Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-25 / 251. szám

SÁCSKISKUNMEGYEI AZ MDP BACSKISKUNMEGYE! PAPTBIZOTTSXGANAK LAPJA VIII. évfolyam, 251. szám, ______Ara 50 fillér 1953. OKT. 25. VASÁRNAP fo kozzuk a pártcsoportok aktivitását! A MAI SZAMBÁN A mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdései — Nagy Imre elvtárs beszéde a mezőgazdaság kiváló .szakembereinek értekezletén. — A megyei pártválaszt­mány ülése. — Nemzetközi szemle. — Gara dolgozó parasztjainak életéből. — Szüret utáni munkák a szőlőben. — Virágzó közös gazdaság — boldog paraszti élet. Vetési harc megyénk szántóföldjein A tossi Alkofmány tszcs a vetéstervek határidőre való teljesítésével — a jövőévi gazdag termésért Megyénk üzemeiben most fo­lyik a döntő harc(a IV, negyed­évi terv teljesítéséért és túltel­jesítéséért. Falvainkban az őszi mezőgazdasági feladatok ered­ményes végrehajtása, a jövőévi kenyér biztosítása, a vetés, a szántás mielőbbi befejezése je­lenti a központi feladatot. Emel­lett a betakarítási munkák, a si­lózás, a talajerő utánpótlása, a megfelelő állami készletek biz­tosítása a beadás maradéktalan teljesítése útján — ez áll most pártszervezeteink munkájának előterében a falusi alapszerveze­tekben, a termelőszövetkezetek, a gépállomások, az állami gaz­daságok pártszervezeteiben. Az üzemedben pártszervezete­ink azért tesznek erőfeszítése­ket, hogy ötéves tervünknek ezt a döntő időszakát új és nagyszerű munkateljesítmények­kel tegyék emlékezetessé. A fa­lusi kommunisták ezekben a na­pokban az üzemi dolgozókhoz hasonlóan saját munkaterületi problémáikkal foglalkozva, sík- raszállnaik a munkahalogatók, a vetést késleltetek, a talajmun- sákban, a beadásban elmara­dottak buzdításáért, előbbrelen- dítéséért, a jövőévi gazdag ara­tás előfeltételeinek megteremté­séért. Ebben a harcban, igen nagy feladatok várnak pártszerveze­teinkre. Arra van szükség, hogy a párt zászlaja alá tömörítsék a legszélesebb dolgozó tömegeket a szocializmus építésének út­ján. Pártszervezeteinknek — fo­kozottabb mértékben, mint ed­dig — kell támaszkodniok azok­ra a szervezeti adottságokra, melyeknek . felhasználása a munkahelyeken jelentősen be­folyásolja az üzemi tervteljesí­tést, az őszi munkák végrehaj­tását. Elsősorban a kommunis­tákat, pártunk tagjait kell moz­gósítani erre a harcra. Múlha­tatlanul szükséges tehát, hogy pártunk legkisebb szervezeti egységének: a pártcsoportnak nevelő és mozgósító erejét ala­posan és tervszerűen fokozzák. A pártcsoportok a termelés elő- relendítőivé, a párttagok, a pár- tonkívüü tömegek nevelőivé és szervezőivé válhatnak, ha a kommunista kollektíva erejével fáradoznak, a munkafegyelem megszilárdításáért, a selejt csök­kentéséért, a termelés fokozásá­ért az iparban, — a beadás pél­damutató, mozgósító erejű telje­sítéséért az őszi szántás-vetési munkák végrehajtásáért a me­zőgazdaság különböző szektorai­ban. Nem egy példa mutatta már eddig is, hogy ha a párt- csoportbizalmi rendszeresen ösz- szehívta a pártcsoport tagjait, a műhely, az üzemrész, a bri­gád, a munkacsapat nevelésére bízott kommunistáit, úrrá tud­tak lenni a legnagyobb nehéz­ségeken. Egymást buzdítva, egy­mást elvtársiasan bírálva, egy­más jó módszereiből tanulva példamutató harcos kollektíva­ként lendítették előre a terme­lés ügyét. Különösen nagy fel­adat vár most az őszi idényben élelmiszeripari üzemeink párt­csoportjaira. Az ő harcos, lel­kes munkájukon is múlik, hogy kiváló minőségű konzerváru, élelmiszeripari cikk kerüljön a dolgozók asztalára, Nem kisebb a felelőssége a mezőgazdasági termelés külön­böző szektoraiban működő párt- szervezetek pártcsoport jakiak sem. Nem véletlen az, hogy a miskei «Tanács« termelőszövet­kezet tagsága élesen bírálta a mostani taggyűlésen a pártszer­vezet vezetőit azért, mert el­tűrte, hogy a pártcsoportok munkája lanyhuljon. Nem fog­lalkoztak a pártcsoportbizalmi- akkal. Nem nevelték, nem ta­nították őket arra, hogy a párt­csoportot a termelés, a terme­lőszövetkezet közös gazdasága fejlesztésének motorjává, clőre- lendítőjévé tegyék. A miskei ♦Tanács« tsz tagsága és velük együtt sok termelőszövetkezet, gépállomás, állami gazdaság párttagjai sokkal lendületeseb­ben dolgoznának, többet tehet­nének az őszi tervek teljesíté­séért, a termelőszövetkezetek megszilárdításáért, ha eleven di­namikus erejű pártcsopcrtokkal rendelkeznek. A most folyó taggyűlések megszervezése is komoly hiá­nyosságokat mutat. Sok helyen — így a kajocsai járás, a bajai járás több községében, termelő- szövetkezetében — éppen a hely­telen előkészítés, a pártcsoportok munkába állításának hiánya volt az oka annak, hogy a tag­gyűléseket el kellett halasztani. A taggyűlés előkészítésének, a vezetőség beszámolója elkészíté­sének munkájában a pártcsoport bizalmiakra, az. ő tapasztalatuk­ra, szervező erejükre nagymér­tékben kell támaszkodniok az alapszervi vezetőségeknek. Ha a pártcsoportok az üzemben és a mezőgazdaságban egyaránt meg­tárgyalják a taggyűlések napi­rendjét, ha véleményt alkotnak és véleményt nyilvánítanak a fontos napirendi pontokról, fo­kozzák a taggyűlés aktivitását, hozzásegítik a vezetőségeket ah­hoz, hogy valóban a leglényege­sebb kérdéseket érintsék beszá­molójukban. Vitára, a bírálat, önbírálat bátor alkalmazására, mozgósító erejű határozatok ho­zatalára lendítik a pártcsopor­tok az alapszervezetek tagjait. Itt az ideje, hogy alapszervi vezetőségeink a kollektív veze­tés bázisaivá, a termelés igazi motorjaivá, a párttagság nevelé­sének igazi iskoláivá tegyék a. pártcsoportokai. mázsa szabad napraforgót tud­tak az átvevő helyre szállítani, ami 459 liter olajjal növeli a munkaegységre eső részesedést. A csoport három és félholdas cukorrépa földjéről 527 mázsa répát takarítottak be, amelyet a napokban szállítottak el. A le­szállított cukorrépáért a szövet­keze tagjai annyi cukrot kap­nak, hogy munkaegységenként 12 deka kerülhet kiosztásra. — Burgonyából is 90 mázsás átlag­termésük volt és a részesedés kiosztása után Mészáros György, akinek 416 munkaegysége van, közel 17 mázsa burgonyát vitt haza 25 mázsa búza részesedése mellé. A 618 holdon mintegy 36 tag­gal gazdálkodó szövetkezet alig egyéves. Ez az egy év a tagok előtt a gazdag terméseredmé­nyekkel bizonyította be a társas­gazdálkodás nagy előnyeit. Pél­dául B. Kovács Imre és család­ja, aki 6 holddal lépett a cso­portba, csak búzából 30 mázsái vitt haza a gabonarészesedés ki­osztásakor. A zárszámadáskor kiosztásra kerülő 12 forintos készpénzrészesedés pedig 5700 forint jövedelmet jelent a Ko­vács-családnak; Az idén búzából 7 mázsa 80 kilós, rozsból 12 mázsás átlag­termése volt a csoportnak. E2 magasabb lehetett volna, ha ta­valy az őszieket idejében elve­tik. Volt azonban olyan terület; ahol csak januárban került s földbe a vetőmag. A tavalyi pél­dából okulva az idén még a ha­táridők lejárta előtt igyekeztek befejezni az őszi kalászosok ve­tését. Tudják, hogy a nagyobb terméseredményekből — többet is lehet osztani. A bajai nagygazdaság traktorosai és zetorosai versenyben a jobb , eredmények eléréséért A bajai nagygazdaság és a' garai Vörös Traktor állami gaz­daság traktoristái és zetorosai között kialakult verseny egyol­dalúvá vált. A garaiak verseny­szervezése, az eredmények tu­datosítása: a nemtörődömség zsákutcájába került. Ahelyett; hogy az élenjárók népszerűsíté­sével segítenék a verseny továb­bi szélesítését, önelégülten és el­bizakodottan abban a hamis el­gondolásban ringatóznak: hogy ♦fog ez menni magától is.« Nem követik a bajai nagy­gazdaságban kialakult jó mód­szert a verseny naponkénti ér­tékelésében. Pedig éppen ai eredmények naponkénti tuda­tosítása az a motor, amely a versenyt lendületesebbé, élén-. kebbé teszi. A zetorosok versenyében erős küzdelem alakult ki. Török Jó­zsef egyéni teljesítménye már elérte az 1230 normál hold at. Ve­delek József és váltótársa, Ba­ranyai Bálint 1910 normálhoid- ra növelték eredményeiket, de ugyancsak kemény munkára van szükség, ha azt akarják, hogy további elsőségüket biztosítsa t Féth Antal és váltótársa Braun Ferenc előtt, akik az elmúlt na­pokban elért 1831 normálholdas teljestíményüket ugyancsak 1910 normálholdra emelték. Kunszt István és váltótársa, Kovács An­tal eredménye is már megha­ladta az 1850 normálholdat. A traktorosok versenyében Kreutzer János és váltótársa, Császár Imre vezet, akik 1230 normál holdas teljesítményüket négy nap alatt 1344 normálhold­ra növelték, messze maguk mö­gött hagyva Sipos Ferencet és Szűcs Istvánt, akik négy v ap alatt 1175 holdról 1210 normál­holdra emelték teljesítményü­ket, A vetés elmaradását csak úgy pótolhatja Szabadszállás, ha a tanácstagfok is példát mutatnak Szabadszálláson lassan, vontatottan halad az őszi kalászo­sok vetése. A község egyénileg dolgozó parasztjai 494 holdas őszi­árpa vetési tervüket 34 százalékban, 1706 holdas rozsvetési ter­vüket 96 százalékban és 2514 hoidas őszibúza vetéstervüket pedig j mindössze 12 százalékban teljesítették. A vetéstervek teljesítését gátolja, hogy a község őszi trágyázási tervét mindössze 42 száza­lékban, vetőszántási tervét pedig 66 százalékban végezte el. Az őszi munkák elvégzésében mutatkozó késlekedés legfőbb oka, hogy a tanácstagok maguk sem tekintik elsőrendű kérdésnek az ősziek mielőbbi elvetését. Sipos Imre vb.-tag maga is elmaradt a vetésterv teljesítésében. A tervek végrehajtásában pedig első­sorban tanácstagjainknak kell jó példával élenjárníok, ha azt akarják, hogy a község valamennyi dolgozója becsülettel elvé­gezze a reá váró feladatokat. Mivel hiányzik a tanácstagok példamutatása, az állandó bi­zottság tagjai és aktívái sem foglalkoznak a mezőgazdasági mun­kákban a verseny megszervezésével — ami nagy lendítő ereje; motorja lehetne a vetéstervek idejében való teljesítésének. Évti­zedes tapasztalatok, azt mutatják, hogy a mostani időjárásban is lehet vetni. Ezt bizonyítja Mohácsi András 14 holdas középaraszt példája is, aki az idei jó terméseredményeket úgy érte el, hogy tavaly ősszel idejében végzett a kalászosok vetésével. Mohácsi András, mint mindig, most is elsőnek fejezte be a vetést a köz­ségben. Azt akarja, hogy a jövő évben az ideihez hasonló bő ter­mést takaríthasson be. Fülöpháza dolgozó parasztjai az őszi tervek teljesítéséért Fülöpháza község — bár 8. helyet foglalja el a kecskeméti járás községeinek versenyében — a cukorrépa kivételével már végzett az összes kapások beta­karításával. Cukorrépából is mintegy négy holdnyi áll m felszedetlenül. Ennek a betaka­rításával is hamarosan végez nek. Az őszi szántás-vetés már lassabban balad. A község 1505 holdas vetőszán­tás-tervéből 1110 holdat végzett el, 105 hold ősziárpa vetéséből 75 holdat, 1285 holdas rozsvelé- séből pedig 880 holdat. Az őszi búzát 54 százalékban vetették el. A község élenjáró dolgozó pa­rasztjai jobb eredmények eléré­séért harcolnak, úgy, hogy 52 dolgozó paraszt egymással pá­rosversenyre lépett. Valarneny- nylen befejezték már vetési ter­vüket. A község területe 20 kerület­ire van felosztva. Valamennyi kerület munkáját a dűlőfeleiő- sök ellenőrzik. Az őszi munkákban a leg­utóbbi értékelés folyamán Szántó Béla, Aszódi Pál, a 11. és 13-as dülöfclelősök körzetei érték el a legjobb eredményt. Ezzel szemben elmaradás mu­tatkozik az 1-es és 2-es körzet ben. A tanács mezőgazdasági elő adója, az állandó bizottság és aktívái segítségével azon van, hogy a község a nyolcadik hely­ről az elsők közé kerüljön a já­rásban. "Ezért nemcsak a dolgo­zó parasztok versenyét szélesí­tik nap, mint nap az őszi szán­tás-vetés mielőbbi elvégzése ér­dekében, hanem éberen őrköd­nek, hogy az osztályellenség: a kulákok ne húzhassák ke­resztül számításaikat. A tanács naponként, ellenőrzi, hogyan hajtják végrg a- szá­mukra előírt vetésterveket, A tassi Alkotmány termelőszö­vetkezeti csoportba« a kunszent- miklósi gépállomás traktorosai­nak jóminőségű munkája nyo­mán egyre növekednek az őszi vetésterületek. A csoport mái be is fejezte ősziárpa- és rozs­vetési tervét és október hó fo­lyamán végez 200 hold búza vetésével is. A szántás és vetés ideje alatt tovább folyik a kapások behor- iása, melyből a csoport vala­mennyi tagja lelkesen veszi ki részét. Eddig végeztek 15 ka- ;aszteri hold napraforgó leszedé­sével, amely 105 mázsás termés- medménnyel örvendeztette meg i tagságot, ugyanis a beadási cötelezettségen felül így még 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom