Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-04 / 207. szám

„Kérdezz-jelelek“-est Bátmonostoron BATMONOSTORON szeptem­ber 2-án este 8 órakor a zsúfo á- sig megtelt moziban ,,Kérdezz — íelelek"-estet rendeztek, melynek az vo.t a célja, hogy a kormány á.tal kiadott új renueleiek nyo­mán felmerült esetleges vitás kér. déseket tisztázzanak. Bevezető­ként a bajai járás pénzügyi osz­tályának vezetője tartott e.őadást, melyen ismertette a kormány in­tézkedéseit a do.gozó parasztok életszínvonalának emelésére. Utá­na a járási tanács c.nöke, Oster­mán elv'.árs felszólította a jelen­lévőket, hogy adják elő észrevéte­leiket, sérelmeiket, kérelmeiket. Elsőként Mészáros Imre emelke­dett szólásra és elmondotta, hogy tét ökröt adót} be a tszcs-lie és azoknak teljes át át még nein kap ta kézhez, csupán 400 forintot Utána 1 luozíony József panaszko­dott, hogy a jrénziigyi osztály édesanyja földjére dupla adót ve­tett ki. Nemcsak édesanyja fizet adót, hanem azok a testvérek is, okik a földe! megművelik. Rá még külön házadót is kivetettek, an­nak ellenére, hogy nincs is háza, Fellebbezését a járási pénzügyi osztály ezideig még nem intéz­te el. A TOVÁBBIAKBAN kifogá­solta, hogy csoportjának, a Vö­rös Csillag tszcs-nek 500 kilo­gramm gyapjúját a beadásba nem számítolták be., A csoporttagok lehézményezték, hogy gyapjúter­mésükből egy grammot sem tart­hattak meg. az egész termést be­adatta velük a járási tanács begyűjtési osztálya. Sárosi György léiektelnül intézte ügyüket. Többen panaszkodtak, hogy las­san megy az állami tartalékföldek bérbeadása. Figyelmeztették a já­rási íanács elnökét, ha most is olyan ütemben adják ki a földe­ket, mint tavasszal, akkor igen sok vetetlenül marad. Tavaszkor Tusa elvtárs, a járási mezőgazda- sági osztályon addig huzta-halasz- toUa a bérbeadást, míg elszalasz- totlák a vetés idejét. A földek nagytésze vetetlenül maradt. Horváth László és szegi István felhozták, hogy a sertésekre az oltóanyag árát már rég beíize'- ték, de a sertéseket még mindig nem oltották be. A FELVETETT KÉRDÉSEKRE Osterman elvtárs adta meg a vá­laszt. Mészáros Imre ügyében a helyszínen utasította a községi ta­nács elnökét, hogy másnap ve­gyen fel jegyzőkönyvet, juttas­sa el hozzá és ő maga személyesen ;1 jár a Ságvári-csoportnál, hogy izessék ki Mészáros Imre ök­leinek az árát. A gyapjúra vo- tatkozólag elismerte az elnök, logy hibát követett el a tanács, ózonban a tszcs-nek a tervfelbon- áskor kellett volna ezt az ügyet izóvá’.enni. Mostmár nehéz a be­gyűjtési minisztéíiurnon keresztül miamit intézni. A beszedett oltó- in'vag árára vonatkozóan úgy tá­jékoztatta a jelenlévőket, hogy a rözségben az oltóanyag árát a rendelet megjelenése előtt szed­ték be. A napokban azonban már megkezdték a visszafizetést. Csak azok nem kapják vissza pénzüket, akiknek a ser.ését a rendelet meg­jelenése e ott oltották be. A TÖBB MINT 250 részvevő azt bizonyltja, hogy helyes né­pünk felvilágosításának ez az új tormája. A látogatottság továbbá azt is bizonyítja, hogy jól szervez­ték meg az estét. A hozzászó­lásukból kivehetjük, hogy kor­mányunk intézkedéseit a dolgozók örömmel vették és azok íalvaink- ban nagy visszhangra találtak. Az ankét levezetésével kapcsolatban azonban szeretnénk egy-két hiá­nyosságra a figyelmet felhívni. Kissé hosszú volt Nyilas elv'.árs uevezető előadása. Osterman elv­'.árs hozzászólásában nem min­dig domborodott ki az a íötörek- vés, hogy a felvetett problémákat a helyszínen megoldja. Például Mészáros Imre panaszáról a jegy­zőkönyvet rögtön az ankét után fel lehetett volna venni és azt már magával vihette volna. A kettős adózás ügyében Nyilas elvtárs tú­széról megadott válasz sent volt kielégítő. Kissé elkendőzte a pro­blémát, ahelyett, hogy úgykéezu.t volna fel az ankétra. hogy elhoz­ták volna az adófőkönyvel és a helyszínen rögtön törölték vo.na Husztony József édesanyjának és testvéreinek kettős adóját. OSTERMAN és Nyilas elvtárs több válasza arra is engedett Gépállomásunkon az eddigiek folyamán több hiba, több javí­tani való akadt, az eredmények­ről viszont kevés szó esett. Pe­dig vannak nálunk olyan dolgo­zók, akik igen szép eredménye­ket értek el. Például Antal Pál etvtárs, aki éves tervét 130 szá­zalékra teljesítette és már 1054. következtetni, hogy nem eléggé készültek fel az estre. Például Osterman elvtárs a Vörös Csillag ey&jíjúbeadásának ügyében pon­tatlan váaszl adott. Azt kellett volna mondania, a gyapjú a be­adásba csak akkor számít be, ha a tszcs-nek 100 holdnál nagyobb legelője van, amely kizárólag bir- ka.egelteicere alkalmas és ez a szántóterületnek legalább 15 szá­zaléka. Ebben az esetben joguk­ban áll, hogy a legelőterület ulán megállapított terménybeadási kö­telezettséget egészben, vagy rész* ben gyapjúbeadásban teljesítsék, ha ezt a tervíelbon'.ás során kérik. Az esetleges visszautalás végeit pedig elsősorban nem a begyűjtési minisztériumhoz kell fordulni, hanem a gyapjúbegyüjtő vállalat­hoz Bajára. Az oltóanyagra ugyan megadta a választ Osterman elvtárs,■ de arra már nem, hegy miért nincse­nek még beoltva a sertések. A „KÉRDEZZ — FELELEK" EST új módszer dolgozóink felvi­lágosításában, nevelésében. Mind­azok, akik a jövőben ilyen esté­ket rendeznek, törekedjenek arra, hogy a hozzászólások során fel­színre került hiányosságokat a helyszínen kiküszöböljék. Pártszer­vezeteink figyeljenek fel eme uj módszerre és adjanak mindenütt segítségét, hogy a községben felvetett problémák a helyszínen, a nagy nyilvánosság előtt találja­nak orvoslást, illetve megoldást. évi tervén dolgozik. Antal elv- társ a kerekegyházr Előre ter­melőszövetkezeti csopcit trakto­rosa és jó munkája eredménye­képpen az idén is nem kevesebb, mint 23 mázsa kenyérgabonát vitt haza részesedésként. Szabó Gyula brigádvezetó, Kerekegyháza. Gépállomá.­A nemesített cserevetőmag a jövőévi gazdagabb termés biztosítéka A kalocsai járás dolgozó pa­rasztjai is tudják, ha jobb vető­magot vetnek, magasabb lesz az átlagtermés, több lesz a jövede­lem. Ezért a termelőszövetkeze­teken kívül a dolgozó parasztok is nagy számban tartanak igényt cserevetőmagra. 14 termelőszö­vetkezet és számos egyénileg dolgozó paraszt közel 30 múzsa ősziárpa, több mint 30 mázsa rozs és 170 mázsa őszibúza vető­magot cserélt. Ezen belül a ka­locsai Iszkra termelőszövetkezet 15 mázsEj, a dusnoki Munkás Paraszt Szövetség 20 mázsa, a fajszi Vörös Csillag szintén 20 mázsa nemesített vetőmagbúzá­val akarja jövőévi teimésered­ményének növekedését biztosíta­ni. A gondos előkészületek nyo­mán a járás legtöbb községében már javában folyik a vetések alá való szántás. Foktőn 310, Úszódon 216 és Szakmáron 103 holdon végezték el ezt a mun­kát. Vannak azonban olyan köz­ségek is,, ahol az őszi szánkást még meg sem ' kezdték, vagy alig pár holdat végeztek el. Ilye­nek Drágszél, Géderiak, Duna- ezentbenedek, Miske és Dusnok. A községi tanácsok vezetői eze­ken a helyeken több segítséget és támogatást adjanak a dolgo­zó parasztoknak, hogy a lema­radást haladék nélkül behozzák. Antal Pál, a kerekegyház! gépállomás traktorosa 130 százalékra teljesítette éves tervét G. M. Malenkov és V. M. Molotov távirata Mao Ce Tunghoz és Csou En Lajhoz Moszkva (TASZSZj G. M. Ma­lenkov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke és V. M. Mo­lotov, a Szovjetunió külügymi­nisztere a következő szövegű táviratot intézte Mao Ce Tung- tioz, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányának el­nökéhez és Csou En Lajhoz, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya Népi Közigaz­gatási Tanácsának elnökéhez, a központi népi kormány külügy­miniszteréhez: A japán mililarizmus felett aratott győzelem nyolcadik év­fordulója alkalmából üdvözöljük a Kínai Népköztársaság Közpon­ti Népi Kormányát, Kína fegy­veres erűit és a nagy kínai né­pet. Kína es a Szovjetunió népei­nek szövetségeseikkel együtt ki­fejtett önfeláldozó erőfeszítései biztosították ezt a győzelmet és létrehozták a Távol-Keleten a béke megteremtésének lehetősé­gét. Kifejezésre juttatjuk azt a meggyőződésünket, hogy a Szo\- jetunió és a Kínai Népköztársa­ság népeinek nagy szövetsége cs testvéri barátsága a továbbiak­ban is megbízható alap lesz a Távol-Kelet békéjének és biz­tonságának biztosítására és a vi­lág békéjének megszilárdítására, Éljen a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió nagy és meg­bonthatatlan barátsága! G. M. MALENKOV, a Szovjetunió Miniszter* tanácsának elnöke, V. M. MOLOTOV, a Szovjetunió külügy­minisztere. 1953. szeptember 2. (MTI) Az olasz-jugoszláv viszonyról Rónia (TASZSiy) Az olasz kor­mány sajtó, valamint a monar- cijjsta és fasiszta lapok jelenté­seket közölnek azokról a -'fenye­getésekről és erőszakoskodások­ról", amelyeket a Trieszt B-öve- zetében lakó olaszoknak keli el­üt nvtdniök. Az olasz hadügyminisztérium 'alaptalannak-« nevezte a »Tar>- jug« jugoszláv hírügynökségnek azt a közleményét, amely szerűit egy olasz bombázógép megsér­tette Jugoszlávia légiiéről. A kedd esti római lapok be­számolnak arról az "Olaszország elleni tüntetésről«, amely Trieszt szabad terület jugoszláv e.'.enör- zés alatt álló B-övezetében zaj­lott le. A lapok jelentése szöú'.i e tüntetések célja az, r.ogy »fel­villanyozzák az eLméke:-« azen nagygyűlés előtt, amelyen 'dó­nak is fel kell szólalnia, A lapok azt állítják, hogy a szónokok »nacionalista gyűlöl-» ködöst" szítanak és követeli« Trieszt szabad terület B öveze» tének annexióját. (MTI) Újabb jugoszláv jegyzék Olaszországhoz A londoni rádió jelenti: Jugo­szlávia 24 órán belül másodszor is tiltakozott az olasz kormány­nál állítólagos határsáriés miatt. A tiltakozó jegyzéket a jugo­szláv ügyvivő szerdán ad*a át az olasz külügyminisztériumban. Az olasz külügyminisztérium szóvi­vője kijelentette, hagy a jugo­szláv vádakat szóban megcá­folták. Szerdán Belgrádi)») n Sebler külügyi államtitkár az angol és az amerikai nagykövettel tár­gyait. A belgrádi rádió szerda est) jelentése szerint tovább folynak az olasz csapat mozdulatok és * jugoszláv határ közelében az oszt ízes stratégiai pontokat o.as* katonaság szállta meg, (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság: ipara két nap alatt 124 millió rubel értékű külföldi rendelést kapott a lipcsei vásáron Berlin. (MTI) Kűri Gregor, a Német Demokratikus Köziársa- ság bel- és kü.kereskedelmi mi­nisztere a lipcsei vásáron tartott sajtóértekezleten közölte, hogy a Nőmet Demokratikus Köztársa­ság ipara a lipcsei vásár első két napja alatt kü.önböző küliö.di or­szágok gazdasági képviselőivel 124 millió rubel éltékít árucikk kivitelére kötött megállapodást, Egyedül a Kínai Népköztársa­ság, amely az idei lipcsei vásáron a legnagyobb üz;etkö:ése|(el bo­nyolítja le, eddig ötvenmillió rub« lért rendelt kmönböző árucikke­ket a Német Demokratikus Köt* társaságtól, A Német Demokratikus Köztáf. saság a maga részéről eddig ti­zenöt millió rubel értékű árucik­ket rendelt más államoktól. Gregor miniszter a továbbiakba# rámutatott, hogy a jóvátélelj tize* tesek teljes törlesztése és a Sz:>y# je.unió egyéb nagylelkű intézke­dései lehetővé tették a Német Demokratikus Köztársaság részére, hogy már 1954-ben 1.3—1.5 mil­lió márka értékű árucikkel többe) exportáljon, mint eredetileg ter­ve zia. KÜLÖNBÖZŐ körülmények válthat- nak ki az emberben szédülést. Ion Brehui elvtárs fjéldául akkor érzett életében először valami édes szédü­lést, çmiikor qz ocnitaí kőolajmező munkásai üzemi bizottsági tagnak választották meg. Azelőtt sohasem érzett ehhez hasonlót. Szorgalmas munkás volt, olyan ember, akinek a szíve mindig nyitva áll a többi mun­kás öröme és bánata előtt. Mindenki szerette és becsülte. — Dolgozz továbbra is olyan jól, mint eddig és törődj úgy a dolgaink­kal, mint ahogy eddig tetted, amíg velünk egy műhelyben dolgoztál! — köszöntötték a munkások megválasz­tásának napján. Ion Brehui qkkor kezdett másod­szor szédülni, amikor nemsokára az üzemibizottság elnökévé választot­ták meg. FELEJTHETETLEN pillanat volt számára, amikor először lépett az emelvényre, hogy beszéljen. Vő rös drapériával bevont emelvény... zászlódíszbe öltözött terem... tapsoló és éljenző tömeg... virágok... És mindezek között ö, Ion Brehui, az újdonsült üzemibizottságt elnök. Úgy érezte, hogy valami hallatlan dolog történt az életében. Mintha 7nár nem is lenne olyan, mint a többi mun­kás, akik előtte ülnek a padokon. 6 mostmár „elnök” volt, a termeben ülő munkások már nem voltak min- denapi társai, hunem a „tömeg“, amely mától kezdve őrá hallgat, öt figyeli, tucatnyi alkalommal megtap­solja. Brehui elvtárs nagy gyönyörűség­gel látott új munkájához. Először is megbeszélésre hívta össze a műhely- bizottságok vezetőit. dz elnök — láttátok, milyen lelkesen vá­lasztottak meg engem a munkások/ Mától kezdve ap'jűk vagyok és min­den problémájukat ismernem kell. Éppen ezért minden héten jelentése­ket fogtok készíteni mindarról, ami a műhelyekben történik. Ti lesztek az én fülem és szemem. Ettől kezdve aztán Brehui elvtars irodájában kezdtek am szaporodni a jelentések és az üzemibizottsági elnöu kezdte ,,meg ismerni“ a tömegek pro­blémáit. Lapozgatta, rendezgette, osztályozgatta a jelentéseket és valóságos szenvedéllyel készült újabo és újabb beszédeire, amelyekkel majd tovább fokozza a tömegek csodála­tát és bizalmát. MINDEN ÜGY MENT, mint a pa­rancsolat. A jelentések rendszeresen érkeztek és Ion Brehui egyre elége­detteb volt munkájával. Ha szólás­ra emelkedett és különösen, amikor felcsattant a teremben a taps, Bre- huit /csodálatos boldogság töitöite el. ,,Ezt nevezem én kapcsolatnak a tö­megekkel” — gondolta magában ilyenkor. Egy idő múlva azonban kiderült, hogy nem csak szép, de igen nehéz is ez a feladat, amit Brehui elvtárs kapott. Több apróbb kellemetlensé­ge támadt, amelyek megzavarták öt abba, hogy minden percét a töme­gek érdekeinek szentelje. így pél­dául van az olajmezön Tomoftei Badulescu hegesztő, aki egyik nap a kollektív szerződésben előírt tej helyett savanyú, zavaros löttyöt ka­pott, amelyet még savónak sem le­elvi ács tj a lictett nevezni. A hegesztő fogta a kérdéses üveget és az üzemi oizott- sághoz ment vele. — A hegesztőknek, elnök elvtárs — kezdte, — minden nap félliter tej jár védöételként. De... — Ne zavarj! — szakította félbe kurtán az elnök, aki éppen néhány friss jelentést tanulmányozott. — Nem zavarlak, de mar legalább egy hete savót küldenek nekünk tej helyeit. AZ ELNÖK felsóhajtott: — Nem látod, ember, hogy dolgom van/ Ha nem hagysz dolgozni nem tudok foglalkozni a ti problémáitok­kal. Itt vannak a jelentések a mun­kavédelmi intézkedésekről és te egy üveg... tejjel zaklatsz. Timofieí Badulescu nem hagyta annyiban a dolgot: — 11a legalább tej lenne, de nem az! Itt van, elhoztam, kóstold meg. Az üzemibizottsági elnök azonban nem olyan ember, aki egykönnyen hagyja magát befolyásolni. Külön­ben sem volt kedve megkóstolni azt a gyanús folyadékot. Így hát a tö­megek felsöburendű érdekében fel­kérte Timoftei Badulescut, hogy a tejesüveggel menjen a dolgára... MÁS ALKALOMMAL néhány fúró- Viunkáj érkezeti. — Ki az üzemi bizottság elnökef — Erre a tapintatlan kérdésre Ion Brehui bizony megsértődött egy kis­sé. — Mi? Hát nem ismeritek az üze­mi bizottság elnökét/ — Nem ismerjük — válaszolták löme(ieku nyugodtan a fúrómunka*^.., még egyszer sem láttuk nálunk, az olujkuiak környékén. Mikor aztán megtudták, hogy éppen „elnökükkel'' beszélnek, clpanaszolták, hogy nem kapnak védőruhát, pedig a kollektív szerződés szerint már rég ki kellett volna osztani azokat. — No, de mit tehetnék én ennek érdekében/ — kezdte méltatlankod­va Brehui. — A védőruhákat az igaz­gatóság adja, nem a szakszervezet. — De kinek kell őrködni a kollek­tív szerződés betartása felett, nem a szakszervezetnek/ Hogyan védelme­zi a szakszervezet a mi érdekeinket, ha nem lörödik vele, megkapták-e a munkások a védőruhát, vagy sem/ Ez aztán alaposan kihozta sodrá­ból az elnököt. — A szakszervezet a tömegek ér­dekeit védi, nem az egyénekét! — ütött az asztalra Brehui. — Nem érek rá mindenkivél külön-külön foglal­kozni, menjetek az igazgatósághoz. Sajnos az ocnitaí olajmezön több hasonló perlekedő természetű ember van, s szegény elnöknek ugyancsak nehéz a helyzete. Hanem az&rt mégis kemény ember ö és különbséget tud, tenni az egyéni kívánságok és a ,,tömegek’* problémái között, — ame­lyeket jól ismer az iratrendezőben csodálatos rendben sorakozó jelenté­sekből. — Pedig igen sokszor hábor­gatják holmi apróságokkal: a Labdarúgócsapat például fölszerelést követel, az énekkar vezetője azért jár a nyaltára, hogy varrassák meg végre azokat a blúzokat, amelyekhez nyolc hónappal ezelőtt vették meg az anyagot. Egyesek az ebédidő pon* tos betartását követelik, mások pa-* naszkodnak. hogy az étlap nem elé& változatos. Külön ember kellene ma ahhoz, hogy mindezeket számonlart•? sa. EGY ÉRTEKEZLETEN eztán, —» ahol Ion Brehui ismét ragyogó be* szédet tartott, — valami furcsa dolo& történt. Először is az ünneplés és dl tapsvihar nem volt olyan erős, mini máskor, aztán pedig a hozzászólásul• nem voltak olyanok, amilyeneket aar elnök várt. Egyéni panaszok hang* zottak el, sőt bírálatok, kemény bU rálátok az elnök felé. — Hogy nem törődik a dolgozók érdekeivel, hogjk nem ismeri az emberek problémáit és így tovább. Brehui ijedten próbált védekezni4 de ekkor felszólalt a vállalat pártbU cottságának titkára is, s alaposan fe+ iére olvasta Brehuinak összes hibáit* ,,Elszakadt a tömegektől, amelyetí, annyiszor emlegetett, hogy fikarcnyit sem törődött a párt tanításaival, ct dolgozók szükségleteiről való gon­doskodás terén*' — mondotta a párt A titkár. Azt is mondta, hogy mindei* bírálat helyes, ami ezzel kapcsolat* ban B rehuit érte. Brehui dermedten hallgatta ezeket? a szavakat. Próbált magyarázkodni, de nem sikerült. Magának is be kel* lett vallania, hogy ez mind így igaz* s nincs más feladat, mint kijavítani- a hibáit. ETTŐL KEZDVE aztán mindéit megváltozott Brehui munkája körüL S aki látta öt türelmesen tárgyalni a fúrómunkásukkal a védőruháit ügyében, az szédült a csodálkozástól l hogy tudja az építő kritika így meg* változtatni az embert/... (Megjelent a Scantcia július 18-i számában.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom