Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

 Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának határozata „Az élelmiszerek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról" A határozat ekő részét lapum-;, október 31*i számában közöltük. Liszt és dara 1954-ben a minőségi l'szt és dara termelését az 1930. évihez viszonyítva többi között a követ kezeképpen keli növelni: a leg jobb minőségű liszt terme ését 2.8-ezeresére, az elsőrendű liszt termelését 2.1-szeresére, egyéb lisztfajták termelését, l.ü-szeresé re. 1956 végére az 1950. évihez vi ezonyítva a következőképpen kel növelni a darakészítő ipari vál rálátok te’jesítöképességét: mai utók, hántolóüzeffiek építése, va­lamint a „Gfévmuka" (malomipar igazgatóság) vállalatainak átszer­vezése és technikai felszerelésé nek kibővítése útján: a lisztőrlé: terén 1.4-szereséro, a darahántu- lás terén 1.2-szeresére. A malom és hántolóipar teljesí­tő k é p és s égvén«k további növeke­dését azzal kell biztosítani, hogy 1955-ben megkezdik 23 malom- kombinát, 11 hántolóüzem és hántolóműhely építését. Az állami gabona minőségi őr lését végző vállalatok kapacitásá­nak növelése és az állatni me­zőgazdasági lisztőrlő vállalatok­nál gabonát őröl tető kolhozok és kolhozparasztok jobb kiszolgálása értekében kötelezzék a szövetsi g es köztársasági minisztert.! öáesokát a többi között arra, bogy: Irányozzák elő az 1954—1956, évekté szóló tervekben az állami készletgabonát feldolgozó malmok niellett raktárak építését harminc napra elegendő gabonakészlet fe tizénötnapi készárukészlet tárolá­sára. A hengermalmokkal nem ren­delkező Vidékekén javítsák meg a gabonának lisztre való becserélé­sével foglalkozó kirendeltségek meglévő hálózatának munkáját, tblelmiszer­MÍcílmcnjck A zöldség-, paradicsom- és gyű mölcskonzervek gyártását emel­jék 1956-ban mintegy 2.500.000.090 eobozra,' Vagyis növeljék az 1950. évinek 2.7-szerc8ére, az összes kotizervfajták (hús-, ha!-, tej-, zöldség-, paradicsom- és gyfí- tnöicskoníervek) gyártását pedig növeljék 4.150.000.000 dobozra, vagyis az 1950. évinek 2.9-szere- sére. Rohamosan növelni kell a gyors fogyasztott főzelékfélék. gyü­mölcsök és bogyósgyümölcsök ké« szitásét. Jelentősén fokozni kell a gyermekek .számára készülő kot zervek gyártását. 1954-ben meg kell szervezni a cseesemőtápsze- rek tömeggyártását. A meglévő üzemek kapacitásá­nak növelése mellett 1954—1955- ben hozzá kell fogni élelmiszer- sűrítményeket, zab- és kukonea- pelyhet,, készételeket, már­tásokat, körítéseket é® különle­ges gyermekélelmiszereket gyártó új üzemelt építéséhez, hogy fo­kozni lehessen a kész* és félkész- élelmiszerek gyártását. Sör, gyümölc**- axörpöli és üdítő­italok 1954—1955-ben jelentősen nö­velni kell a sör, a gyümöics- Rzörpök, az ásványvizek és a rozs­ból készült üdítőital termelését. Ezeknek az Italoknak a gyártását a többi között a következő arány­ban keli emeini: sör 1954-ben kétezerszáz millió,, 1955-ben 2320 millió liter, tehát 1954-ben . az 1950. évihez képest 63 százalékos, 1955-ben pedig 81 százalékos emelkedést érjen el. 1936 végére a Szovjetunió élelmi- szeripari minisztériuma az 1930. évihez képest 2.2-szereeére emel­je a kvaszelőállító üzemek ka­pacitásúk 3.7-sierescré a- ásvány­vizek. 5.l-6zereisére az alkohol­mentes. italokat gyártó üzemek kapacitását. Bor, pezsgőfélék, konyakok, likőrök 1954—1955-ben növelni kell a bor- és konyakgyártást többi kö­zött a következő arányban: bor (tízezer Jterben) 1954-ben 30.370, 1955-ben 31.480, 1954-ben (szá­zalékban) az 1950. évihez viszo­nyítva 2.1-szeresére, 1955-ben (százalékban) 1950-hez v iszo- r.yltva . 2.4-szereeére. uj borászati üzemek építése és a meglévő üzemek átalakítása és kibővítése révén 1950-hez víszj- nyítva meg kell növelni a borá­szati ipar kapacitását 2.7-sze- lesére, a pezsgők készítésének kapacitását 2.5-ezeresére, a konyakgyártás kapacitását pedig 4.5-szö.reséfe. A hűtőtechnika meg'jaTÍtáisa az élelmiszer* iparban Az élelmiszerek minőségének megjavítása céljából, a hús-, hal-, az allai! zsiradékfélék és az egyéb élelmiszerek hűtőházi keze'esi technikájának megjavítása céljá­ból, valamint ezen árucikkek meg­felelő tárolásának biztosítása cél­jából jelentős „mértékben meg kel! növelni a liütőházak befoga­dóképességét és a fagyasztói) rendezések teljesítőképességét. A •Szóvjetunió élelmiszeripari minisztériumának kötelességévé kell tenni, hogy új liütőházak épí­tésével, a meglevő liütőházak át* alakításával és a technikai felsze­relésük kibővítésével 1954—1956 folyamán kétszázötezer tori,in befogadóképességű tárolótérre nö­velje meg a hűtőházak kapacitásút és 1956 végére ezt a befogadóké­pességet emelje 709.0U0 tonnára, szemben az 1.933. év elején ren­delkezésre álló 46U.OOU tonna be- fogadóképességgel. 1954—1956 között a liütőházak ban napi 10.000 tpflnáva! ilÖVeijö a fagyasztóberendezések teljesitő- !.épe>ségét hús, lialfélák és egyén élelmiszerek fagyasztása Célján.)" Dohányáruk, IIfiatszerek és kozmetikai cikkek A cigaretta- és szopokás ci gareüa gyártását 1954-ben két- százmillíard -darabja, vagyis 1950- hez képest 1.6-szeresére, 1953- ben pépig 215 milliárd • darabra Vagyis ly50-hez képest 1.7-szo resé-re kell ©merni. Uj dohányipari vállalatok épí­tésével és a már működők újjá­alakításával,. valamint műszaki berendezések kibővítésével dohányipari vállalatok és dohányfermentáló üzemek teljesí­tőképességét a cigaretta és szo­pókas cigarettagyártás terén 1930 végére 1950-hez képest 1.6-sze lesére, a dohányíermentálás ta­rén 1.4-szeresére ke-11 emelni. Biztosítani kell 1954-ben < lakosság inósdószappanszükséglS- lének teljes kielégítését a keilt választékban, különös figyelme fordítva a mosdóezappan minősé­gének, illatának és kiállításának megjavítására. Biztosítani kel! a lakosság kö­rében fokozott keresletnek örven­dő kiváló minőségű paríömök és kölnik termelésének a következő arányú növeléséi; 1953-hüz képest 1954-ben kétszeresére és 1955' 2.5-szeresére. Meg kell javítani a .musdó- tízappanok, az illatszerek és koz* meiikai cikkek bjáliitását, ízlé: bronz- és aluniiniumíemezből készü.t új címkéket kell beve­zetni. Aar, élelmiszeripar anyagi-műszaki el látásáról és az élelmiszeripari beruházásokról Jelentősen növelni kel! a nagy­teljesítményű gépek és auto* rnaták termelésit az élelmiszer- ipar' cikkek termelésével kapcso* latos folyamatok gyors gépesíté­sének és automatizálásának biz­tosítása céljából. Kötelezni kell a gépipari mi­nisztériumot, hogy 1934-ben 53'J millió, 1955-ben pedig 800 miihó rubel értékű technológiai Jelszere lést gyártson és szállítson a Szov­jetunió élelmiszeripari minisz­tériumának és 1956 elejére, az élelmiszeripari gépgyártó üzemek kapacitását az élelmiszeripar szá­mára szükséges felszerelések gyártása telén 11 milliárd rubel­re pnieije. Hogy biztosítva legyen azoknak az* intézkedéseknek Végrehajtása amelyek az élelmi­szerek minőségének és válasz­tékának javítására, a jó és íz­léses csomagolásban forgalomba hozott élelmiszerek mennyiségé­nek jelentős növelésére, valamint a kereskedelem kultúrájának eme­lésére di anyuinak, többi között jelentős mértékben fokozni ksIi n különleges papír- és kartonfé.é;; gyártását. A termelőkapacitások növelé­sének biztosítása céljából az élelmiszeripari minisztérium szá­mára a beruházások összegét 1951-ben 8.o milliárd rubelben kel. megállapítani (beleértve a íánto'.ó- cs malomipar, valamin; a takarmányKeverékelöállító Ipfcrt) az 1953. évi előrelátható 4.8 mit- iárd rubel beruházássá, szemben. Jelentősen érhetni kell az élel­miszeripari- vállalatokkal kapcso- «6* építkezési munkák volume­nét azoknak a szervezeteknek ere­jéből, ame.ÿek a tervbevett épít­kezések körzetében vannak. A Szovjetunió Minisztertanácsa à az SZKP Központi Bizottsága gy ‘Véli, hogy az élelmiszerter­melés erős feflenüü.értnek biz­tosítása az összes szovjet, párt s szakszervezeti..- szervek egyik legfontosabb feladata. Ezért a Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága kötelezi a minisztereket, a hiva talok vezetőit, a szövetséges köz­társaságok niinisztenabácsairták elnökéit, kommunista pártjai Körömi bizottságának titkárait, a határterületi és területi végrehajtó bizottságok elnökeit, a határterületi, és tető,éti pártbi­zottságok titkárait. nyujsanak minden vonalon segítségét az élelmiszeripari vállalatoknak «í élelmiszeripar előtt álló, a lakos­ság élelmiszerellátásának erős fo­kozására és az ország élelmi- szerböségének megteremtésére irányuló feladatok teljesítésében, az 1.954 - 1953— 1956, évi gazda­sági tervek keretében írjanak elő konkrét intézkedéseket ennek a határozatnak a feltétlen végrehaj­tására. Az élelmiszeripari vállalatok és szervezetek minden dolgozójának kötelessége, hogy megszüntessék az élelmiszeripar munkájában mu­tatkozó hiányosságokat, min­den erejükkel törekedjenek a jelen rendeletben az élelmiszer- termelés jelentős, növelésével, az élelmiszerek minősegének javi- 'ásával és termelési kultúrájának emelésével kapcsolatban kitűzött feladatok teljesítésére és túltelje­sítésére és ezzel b’ztositsák, hogy a legközelebbi években orszá­gunkban létrejöjjön a -kitűnj minőségű élelmiszerek bősége. időjáráejeleute&t Várható időjárás vasárnap es­tig: Felhős, párás, helyenként kö­dös idő. Több. heiyetj kisebb eső, mérsékelt szél, a hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékle'i értékek az ország területére: vasárnap reggel 2—5, dél-ben 9 — 12 fok között. -v À fűtés alapjául szolgáló: vár­ható napi, középhőmérsíkíet va­sárnap 10 fok " alatt-liez. (MTI) A míníszieríanács határozatai A minisztertanács legutóbb Ülésén határozatot hozott a csa­ládi pótlékről szóló rendelet egyes rendelkezései és a beteg­ségi biztosításra vonatkozó jog­szabályok módosításáról, »A mi­nisztertanács és a DISZ v örös vándorzászlaja« alapításáról, »Ybl Miklós« építőművészed díj alapításáról. A minisztertanács a családos dolgozók helyzetének további javítása érdekében módosította a dolgozók Családi pótlékra való jogosultságának több szabályát így a határozat kimondja, hogy a munkaviszony megszakításától függetlenül megilleti a dolgozót a családi pótlék arra a naptári hónapra, amelyben legalább 21 napot — ha mezőgazdástul munkás, legalább 18 happt *-* dolgozott. A minisztertanács ha­tározata több szempontból mó­dosította és kedvezőbbé tette *» termelőszövetkezeti tagok csalá­di pótlékra való jogosultságát is. Így például a jogosultsághoz megkívánt munkaegységekbe tél munkaegységben kell számí­tásba venni minden olyan rnun kanapot, amelyet a tag állam' vagy társadalmi szervek egész­napos iskoláin, tanfolyamain, vagy katonai szolgálatban tői tölt el. Jelenleg az iparban, vagy egyéb területen alkalma­zásban lévő dolgozó termelőszö­vetkezetbe való belépését feöny* nyíti meg az a rendelkezés, amely szerint annak a terme­lőszövetkezeti tagnak, aki belé­pése előtt közvetlenül hat hó­napig családi pótlékban része­sült és az év utolsó négy hónao- jában lépett be a szövetkezetbe, a következő évben az előirt munkaegység teljesítésének iga­zolása nélkül is jár családi pótlék — az egyéb feltételek fennállása esetén. A határozat alapján , a dolgozó nőknél — akiknek férjük nincsen, vagy meghalt — a gyermekeik után járó családi pótlék az árvaellá­tás összegébe ezentúl nem szá­mítható be, azt ezen felül kap­ják. A minisztertanács — eleget téve a dolgozók jogos kívánsá­gának — módosította a beteg­ségi biztosítási jogszabályok egyes rendelkezéseit. A határo­zat a betegségi biztosítás szol­gáltatásait kiterjeszti a biztosí­tott által eltartott nevelt gyer­mekekre, az eddigi hét nappal szemben, harminc napban álla* Határozat a helyi A minisztertanács legutóbbi ülésén toglalkozott a helyi ipar helyzetével és megállapította, hogy báf a helyi állami és s7ö- ZÖvetkezeti ipar az Utóbbi két esztendőben jelentősen fejlődött és termelése 570 százalékkal emelkedett, az eredmények el­lenére a lakosság helyi szükség­leteinek maradéktalan kielégí­tését jelenleg még biztosítani nem tudja. A lakosság • ellátásának további javítása érdekében a miniszterta­nács határozata kimondja, hogy a tanácsoknak tíz állami helyi- pár fejlesztése mellett, fokozmok kell munkájukat a kisipari szövet­kezetek állami támogatása, ter­melő munkájuk tervszerűségének segítése terén és ugyanakkor biz­tosítaniuk kell a raagánkisipar munkájának fellendítését is. Fel kell számolni azt a helytelen gya­korlatot, hogy a helyi ipar döntően a közületek rendeléseit elégíti ki. píljti meg azt s munkamegsza- kítást, amely mellett a munka­viszonyt a betegségi biztosítás szempontjából folyamatosnak kell tekinteni, biztosítja, hogy .a. vasárnap is működő üzemek­ben dolgozók betegség esetén 'ezentúl vasárnapra is kapjam. k táppénzt, a kórházban vagy szülőotthonban ápolt dolgozó nők terhességi és gyermekágyi segélyét a jelenlegi 50 százalék­ról 80 százalékra emeli, meg­hosszabbítja a gyermekkori rheumás szívbetegségben rzem- vedő gyermekek kórházi ápolási idejét, kimondja, hogy a teme­tési segélyből semiiyen címen, táppénzből pedig csak a tartás­díjat, a gyei-mektelenségi adót és ' a társadalombiztosításnak okozott kárt lehet levonni és azt is csak megállapított mércéK- ben .A rendelet egyúttal kikü­szöböli a biztosítás terén még, fellelhető több bürokratikus in­tézkedést. A minisztertanács — a DISi5 Javaslatára —- a szocialista ver­senyben legjobb eredményt el­ért vas-, építő- és bányaipari tanulóintézetek jutalmazására »a minisztertanács és a DISZ vörös vándorzászlaja« elnevezé­sű vándorzászlót alapított. Aa első helyezést elért Intézetek' a Vándorzászlón kívül a minisz­tertanács és a DISZ oklevelét én 10—10 ezer forint pénzjutalmat, a második és harmadik helye­zettek oklevelet és 5—5 ezer, illetve 3—3 ezer forint jutal­mat kapnak. A jutalmakat a DISZ, a SZOT és a MTH kép­viselőiből álló bizottság javas­lata alapján évenként két alka­tommal, április 4-éh és a tanév végén adják át a szocialista versenyben kitűnt íntézetekneK. A kiemelkedő szocialista-rea­lista építészeti és városépítészeti alkotások tervezőinek, valamint az ilyen tárgyú tudományos munkák szerzőinek kitüntetésé­re és az alkotó kedv serkenté­sére a minisztertanács »Ybl Miklós-díj« elnevezéssel építő- művészeti díjat alapított. A ki­váló építészeti teljesítmények jutalmazására évenként hat da­rab I. fokozatú, egyenként hét­ezer forintos és hat darab II, fokozatú, egyenként ötezer fo­rintos díj kerül kiosztásra. A díj Odaítéléséről — a Magyar Építőművészek Szövetségének meghallgatásával.— a miniszter­tanács .dönt. (MTI) helyi iparnak — kiegészítve az országom ipar termelését — első­sorban a lakosság szükségleteire kell dolgozni. Tovább kell fejlesz - eni a helyi értékesítés kialakuh formáit, Lehetővé kell tenni, hogy, a kisipart szövetkezetek árucik­keiké: közvetlenül, bolti hálózat útján, piacokon és vásárokon, for­galmas helyeken létesítendő áru­házakban hozhassák força lobiba. A helyi ipar javító es szolgál­tató tevékenységét elsősorban az par jogosítványok kiadásával kell megjavítani. Különösen vonatko­zik ez az olyan szakmákra, ame­lyeknél a lakossággal való köz­vetlen kapcsolóiináK; a kiterjedt hálózatnak nagy 'jelentősége van s csak így biztosítható ,a .lakos-* súg gyors 'és-olcsó kiszolgálása'. ipar megjavítására A minisztertanács határoznia kiterjed az ipari szövetkezetei politikai, gazdasági és pénzügyi megerősítésére is. A f határozat értelmében a többi kőzött_ á kis­ipari szövetkezeteknél 1951 ja­nuár 1-től rendezni kell az álli- és forgóalapokat és a forgóalapok feítöltésóre százmillió forint Kö­zéplejáratú li'tclt kell biztosítani; mintegy 10 százalékkal csökken­teni keli azoknak a kisipari szö­vetkezeteknek a jövedelemadójak amelyek- döntően a lakosság vé­szére dolgoznak. Egyes szakmák­ban — például a cipőjavitás — a lorgalmiadót már ez évben csök­kenteni keli. . Azokat az állami ingatlanokat,) amelyeket a kisipari szövetkéz v tek • használnak, részükre térítés ellenében át lehet adni. A térítés évi összege a korábbi bérleti di­ja: általában nem haladhatja meg. A magánkisipar munkájának megélén.kilése érdekében a minisz­tertanács határozatot hozott az új iparjogosltványok elbírálásá­nak meggyorsítására és a kis­iparosok munkához szükséges anyagellátásénak biztosítására, A határozat továbbá lehetővé tesz.'.! hogy egyes szakmákban, ahn; ezt a szakma ' jellege megkövetel —* a magánkisiparosok ipari ta­nulót tar .hassanak. A .mágáuhri- ipárosokat a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet útján — az önkéntesség elve alapján be lehet vonni a kölcsönös biztrv eítás Intézményébe. A határozat ’értelmében a me­zőgazdasági ingatlannal . rendel' jező ipari szövetkezett tagok és uiagánkisiparcsok — ha a ,lökte: maguk, vagy családjuk. _ hitivel' — földjük utátV úgy adóznak; ni-ÍM a.dolgozó oaresztoK.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom