emberisé­get. Ezt ma Magyarországon ts gyakran 'ehet ha tani. Hirdetik a különböző egyházak reakciós pap­jai. de különösen a szekták. így akarják eltéríteni a tömegeket a békehat ctól, így próba ják az im­perialism háborús uszítok ptját egyengetni. Ezt. az elméletet is élesen meg­cáfolja pz é'et, a történelem. A .történelmi tények pedig pzt mu tátják, hogy igazán nagyot akko; íükottak az emberek, amikor a társadalom legjqbb erőit nem kö­tötte le és nem pusztította el a háború. A háború megakadályozza ezt, hogy az emberek erőiket új anyagi és kulturális javak rnegal kutasára összpontosítsák. Minden társadalom közül 0 azociaőzmus a ko* ja meg a lég­csőd álatosabb , műveket, a szo­cializmus fejleszvi ki legnagyobb mértékben a társadalom teremte ere'ét, virágoztatia fel az embe­rekben rejlő képességeket. De ahhoz, hogy a szocializmus p jel­lemvonása érvényesüljön, béke keli, hogy a társadalom ne legyen kénytelen erőit £z építés helyett 0 támadók szétzúzására irányiban' A .háború a szocialista társadalma* is visszatartja, a. fejődésben. A Szovjetunió két-három ötévesterv- ve{ előbbre lenne, ha a Nagy Hqpvédő Háborúban nem kellett volna te'jes erejét megfeszítenie a szovjet nép .és.Európa szabadsá­gának vétfe méhen. Az viszont tény, hogy a szocialista tár­sába om soha nem lá’ott erőfeszí­tésekre kéres. ha támadás éri és minden áldozatot meghoz a táma­dó megsemmisítéséért. A háborúk okaira vonatkozó burasoá nézetek között le g vissza- laszí'óbb a Malthus-féle elmélet Mái thus angol pap vo't. 0 olyan e.méietet do1gozott ki a burzsoá háborúk dicsőítésére, ame y gya­lázatosságában, emberallenessé- gében túltesz minden mán bur­zsoá nézetén. E kannibál elméié' szerint a háborúk azért ke'etkez- nek, mart túlsók az ember a ren­delkezésre álló é.e műszerek meny- riyiségéhez képest; a Fold tenár nem' képes eltartani a szaporodó emberiséget, és egyenesen sze­rencse, hogy p háborúk rendszere sén rneghzédelik a népeket. A háború eldönti, Kinek van joga az élethez, és kinek kell elpusztulnia hogy az éetre j-ogosu tak eleget ehessenek. A MaUiuis-eltné'et Kéj részre osztja a pépeket: frtsöbb- és alsóbbrendű fajokra. A íclsőbb- repdú fainak joga van kiirtani, szolgaságba dötlfenj az a'sóbbren- .diieket. hogy ilven módon feizto-' sítsa életlehetpségeit: A Malthus-e.méVt: egyenes, le­származottja a fasiszta é'.et’ér- slmélet, és faieímélet. A hitleri fasizmus felsöbbrendü fajnak kiál­totta ki a németeket és azt a feladatot, állította eléjük, hogy a többi népek nagyrészét kiirtva, teremtsenek maguknak elegendő c.et-eret, mivel Németország nap. képes eltartani a rajta élő népet. i\ német fasizmus ennek az elmp- ,etnek jegyében ffóMSPtt rá a uékés országokra, gyilkolt halam­ra milliókat, tett romhalmazzá fe pusztasággá egész országokat, A Ma.tn us-elrnéletnek es az ab- pan gyökerező íasiszta fajelméret nek semmitéle alapja nincsen. A valóság az, hogy a föld az embe­rek mai létszámának sokszorosé, enne képes eltartani mostani áiia- potában is. Az éhínség, az emberek nagy tömegének né-küiözését nem az é.elmiszerek mennyiségének csökkenése, Etetve az emberek gyors szaporodása, hanem a kap:- ta.iznjus, az imperializmps okozza. Ahol a kapitalizmus urakocik, ott rendszeresen rázúdul a népre az éhínség réme. Indiában, a világ egyik Æggazdagabb országában pl. évtő‘-evrq mil.iók pusztulnak éfjfp, méft az angol és amerjka. .mperialisták — együttműködve az ipdiai ha lalmassagokka1 -- rendszeresen kirabolják a dolgozó népet. Nyilvánvaló, hogy ebből a tényből nem a hindu nép p.sóbb- rendüségére, hanem a raoló impe- riaiizmus aljasságára kelt követ­keztetni. A Marthus-elmélet és a íajelmé- •et abbót takad, hogy a burzsoázia valóban szűknek érzi a rendelkezé­sére á.ló területet, az úgyneve­zett „életteret'’. A kapíía.izmus ,-Éta függ attól, hogy új és új te­rületre terjeszkedhessen ki, mive. a be'ső piacok nem -képesek fe.