Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-11 / 239. szám

Fejlett állattenyésztés — gazdag termelőszövetkezeti jövedelem A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak megyei értekezletén több felszólaló hangsúlyozta az állattenyésztés fontosságát. A felszólalók rámutattak arra, hogy növekvő életszínvonalunk egyre több állati termékei követel. Az állattenyésztésnek tehát nagy jelentősége r an népgazdaságunkban. Nemcsak a legértékesebb élelmiszerekkel (hús, zsír, tej, tojás, stb.) látja el a lakosságot, hanem nyersanyagot, (gyapjú, bőr) biz­tosít a könnyűiparnak, a mezőgazdaságnak pedig igaeröt és trágyát ad. A jól szervezett, magas termelőképességű áliaítenyésztés teszi lehetővé a termelőszövetkezetek alapvető erő­forrásának, a föld termőerejének legmegfelelőbb kihasználását. Az állattenyésztés teremti meg a termelőszövetkezetek árutermelése fokozásának a lehetőségét. Ezzel függ össze az a tény, hogy a fejlett állatenyésziéssei rendelkező te—-’őszóvetkezetek jövedelme magas. V megyei értekezleten szobákérült termelőszövetkezeteink jövedelmezőségének a problémája is. Nem véletlen tehat, hogy nagy körültekintéssel vitatták meg az állattenyésztés kérdéseit Is. — A feladat az, hogy álla állományunk számszerű r öveié se mellett mind jobban ratér- j jiink a minőségi állattenyésí lésre. Termelőszövetkezeteink szélesítsék ki takarmányalapjukat Állattenyésztési terveinket ak­kor tudjuk teljesíteni, feladata­inkat akkor válthatjuk valóra, ha több takarmányt termelünk. A takarmányalap kiszélesítésé­nek egyik módja, hogy a szán­tóföldi takarmánynövények ter­mesztését kiterjesztjük, A vas- kúti Dózsa ezzel a módszerrel bővíti takarmánybázisát. Másik módja a takarmányalap biztosí­tásának, hogy fokozzuk legelőink és rét­jeink termőképességét. A jószág tavasztól őszig legelő­re jár. Kora tavasztól késő őszig tartsuk tehát állatainkat a nyá­ri szálláson. Az állatok karám- szerű tartásának előnyei, hogy a legelőn való állandó tartózko­dás, mozgás élénkíti az anyag­cserét, az állatok étvágya, a takarmányok értékesülése jelen­tősen nagyobb lesz. A levegő és a napfény, valamint a termé­szetszerű tartás hatására az ál­latok ivarzása rendszeresebbé válik, a fogamzás biztosabb lesz. Az állat a legtermé- szetszerübb takarmányhoz jut. A legelőntartás továbbá csökken­ti az önköltséget. Legelőink ho­zamának tehát együtt kell emelkednie az állatok szaporo­dásával. Ezzel a módszerrel te­remti meg takarmánybázisának egyik forrását a solti Szikra, a tassi Petőfi és Lenin, továbbá a ■bácsbokodi Vörös Csillag, A téli takarmányozás sok új lehetőséget nyújt a takarmany- alap kiszélesítésére. Télire a takarmányt tartó­sítani kell. Valóságos éléstárat kell beren­dezni állataink számára. En­nek egyik formája a siló. Több termelőszövetkezet megértette a silózás jelentőségét. A kunbajai Rózsa Ferenc 515 köbmétert si- Lózott és ezzel tervét 178 szá­zalékra teljesítette. A bácsal­mási Lenin 410 köbméter siló­val tervét 168 százalékra telje­sítette. A mélykúti Hámán Kató már 572 köbmétert silózott. — Termelőszövetkezeteink általá­ban több mint 50 százalékra teljesítették már silózási tervü­ket. Legrosszabbul megy a siló­zás a kalocsai és a kiskőrösi já­rás termelőszövetkezeteiben. A kalocsai járásban a terv 3309 köbméter. Ebből 910 köbmétert teljesítettek. A kiskőrösi járás­ban a 3651 köbméter előirány­zatból 1084 köbmétert teljesítet­tek. A kormány a silózásra épí­tési hitelt nyújt. A félegyházi járásban 20 ter­melőszövetkezet 422.600 forintot vett igénybe. Ezek a szövetkeze­tek 4300 köbméterre építenek silót. A petőfiszállási »Kossutl már elkészített két darab 100 köbméteres silót. közösségnek hoz jelentős hasz­not, hanem a háztáji tehén minden­egyes családnak közvetlenül is jövedelmet biztosít. Szabó Andrásné (kerekegyházi Dózsa) Klára nevű háztáji tehe­ne napi 25 liter tejet adott. A beadáson felül átlagban naponta 14 litert tudott a szabadpiacon értékesíteni. A háztáji te­hén tehát átlagosan napi 43— 42 forintot jövedelmezett. Ez a jövedelem jövőre még nagyobo lesz, hiszen kormányzatunk el­engedte a háztáji tehén után a beadást. Jelentős jövedelmet biztosít, ha a borjúkat mesterségesen neveljük, A kiskunhalasi Vörös A fejlett állattenyésztés előfeltétele: a korszerű istállók, balotaszállási Petőfi 50 férőhelyes új tehénistállója. A Október tsz-ben Szőlős Antal tehenész itatásos módszerrel el­érte azt, ■ hogy borjúnként 400 liter tejet takarított meg, meiy mennyiséget a szabadpiacon le­hetett értékesíteni, A minőségi állattenyésztés is szép jövedelmet biztosít. Egy bikáért minőségi felárral ■ 7—12 ezer forintot kaphat a szövet­kezet. Ugyanezért az állatért, ha nem minőségi tenyészállat, csak 2000 forintot adnak a vásá­ron. A bácsalmási Leninben Neszvecskó János két bikát ne­velt, ezzel 12 ezer forint jöve­delemtöbblethez juttatta a szövetkezetei, Tervszerű állattenyésztés í Ha a termelőszövetkezeteink biztosították a takarmányalapot, ekkor tervszerűen foglalkozhat­nak a tenyésztéssel és szaporí­tással. Itt a főcél az, hogy a számszerű szaporítás mel­lett térjünk rá a minőségi állattenyésztésre. Minőségi állattenyésztéssel sok­kal magasabb jövedelmet tu­dunk elérni. Minőségi tenyész­tést a kiválogatás és párosítás céltudatos és helyes módszeré­nek alkalmazásával érhetjük el. A szarvasmarhatenycsztésnél ez a célunk, hogy jól tejelő és nagy húshozmú magyar fajtái nemesítsük tovább. Egy tehené­szet létesítése jelentős jövedel­met biztosít a termelőszövetke­zetnek. Több termelőszövetkeze­tünk ezért tehenészetet létesít, illetve tehenészetét továbbfej­leszti. A bajai Vörös Fény tsz nek tehenészete 48—50 állatból áll. Ez a termelőszövetkezet a tejbeadáson túl annyi tejjel ren­delkezett, hogy annak értékesí­tésére Baján tejüzletet nyitott. A napi eladásból jelentős jöve­delemre tett szert a termelő- szövetkezet, A bácsalmási »Lenin« tehené­szeténél Neszvecskó János bri­gádvezető ért el. kiváló ered­ményt. Amikor a 65 tehénből álló tehenészetet átvette, akkor az istállóátlag 2.8 liter volt. Ezt Neszvecskó János 10.5 literre emelte fel. De nemcsak a szö­vetkezet jövedelmét emelte ez­zel, hanem a sajátját is. Tavaiy 500 munkaegysége volt. Az idén augusztusig már 600-at szerzett. Egyedül búzából 18 mázsát ré­szesedett. s. A tehén azonban nemcsak a A kiskunhalasi Vörös Október tsz-ben Szőlősi Antal tehenei/ itatásos rendszerrel nevel. A bácsbokodi Vörös Csillag sertéstenycszete. Szép jövedelmet biztosít a sertéstenyésztés. Termelőszövetkezeteink a man­galica mellett erősen megnö­velik a hússertések számát. A sertéstenyésztés vonalán termelő- szövetkezeteink közül egynéhány már szép eredménnyel dicseked­het. Lóczi Kálmán sertésgondo- zó az orgoványi Sallai tsz-néi egy ívarzás alatt kétszer b ugat­ta a sertéseket. így 12 darab mangalicakocánál 7 fialási átla­got ért el. Az egyik előhasi man­galica kocának első íialásra 15 malaca lett. A bácsbokodi Vörös Csillag termelőszövetkezet­ben Szűcs József és Szabadi Mi­hály állattenyésztők értek el szép sikereket a berksir-te- nyésztésben. Malacozási tervü­ket 130 százalékra teljesítették tavaly. Ezzel azt is biztosítot­ták, hogy a szövetkezet nyáron, aratáskor a tagok részére 12 hí­zót vághatott és így a kenyér mellé bőven jutott szalonna is. A sertéshízlalás szép jövedel­met biztosított a bajai Vö­rös Fény tarmelőszövetkezetneK is. A beadáson felüli hízóikat szabadpiacon értékesítették 22 forintos áron. A bajai Micsurin tsz.— pedig már áttért a minő­ségi sertéstenyésztésre. Négy hgnap alatt eiadtak 35 tenyész­kant. A 8—12 ho közötti te­nyészkanokért darabonként át­lagosan 2500 forintot kaptak. Ez 32 forintos átlagárnál: felel meg. A sertéstenyésztés jelentő­ségét felismerte a harkakötönyi uVörös Csillag“ és jánoshalmi; „Petőfi“ is. Harkakötönyben most állítják fel a hizlaldát, a jánoshalmiak pedig cornwai törzstenyésztéssel foglalkoznak. A jánoshalmi „Petőfi“ a jövő­ben tehát csak minőségi sertés- tenyésztéssel foglalkozik és ez­zel a jövedelemnek új forrá­sát nyitja meg a szövetkezeti tagok számára. Jövedelmező a juhtartás is. A juh gyapjút, tejet és több mellékterméket ad. Jövedel­mezőségéért már több termelő­szövetkeztünk tartja. A tassi „Lenin“ 150 juhnál elért 4.9 kilogrammos gyapjúátlagot. Anyánként még 50 liter tejet is Kiss Bálint, a fülöpjakabi Al­kotmány tsz elnöke a tsz-ek és gépállomások élenjáró dolgozói­nak megyei értekezletén felszó­lalásában az állattenyésztés je­lentőségét méltatja, ,, OrUÜCÜiUí'wíSC&Mt , biCH■.-VCitCir-H fejtek. Bajor Péter juhász 117 százalékos bárányszaporulatot is ért el. A kiváló juhász 30 kilogramm gyapjúprémiumban részesült. A juhtenyésztés vona­lán még a gátéri Vorosilovnál ifj. Dudofc István is ért el szép eredményt. 108 eigája jellegű anyajuhtól 108 bárányt nevelt lel. Átlagsúlyban 21 kilogram­mal választotta el őket. Nyíró* átlaga 4.2 kilogramm. Fejési átlaga anyánként 1.2 liter. A juhtartás nemcsal: a szövetke­zetnek, hanem ifj. Dudok 1st* vannak közvetlenül is jövedel­mezett. Augusztusig 420 mun* kaegysége után 1900 forint ké*z* pénzt, 17 mázsa kenyérgabonát, 15 mázsa burgonyát és jelentős mennyiségű takarmánygabonát kapott. Prémiumként 15 kilo­gramm gyapjúhoz is jutott. A kiváló juhász háztáji állatállo­mánya 6 sertés, 50 baromfi és 10 juh. A juhász a szövetkezet­ben jelentős jövedelemhez ju­tott. A szalkszentmártoni Békéért tsz juhnyája. Kökény JózseV juhász 4.5 kg-os nyírási átlagot ért el 118 anyától 138 bárányt nevelt fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom