Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-11 / 239. szám

Gondos íaSajelőkészítéssel, trágyázással a jövőévi gazdag termésért Gazdag jövedelmi forrás az állatállomány a kunbajai Rózsa Ferenc termelőszövetkezet tagságának Azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol inegfe.eiő az á.- latáhomáiiy, ott nem gond a fö.d rendszeres trágyázása. Az állat­tartás jeientős pénzbeli íorrás is a termelőszövetkezet tagjai szá­mára. Ahol megieieiő állatállo­mány Van, ott nagyobb a tagok készpénzrészesedése. Ezt igazo.- ja a kunbajai Rózsa Ferenc tsz is. Valamivel kevesebb, mint 1000 holdon folytatnak nagyüzemi gazdálkodást a Rózsa Ferenc ter­melőszövetkezet tagjai, 98 szarvasmarhával, 185 darab ser­téssel. 109 birkával. 10-nél több lóval és 684 darab baromfival. A csoport megalakulásától kezdve a tagok minden erővel ágon fára­doztak, hogy megfelelő számú é- latállománnyal rendelkezhesse­nek. Különösen szépen jövedelme­zett a szövetkezet birkaállo- Hiánya. Csupán gyapjúból 6600 forintot árultak. Az aratás-csénlés idején a szövetkezetben üzemi konyhát állítottak fel a tagok részére és ezt teljesen ellátták juhsajttal, tejjel és gomolyával. ■ Az üzemi konyha megszűnése után a szö­vetkezét tagjai továbbra iß nagy­mennyiségű juhtejet és Komolyát fogyasztottak. Egyszóval a nyár folyamán a reggelit és némely­kor a vacsorát is ez biztosította a szövetkezet 85 tagjánakj Ugyanakkor, a birkatrágyaval mintegy 80 holdat trágyázott le a szövetkezet az őszi vetések alá. 1952-ben is 80 hold zabvetés alá birkatrágyát szórtak, Az idén kétszeri szántással, ugyanezen a 80 holdon 16 mázsás átlagter­mést értek el búzából. A szövetkezet sertéshilzlaldá- jában jelenleg 47 darab seftés hí­zik az ezévi beadás teljesítésére. Pár hét múlva újabb 47 darabot kezdenek hizlalni, amely az üze­mi konyha hússal való ellátását biztosítja majd a jövő nyáron. Elősegítik a Rózsa Ferenc termelőszövetkezet állatállo­mányának növekedését a kor­mányrendeletek is. Különösen az, amely az ingyenes állatorvosi keze.ésre, és az in­gyenes oltóanyagsizoigáltatásra vonatkozik. A szövetkezet tag­sága már igénybe is vette az in­gyenes állatotvosi kezelést. Min­den jószágot, még a baromfiakat is beoltották a téli istállózás e.őtt. Az oltóanyag és a munka­díj megtakarítása 6—7000 forint jövedelemtöbb.eiet jelent a szö­vetkezetnek csak ez alkalommal. Evente az ingyenes állatorvosi kezelés folytán a szövetkezet tag­jainak 40.000 forinttal nő a jöve­delmük. Kormányrendelet biztosítja azt is, hogy a terven felü.i sertéseket szétoszthatják a tagoknak. Az idén 32 mázsa hízottser­jést osztanak szét a tagok között. Az állatállomány átteleltotésé- hez szükséges takarmányt mái blziosította a szövetkezet. 515 köbméter siló, 300 mázsa réti­széna. 2500 mázsa takarmány- szalma és 21 vagon takarmány- répa áll rendelkezésre az állatok etetésére. A szövetkezetben elhatározták, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítanak az ál.atállomány minőségére is. Még ebben a negyedévben sor kerül 15 tehén kicserélésére na­gyobb tejelőképességüekre, A baromfitörzset is kicseréli a szövetkezet magyar fajta baromfi­ra és főleg liba, valamint puly- kanéveiési e térnek át, A szövet­kezet fejlesztési tervében szere­pel 300 darab tojótyúk, 100 darab tojópulyka és 50 darab tojó­liba beállítása. Ez a mennyiség fedezi majd a beadást és ellátja a tagok tojásszükségletét. Az új begyűjtési törvény még inkább kedvet ad a tag­ságnak az állattartáshoz. A következő évben 6 mázsányi marhává., majdnem 16 mázsa ser­téssel és több mint 2 mázsa to­jással, mintegy 4 mázsányi baromfival csikken a szövfctke- zet beadása, Több megbecsülést a dolgozóknak a heivéciai állami gazdaságban AZ ELMÚLT napokban levél érkezett szerkész .ősegünkbe a helvéciai állami gazdaság dolgo­zóitól, mely a gazdaság vezetősé­gét bírálta. A levelet kivizsgáltuk és a dolgozók panaszát jogos­nak és igazságosnak tartjuk, Ha egy idegen érdeklődő beKrp- pan az állami gazdaság központi üzemegységébe örömmé, nézi vé­gig a sok színben pompázó virá­gos kertet az irodák előtt, az újon­nan festett tágas kultúrtermet, ahol hetenként kétszer az aliami gazda­ság saját filmvetítő gépével filmművészetünk legújabb alkotá­saiban gyönyörködhetnek az á.- lami gazdaság dolgozói, AZ ALAPOSABB szemlélő azonban csakhamar megláthatja, hogy nem mind arany, ami iény.ik! Ehhez a megállapításhoz nem kell semmi egyéb, csak az. hogy felmenjünk azon a jónéhány lépcsőn, ami az úgynevezett „ba­golyvárba“ — a szerelők és trak­torosok szálláshoz vezet. He­lyes, ké'-ablakos, világos kis szoba lenne, csak itt minden a takarító­eszközökért: söprűért, meszelőért kiált, mert a fa.at talán már hosz- hzú évek óta nem meszé.ték, piszok, szemét van az egesz te­remben. Az ágyakon szennyes le­pedők. Tisztálkodási lehetőséget, mindössze két kisméretű mosdótái biztosit, a munkából szállásukra térő szerelőknek. Az állami gazda­ság igazgatója, Papp Sándor uta­sítást adott a gazdaság raktárosá­nak, hogy a lepedőket csak havon­ta egyszer lehet cserélni a brigád- szállásokon, A QAZDASAO egyes részle­gein dolgozó munkásoknak ha­ladéktalanul szükségük lenne ar­ra, hogy munka után tisztálkodási leheiősége biztosítva legyenek. Az üzemi bizottság a dolgozók kelé­sére már többízben lavaslatot tett a kazánház épületében lévő sport­szertár és az egyik raktárhelyiség helyén munkásfürdő létesítésére. Ez a hely annál is inkább alkalmas lenne, mert a kazánból kifolyó me eg vizet, ami jelenleg kihasz­nálatlanul «emmibevész. — fel lehetne használni erre a célra. A többízben felvetett helyes javasla­tot azonban az igazgatóság mind­annyiszor visszautasította, vagy megfontolás tárgyává tette, ami­nek azután nem lett semmi gya­korlati eredménye. MAS SERELMEIK is vannak a dolgozóknak, amelyeket az igazga­tóság mindeddig elmulasztóit ör- voso.ni. a dolgozok érdekeinek semmibevéte.ével halasztgatta a kérdés tisztázásának ügyét. Az állami gazdaságban dolgozóknak 600 négyszögöl konyhakerti föd jár, aszerint, hogy egy családból hány dolgozó van leszel zödve a gazdasággal. Ezt rénde.et írja elő, de a gazdaság bor hasi üzemegysé­gének dolgozói közűi pé.dául még kilencen nem kapták meg ezt a tőidet, A dolgozók már többízben panaszt tettek különböző illetékes szerveknél, de ezek a szervek az Irodán túl nem juthattak, mert Papp igazgató különböző írások­kal biztanyította be, hogy a földet felkínálta a dolgozóknak, azonban azok nem fogadták el. Ezek a nyi­latkozatok