- venni a tőkések termékeit. A faJ- aanólettei tehát a burzsoázia arra örekszik, hogy a maga baját pz egész emberiség bájává tegye. Ezért van az, hogy a német .asizmus bukása után a fajel-ms- .etet a fas'zá.ódó amerikai impe­rializmus tette a maga ideológiai fegyverévé. Az amerikai imperializmus tu­dósai, filozófusai és papjai ina az amerikai embert kiáltják ki fel­sőbbrendű fajnak és azt a „jogát1' űzonygalják, hogy a világ több' 'épein uralkodjon & hogy háború­ban törje meg az „alsóbbrendű" tépek elfená.lásá:. Az amerikai <atonák e jelszó szellemében bom­bázták porrá az ős-i Phenjan kulturális emlékeit, és garázda - tódnak Európa kapita'ista orszá­gaiban. S ennek jegyében készu- ődik az egész amerikai imperia- izfnps gyilkos háborúra -a sza­bad pépek eien. A történelem folyamán elő­fordult már néhányszor, hogy ..telsőbbrendjjnek“ kikiáltott népek eulyos vereséget szenvedtek az ..afecsonyabbrendűnek” tartott nép:ő'. A második világháborúban ít német felsőbbrendűségről szóló íasiszta e méletet lőtték szét a győzelmes szoyjet fegyverek. Nyilvánvaló, hogy 32 amerikaiak sem járnak kit önben, ha meg­próbálnák ,,iéls5bbrendűségüket‘‘ gyakorlatban is érvényesíteni, ßti bizonyította szem'élfetően a ko­reai példa fe. A miafxizmus-leriipiz.'ntis ad egyed-ü} tudományos, minden te­kintetben hejyfá.ló magyarázatot a háborúk eredetere. A mar «izmus- leninizmus bebizonyítja, hogy a háború nem természeti, vagy ter­mészetfeletti erők műve, hanem az osztá'ytársadplom viszonyai­ból adódik, s amíg osztály'ár- sadalom van, addig mindig fenná'l a háború veszélye és lehetősége A kizsákmányoló osztó yok, rendszeresen szerveznek háború­kat azért, hagy uralmukat bizto­sítani tudják, valamint azért, hogy egvre újabb és újabb terú- fe‘pk- fölött szerezzék jneg az uralmat. Különösen így van ez az imperializmus időszakában, ami­kor ßz egyes imperialista hata'm-ik mindun-talan összeütközésbe, hábo­rúba keverednek más imperialista hatalmakká.. Az újonnan megerő­södött. imperialista ország gvarnta-. tokát akar szerezni, . rnódctsilan' akarja a világ .felosztásának ad-; digi rendjét,,Ez viszont a régebb frnpériálisták dühödt éJfehábásiha ütközik. Atnig kapita'izmus., impe» ria.izmus vap, addig ez a fo- .yamat elkerülheté.lien, t> csak a neptömegek aktív harca álűiatja útját a háború k[robbantásénak. Napjainkban a*, embet iség íú'- nypmó többsége szembeszáll az .mperia'ista liábprűs u^itókkál, akik új háború kirobban-ásá va. próbálják ingatag be.yzetüke: megszilárdítani. A Szovjetunió allai vezetett hatalmas béketábor, a béke híveinek ezázmiUiói szikia- gatként ál'nak a háborús tervek utegvakSsításának. útjában. Har­cukban abbó( a tényből indá­nak ki, hogy a két rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus békésen létezhet egymás mellet'., köztük a békét fenn lehet tartani. A háború veszélye nem természeti veszélyként jeentkezik, hanem mint maroknyi imperialista törek­vése. Ha tehát az új háborút em­uerek szervezik, emberek meg if .udják akadályozni. A békemoz- gaiom eleiének növekedése, a .iéptömegek összefogása, oktivi- •.ásának fokozódása már eddig is meg tudta akadályozni az újabb .láború kirobbantását. Nem ké sá- sCs tehát, hogy a néptömegek ereje, e.szánt harca képes jeiogrv a háborús gyújtogatok ke­zét. Horváth Zoltán, a KV ugit.-prop. osztályának munkatársa. (A Propagandista íí, éyf. ll-~ 12. szamából.) Hózsa Pál az üzem szorgalmas újítója A .KECSKEMÉTI Mezőgazda­sági Gépjavító szereiőcsarnckai- oan a javításra .váró tiaktöron mellett szorga.mas szerelők, la- katospk ügyeskednek. Céljuk, hogy a “beteg« traktorokat, mi­előbb meggy cgyítsák, visszajut­tassák a fö.cekre, hogy tévé kény részesei legyenek a jövóévt bő termésnek, segítsék mezőgaz­daságunk ten-néshozeumánoh ametését. Ez a felismerés ser­kenti a dolgozókat a jobb mun­kára, új elgondolások, újítások bevezetésére. IvOkSA pALT, az üzem leg­jobb újítójának ismerik. Állan­dóan azon töri a fejét, hegyao lehetne gyorsan és olcsón kija­vítani a gépeket, gyorsítani a szerelés munkáját. Nem egyszer újításával igen nagy segítségei adott a traktoristákn&k. Első komolyabb újítása 1952-ben szü­letett meg, amikoris a Knotek arategép APP-25 csapágyhaz meghajtó tengelykerekéhez vé- aőfelszerelést épített fel. Ezzel megvédte a gép könnyebben tör- nető részeit, meghosszabbította élettartamát, AZ ECSÖ sikereken felbuz­dulva még nagyobb lelkesedés­sel kutatta azokat a lehetősége­ket, amelyekkel ismét elősegít­heti a termelést. Ez évben a Gt 35-ös traktor nagy fogaskereké­nek védelmével kapcsolatosam adott be egy újítást. Ezt elfen gadták, s alkalmazták is. Az- újítással igen sok traktor hasz­nálati idejét hosszahbítja meg­újítását a Vörps Csillag trak­torgyár elfogadta és alkalmazz,,^ ÚJÍTÁSAI nemcsak a mun­kál; gyorsítják, a traktorok élet­tartamát növelik, hbnem jelen­tős pénzbeli megtakgrjtást,,. 1#’ jelentenek. Például a, nagy fo­gaskerék-szekrények beépítése- nól alkalmazott újítása darabon­ként 3605 forint megtakarításit jelent. RÓZSA PÁC azok közé tarto­zik, alti mindig többet és többefe akar adni saját magának, a dol­gozó népnek. Szakmáia.-iráflt; mély szeretet, s a megbecsülés' serkenti őt újabb elgondolásra - Nemcsak megbecsülik, elisme­rik, szeretik, hanem megfelelő összeggel is jutalmazzák fáradt-» ságos munkáját. A JOBB MUNKA elvégzést! érdekében ákandóau 4 sznk- könyveket bújja. Különösen nagy érdeklődéssel olvassa a re­pülő és a kü.önhöző motorokról szóló szakcikkeket. A nemzetközi békejnozgalont hírei , takozását. Az Egyesült Államok kormánya ugyanis megvonta út­levelét és ezzel megfosztotta jatt­nak lehetőségétől, hogy részje­gyen Becsben a Béke-Világta- hács jelenlegi ülésszakán, NEW YORK. (TASZSZ) .lose Snamorado Cuesta, a Puerto- diaoi bekebizottság titkára fel­kereste az ENSZ székhelyet és kérte a különböző országok Kül­dötteit, hogy támogassák az Egyesült Államok kormányánál cselekedete miatt benyújtott til­A nyugateuropai országok külügyminiszterének hágai értekezlete Húga (TASZSZ) Csütörtökön nyílt meg Hágában hat nyugat- európai ország — Franeiaorszáz Nyugat-Németország, Olaszor­szág, Belgium, Hollandia és Luxemburg — külügyminiszte­reinek értekezlete. Az értekezle­ten az úgynevezett európai -o>:- tíkai közösségről szóló tervezete; kell kidolgozni, amely -európa kormány- és »európai paria- rr.-nt« létrehozását javasolja. Erről a tervről már hosszú idő óta tárgyaltak a küiönoöző érte sezleteken, de mindeddig -re1 ményteienül. A terv elkészítést komoly akadályokba ütközik a -közösség*« jövendőbeli részvevő xözött tapasztalható véleményei ;érések miatt. A holland, belga és luxembui- gi küldöttek többek között azl kívánják, hogy az »egyesüle»­plsősorban »gazdasági jellegű* legyen. Szemmelláthatólag -z a; aggodalom készteti őket erre az állásfoglalásra, hogy a »politika közösség« e három ország nem­zeti szuverenitásának túlságosan .s komoly megnyirbálásához ve -.eine. A csütörtökön megkezdődött értekez.et zárt ajtók mögött iá tott munkához. Az értekezleten nem vesz részt Bidauit francia kü'ügynii niszter, akit Alexandre Parodi, a francia külügyminisztérium fő­titkára képvisel. Bidault a Iran cia nemzetgyűlésben történt ese­mények miatt nem tudott elutaz­ni Hágaba. A francia nemzet- gyűfesben az utóbbi napok so­rán viharos viták vo.lak a po utikai közösség« és az »európai Hadsereg« létrehozásának kérdé­sében. Az értekezletet kommentálva, a párizsi lapok arról írnak, hogy a »kis Európa« Hágában össze­ült hivatalos képviselőit a »ko­mor pesszimizmus légköre« vot­re körül. A lapok kiemelik, hogy az értekezlet részvevői között nagy ellentétek mutatkoznak, Benoit Fraction beszédet intézett a fresnesi börtön kijáratánál össiegyűlt tömeghez Párize. (MTI) Csütörtökön dél­után hata nias tömeg gyülekezett a íresnesi börtön épülete előtt, hcgV szere étének és ragaszkodá­sának adjon kifejezést Benoit Fra­ction, a CGT főtitkára iránt, k'- zabadulása alkaltnábók Benoit Fraction a tömegiiez intézett txfezédé'beu' kijelentette: „Kiszabadutaionihf elsősorban a munkásosztá.ynak köszönhetem, amelynek egységes akciója a iöb- bi bebörtönzöttek ezabadonboceá- tását Is Kivívta. Nagy része volt ebben a francia demokraták egy* íégakciójának, anjeiy inost van dalakulóbön. Harcunkat tovább <ell folytatnunk és erősítenünk.'’ Fokozódik a sztrájk elleni megtorlás iiz USA-ban New York (TASZSE) Az eme- rtkai szakszervezeti sajtó hírt ad arról, hogy az Egyesült Álla­mokban fokozódnak a sztrájko­tok elleni megtorló intézkedé- ,ek. A lapok közlése, szerint a szövetségi és helyi, bíróságok in­tézkedéseket hoznak, amelj'ek megtiltják a sztrájkörségek megszervezését és ,a sztrájkoíók .Harcának egyéb formált. ■ Az egyik- ilyent bírói ítélet a gépkocsiipart. és : repulögápiflár, munkások száksáorvesctóiiék 3t ragiáf sújtotta, akik október 23-án sztrájkot hirdetlek a -Morth American Aviation« Társaság va.ialatalnál (Ohio ál­lam, Los Angeles és Fresno) és a munkabérek emelését köve­telték. A rendőrség Colunmus városban »erőszakos eselokfeá- nyék« alkalmazása címén letar­tóztatta a sztrájk résztvevőit, ugyanis a sztrájkőrség nem en­gedte be az üzembe a sztrájk­törőket. A bíróság M.OüO dóilá SYDNEY (TASZSZ) A »Tri­bune című lap közlése szerint Sydneyben megalakították a Békevédelmi Irodát, ameiynek feladata, hogy a háború és a bé­ke kérdéseiben az idén szeptem­ber 26—30-án megtartott auszt­ráliai országos kongresszus ha­tározatainak szellemében irá­nyítsa a békeharepsok munká­lat. NEW YORK (TASZSZ) Az »B Siglo*« című chilei lap közölte ■ Chilei Országos Bekebizottság (elhívását, amelyben követeli a világ valamennyi országával folytatott kereskedelem szabad­ságát és az Egyesült Államok­kal kötött katonai egyezmény felbontását. A felhívást a fenti követeléseket támogató aláírás­gyűjtési kampány megindításán zal kapcsolatban hozták nyilvá­nosságra. # MONTEVIDEO (TASZgX) Az Uruguayban élő spanyol 1 aza- fiak tevékenyen kiveszik részű* két á békéért és a nemzetköz t feszültség enyhítéséért, rívjtí harcból. Közreműködésükké* egész soi' békebizottságot alaki» tpttak. Az »Espana Democra- tica« című lap adatai szerm* (Jruguayban már négy ilyen bé* kebizottság alakult, 11 további pedig rövidesen megalakul. Külpolitikai hírek (MTI) Az »Ana« arab hírügy­nökség jelentése szerint novem­ber 25-én Kairóban titkos meg­beszélést tartott Favzi egyipto­mi külügyminiszter és Çaffery, az Egyesült Államok egyiptomi, nagykövete, Az értekezletről nem adtak ki nyilatkozatot, de amikor Cafferytől megkérdez­ték, hogy a bermudai értekezle­ten lesz-e szó az angol-egyipto­mi kérdésről, az amerikai nagy­követ yizt válaszolta, hogy »az ügyet egészen biztosan megvitat­ják«, Kitüntetések A NtSpköz-társaeág Elnöki Ta náesa a minisztertanács javaslatá­ra a Nagy Októberi Forradalom 36. évfoululőja alkalmából a helyi Jenácsoknál végzett kiváló mun­kájuk elismeréséül: Suhajda János VB-esopórtveze- önek (Bácealmás), B.. '/Nagy Lukács ABelnöknek .. • ^Sjá.tya). ló Pálné VB - .■.' nöl r.c­ros büntetést szabott ki a sktraj- szv. Szabó Pál'fe VBzíípiiknés KÓlókrá és az összeg felének I Gsászártörtés', a,. Mun'za'./.Éfdiÿp- gyors kifizetését, követelte, 1 érmet adománvoztae.V,flTIT ' J,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom