Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-20 / 195. szám

LEVELEZŐINK ÍRJAK Ma ünnepeljük alkotmányunk megszületésének negyedik év­fordulóját. Mi megyénk arcula­ta is megváltozott azóta. Uj üze­mek épültek ott, ahol régen csak homokbucka volt, a régi üze­meket, gyárakat kibővítették. Az iparban és mezőgazdaságba i dolgozók élete is megváltozott. Termelőszövetkezetek alakultak, ahol gépek segítségével művelik a földeket. Az új kormánypro- gramm megvalósítása is nagy­mértékben segíti a dolgozok életszínvonalának emelését. Le­veleink mind azt tükrözik visz- sza, hogy boldogabb s vidámabb lett az élet, a dolgozóknak meg­van a munkához, tanuláshoz, üdüléshez a joguk. m Augusztus 20-a a magyar dol­gozók nagy ünnepe. Ezen a na­pon iktatták törvénybe az al­kotmányt, mely első ízben a nép alkotmánya. Míg Werbőczi- ék alkotmánya a kizsákmányo- lokat védte, addig a mi alkotmá­nyunk a dolgozók jogait és kö­telességeit szögezi le. Én kilencedik gyermeke vol­tam anyámnak, mivel nem volt vagyonunk, nem is volt semmi jogunk. Testvéreim már 12 éves korukban dolgoztak néhány fil­lérért. Inasoknak is csak nehe­zen tudtak elmenni. Ma már más az életünk. Ne­kem is négy gyermekem van és nem kell attól félnem, hogy nem tudnak tanulni vagy dolgozni. Lányom most a Gépgyárban dol­gozik, de ősszel a közgazdasági technikumba fog járni. Én is pótlom elmaradásomat, mert a dolgozók esti középiskoláján fo­gok tanulni. Azért logok még többet, még jobban dolgozni, tanulni, hogy az alkotmányunkban lefektetett jogaim mellett, ugyanakkor az állampolgári kötelességemnek is eleget tegyek. — (Köteles János, Cipőgyár, Kecskemét.) • Fábián Gábor, a Kiskunfélegyhá­zi Bányászati Berendezések gyárá­nak ifjú szerszámlakatosa alkotmá­nyunk tiszteletére tett vállalását Iaugusztus 12-én teljesítette. Az ifjú szerszdmlakatos a napokban újabb vállalást tett. Megfogadta, hogy azt a vaskivágó készüléketr amelynek elkészítésére S3 munkaórát kapott, auguszus 20-ra 50 százalékra elké­szíti. A munka gyorsabbá tétele érdekében újítást alkalmas. Az újí­tás munkáját 25 százalékkal meg tudja gyorsítani. Így készül Fábián Gábor alkotmányunk ünnepére. (Bokor Gyula, Kiskunfélegyháza,) • A Kecskeméti Gépgyár dolgo­zói az országos öntödei munka­verseny során négy város üze­mei közötti versenyt Salgótar­ján és Kisvárda előtt megnyer­te. Az alkotmányunk ünnepére tett vállalásokat a dolgozók jól teljesítik. Ezt bizonyítják a jó teljesítmények is. Lédái Jenő kádasbrigádja 198, Kiüti András kádasbrigád 170, Rados Pál vas­öntő ifjúmunkás 387 százalékos teljesítményei. Az alkotmányunk tiszteletére indított munkaversenyben min­den dolgozótársuk jó termelési eredményekre törekedett, hogy munkájukkal fejezzék ki ragasz­kodásukat és szeretetüket a dol­gozó nép alkotmánya iránt, mely mindanyiónk számára biztosítja a boldogabb és szebb életet. — (Rádos Mihály, Gépgyár, Kecs­kemét.) * Én mint kétszeres jelvénycs sztahanovista szerelölakatos 200 százalékos termelési átlagom 30 százalékos felemelésével ünnep­lem Alkotmányunk napját. Az alkotmány által biztosított lehetőségekkel élve, pártunk se­gítségével, termelési előirányza­tom állandó túlszárnyalásával biztosítom dolgozó népünk szá­mára a több és jobb iparcikket. Ezáltal válik életünk szebbé és boldogabbá. Jelenleg az 1956. évi március havi tervem befejezésén dolgozom. így akarok példát mu­tatni dolgozótársaimnak, hogy rendszeres munkámmal és mun­kamódszerátadással segítsem elő hazánkban a szocializmus meg­valósítását. — (Balogh József. Gépgyár, Kecskemét.) • Az ágasegyházi állami gazdaság dolgozói lelkes, odaadó munkával fáradoznak azon, hogy minél többet juttassanak a dolgozók asztalára. Munkájukkal küzdenek azért, hogy a termelésben nagyobb eredménye­ket érjenek el. Ennek érdekében augusztus 20 tiszteletére a gazdaság dolgozói felajánlásokat tettek. Sza­badszállási István, a motoros per­metező munkacsapat vezetője meg­fogadta, hogy a hektoliteres órán­kénti szórási átlagot 11 hektoliterre emeli fel. Ennek a feladatnak elvég­zéséhez hozzájárult Rozsnyai László újítása is, melynek segítségével o permetező gépmunkája 80 százalék­kal magasabb a múlt évinél. (Horváth Ferenc.) * Külön hálával gondolok visz- sza arra a napra, amikor nekem, mint fiatal lánynak, először ma­gyarázták meg, hogy megszűnt az évszázados lebecsülése a nők által végzett munkának. Nálunk most a munkához a férfiaknak és nőknek egyaránt joguk van. Egyenlő munkáért egyenlő bért kapunk. Mint segédmunkás kerültem a Kecskeméti Cipőgyárba. Itt kér­dezték meg tőlem, mint DISZ- tagtól, hogy akarok-e gépen dol­gozni? Most már a cvikkológé- pen dolgozom, amelyhez régen a férfiak is nehezen jutottak. — Ezért harcolok jobb munkámmal az alkotmányunk ünnepének tiszteletére, r— (Mayer Jozefa, Cipőgyár.) 6K3SCSH^0S<KSK3i<Ka0SCK8CSa<SQSCK8<»5<3CSaK8C^<SCScKSCSa: Elítélték a beadást szabotáló kulákot Amikor megyénk területén lelkes harc folyik járásaink, községeink és dolgozó paraszt­jaink között azért, hegy a be­adási kötelezettségnek mielőbb eleget tegyenek, addig a kulá- kok gyalázatos módon gátat vetnek a begyűjtés sikeres el­végzésének. Népellenes cseleke­deteik, terveik azonban nap, mint nap kudarcba fúlnak. Álla­munk és népünk éber helytállás­sal lepiezi le a begyűjtést sza­botáló kulákokat. Az államügyészség augusztus 18-án hozott ítéletet Dobos Má­tyás jánoshalmi kulák ügyében, aki már 1952-ben is el voit ítél­ve nyolc havi börtönre közellá­tási bűncselekmény miatt, most a beadási kötelezettség szabotá- lásával próbált kárt okozni nép­gazdaságunknak. Amikor au­gusztus 17-én az elszámoltató bizottság megjelent nála, meg­tagadta a teljesítést és a ható­sági személyeket megtámadta. A bíróság az elvetemült ku­lákot 1 évi börtönbüntetésre, 500 forint pénzbírságra és a köz­ügyektől való két évi eltiltásra ítélte. «Ul A |»róhlr*letósck ELADÓ 125-ös Csepel motorkerékpár, príma luxus és 300 db hatszegletes téglacement. — Kecskemét, Cson­grádi-utca 42. sz. Vörös órásnál. 610 lőO-ES új Czetka eladó. Megtekint­hető: 20 án estig. — Szántó Tiszaug. Szikvízgyár. 613. SEGÉDMUNKÁSOKAT budapesti építkezésekhez 1—2 Ció napra is felveszünk. Vidékiek úti költségét, megtérítjük. Szállást és 3 forintért ebédet biztosítunk. — ÊM 41/1. Építőipari Vállalat, Buda­pest, V , József Attila utca 18. sz , jXL em 11. 1131 250-es Jáva, jókarban lévő, eladó. — Kecskemét, Horváth Cyrill-u. 1. sz. 619 Kőműveseket, ácsokat, bádogoso­kat, vízvezetékszerelőket, fes'ő- és mázoló, burkoló valamint férfi segédmunkásokat felvesz kizárólag Budapesten dolgo­zó vállalat állandó munkára. Vidé­kieknek díjtalan új szállást és va­lamennyi szociális kedvezményt biz­tosítunk. — Jelentkezés: munka- könyvvel, Építőipari V . Budapest, XII., MalinovszUh-fasor” 20. János- kórhdz mellett.) USOj A magyar sport új fellegvára a Népstadion A mai nap, 1953. augusz­tus 20-a, alkotmányunk ünnepe a magyar sport számára is hatalmas jelentőségű. Ezen a napon kapja meg a magyar sport új, hatalmas, korszerű otthonát, a Népstadiont. Ezzel nemcsak sportolóink vá­gya teljesül, hanem. mindenkié, aki érdeklődik a sport iránt. A magyar sport már régen kinőtte meglévő sporttelepeit és már négy évtizede felvetődött az a gondolat, hogy új, nagy sportpályát kellene építeni. A következő évtizedekben isem jutottak tovább a tervezés­nél, ígérgetésnél. A 20-as években testnevelési adót is kivetettek, melyből azonban sohasem lett sta­dion. Építettek ugyan pályákat, de csak olyanokat, melyeken az urak golfozhattak és a lovaspólót űzhették. Hosszú éveken keresztül folyt a vita azon, hogy hol legyen a stadion. Budán a Vérmezőn, vagy a Lágymányoson, esetleg Óbudán? A stadion építéséhez azonban nem fogtak hozzá. A felszabadulás után még sür­getőbbé váll a stadion megépí­tése. Sportmozgalmunk rohamo­san fejlődött, nőtt az érdeklődők tábora, szaporodott a nézők szá­ma. A sportegyesületek tehesé- gükhöz képest igyekezek javítani pályájuk állapotán, befogadóképes­ségén, mégis egy-egy nagy mér­kőzésről tíz- és tízezrek szorul­tak ki. A z ötéves 'terv előestéjén megtörtént az első ka­pavágás a Népstadion felépítésé­re, majd megindult a hatalmas földmunka is, melyhez kormány­zatunk több korszerű szovjet gé­pet bocsájtott rendelkezésre. A régi Lóversenytéren, régi nyomor- tanyák helyén. 27 hektárnyi terü­leten folyt a gigantikus munka. A magyar sportolók, sportbarátok nagy szeretettel kísérték a Nép­stadion építőinek munkáját. De már az első időben is sokszáz fia­tal sportoló ment ki az építéshez, hogy saját munkájával is hozzá­járuljon ahhoz, hogy a Néjostadion, a magyar sport otthona minéi- előbb rendelkezésre álljon. A Népstadion építésében mintegy 30 vállalat dolgozói vettek részt. Hét üzem és számos műhely a helyszí­nen gyártotta a Népstadion alkat, részeit, köztük 20 és 24 tonnás vasbetongerendákat. Az építkezés évei alatt több mint 600.0Ö0 köb­méter földet kellett megmozgatni, 22.000 köbméter kavicsot, 1800 vagon cementet, 6 millió kiló va­sat használtak fel. Ezenkívül 2100 négyzetméternyi területet burkol­tak be márvánnyal, 57.000 négy­zetmétert borítottak be gyepsző- nyeggel, hogy minél szebb legyen a Népstadion és környéke. Ötévi megfeszített munka után ma készen áll a Népstadion,’ meg­kezdődnek benne a küzdelmek. Jelképes, értelmű, hogy éppen az alkotmányunk ünnepén tartjuk a megnyitó ünnepséget. Ebben a hatalmas alkotásban alkotmányunk betűinek megelevenedését, • dolgo­zó népünk kulturális jogainak megvalósítását láthatjuk. A Ma­gyar Népköztársaság alkotmánya biztosítja a sport fejlődését és a Népstadion - felépítése is bizonyít­ja, hogy mennyire komolyan veszi pártunk és kormányunk a sportot, milyen hatalmas áldozatot hoz an. nak fejlődéséért. A magyar sportolók lépten-nyo- mon ta.álkoznak a gondoskodás ezernyi megnyilvánulásával. Olyan sportolási lehetősége van ma min­den fiatalnak, amilyenről azelőtt álmodni sem mertek. A magyar testnevelési és sportmozgalom a felszabadulás után megindulhatott azon az úton, mely oly nagy sike­rekhez, vezetett. mint az eimultévi helsinki oilmpia, vagy a néhány nappal ezelőtt befejeződött bukaresti VIT sportversenyei. Ezeket az eredményeket csak olyan ország érhette el, ahol a 6port állami ügy, ahol a sportmozgalom a legszélesebb tömegekre épül fel, ahol a sport nem a kiváltsá­gosok szórakozását szolgálja. Év- ről-évre növekszik a magyar sportolók tábora és ma már egy- egy sportágban több olyan él­sportoló van, akik megütik a nemzetközi színvonalat és akiket nem régen még senki sem ismert. A Munkára Harcra Kész testneve. lési rendszer hatalmas kincsesbá­nyája a magyar sportnak. Ez biz­tosítja a magyar sport rendszeres fejlődését, a céltudatos előrehala­dást. • A mi dolgozó tömegink’ ét- ^ nek is az alkotmányban biztosított jogukkal, üzemi dol­gozóink és parasztságunk tíz- és tízezrei kapcsolódtak be az MHK-n keresztül a magyar sport vérke­ringésébe és ma már falukon is rendszeres sportmunka folyik. Ott, ahol azelőtt csak látástól-vakulá- sig görnyedtek a parasztok, ma korszerű sporttelep várja a sporton keresztül felüdülni kívánó dolgozókat. A mi megyénkben Kunfehértón azelőtt még csak nem is gondolhattak arra az ura­dalmi zsellérek, hogy sportoljanak, ma korszerű sporttelep van itt is. Oiyan labdarúgó-, kosárlabda, röplabda és MHK akadálypálya épült a búzatáblák között — leg­nagyobb részben társadalmi mun­kával, hogy inég a tővárosban !s megállná a helyét. Munka után sportolnak, a dolgozók, MHK-znak, röplabdáznak. így van ez az ország legtöbb községében is. Felsza­badult népünk egyre inkább él az alkotmányban lefektetett jogikkal és sportolnak. A mi megyénkben is halaljna-’ sat fejődlött a sport. Falvainl<;j>an rendszeres sportmunka folyik^ A most befejeződött falusi dolgozók; spartakiádján többezer falusi dbl-t gozó vett részt és küzdött azérf.j hogy a járási döntőn keresztül aj megyei spartakiád döntőbe jusson.- Ebből a tömegből kerülnek kij azok a sportolók, akik újabb di-j csőséget fognak szerezni hazánk-»1 nak a kővetkező években a nagy, nemzetközi találkozókon. Me­gyénk sportja is a tömegekre épül és márÍ6 nem egy olyan sportolónk van, aki az MHK-batl tűnt fel, de már a magyar válo-i gatottságig vitte. Példa erre a ba* jai Mihály ifi János, aki a magyart atlétika egyik legnagyobb re­ménysége. De szinte minden-» egyes MHK verseny, vagy spar- takiád újabb tehetségeket hoz fel-» szinre, ami azt bizonyítja, hogy a tömegek bekapcsolása . a rendsze­res sportba biztosíthatja megyénk­ben is a minőségi sportunk szín­vonalának emelkedését. A Népstadion felépítése újabb ^ lendületet ad sportmoz­galmunknak. Újabb, még sokkal jobb eredményeket kell a magyar sportnak felmutatnia. így lesz méltó sportunk új, hatalmas ott­honához, a . Népstadionhoz. A Nép­stadion nemcsak elősegíti a test­nevelés és sport fejlődését, de ép­pen az általa nyújtott lehetősé­geknél fogva újabb feladatokat jelent minden magyar sportoló számára. Azt a feladatot jelenti, trogy testnevelési és sportmoz­galmunk kereteit még jobban ki-» szélesítsük, a falusi ifjúság töme­geivel még inkább ismertessük és szerettessük meg a rendszeres testedzést, fokozzuk sportköreink­ben a nevelőmunkát és mindezek segítségével testnevelési és sport- mozgalmunk további négy minő­ségi fejlődését. Az alkotmányunk ünnepén kapuit megnyitó Népstadion ün­nepségei is méltó lesz 5 éves ter­vünk legnagyobb sportalkotásá­hoz. Az ünnepség részvevőinek felejthetetlen élményt nyújt majd ez a nap, de büszkén emlékezik majd vissza erre a napra az is* aki a megnyitás- óriában az ország bármely részében rádiót hallgat­va figyeli a megnyitó nagyszerű eseményeinek közvetítését. M indnyájan büszkék lehe- tünk 5 éves tervünk gyönyörű alkotására, pártunk éa kormányunk nagyszerű aján­dékára, a magyar sport új fel­legvárára, a mi Népstadionunkra: Mezei István., Sporthír Augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén a kecskeméti mezőgazda­sági kiállítás napján délután 3 óra­kor a Lokomotív-pályán lovaabajnok- ság küzdelmeit Iáhatja a közönség. Résztvesznek az állami gazdaságok termelőcsoportok és egyénileg dol­gozó parasztok legjobb lovasai, va­lamint a honvédlovasok. Ugyancsak délután 3 órai kezdet­tel birkózőbemutató lesz a Műkert­ben a Kecskeméti Kinizsi birkózói­nak részvételével. Délután fél 5 órakor a Gépgyár­pályán a Kecskeméti Gyufagyár- Kecskeméti Lokomotív városi bajnoki labdarúgómérkőzést J'átsz- szák le. A Bajai Központi Moziban augusztus 2C—szeptember 2-ig a közönség kérésére: MAGYAR FILMSOROZAT Bemutatásra kerülnek: Aug. 20—2I-ig: Civil a pályán Aug. 22—23-ig: -Felszabadul föld Aug. 24—25: Janika Aug. 26—27-ig: így győz­tünk az olimpián Aug. 28—29-ig: Dalolva 6zép az élet Aug. 30—3!-ig: Vadvízország Szept. 1—2-ig: Úri muri K ri-’OG AtíTALAN állapotban lévő 250-es teleskopós Jáva eladó. — Kecskemét, Jókai-utca 19. sz. 618 ELADÓ szölőprés. daráld, boi-rejtő- gép piros gumikkal. — Kecskemét, Jókai-utca 2ü. sz. 612i MOZIK MÍ SOKA A kecskeméti Városi Mozi­ban augusztus 13—26-ig, a közönség kérésére MAGYAR FILMSOROZAT Bemutatásra kerülnek: 19—20-ig: Nyugati övezet 21—22-ig: Talpalatnyi tőid 23—24-ig: Déryné 25—26-ig: Kis Katalin házassága Bútorkiállítás augusztus 19—20-án a Bajai ünnepi Vásáron Minden kiállított bútor a hely­színen megvásárolható. 1130 Takarékoskodj a villannyal!---------------------------------i B ácskiskunmegyei NÉPÚJSÁG > az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága- napilapja Felelős szerkesztő: KŐVÁRI PETER Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyijét t. sz. Telefon: 26-19, 11-22 és 20-9 Felelős kiadó: NEMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét, Széchenyl-téf 1. ss. Telefon: 22—09 j< Bácskisknnmegyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 24—09 Felelős: Faragó Imre Igazgató AAAAAAAAAAAAAAAÀAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Az Országos Takarékpénztár közli, hogy AZ ÖTÉVES TERVKÖLCSÖN VII. sorsolását BUDAPESTEN 1953 augusztus 20—23-ig tartja, augusztus 20-án délelö't 10—1 óláig a Margitszigeti Sza­badtéri Színpadon, agusztus 20-án délután 3—8 óráig a Zeneművészeti Kő. iskolán, augusztus 21-én délután 2—8 óráig a Zeneművészeti Fő­iskolán, / augusztus 22-én délután 2—8 óráig a Zeneművészeti Nő­iskolán, augusztus 23-án délelőtt, 10_i óráig a Zeneművészeti Fő­iskolán, Augusztus 20-űii a Margitszigeten a sorsolást neves művé­szek felléptével kultúrműsor előzi meg, A sorsolás nyilvános 1 Szabad belépési 1129

Next

/
Oldalképek
Tartalom