azonban nem közük, hogy mi volt a visszautasítás tu­lajdonképpeni oka! A dolgozók ezt is elmondják: a részükre fel­ajánlott föld az állami gazdaság igazgatója részéről lakóhelyüktő. mintegy 20 kilométernyi távol­ságra esik! Ez az, amit a nyilatko­zat szövege nem tartalmazott! EZEK a felhalmozódott, elinté­zetlen kérdések idegenítik el a gazdaság dolgozóit a vezetőségtől, a gazdaság igazgatójától. Emellett a gazdaság igazgatója, Papp Sán­dor a dolgozók fel-feltörő bírá­latait, vagy javaslatait visszafojtja, vagy elutasítja. íme az erre vonat­kozó több példa közü. egy: Vö­rös Lajos — a gazdaság raktáro­sa — egy évvel ezelőit javaslatot tett arra, hogy szerezzenek be több mérleget, mert az előrelátható szükségletek aránytalanul na­gyobbnak ígérkeznek, mint a rak­táron lévő készlet. Az igazgató aheiyett, hogy . figyelembe vette volna Vörös elvtárs javaslatát, személyeskedéssé torzította el a kérdési, A GAZDASAQ több dolgozója, közöttük Vörös elvtárs is felve- tette : a vezetők olyan magasan érzik magukat, hogy az egyszerű dolgozó emberek számára szinte elérhetetlenek, niegközelíthetetle- nek. A központtól két kilométerre lévő Dózsa-brigádha például 3 év óta még egyetlen alkalommal sem ment ki az igazgató, hogy meg­nézze, hogyan élnek és dolgoznak az emberek, nincs-e valami pro­blémájuk?! Papp elvtárs és a gazdaság töb­bi felelős vezetője helyesen tenné, ha az emberekben nemcsak a ter­vek teljesítésének egy elengedhe­tetlenül fontos eszközét látnák, hanem az élő eleven embert, aki gondjainak, bajainak orvoslását és munkájához tanácsot vár tőlük! Közel 40 ezer forint jövedelem csak a paprikatermésből A íajszi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjainak is jelen­tősen növelte a jövedelmét kormányunk különböző intézkedései. Csak a beadási kötelezettség 10 százalékos csökkentése, szabad­piaci áron számítva 215.800 forinttal emelte a tagság bevételét, egy munkaegységre számítva ez 6.74 forintot jelent. Kormá­nyunknak azt a kedvezményét, hogy az a tag, aki nem rendel­kezik háztáji tehénnel, 2000 forintos készpénzhitelben részesül, a fajszi Vörös Csillagban 30 család veszi igénybe. Ketten az 1951. január hó 1-től esedékes kislakásépítési hosszúlejáratú kölcsönre is igényt tartanak. A termelőszövetkezetben a kormányrendelkezések folytán meggyorsult a munka, lelkes a hangulat. 78 hold paprikaföldjük­ről már 20 vagon paprikát betakarítottak a tagok és mintegy 5 vagonra számítanak. Ez pénzben számítva közel 40 ezer forint jö­vedelmet jelent a szövetkezetnek. A burgonyabetakarítást már hetekkel előbb befejezték, eleget tették beadási kötelezettségük­nek és előlegként 1 kilót osztottak munkaegységenként. A kuko- ricabetakarítást is 70 százalékban elvégezték, Műtrágyázzuuk a több és jobb termésért, a iiagyobb jövedeíemért A dolgozó paraszt érdeke a többtermelés. A több és jobb ter­més érdekében állandóan növelni keli a talaj termőképességét, ain't rendszeres taiajerőutánpótíással, az ietálló.rágya és a niű.rágya he­lyes alkalmazásával érünk el. A termelőszövetkezeti tagoknak is igen fontos feladata a termés­átlagok növelése. Ha több a ter­més, több jut egy munkaegység­re és a termelési terv tú.teljesí­tése esetén prémiumban is ré­szesülnek a tagok. Ennek meg­valósítása érdekében a termelő- szövetkezetben fokozni kell a mű­trágyák felhasználását. Találkozunk azonban olyan ter­melőszövetkezeti tagokkal is, akik nem győződtek meg a szuperíosz- fát és káli-műtrágyák Utűnő ter- mésíokozó hatásáról. Éppen ezért felhívjuk a termelőcsoportok tag­jainak figyelmét, hogy tanulmá­nyozzák a műtrágyázás! bemutató kísérleteinek eredményeit és ve­gyenek példát olyan termelő­szövetkezetek töl, ahol a műtrá­gyákat sikerrel alkalmazták. A kiskunhalasi Vörös Október ter­melőcsoportban az ősziárpa alá végzett műtrágyázási kísérlet so­rán 100 kilogramm pétieó és 200 kilogramm szuperfoszfát katasztrá- lis holdankénti adagolása mellen a műtrágyanélküli kaiasztrális- holdankénti terméssel szemben 4 mázsa szem- és 5 mázsa szalma- löbbleteredménv mutatkozott. Mű­trágyázott parcella szemtermése 19 mázsát ért el, A kertészeti technikum kisfái tangazdaságában őszibúza alá végeztünk kísérletet, ame.ynél 70 khogramm pétisót, l5p kilogramm szuperiœzfâtot és 60 kilogramm kálisót aikamaztunk katasztális holdanként. A műtrá­gyázott parcella már ősszel sűrűbb, egyöntetűbb kelést és fejlődést mutatott. Tavasszal pedig a bok- rosodása ib egy héttel korábban és sokkal erő teljesebben indult meg. Ugyanezt a különbséget mu­tatta a fejlődés további folyamán. Ennél a kísérletnél a műtrágyázott parcella terméseredménye holdan­ként 14.30 mázsa volt, míg szalmá­ból 29 mázsát adott. A műtrágyá- zatlan ellenőrző parcella 9.10- má­zsa szem- és 18.50 mázsa szalma- termésével szemben. így tehát a terinéstöbblet ízemből 5 mázsa 20 kiló, szalmából pedig 10 mázsa_ 50 kiló volt. Hivatkozhatunk a fájsz' Vörös Csillag termelőcsoport ered­ményeire is, ahol a gyakori eső­zések következtében a gabonaveté­süknek az a része, amely műtrá­gyát nem kapott, erősen megdőlt, míg a műtrágyázott gabonatábla nem dőlt meg, A termelőszövetkezetnek idejé­ben kell gondoskodni a műtrágya- szükségletéről, annak szakszerű felhasználásáról és mielőbbi ta- lajbajuttatásáról. Különösen Vo­natkozik ez a foxfor és kálirnűtrá- gyákra, amelyek lassabban oldód­nak és kevésbbé mosódnak ki g talajból, ezért azokat még a tava­szi vetésű növények alá is az Őszi szántáskor munkáljuk a talajba. A műtrágyák fokozott mérvű használatát megkönnyíti kormá­nyunknak az az intézkedése, ame­lyek szerint a műtrágya készpén­zért szabadon kapható a föld- művesszövetkzetekben. Természetesen igen fontos, hogy az alkalmazandó mütrágyafé'.esé- geket helyesen válasszuk meg, még pedig a termesztendő növé­nyek tápanyagigényeinek (foszfor, káli, nitrogén), továbbá a műtrá­gyázandó taiajféleség műtrágyát hasznosító tu.ajdonságának meg­felelően. A sima szuperfoszfátot a jó termékenységü mezőségi (kő* zépkötött) talajokon használjuk* Szemcsés szuperfoszfátot a.kai-i mázzunk a laza (homok-, lápiala- jók) és a savanyú kötött (erdőségi éb rétiagyag) talajokra. A műtrágyák helyes felhasznál lásának irányelvei a következők' Szupei foszfátot kell alkalmazni az őszi ka.ászos vetésekhez, me­lyeknek előveteménve pillangós volt. Szuperfoszfátot adjunk akkor is, ha a talaj humuszban nem sze­gény, (a tápanyag-egyensúly e - éréséért), vagy lia az elővetemény istáiótrágyázásban részesült. Aján­latos továbbá a szuperfoszíát fel­használása a cukorrépa, cikória; olajlen, repce, mák, gyapot, rost­ién, dohány, burgonya, őszivetésü lucerna, fővetésü takarmánymag termelésénél, a vegyes növények közül a cukorrépadugvány — és maghozók — valamint a fűmag­vetéseknél. őszi kalászoshoz, őszi takarmánykeverékhez, katasztrá is holdanként 120—160 kilogramm sima (por) szuperfoszfátot, vagy szemcsés szuperfoszfátbói szórva 60—80 kilogrammot adjunk. Tava­sziak alá (cukorrépa, len, ken­der, dohány, burgonya) őszi mű­trágyázásként 100—160 kilogramm sima szuperfoszfátot. szemcsés szuperfoszfátból pedig ennek felét alkalmazzuk. Pétisót őszi kalászo­sokhoz katasztrális holdanként 30 —35 kilogrammot akkor kívána­tos adni, ha sok gyökérmaradványj vagy kombájnnal aratott és na­gyobb tarlómaradvánvt visszha­gyó előveteménv után vetjük, to­vábbá, ha humuszban szegény ta­lajba kerülnek. Pétisó felhaszná­lása indokolt a gyenge tevékeny­ségű talajokon (60 kilogramm), a repce- és a lucernavetések kezdeti fejlődésének gyorsítására/ Ká.isót elsősorban a rizs. dohány; gyökér és gumós, olajlen, valamint restnövények alá kell felhasználni, kataszteri holdanként 50—100 kilogrammot a talajadottságok szé- rint, ' I A szőlőhöz és gyümölcsöshöz ősszel Katasztrális holdanként ; 150—200 kilogramm szuperfosz- tátot és 100—160 kilogramm ká­lisót, zöldségtermelésre 80— ; 150 kilogramm szuprefœzfâtot és 50—100 kilogramm sáli6Ót ; adunk, továbbá zöldségtermelésre még 80—150 kilogramm pétisót < számítsunk katasztrális lioldao“ 1 ként. 1 Hl ősz! vetésekhez a műtrágyát j szórtan, vagy sorműtrágyázássai I juttatjuk a talajba. A sima szu-1 perfoszfátot és a káli műtrágyát szórtan alkalmazva, vetés előtti szántásnál munkáltuk a talajba* Sorműtrágyázás esetén a gyárt' lag szemcsézet’t szuperfoszfátot'' közvetlenül vetés előtt — a vetéJ gép magládá iában — keverjük össze vetőmaggal. Célszerű e szemcsés 6zuperfoszfátot előze­tesen átiostálni. a 2—4 millimé­teres szemcséket gépi vetesre felhasználni, a nagyobb szemcsé­ket pedig szórtan o'Lalmazzuk, A sízuperfoszfátot és a kálísót nemcsak az őszi vetésekhez hanem még a tavasziak alá is ősszel adjuk és az őszi mélyszán­tással egyidejű.eg munkáljuk a talajba, mert ezáltal a műtrágyák jobb érvényesülését biztosítták* Márton Bél«. Gazdag részesedés kukoricából a garai Vörös Csillag tsz-ben A garat Vörös Csillag termelőszövetkezetben befejezték már a ku- koricatürést, a napra­forgó- és burgonyasze­dést, sőt adott szavuk­hoz méltóan elsőnek tettek eleget a község termelőszövetkezetei és csoportjai között — a beadásuknak is. Aho­gyan végeznek a gépek a szántással, úgy ha­lad a vetés. Befejezés előtt áll a rozsvetés és elkészítették a búza vetőnlagot is. A termelőszövetkezet délszláv és magyar tagjai vállvetve har­coltak szövetkezetük gyarapodásiért, meg­védéséért. Osztrogo- nácz Péter, Aladzsity Péter, Varga Istvánná, •neg a többi élenjáró szövetkezeti tag szor­galmas munkával nö­veli munkaegységét. Van is értelme a lel­kes munkának, mert az Idén olyan gazdag ku­koricatermést takarí­tanak he. hogy egy- egy munkaegységre 8 —10 kilogramm ku­koricarészesedés fog jutni. Lesz olyan tag, aki 30—10 mázsa ku­koricát Visz haza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom