Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

i bácsalmási járás délszláv dolgozó parasztjainak srsrrg: r-.-»-.-!'. ■■’■■■.. ■ ■■ ..■!■■■ .■■■'■> ■! . . ■ » ■' ■■ 1 1 - -■ , , " ■■8.T1 i. -= Gazdag virágzó termelőszövetkezet a bácsalmási Lenin Uiicsulmás határát gazda gontermő, kö- vér földek veszik körül: a gróf Telekiek s báró Siskovicsok haj­dani birtoka. Amikor végigte­kintünk az őszi napfényben mé­lyen csillogó zsíros földeken, amelyeken már az őszi szél megremegteti a vetések feltörő szálacskáit: arra gondolunk, hogy ez a föld nem is olyan ré­gen — egy-két évtizeddel ez­előtt csak reménnyel, távoli al­mokkal táplálta a rajta dolgozó nincsteleneket, kisparasztokat, urasági cselédeket. Magyarnak, délszlávnak egyformán nehéz és szomorú volt itt az élet. Meg­jegyzendő, hogy itt a lakosság több mint fele délszláv anya­nyelvű volt már akkor is. Anya­nyelvűket azonban csak titkon — rettegve használhatták, mert ha az uraság valamelyik tiszt­tartója, vagy más hajcsára meg­hallotta: keservesen lakoltak ér­te. Lázítóknak, elégedetlenkedők­nek bélyegezték őket. Hogy elégedetlenek voltak — annyi bizonyos, de lázadásnak lehet-e mondani azt, amikai csöndes estéken a gyötrően ne­héz munka után saját anya­nyelvükön fáradtan sóhajtottak a több kenyér, jobb ruha, em­beribb élet után?! il mull nyomasztó lidéco ____ _____ álma a serény és b oldogan munkálkodó embe­rek emlékezetében még olykor­olykor felmerül. Különösen ma, amikor életük mindennap szeb­bé, örömtelibbé válik. A több, mint fél évszázad nyomorúságát végigszenvedett Osztrogonácz Antal bácsiból is természetes megkapó szavakkal kívánkozik ki életének küzdelmes, egyszerű története, Hétéves koromban olyan árván maradtam, mint a kisuj- jam. Senkim nem volt — dol­gozni kezdtem. Voltam kanász, béres, majd urasági cseléd. Mindig a máséba —- másnak dolgoztam! Amikor azonban 1945-ben a földosztáskor 6 hold földet kaptam — már nem vo! tam ugyan fiatal: de úgy érez­tem, hogy most kezdődött csak meg az én számomra az igazi élet! Egy-két év alatt már két ökörrevalót össze tudtam spó­rolni. 1949-ben — amikor • régi Siskovics-major környékén — a régi társak: délszlávok, magya­rok, azon töprengtek, hogy ter­melőszövetkezetet kellene alakí­tani, úgy éreztem, ha velük tar­tanék, még boldogabb lennék. Beléptem én is az asszonnyal. Akkor még nem volt könnyű: mindössze 5 tehenünk volt és 20 anyakocánk, melyet az állam adott kölcsön. —« és itt busákén akarja hagyni a munkában. A lányával együtt 600 munkaegy­ségre kaptak osztalékot a gabo­narészesedéskor. A régi urasági cselédek, a volt kisemmizettek, délszlávok, magyarok új hazára találtak szocializmust építő, új orszá­gunkban. Boldog, derűs otthon­ra találtak a szövetkezetben, mely a kormány segítsége nyo­mán egyre gazdagabbá váliks A csoport gyűléstermében a falon hatal­mas, plakátnagyságú kimutatás, számokkal teleírt rovatai mu­tatják: a jó forint ezreivel nö­veli a megvalósulás útján hala­dó kormányprogramm, a terme­lőszövetkezet évi jövedelmét. Az eddigi kedvezmények: a 10 százalékos beadási kedvezmény, a gépi munka olcsóbbá tétele, a rövidléjáratú hitelelengedés, sth 134 ezer forinttal gazdagítja a tsz tagságát. Az 1954 január hé 1-én életbe lépő új begyűjtési rendelet is nem kevesebb, mini 88.000 forinttal több jövedelmei jelent a tagoknak. Hogy kormányunk segítsége, támogatása nem hiábavaló, — nemcsak a munkaegységek nap- ról-napra növekvő számai bizo­nyítják —, hanem a tagok hű­sége a csoporthoz. Nincs a cso­portnak egyetlen tagja, aki ott­hagyná a szövetkezetei, amely bármilyen szorgalmas egyénileg dolgozó középparaszt jövedelmé­nél magasabb részesedést — na­gyobb jólétet biztosít számára. Erről tanúskodnak az idei év eredményei is. Még meg sem volt a zárszámadás, de Berbe- rovics (I.) István, a volt urasági cseléd kamrájában a saját és felesége 644 munkaegysége után 17 mázsa tisztabúza, 5 mázsa ár­pa, 10 mázsa burgonya, 35 kiló köles, 6 és fél mázsa kukorica gyűlt össze. Hasonlóan bőséges osztalékot szállított haza Délity Márton a saját és leánya 737 munkaegy­sége és Petrity István 514 mun­kaegysége után, amelye­ket ed­Az crcdménjckct. dig elért a csoport — az egész megye ismeri. Hírnevéhez mél­tóan most is a járás első ter­melőszövetkezete lett azzal, hogy maradék nélkül teljesítette az ősziárpa és rozs elvetése után 125 holdas bűzavetési tervét is. Ha már a kötelezettségek, a feladatok teljesítéséről írunk, amellyel a szövetkezet tagjai: délszlávok és magyarok a fel- emelkedésért, a még jobb éle­tért küzdenek: beszélni kell ar­ról is, hogy ez nem korlátozódik pusztán csak a szövetkezet te­rületére: a szövetkezet nevelt­jei szocialista építésünk más területén is megállják helyü­ket. Osztrogonácz Antal fia: 15 éves, két hónapja ke­rült az oroszláni szénbányába vájártanulónak, ahol már eddi­gi munkájával és tanulásával is becsületet szerzett, magának is és azoknak, akik tanulni és dö * gozni küldték ide a bányába: öreg szüleinek.., és a Lenin tagságának. — ma már csillan a ráncos homlok alatt a mélyen bentülő szem — ma már én gondozom a csoport 18 lovát; van 60 anyakocánk, most osztottunk 105 süldőt a tagok­nak. S bizony a szövetkezet 35 darabos tehénállománya mellett 25 borjú nevelődik. A barom­fiak száma meghaladja az 1800- at és a tágas juhhodályt 180 birka népesíti be. A csoport 56 családja közül 13 délszláv. A csoport elnöke, Bé- dics Lőrinc, szintén délszláv származású. — A felszabadulás előtti életükkel szemben ma már nyoma sincs a régi nyomo­rúságnak, a bánatnak, könny­nek. A tagok szorgalmas mun­kája nyomán vidáman pezsöüi az élet még az »öreg harcosok« szívében is, akik régen álmodni sem mertek volna jólétről, bé­kességről. A 64 éves Szente Ja­kab bácsi úgy dolgozik, hogy ember legyen a talpán, aki ie Beszélgetés Bujovsics Boldizsárral Csikérián a Simity- soron lakik Bujovsics Boldizsár 15 holdas dél­szláv középparaszt. — Egyszerű, takaros ta­nyaház a háromtagú Bujovsics. család laká­sa. Élénk kutyaugatás fogad bennünket. A fe­kete puli, mint valami sötét fergeteg rohan fe­lénk. Mögötte egy fia­talabb gurul fekete go- molyagként. Éppenúgy hangoskodik, mint az öregebb, csak véko­nyabb, élesebb ugatás­sal. — Nem bántanak, csak ugatnak ezek — hallatszik most egy hang a tanya mögül. Szemüveges, fehérarcú idősebb parasztasszony jön elénk: Bujovsics Boldizsárné. — Az én jó öregem nincs Itthon — mond­ja. — A határban sze­dik a cukorrépát. Nincs messze — teszi hozzá és a iekete tarlók felé mutat, — idelátszik a kalapja. Valóban, mintha va­lami tarka folt mozog­na a barázdák között, néhányszáz méterre. Egymásra nézünk a tanácselnökkel. Igaz, hol is lehet ilyenkor egy szorgalmas paraszt- ember, csakis kint a határban. Elindulunk a szántáson, a frissen ve­tett barázdák között a mozgó folt felé. A ta­nácselnök, T2.nkó Ist­ván megjegyzi: — Lát­szik, hogy szorgalmas gazda Bujovsics bácsi. Már felszántotta és be­vetette a földjét. Min­dig elsők között van a munkában. Példamuta­tó tanácstagunk, Erős, hűvös, október' végi szé.l csap az ars cunkba. Játéisosan hordja a port. Az em­bernek hamar tele lesz' a szeme, szája tőle. — Bizony nem kellemes idő, mégis tele va y a határ mozgó,, fekete pontokkal. Emberek szorgoskodnak minde­nütt. Egy-egy kukori­caszárral telt kocsi bil­leg el a dülőúton mel­lettünk. A kissé alacsony, tömzsi, őszhajú gazda mosolyogva néz ránk « »cukorrépahegyek« közül. ■— Jónapot — kö­szön. — Szeme hamis­kásan csillog a kalap alól. Vidám szeme van Bujovsics Boldizsárnak és mindig mosolyog az arca, ha beszél, mint akinek rendben van a szénája. — Milyen lesz a ter­més n répából — kér­dezi a tanácselnök. — Ez a 400 négy­szögöl legalább 120 mázsa termést hoz — hangzik a felelet. — Az bizony jó ter­mésnek számít. Bujovsics bácsi elé­gedetten szemleli a ré­pahegyeket. —- A vetéssel végze'.t már Bujovsics bácsi? — kérdezi Tankó Ist­ván. A derűs arc, mintha kissé rosszaié kifeje­zést öltene erre a kér­désre. — Hát el szoktam én maradni? Már ki is kelt a búzám. — Nem is azért kér­deztem — így a ta­nácselnök, mintha egy kis bocsánatkérés csen­dülne ki a hangjából •— csak érdeklődök. — Nincs más hátra csak ez a répa. Én azt mondom, hogy aki korán vet, az sokat arat. Nekem az idén 2000 négyszögölön 13 mázsán felül termett búzám, 1800 négyszög­ölön pedig 16 mázsa rozsom lett. Igaz, ta­valy is október elején elvetettem a búzát. — Nem vártam az idén sem esőre. Igaz, meg- ízzasztott egy kicsit a szántás, mert kemény volt a talaj, de nem törődtem vele. Én mindig azt mondom, amit a közmondás: ősszel porba, tavasszal sárba vessünk. — Helyesen gondol­kodik Boldizsár becsi — mondja a tanácsé.- nők. — A szomszédok­nak is ez a vélemé­nyük, mint magénak? — Ha nem, hát meg­győzöm őket. Osztrü- gonácz István a leg­közelebbi tanyán la­kik, többször átjön hozzánk beszélgetni.. Az is szorgalmas gaz­da, de én mindig msg- eiőzöm — büszkélke­dik Boldizsár bácsi. Arra gondolok, hogy ilyen szorgalmas em­berekre van szüksége h hazának. Az ő kezük munkája nyomán erő­södik az ország. Bu­jovsics bácsi tavaly idejében vetette el a kenyérgabonát, jutott is bőven beadásra, a háztartási szükségletek­re és a szabadpiacra. Többmázsa gabonát el tudott adni. Segített azokon, akiknek nem termett búzájuk. Ezzel Csikcria délszláv dolgozó parasztjai élenjártak a vetési tervek teljesítésében ALIG MÂSFÉL kilométerre a jugoszláv határtól a 2050 lelket számláló kis Csikéria községben az új kormányprogramm meg­valósításáért, a szocializmus építéséért harcolnak a délszláv és magyar dolgozó parasztok. A délszlávok itt a lakosság több mint 80 százalékát teszik ki, de ugyanígy neveiket is az elsők között kell említeni, amikor a község élenjáró dolgozó parasztjairól esik szó. Kitartó, jó munkájukkal járullak hozzá, hogy a község a járás­ban az első helyet érte el a mezőgazdasági munkák elvégzésében, A KÖZSÉG területén lévő 933 hold kukorica betakarításával éppen á napokban lettek készen, és már hetekkel ezelőtt befejez­ték a burgonya és a napraforgó betakarítását, A gazdagon fizeteti 60 holdas cukorrépatermés betakarítása is már a befejezéshez kö­zeledik. Szorgalmas munkáskezek végzik a gyapot szüretelését. A községben 63 hold gyapot van, melynek most végeztek első sze­désével, A BETAKARÍTÁS időben való befejezése tette lehetővé, hogy a vetéssel Is még a határidők előtt Végezzenek. A község dolgozó parasztjai a héten fejezték be 1153 holdas búzavetési tervüket, a legszorgalmasabbaknak zöldéi az ősziárpa- és rozsvetése is, AZ ÉLENJÁRÓ délszláv dolgozó parasztok közé tartozik Simity Félix tanácstag, Bujovcsics Boldizsár középparaszt, Vízin Simon, Szkala Simon 8 holdas és Gyukics Béláné 9 holdas dolgozó parasztok, akik úgy az őszi vetéstervek teljesítésében, mint ft beadási kötelezettség teljesítésében a község példaképeivé váltak, A DÉLSZLÁV dolgozó parasztok közül sokan szálltak szembe a kulákok által terjesztett „elméletekkel“: hogy ha nincs esű nem is érdemes elvetni a gabonát. Sári Kálmán az egyik kiSgyüTs alkalmával elmondta, hogy a tavalyi és az azelőtti évek gazdag ter­méseredményeit annak köszönheti, hogy nem hallgatott azokra, akik mindig a dolgozó parasztok megvesztegetésére spekuláltak, Ahol közel 40 gyermek tanul saját anyanyelvén nek rá a katymáriak, Elegáns autója ott suhant el a katymári utcákon abban az időben, mikor a Horthy-rendezer rabigájában sínylődő magyar és délszláv nincstelenek éhbérért dolgoztak. Gyönyörűen díszített, kifestett előszoba is a ■ volt földbirtokos gazdagságától tanúskodik. Ma ebben az épületben délszláv isko­la van. Azoknak a gyermekei tanulnak itt, akik alig 10 évvel ezelőtt korgó gyomorral, elkese­redve, ökölbeszorított kézzel néz-, ték a suhanó autót, z októbervégi nap gyenge fénye vibrál a fehérre meszelt épület falán és ablakain. Ez a sarokház, amely kiemelkedik a község többi épülete között, valamikor Pulii Pál 600 holdas földbirtokosé volt. Jól enilékez­a> ő jövedelme is emel­kedett. A pénzen ruhát vett magának. A szor­galmas munka nyomán több jutott Bujovsi- cséknak, de több jutott a hazának is. Egy nyolc év körüli kislány baktat teíénk táskával a kezében, — Az egyik rokon kislány. Most nálunk van — magyarázza a gazda, miközben meg­dörzsöli bajuszár, me­lyet fehérre mosott az idő. — Van egy kis unokám, 10 éves, Irén- kének hívják, — fűzi tovább a beszéd fona­lát. Két szeme még vidámabban csillog szürke szemöldökök alatt, mikor unokájá­ról beszél. — Higyjék el, Hyan boldog vagyok, mikor eljön a lányom, vejertl, meg az unokám. Be­szélgetünk, békésen, csendesen. Ezt a derűs, meleg hangulatot nem lehet megfizetni. De ehhez a békéhez mi is hozzájárulunk mun­kánkkal, — teszi hoz­zá egyszerűen, csende­sen elkomolyodva, Elképzelem a 10 éves Irénkét, amint ott lo­vagol a nagyapja té dén, amint az anyja rászól — hagyd :nár a nagypapát. Békés, de­rűs a hangulat, a nyu­godt. biztonságos élet derűje cseng szavai­ból. Este lett lassan. El­búcsúzunk Bujovsics Boldizsártól. — Aztán máskor is látogassanak meg. —- mondja. — Inkább va­sárnap, mert akkor jobban ráérünk beszél­getni, tiszta fehérre meszeli tantermekben tanulnak az apróságok. Minden reggel kö­zel 40 gyerek ajkától hangzik el a ..napréd“ köszönés. Öt délszláv lanitó gondoskodó keze alatt szív­ják be a tudományt az élénk ki.s délszláv gyerekek. Legtöbbnek az apja napszámos volt a múltban, Itt tanul Bogdán János, akinek szülei most a Lenin termem* szövetkezet tagjai. Hasonlóképpen a Lenin termelőszövetkezetben dolgoznak Tumbász Martinnak, a IV. osztály éltanulójának szülei. Bátyja, Tumbász József a felsőta* gotat legjobb tanulója. atos Andrea édesapja szína tén tsz-tag. A kis élénk-» szemű gyerek örömmé' őrzi * vándorzászlót, amely a padján büszkélkedik és azt bizonyítja! hogy Andrea az alsó tagozat, « Petőfi-örs legjobb tanulója,, i Minden tiszta éj ragyogó ff5 ebben az iskolában. A csillogó napsugárral átszőtt nagy gyermek­szemek is tiszták, -fényesek, értel­mesek. Saját anyanyelvükön tanul­nak. Valamikor a Horthy-rezsim- ben Katymár is a nemzeti gyű­lölködés színhelye volt. Azóta» meghitt barátság alakult ki a ma­gyarok és a délsz'ávok között. A' délszláv fiatalok közül sokan ke­rültek főiskolára, egyetemeinkre.- Prékló Gergely is főiskolát vég­zett. ajtakívül még többen.van­nak, akik a fővárosban, vagy más városokban lévő egye­temeinken, fűi-sko'áinkon tanúi­nak ebből a határmenti község­ből. A délszláv ifjak előtt épp­úgy, mint a magyar fiatalok szá­mára megnyíltak a továbbtanulás Iclígtőségei,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom