Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

Párt és oárléoífés A hncstiHucisí járási pártbizottság* az agitáció feilen lifteséért igen BÁCSALMÁSI járásban is sok alapszervezeti taggyűl­ésen felmerült a politikai felvilá­gosító munka kiszélesítésének, telfriesítésének igénye. Tatahá­zán, Mátételkén, Méiykúton, Bács­almáson a község', de a termelő­szövetkezeti alapszeivezeték tag­ságának jó része is világosan lát­ja, hogy a párt és a tömegek kö­zötti kapcsodat kiszélesítésének próbaköve rria az őszi vetésre va'ó mozgósítás sikere, hatékonysága. Eredményét jelenleg a bevetett holdak számának növekedése, a beadott iermérfyeK. mázsáinak szaporodása, az állat- és állatiter- mékbeadás emelkedése, a járás dolgozóinak versenylendülete méri le elsősorban. " • A bácsalmási járási pártbizott­ság ezért komoly erőfeszítéseket tesz a párt és a tömegek közötti kapcsolat megszilárdítására az agitáció színvonalának, szerve­zettségének biztosítására. Ki kell ■mozdítani a járás, dolgozó paraszt­jainak egyrészét a késedehiieske- üés, az esővárás álláspontjából. Meg kell magyarázni, hogy nem várhatnak jó termést, magasabb életszínvonalat a ránkkövetkező gazdasági évben, ha továbbra is u jelenlegi ütemben haladnak az őszi munkák. Évtizedes paraszti tapasztalat mondja, hogy száraz őszt sokszor hosszú esőzés követ, melyet minden átmenet nélkül válthat fel a fagy. Már pedig most — ha nagyobb nehézségek árán is — de könnyebben lehet , íö'dbe tenni a magot, mint tartós esőben a ragacsos, vízzel telített földön. A szárazságot követő esős időben a földbe vetett mag szé­nen kicsíráz'k, és erős, jól bokro­sodon vetés várja a pihentető hó­takarót. Ezeket a kérdéseket minél szé­lesebb körben kell tudatosítani a járásban, hiszen az őszi mező- gazdasági eredmények eddig nem igen biztatóak. Az ősziek alá a szántásban, az ősziárpavetésben, a rozsvetésben, de hasonlóan DÚzánál is. igen komo'y a lema­radás. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG egységes falusi vezetősége irá­nyításával -sokoldalúan, érdeke­sem, ezeméiyreható módon ismer­tették azokat a kedvezményeket, melyeket államunk a járás szövet­kezeti és egyénileg -dolgozó pa­rasztságának a gazdasági jólét emelésére, a biztonságosabb gazdálkodás megteremtésére nyúl (ott. Nem foglalkozott azonban a? agitátorok hadserege a kérdés másik oldalával. Nem tudatosítot­ta eléggé azt, hogy — miként a múltban a járás dolgozóinak mun­kája teremtette meg a kormány- programra megvalósításának fej- téte.eit, — most, ugyanúgy csak az ősz' feladatok gyors- és mara­déktalan elvégzése, a beadás, az adófizetés teljesítése lehet az alapja az emelkedő életszínvonal­nak, kormányunk szélestáv'.atú programmja végrehajtásának. Az egyéni jó munka a társadalom, az egyén jólétének azonnal ható erejévé válik, és a jövőévi gazdag termésben, a jómódú paraszti élet­ben realizálódik a bácsalmási já­rásban is. EZEKNEK elsősorban a sokhelyütt szerveze­tileg meggyengült népnevelő- hálózat gyors megerősítését kezd te meg. A rendszeresen megtar­tott népnevelőértekezletek, a nép- nevelőkoíiektívák, do'gozó pa­rasztokkal való kiegészítése, párttagoknak népnevejőmunkára való mozgósítása a legfontosabb szervezeti kérdés. Mélykijion pél­dául igen kevés dolgozó paraszt p.épneve'ő van. Az agitációs mun­ka zömét alkalmazottak ■ végzik. Hasonló a helyzet több más köz­ségben is. Ennek a helyzetnek a [elszámolására igyekeznek az olyan módszereket elterjeszteni a járásban, mint a kunbajai párt­szervezetben alkalmaznak. ahoi igen sok egyénileg dolgozó be­csületes parasztember harcol a párt népnevelőinek soraiban. Meg­tisztelő pártmegbizatásként kap­ják a népnevelőmunka feladatait, később az egyéni agitáció meilet a legjobbakat bevonják a kisgyű lesi e'őadógárdába. A járási párt- bizottság arra törekszik,. hogy a népnevelőmunka kérdéseivel, a népnoveJőkollektívák egészséges összetételének problémájával ma­guk az alapszervi taggyűlések is foglalkozzanak. A taggyűlés hagyja jóvá az új népnevelők be­vonását. mérlegelje, hogy méltó-e a kiszemelt dolgozó az agitátor megtisztelő feladatúra. Bár a járás mezőgazdasági munkákban viszonylag jó helyen van a megyei rangsorban, ez a helyzet nem tette e'bizakodottá a járás vezetőit. Világosan látja a járási pártbizottság, hogy az agitáció tartalmi színvonalának emelésére, újszerű, változatos, személyhez szóló érvek, élettel szorosan összefüggő mondanivaló kidolgozására és, alkalmazásá­ra van szükség.. A kormány- nrogrpmm tudatosításával kapcso­latos népnevelőmunka pedig az egyoldalúság vonásait mutatta Legtöbbször csak az érem egyik oldalát tárta a dolgozók elé. A járás ég'óbb pártszervezete, az a feladatoknak a tudatosítására azonban jó! fel­készült, pártunk politikáját alapo­san ismerő népnevelőkre van szükség. Ezért a járási pártbi­zottság legjobb aktiválnak bevo­násával sürgősen felülvizsgálja résztvesznek-e a népnevelők a szervezett pártoktatásban és mi­lyen eredményekkel tanulnak. Er­re igen nagy szükség van, mer! a járás egyes községeiben, így Mátételkén, Tataházán igen komoly lemaradások vannak. Ta­taházán például az oktatásba be­vontaknak csak mintegy 20 szá­zaléka jelent meg a foglalkozáso­kon, pedig Tataháza és Mátételke a betakarításban és az őszi ve­tésben is a legutolsók között van a járásban. Itt tehát még foko­zottabb mértékben van szükség jól képzett aktív népnevelőkre, a kommunista példamutatás erejé­re. A termelésre mozgósító agi­táció egyoldalúsága az általános­ságba vesző-érvek melleit a po litikai felvilágosító munkában más természetű egyoldalúság is mutatkozik. Egy-két községtől eltekintve szinte kihalt a kultúr- agitáció. A hangoshiradó adta le­hetőségeket sok község, így Ta­taháza, Madaras, Katymár egyál­talán nem használja" ki. " A versenytáblák, faliújságtáblák üre­sek az egész járásban. vagy csak régi sárgult papirfoszlányc- kat lenget rajtuk a szé'. A szem­léltető agitáció módszerét általá­ban sehol sem alkalmazzák, pe­dig a korábbi nagy kampányok idején — amikor a pártbizottsá­gok, pártszervezetek .irányították ezt az agitációs formát — szép sikerre vezetett, AZ EGYÉNI AGITÁCIÓ me!- ;tt csak a klsgyfflések folynak eredményesen. Az elmúlt héten járásban 117 kisgyűlést tartottak a párt legjobb aktivistái. Ezeken a kisgyüleseken, a parasztgyűlé- t-eken és a legutóbbi tanácsülése­ken a helyesen alkalmazott agi­táció eredményeképpen a verseny­szellem bizonyos fellendülését lehe­tett tapasztalni. Mélykúton pél­dául november 7-re minden tsz vállalta a vetés befejezését, és több egyéni paraszt tett felaján­lást. Vádolták a legutóbbi kom­munista aktíván, hogy megvédik a község becsületét: november 7-re 30 százalékkal emelik a köz­ség kukoricabeadását, Malustyik István mélykúti dolgozó paraszt november 7 tiszteletére vetésien vének teljesítése, mellett vállal­ta, hogy maradéktalanul ele­get tesz állam iránti kötelezett­ségének, teljesíti hízotts értés be­adását és esedékes adóját is rendszeresen űzeti, Hasonló vál­lalások egyre nagyobb számban születne!; meg a járás területén. A vcrsenyrnpzgósítás azonban nem mindenütt követi és irányít­ja a dolgozók versienylendületét. Csak az állami gazdaságok és » gépállomások cgyrésze tett na gyobb erőfeszítéseket a verseny íelieridítésére. Madarason például minden traktoros versenyez. A bácsalmási gépállomáson huszon­két traktorvezető kapott a kö­zelmúltban dicsérő elismerést jó munkájáért. A pártszervezet, a politikai helyettes az élenjáró traktoristák családját is értesítet­te a versenyben elért kiváló ered­ményről. a traktorvezető család­tag példamutató teljesítményé­ről. Ezt a módszert .feltétlenül el keli terjeszteni a járásban. Hiszen itt a versenyt kétnapon­ként értékelik és rendszeresen er­ősítik a versenyben álló brigádo­kat saját és a versenytárs ered­ményeiről, a brigádtagok kerese­tének növekedéséről. Persze ezen a téren különösen a községekben komoly, feladatok hárulnak a ta­nácsokra, A versenyszervezés ma elsőrendű kérdés, a járás községeinek ta­nácsszervei azonban nem állnak mindig hivatásuk magaslatán. A bácsalmási községi tanács me­zőgazdasági osztályán például az előadó nem tudja hányán álinak versenyben a község dolgozói kö­zül és csak most kezdték el a Mélykúttal folyó »hagyományos verseny eredményeinek "tudatosí­tását^ is._ Itt a rendszeres párt- ellenőrzés és az összehangolt, poli­tikai munka gyors biztosítására van szükség. A BÁCSALMÁSI járás tehát az agitáció politikai és szervezeti megerősítésével, a népnevelők nevelésének biztosításával igyek­szik az őszi mezőgazdasági munkák elvégzését segíteni és mozgósítani az egész pártot a kormányprogramul végrehajtása alapfeltételeinek, megteremtésére. Fontos határozatokat hozott a KIOSZ országos értekezlete A KIOSZ országos értekezle­tének második napján Csikos- Nagy Béla, könnyűipari minisz­terhelyettes bejelentette, hogy a kormányprogrammnak megfele­lően további fokozott segítséget kapnak a kisiparosok, s ez vo natkozik az árpolitikára is é: egy-két hold földdel rendelkező kisiparosok adózására is. Hang­súlyozta, a kisiparosok tanulót is tarthatnak olyan szakmában, ahol a munka jellege ezt meg­követeli. Idősebb kisiparosok is vehetnek segítségül tanulókat, hogy átadják tudásukat a fiata­loknak. A kisiparosok megbe­csülését jelenti az is, hogy be­vonják őket a kisipari szövetke zetek kölcsönös biztosító intéze­tébe. Beszélt a kontárkérdésről is. Csikos-Nagy Béla miniszter- helyettes végül felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a magánkjs- ipar élénkítése nem jelent vál­tozást a szövetkezeti mozgalom fejlesztésé terén. Nagy dános országos szervező-. titkár zárta le a kétnapos nácskozás vitáját. Összefoglaló válaszában a többi között beje­lentette: a jövőben egységes szép címtábla jelöli meg "a kis iparosok munkahelyét. Több kis­iparos — főleg a szolgáltató szakmában — telefont is kap. Minden erővel küzdenek majd az anyagellátás bürokráciája el­len. Meg kell oldani nemcsak a kisközségek, de a tanyavilág el­látását is az ipari szolgáltatá­sokkal. Az országos értekezlet végül határozatot hozott, amelyből ki kell emelni: javítják az együtt­működést a tanácsokkal, külö­nösen az új iparigazoiványok kiadása terén. A falusi kisiparossággal való kapcsolat további javításá­ra minden községben, ahol leg­alább S kisiparos dolgozik, fa­luösszekötőt állítanak be. Az országos értekezlet jelszava: rendes műhely, minőségi kisipa­ri munka, előzékeny kiszolgálás -* rövidesen megvalósul az egész országban. (MTI) A Magyar Dolgosók Pártja Központi Vexetösé%ének ülése A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége J953 októ­ber 31-én kibővített ülést tar­tott, amelyen megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját a júniusi ülésen hozott határo­zatok végrehajtásáról es a párt további feladatairól. A beszámo­lót Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára terjesztette elő. Beható vita után a beszámoló alapján a kibővített ülés egyhangúlag határozatot fo­gadott el. A Központi Vezetőség elhatá­rozta. hogy 1954 áprilisára ösz­szehívja a Magyar Dolgozod Pártjának III. kongresszusát. A Politikai Bizottság javasla­tot terjesztett elő a pártvezető­ségek cs pártválasztmányok jövő év elején történő újjáválasztá- sáról. Ács Lajos elvtársnak, a Központi Vezetőség titkáránál; beszámolója alapján a kibőví­tett ülés a javaslatot elfogadta s a kérdésben megfelelő határo­zatot hozott. A Központi Vezetőség Apró Antal elvtársat beválasztotta a Politikai Bizottság tagjai sorá­ba. (MTI) WEMZETKUZI SZEMLE Gondok Nyugaton Az Eisenhower—Dulles kom­pánia tagjainak mostanában ne­héz gondjaik vannak. Nem is csodálható. 1952 februárjában ötlötték ki az -Európai védelmi közösség- tervét és azóta nem sokat jutottak előre. Sőt a kö­zösség egyes vezető tagjainál most mutatkoznak csak igazán a bajok. Franciaországban új események vannak kialakuló­ban éppen az »Európai védelmi közösség—gel kapcsolatban és ezek az események megérdemlik, hogy behatóan foglalkozzunk ve liik. Valójában mi is történik most Franciaországban? — Hatalmas óriásméretíí tömegmozgalom szü­letik, amely szélességében és mélységében alapvetően külön bözik minden eddigitől. A tö­megmozgalom széles kiterjedé­sét illetően nemcsak arról van szó, hogy dolgozó milliókat tö­mörít maga köré az »Európai védelmi közösség- elutasításának gondolata, hanem olyan társa­dalmi rétegeket is, amelyek az­előtt vajmi kevés kapcsolatot tartottak e tömegekkel és még kevesebbet a harcoló tömegek vezetőjével, a kommunista párt­tal. Ilogy csak a legjellemzőbb példákat említsük: az »Európai védelmi közösség- ellen harcoló mozgalom egyik legaktívabb szó­vivője Daladier volt miniszter­elnök, ugyanaz a Daladier, ak nck a második világháborút megelőzően oly nagy része volt a katasztrofális következményű müncheni paktumban. Ez a Da­ladier ma kijelenti: »mások is harcolnak az Európai védelmi közösség ellen és én szövetsége­sük vagyok ebben a harcban, bármilyen párthoz tartozzanak is, bármi legyen is politikai meggyőződésük-. Ott találjuk a sorban Herriot-t, francia radikálszocializmus egyik vezető személyiségét, a parlament elnökét. Bcthonart tá­bornokot, Franciaország volt ausztriai főbiztosát és még sok mást a polgári politikusok tábo­rából. Felmerül a kérdés: mi az, anw összetartja ezt a kialakuló egy­ségfrontot, milyen törekvések vezetik? És itt elérkeztünk a probléma második részéhez, ami arra válaszol, mit is jelent e mozgalom mélysége. A legfőbb összetartó erő, amely egybekap­csolja a más kérdésekben külön­böző érdekű társadalmi rétege­ket, az elszántság, hogy elhárít­sák a veszélyt Franciaország fe­lől. A veszély a feltámasztott nemet militarizmus, a német ic- vansvágy képében jelentkezik amelyet Adenauer nyugatnemet országi klikkje testesít meg. A* amerikai tervek az »Európai vé­delmi közösség- íó erejévé akar­ják tenni a bonni »Rcich--et e? az »Európai hadsereg- magjává az új Wehrmaehtot, Feltámadna tehát az a Németország, amely az évszázadok során annyi ke­serűséget zúdított a világra és különösén Franciaországra. igazi franciák, amikor hazájukat ilyen veszély fenyegeti, csak egy utat választhatnak: összefogni mindenkivel, aki őszintén és be­csületesen szívén viseli az ország sorsát. A harcban résztvevő dolgozó tömegeket persze más is vezeti, ami cseppet sem elválasztható az előbbitől. A francia kormány, amikor indokolni próbálja, hogy miért követeli fenntartás nélkül az amerikai diktátumot és miért hajlandó aláírni Franciaország halálos Ítéletét, beleegyezve a» »Európai védelmi közösség—be, amerikai mintájú propagandafo­gásokhoz folyamodik. Azt állít­ja, hogy létezik valamiféle szov­jet veszély, »vörös agresszió fe­nyeget« és ettől kell »védeni - Európát, amiatt kell »áldozato­kat hozni-. Nos, ma már nehéz megmagyarázni a francia dolgo­zóknak, hogy a fegyvergyártás, a szennyes gyarmati háború ér­dekében a kenyérért, vajért é» húsért kétszerannyit fizessenek, mint a második világháború előtt. Különösen nehéz ez, hiszen ugyanakkor azt látják, hogy a Szovjetunióban a »háborús ké­szülődések- jegyében leszállítják az árakat, határozatokat hoznak az elosztóhálózat szervezetének megjavítására, a közszükségleti iparcikkek és élelmiszerek vá­lasztékának bővítéséről, minőse­gük megjavításáról, mennyisé­gük növeléséről. Ilyen »háborús készülődéseket- F ranciaország- ban is szívesen vennének. Különösképen, ha tekintetbe vesszük, hogy a francia milliók nemcsal; anyagilag áldoznak az uralkodó körök háborús készü­lődéseiért. hanem vérükkel is. A német budi fogly ok hazaszállítása a Szovjetunióból Berlin. (TASZSZ) A szovjet kormány és a Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya között ez év augusztusában Mosz­kvában megkötött megállapodás alapján az utóbbi időben olyan volt nemet hadifoglyok érkeztek Berlinbe, akiket mentesítettek a háború idején elkövetett bűnöse- 'ekményeik miatt reájuk mért büntetésük további részének kitöl­tése alól. Összesen 537-1 katona és tiszt érkezett meg eddig. A hazaszállítottak között tábornok van., (MTI) több Aláírtál.* Finnország és a Német Demokratikus Köztársaság kereskedelmi egyezményét Helsinki. (TASZSZ) Helsinki­ben aláírták a Finnország és a. Német Demokratikus Köztársa-" ság között megkötött 1954. évre szóló kereskedelmi egyezményt. Az egyezmény értelmében Finn­ország 3 milliárd márka értékű árut exportál a Német Demo­kratikus Köztársaságnak és 3.S milliárd márka értékű árut im­portál a Német Demokratikus Köztársaságból. Finnország főként faipari ter­mékeket és nyersanyagot szállít a Német Demokratikus Köztársa­ságnak vegyszerek, gépek, gép­kocsik p& más áruk ’ ellenében. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom