Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-28 / 279. szám

AHOL A TÖBB HÚS ÉS ZSÍR TEREM... AZ IGAZGATÓ vidáman mo­solygó nyílt arcáról csakúgy árad az öröm. Életkedve magá­val ragadná még azt js, akinek borús Kedélye semmi okút nem ad örömre, mosolygásra, Ku'oat- zsebéből irattárcát húz ki, mely­ből csakhamar előkerül egy ósz- szehajtott síma fehér papír; egy levél. Erős kezét nézem, amint a papírt felém nyújtja és a levé elolvasása után arra gondolok: mennyi törekvő, fáradságos munka érdemeként simul ez a kis levélke az erős, nagy kezek­ben, Mert a levélben a következe­det olvashattam: »Kelt 1953 november o. A címzett: GÖG LAJOS ailami gazdaság igazgatói#, j Szakmar. y Az őszi munkák határidőre történt befejezéséért, amelyet meg­felelő agrotechnikával végzett el, — dicséretben részesítem, Szol­gáljon ez buzdításul további eredményes munkájához. Földművelésügyi minisztérium.« r A DICSEKET, az elismerés ájabb lendületet, még több erőt ad a munkához. És ezt bizonyít­ja nemcsak Gőg elvtárs, de az egész gazdaság példája. . Az elmúlt hónapokban ugyanis •gészen híressé vált a gazdaság gyönyörű sertésállománya réven. A fámtól mintegy 15 kilomé­terre, az úgynevezett Böd-pusz- tán 2700 sertése hízik a gazda­ságnak, ahol a kiváló szakemce- rektől az egyszerű műnk:" okn, mindenki azért küzd, hogy a nizlálási átlagot minél maga­sabbra emelje. , I AZ ELMÚLT hónapban a na- ni súlygyarapodást sikerült ?S dekára emelni- Nagy sikerrel al­kalmazhat a gazdaságban az ex­pressz hízla ási módszert. A ser­tések híz.aiási ideje hat hónap. •Amikor a hizlalásra szánt ser­tések a megye Különböző he- lyeiről idekerülnek — nem tö­rekednek azonnal nagyobb súly- gyarapodás elérésére. Először a disznó -fázisát-, csontozatát épí­tik ki, hogy majd a nagyobb súlyt is elbírja. Iíésőbb jönnek a kísérletezések; az alapnormák kikísérletezése. A fiatal mala­cokkal sok lucernát etetnek. Ez nemcsak azért jő, mert sok vi­tamint tartalmaz, hanem a gaz­daságosság szempontjából is lé­nyeges megtakarítást jelent. A HIZLALÁSRA befogott ma- aeok csávázott takarmányt fo­gyasztanak. Ennek készítéséber. nagy mester Csáki Vince farm- vezetőt aki szívós; munkával ki-; sérletezi ki agakat a takarmár.y- normákat, amolyek egy-egy fal­sára érvényesek. — Tavu<y pél­dául — meséli Góg elvtárs — ízaimiáksó rendszeres adagolá­sával 12 kilóval magasabb hizá- ei átlagot értünk el, NEHÄNY NAP MÚLVA itt az elseje. A gazdaságban izgal­mas, nagy munka szokta követni a hónap első napjait. A hízok ugyanis ekkor kerülnek lemé- résre ég ekkor derül ki: rpeny­A mélyszántás eredménye — mázsákban Az őszi mélyszántás elvégzésé­vel 30—40 százalékkal is növc - ueijük tannéseredményeinket. Ez .kukoricába; 6—10 mázsa többlete: jelent holdanként minden termelő­nek. Egy 400 holdas termelőszö­vetkezetben, ahol a kuKoricavetés .0 holdnak fele, meg, — minden' . különösebb tőkebefekte’és nélkül íi—700 mázsp terméstöbbletet eredményez csupán az őszi mély­szántás időben és jó minőségben való elvégzése. A termelőszövet- .%ezöt ezzel a mennyiséggel 100 darab sertést tud 150 kilósra híz .ölni, ez pedig 300.000 forint jöve­delmét jelent. Egy 6 holdas dolgozó paraszt általában 2 holdon vet Kukoricát. Ha mélyenszántctt talajba veti, 12 —20 mázsával több termést szed­het. Ezzel ped'c két-három disznót meghíztál Ivat s a szabadpiacon e adva az állatokat 9000 forint jö­vedelemhez jut, Az ő&zi mélyszántás előnyét számos idei példa is bizonyítja. A tataházi Petőfi termelőszövetke­zet cukorrépáját mélyenezáutot: talajba vetette. Holdanként 260 mázsa' termést takarított be. Ugyancsak a tataházi Dózsa tsz 3 hojd vetésre). 1510 mázsa cukor répát szedett fel, mert tarlóliáif lássál és idejében elvégzett mély- ■•zántással jó talajt biztosított. A .mohajaj Beim csoport 40 hód mkoricavetésről holdanként 2/ mázsát tört az elég kedvezőtlen nyári időjáiás ellenére is. Mer: a mélyenszántott föld tárolni tud­ja a növény 6zámára szárazság :setém is a szükséges, csapadékai. Berta Ba’ázs nyit gyarapodtak a jó gondo­zással egy hónap alatt? Nagy Miklós és Szabó Sándor kapászok arról híresek, hogy úgy ismerik és gondozzák a tál­kájukban lévő 200—200 disznót, mint parasztember gondozza egyetlen malackáját, ők is iz­gatottan várják, mennyit híztak az elmúlt hónapban a tálkájuk­ba tartozó disznók, Nem egy van közöttük olyan, amely már elérte a két mázsát js, — Nem is csoda, hogy ilyen hatalmasak rpdisznaink — szók-; ta mondogatni Krém Ignác ki­váló brigádvezető — hiszen ta- karmápyhasznosítási százalékuk eléri a 28 százalékot. ÉS A HÍZÓK hatalmas fai­sait nézegetve már látják a dol­gozók is, hogy nemcsak a terv­teljesítéshez hiányzó 250 hízó ke­rül még ki jnnen az idén, ha­nem jóval több is lesz annál, «- Szakmarról is töhb hús és zsír kerül a dolgozók asztalára. MEGJEGYZÉS I Eg? oxigénpalack viszontagságai A kisszállás! gépállomás szeptember 22-éq üresen feladott • Budapestre egy oxigénpalapkrt. Várták vissza megtöltve, hiszen tudvalévő, hogy a gépállomásokon olyan szükség van az oxigén­re, mint a falat kenyéré. Ha nincs belőle, áll az elromlott munsa- gép, megáll a határban a munka és szentségei a traktoros, mert qem tud dolgozni. Amikor a palack gyanúsan sokáig nem érkezett, meg, írtak a gyárnak. A Válasz az volt, reklamálják meg a fel­adó állomáson, mert a gyárba nem érkezett meg, Szótfcgadtak. A kisszállási vasútállomás szolgálattevője: Szikora elvtárs igen szűkszavúan csak annyit javasolt, forduljanak a visszakeresési osztályhoz. Megtették. Választ sem kaptak. De egy oxigénpalac­kot nem lehet csak ennyiben hagyni, hiszen l hónapi üzemelte-*- léshez e.egendő —• és hát nem lehet belőle tetszésszerint igé­nyelni. A megyei igazgatóság javaslatára telefonon felhívták Bu­dapesten az anyagellátási osztályt és tanácsot, segítséget kértek­Kaptak is. Olyan javaslatot, hogy ültessen motorra a gépállo­más vezetősége egy dolgozót és uz járja végig Kisszállásból Buda­pestig az összes vasútállomásokat, keresse meg a palackot. Egye-, oet ők sem tudnak tenni. Az anyagellátási osztály dolgozójának talán igaza van. De ez' az eset, az oxigénpalack eltűnése, már másodszor fordul elő a kisszállási gépállomás esetében. S talán mégiscsak a MÄV köte- .essége lenne a lelkiismeretesebb szállítás, az ügy tisztázása, ha csupán egyszerű oxigénpalackrój van is szó. Mert sok kicsibői lesz a nagy, s— T AVASZ, NYAK, ŐSZ.., Ez az észrevétlenül egymásbssimulo évszakok rendje. Zöld hajtás, bimbóban feszülő virág-csecsemők, perzselő me­leg, aratás, majd fakó színek, zord rzái, levélhullás — egyiknek másiknak a jel­zője. De volt egy esztendő, amikor a tavaszi fakadást., a rövid zsenge életei' nyomban ßZ ősz, a virágot, éretlen ter­mést a halálba ragadó psz váltotta fel. Kegyetlen ősz volt ez. Úgy érkezett, mint egy szörny. Gyilkos leheljeiével, vérgőzével sötét ködbe vonta az orszá­got és ennek leple alatt gyűjtötte a ha­ramiákat, az átkozottakat, kikre min­dig ökölbeszorított kézzel fog gondomi a népemlékezet. Héjjas Ivan és ellenforradalmi külö­nítménye hozta Kecskemétre és kör­nyékére a szörnyű borút. És harminc­négy évvel ezelőtt, éppen ezekben az őszvégi, novemberi napokban tombolt fergetegesen az embertelenség, ölt a gyilok, szedte áldozatait az új terror- rendszer, --­Hosszú volt az akkor kezdődött ősz. Huszonöt esztendeig pióca módjára szív­ta népünk vérét. Huszonötéves herva- dás.. - a huszadik század legborzalma­sabb percmilliói. Da ez ősz után is felbomlott az év­szakok rendje. Évtizedek minden fáj­dalmát felszabadító, csodálatos tűzi» tavasz következett, új életrekelés, feltá­madás — a népek tavasza: 1945. TANÁCSKÖZTÁRSASÁG dicső- . séges 133 napját' a E> il ko sós tfónfoglalása követte. A Héjjasok, Pró- nayk bőrűként kínálkoztaK a fővezér Horthynak. Lesújtani újból a négyéves háborúban sokat szenvedett népre, bősz­- I . " ' ..I n EMLÉKEZÉS szál állni u tőkések gyáraiért, a földes- urak ezerholdjaiért, Ki másnak jutha­tott ez a szerep, mint a földhu’tokos- fattyú: Héjjas Ivánnak, Novemberpen vette át a városparancs- nokságot. Rettegés ült az egész kör­nyékre. Munkások, parasztok jobban zárták a kaput, félébren teltek el az éj­szakák. Az élet megbénult. Az árak úgy szöktek felfelé, mint lázas betegnél a karcsú higany. A Gépgyárban ’>0—35 munkás lézengett. Kilátástalan vplt a holnap. Könny és még több könny áz­tatta azt a földet/ amelyen egy nép 133 napig vonult nagyszerű jövője felé. Er­nyedten tétlenkedett a sok-sok 'znicts kar. Le kellett tenni a fegyvert..., csak a puszta ököl maradt. Sovánnyá nyúltak az arcok, gyűlölet szikrázott a fakón villogó szemekben. Működésbe lépett a többszáz életet követelő gépezet. Haád Árpád és a hír­hedt Francia Kiss Mihály »kibérelték« maguknak az éjszakákat. Nappal kisze­melték az éjszakai programmât és söté­tedés utáp munkához láttak. Puskatussal verték meg a kaput. Ha nem nyitották nyomban, az ablakok bánták meg. — Ki az? — Szólt riadtan az asz- szpnyi hang. — Nyisd ki te cafat, majd megtudod, p® félénkek lettetek. Majd megtanítunk bátorságra.., és erre már bein is te­remtek. alkalmával kijelentette: »ha ra boll ál vagy gyilkoltál, kiszabadulhatsz, de ha kommunista vagy, akkor meghalsz V Éa sokan meghaltak a kommunisták ra életben maradtak az ítélkezők; rablók és gyilkosok. Vérfoltok jelezték az irányt Szikra és Qrgovány felé. Ailn- tiasságuk nem ismert határt. Ueiszmana Sándort élve nyakig a földbeásiák és a fejét vadított kutyákkal maratták szét. Mennyire magas foka ez az emberi torzulásnak és mennyire vesztett ügy az, amelyet ennyi élettel? milliók sa­nyargatásával akartak meggyökereztetni. Nem segített azon még Révész preiit­tas magasztos imája sem, JTOLÉRTE ŐKET a milliók aUu- y tói megjósolt végzet. A sírba, jó mélyre süllyesztettük rendjüket, Az utóbbi évtizedek történelmének legna­gyobb győztese: a szovjet nép segítőit elfoldelni: a fasizmust, az új vandaliz­must. De maradtak még. A történelem porondján ott vannak a Morganok, pu-. pontok, Pullpsek, akik a Héjjas-Horthy mintájú Ku-Klux-Klan szervezet haléi- fejes bitangjaival félem(ítjk a haladás erőit, Élesztik az új háború tüzét, blok­kokat szerveznek, embereket rabolnak, hamisan vádaskodnak. A mi HARCUNK nem kisebb, mint a t9-es hősöké. Könnyebb, mert .zabádon élünk és a harchoz szükséges égyvefek is a kezünkben vannak, őr­lődni ezen a szabadságon annyit jelent, njrçt folytatni a három és fél évtized- lei előbbi hősök- apáink, nagyapáink Ucébságes ügyét. ■ ' ■ dW.'oj G. Andrásné, a kelebiai Vörös Csillag tsz dolgozója nyugodt és megfontolt minden mun­kájában. Ennek bizonyítéKai azok a levelek is, amelyeket szerkesztőségünkhöz írt. 195i-ben a levelező-mozgalom megindulása után írtam meg első levelem — mondja. — Mint tsz-tag és mint párttag kötelességemnek tartot­tam, hpgy felvegyem a kapcsolatot a párt lap- .óval és harcoljak csoportunk ügyének győzel­méért, Sok kérdésünkre adott választ az újság, v-zert fordultam bizalommal hozzá. Az eredmé­nyek mellett mindig megírtam a hibákat és hiá­nyosságokat. Többször még javaslatot is fettem arra, hogyan lehetne a hibákat kiküszöbölni. A mi életünkben is l94a hqzott döntő válto­zást. A falu .egrosszabb házában születtem és ne­velkedtem fpl- Szüleim nehéz munkájuk árán sem tudták a családnak a megélhetést biztosí­tani. öten vágyunk testvérek. Már fiatal korom­ban megismertem a szomszédos kulákok gorom- oaságat, mert napszámosként dolgoztam évesen keresztül. 17 éves voltam, amikor 38-ban férjhoz mentem. Majd a háború ideje alatt férjemet el­vitték katonának, hat évig egyedül maradtam kis- ányommai. A felszabadulás után 4 hold földet kaptunk. Községünkben 1949 augusztusában alakult a Vö­rös Csillag termelőszövetkezet, Először tétován néztük a csoport munkáját. Hét tag dolgozott 42 nőid földön. Mái- az első évben a tagság munka­egységenként 14 forintot kapott, ami megfelel i—40ü0 forintnak egy-egy tagnál, 6—7 mázsa ke­nyérgabonát, 80—9(1 kilogramm cukrot, Iß9—200 iter bort, il—10 mázsa takarmányrépát, 3—4 jná- 'sa burgonyát. Ez az eredmény meggyőzte községünk dolgo­zóinak egyrészét, közöttük minket is. így 105o- aen mi is beléptünk a termelőszövetkezetbe. 1930 őszén mán 1&0 tagja volt a mi csopor­tunknak. A gépállomás segítséget nyújtott a fob dek megművelésében és ebben az évben is szép eredmények születtek, Pénzben több mint ö009 torintot kaptunk. Gabonából a rossz termés elle­nére mindenki megkapta a fejadagját. 8—900 li­ter bort, 6—7 mázsa takarmányrépát kaptunk. Szénát nem osztottunk a csoportban, mivel nern volt rá szükség és így a takarmányt meghagy­tuk a közös állatállománynak. Bár a következő évben rossz termésünk voit, az évi jövedelmünk még sem volt kevesebb 10.000 forintnál, A kormányprogramm elhangzása után nehéz feladat várt csoportunkra. Volt egy-két olyan ember, aki kilépési nyilatkozatát beadta. Minden egyes kilépni szándékozó taggal megbeszéltük^ hogy mit jelentenek számára a kormányrendele­tek, a különböző kedvezmények, amelyek segítik a termelőszövetkezeti tagokat. A kilépők közöU ott volt Kazi Illés is, aki belátta, hogy milyen hibát követne el, ha otthagyná a csoportot, Most is nézegeti brigádja munkáját, felügyel az épít­kezésre. Ugyanis a tsz területén a központban új istállókat építenek. Ezévben férjemmel együtt 700 munkaegységre dolgoztunk. Jövedelmünk jóval meghaladja' a 15.000 forintot. Most Zsámbékon tanulok, a tszk elnökképző iskolán. Gyermekkori álmom vált akkor valóra, amikor hosszú évek után ismét ta­nulhatok, Mi bízunk abban, hogy Szabó eivtársni? éveken keresztül példát fog mutatni úgy a tanu­lásban, mint a munkában. Méltó arra, hogy á közvélemény parancsnoka legyen. Szeretettel ke- szöntjük, mint lapunk egyik legjobb és legrégibb tsz-levelezőjét. Szorgalmas termelőszövetkezeti levelező — Ruhát magadra — szóltak -..da az embernek, —, Ne pofázz! — ős mar ke­zén volt a kötél, — Vigyázz magadra, a gyerekekre! Ne sírj, jön még a kutyára dér! Pillantásával végigsimogatta' a kony­hát, ahová belefért mindene: a kese­rűséggel együtt. A feleség még egy utolsót ölelt rajta, aztán úgy került az ajtón kívül* hogy vesénrúgták, Í GY VITTÉK EL Szili Istvánt, Berkes Ferencet, Csákó Mihályt es még háromszázbetveu embert. A tör­vényszékre és a csődörös istállójába zsúfolták be őket. Az ügyészség teljes létszámával a koholt és a hamistanúk vallomásán alapuló vádiratok elkészíté­sén dolgozott. »Hazaárulás és lázadás« volt a vád címe, Hazaárulás... olyan dt« Jog volt ez, ahogy a közmondás szólj -az kiabál, akinek a háza ég;« A leg­főbb hazaárulók vádaskodtak azok. felé, akikről a történelem azt jegyezte fei, hogy a legfarróbban szerette.-! hazáju­kat. De Hójjasék és az egész forradalom a halállal veit szövetséges. Pusztu­lásba, oki munkás, aki éljent kiáltott az eimúlt hónapokban, aki a május el­sejei negyvenezer között kipiru t arc­cal tüntetett. Ellenségnek számított a földért sóvárgú paraszt, zsidó, mindenki, aki nem volt ellenforradalmár, kirak, vagy börtönből szabadult bandita. vVancte Kiss érv törvényszéki szemle

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom