Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-11 / 187. szám
az építőipart, fejleszteni és tökéletesíteni fogjuk közlekedésünket. Kötelességünk mindig emlékezetünkbe idézni: szocialista gazdasági életünk »alapjai- nap alapja a nehézipar, a nehézipar fejlesztése nélkül nem lehet biztosítani a könnyűipar továbbfejlődését, a mezőgazdasági termelőerőnek fejlődését, nem lehet erősíteni országunk védelmi képességét. Most a nehézipar fejlesztésében elért sikerek alapján megvan minden feltételünk ahhoz, hogy megszervezzük a közfogyasztási cikkek termelésének rohamos fellendülését. (Folytatás az I. oldalról) Khhez megvan minden lehetőségünk és ezt meg is keli tennünk. A legutóbbi 28 év alatt a termelőeszközök termelése egészben országunkban körülbelül 55-szörösére emelkedett, a közszükségleti cikkek termelése ez alatt az idő alatt csak körülbelül 12-szeresére nőtt. Az 1953. évi termelési színvonal összehasonlítása a háború előtti 1940. évi színvonallal, azt mutatja, hogy ez alatt az idő alatt a termelési eszközök termelése több mint háromszorosára nőtt, míg a közszükségleti cikkek termelése 72 százalékkal. A közszükségleti cikkek termelésének elért terjedelme nem elégíthet ki bennünket. Mindeddig nem volt lehetőségünk arra, hogy a könnyű- és az élelmiszeripart éppoly ütemben fejlesszük, mint a ne hézipart. Most megtehetjük, következésképpen kötelesek vágunk fokozni a nép anyagi és kulturális színvonala gyorsabb emelésének biztosítása érdekében a könnyűipar fejlődését Hosszú időn át a beruházásokat elsősorban a nehézipar és t> közlekedés fejlesztésére irányítottuk. Az ötéves tervek évéi alatt, vagyis 1929-től í952-ig beruházásokra és berendezések beszerzésére mai árakra átszámítva a következő állami ősz- szegeket fordítottuk: a nehéziparra 638 milliárd rubelt, a közlekedésre 193 milliárd rubelt, a könnyűiparra 72 milliárd rubelt és a mezőgazdaságba 94 milliárd rubelt. A kormány és a párt központi bizottsága szükségesnek tartja a könnyűipar, s ezen belül a halászati ipar fejlesztésére fordítandó beruházások jelentékeny emelését, a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló beruházások növelését, szükségesnek tartja, hogy jelentősen növelje a közfogyasztási cikkek termelésével kapcsolatos feladatokat, szélesebb körben vonja be a fo gyasztási cikkek termelésébe a gépgyártó és egyéb nehézipari vállalatokat. Halaszthatatlan feladat, hogy két-három esztendő alatt erősen fokozzuk a lakosságnak élelmiszerekkel és ipari árukkal — hússal és húsárukkal, hallal és hal- készítményekkel, vajjal, cukorra, cukrászati készítményekkel, szövetekkel, ruházattal, lábbelivel, edénynyel, bútorral és egyéb kul- tearális-életszükscgleli, valamint háztartási cikkekkel való ellátottságát, jelentősen emeljük a lakosságnak valamennyi tömegfogyasztási áruval való ellátottságát. Mint ismeretes, az ötödik ötéves terv kitűzi, hogy 1955-ig, 1950-hez viszonyítva körülbelül 65 százalékkal növeljük a fo-< gyasztási cikkek termelését. Megvan a lehetőségünk arra, hogy a közfogyasztási cikkek termelését olyan arányokban fejlesszük, hogy jelentékenyen előbb teljesítsük az ötéves tervnek ezt a feladatát. Nem lehet azonban megelégedni csupán a fogyasztási cikk termelés meny- nyiségi növekedésével. Nem kevésbbé nagyjelentőségű valamennyi közszükségleti ipari áru minöségének kérdése. El kell ismerni, hogy elmaradtunk a közszükségleti cikkek minősége terén és komoiyan ki keil javítanunk ezt. Sok vállalat még mindig nem kielégítő minőségű terméket állít elő, amely nem felel meg szovjet fogyasztók igényeinek és ízlésének. Bár az iparunk által gyártott közszükségleti cikkek általában tartósak, de kidolgozásukra és külsejükre nézve sok kívánni valót hagynak hátra. Az ipari dolgozók szégyenére, a vásárló gyakran inkább vásárol külföldi gyártmányú árukat csupán azért, mert szebben vannak kidolgozva, pedig minden lehetőségünk megvan jóminőségű és szép szövetek, jóminőségű és tetszetős ruhák, tartós és csinos lábbelik gyártására; minden lehetőségünk megvan jól kidolgozni minden árut, amely a népfogyasztás kielégítését szolgálja. A szovjet nép joggal követel tőlünk és elsősorban a közszükségleti cikkeket gyártó ipaii dolgozóktól, jóminőségű, szépen kidolgozott, kiváló minőségű árukat. Kötelesek vagyunk tettel feleni erré a követelésre. Minden vállalat kötelessége ki' váló minőségű terméket gyártani, állandóan gondoskodva a gyártott termékek jóságáról- és szép külső kidolgozásáról. Az a feladat, hogy a közfőgyaszlá cikkek termelése terén éles fordulatot tegyünk, biztosítsuk a könnyű- és élelmiszeripar gyorsabb fejlesztését. Ahhoz azonban, hogy biztosíthassuk a közfogyasztási cikkek termelésének rohamos fellendülését, mindenekelőtt a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről és fellendítéséről kell gondoskodnunk, hiszen a mezőgazdaság látja el a lakosságot élelmiszerrel, könnyűipart pedig nyersanyaggal. Szocialista mezőgazdaságunk nagy sikereket ért el. Évről évre növekszik és erősödik a kolhozok társadalmi tulajdonban lévő gazdasága, növekszik mezőgazdasági termelés. Országunk eí van látva ga bonával. A háború előtti időhöz viszonyítva jelentékenyen növekedett az állami begyűjtés a gyapot, a cukorrépa és az állati termékek terén. 1952-ben 3770 ezer tonna nyersgyapotot, az 1940. évinél majdnem 1.7-szer többet gyűjtöttek be. A eukor- répabegyüjtés 22 millió tonna volt, ez majdnem 30 százalékkal több, mint 1940-ben. Az állami húsbegyüjtés az elmúlt évben 3 millió tonna volt. Ez másfélszerese az 1940. évinek. A tejbegyüjtés 10 millió tonna volt, azaz majdnem 1.6-szerese az 1940. évinek. Az állami be gyűjtésen kívül mezőgazdasá gunk nagymennyiségű húst, tejel; és egyéb élelmiszert bocsát áruba a szövetkezeti és kolhoz- kereskedeimen keresztül. Szervezetten és sikeresen folyik a gabona és más mező- gazdasági termékek begyűjtése ebben az évben. Nagy sillereket értünk el a mezőgazdaság új, korszerű technikával való ellátása terén, ami lehetővé telte sokfajta munka teljes gépesítését, a koihozparasztság munkájának megkönnyítését és termelékenyebbé tételét. A mezőgazdaság sikerei jelentősek, ezek elvitathatatlan vívmányai kolhozainknak, gép- és traktorállomásainknak, ’ szovho- zainknak, szocialista rendszerünknek. Komoly hiba volna azonban, ha nem látnánk meg a mező- gazdaság több fontos ágának elmaradását, nem vennénk észre, hogy a mezőgazdasági termelés jelenlegi színvonala nem felel meg a mezőgazdaság fokozódó technikai ellátottságának es a koihozrendszerbe'n rejtő tehetőségeknek. Még sok kolhozunk, sőt egész vidékeink vannak, ahol a mezőgazdaság elhanyagolt állapotban van; az ország sok területén a kolhozok és szovhozok gyenge gabona- és* más mezőgazdasági növénytől’-1 mást gyűjtenek be és nagy vesz-l reségek fordulnak elő náluk betakarításnál; a közösségi tu. -ajdonban lévő gazdaság gyen- ge fejlettsége következtében kolhozok egy részének nincs ele gendö természetbeni és pénzjö. vedelme és keveset adnak a kot hozparasztoknak a munkaegy ségre pénzben, gabonában és más termékekben. El kell ismerni, hogy az ál lattenyésztés fejlesztésének ügye nem ál kedvezően és ezzel kapcsolatban még távolról sem elégítjük ki kellően a lakosság növekvő szükségleteit húsban, tejben, tojásban és más ál la tenyésztési termékben. Isme retes, hogy az ál a'-tenyésztés háború előtti években sem volt elég fejlett, A háború után ugyan jelentékeny munka folyt az állatállomány pót ága és to vábbí növelése érdekében, de még mindig nem küzdöttük le az állattenyésztés fejlesztése terén mutatkozó lemaradást. Az ál o mány növekedésének üteme nem elegendő, s.r, állatok hozama pe dig továbbra is alacsony. Sok kolhozban a közösségi tulajdon, ban lévő állattenyésztés még nem vá t a gazdaság nagyho zamü és nagyjövedeimü ágaza tává, pedig olyanná kell lennie Mindez kedvezőtlenül befolyásolja a kolhozok gazdasági helyze tét és kárt okoz a népgazdaság nak. Komoly elmaradás mutatkozik a burgonya- és zöldségtermes lésben is. Ez akadályozza azt hogy a városok és ipari központok lakosságának ezen termékekkel való ellátását megjavítsuk, nem is szólva arról, hogy a burgonyahiány késlelteti az á lat tenyésztés fejlesztését. Döntő fontosságit kötelessé, günk, hogy a legrövidebb időn belül véget vessünk az elmaradó körzetkeben és kolohozokbau mezőgazdaság elhanyago óságának, biztosítsuk a kolhozok közösségi gazdaságának gyors fejlesztését és megszilárdítását és ezen az alapon jelentősen növeljük a koihozpa. rasztoknak a munkaegység után járó, pénz, gabona és egyéb termékek mennyiségiét. Fel kell számo nunk az ál lattenyésztés fejlesztése terén mutatkozó tűrhetetlen eimara. dást, szilárd takarmánybázist kell teremtenünk, biztosítanunk kell az állat- és baromfiállomány számára a szükséges he lyiségeket, erősen fokozni kell az állattenyésztés hozamát, el kell érni, hogy az állatá lomány, kü. Ionosén a szarvasmarhaállomány erős ütemben növekedjék. Le kell küzdenünk az elmara. tlást a burgonya- és zölclségter melésben, hogy komolyan megjavítsuk a városok és ipari központok lakosságának ellátását ezekkel a termékekkel és a legközelebbi két évben a burgonya- és zöldségtermelést olyan méretéig fejlesszük, amely nemcsak teljes mértékben megfelel a lakosság és a feldolgozó Ipar szükségleteinek, hanem megfelel az állattenyésztés . burgonya, szükségleteinek is. Köte esek vagyunk biztosítani a gabonatermelés további gyorsabb növekedését, szem előtt tartva, hogy országunknak nemcsak a lakosság növekvő ga- bonas'zükségietét kell Kielégítenie, de az állattenyésztés gyors fellendü ése és az ipari növényeket termelő vidékek gabonaellátása is ezt követeli. A termés- veszteségek elleni harc fokozása, valamint a gabona és más mezőgazdasági növények tényleges begyűjtésének növelése érdekében véget ke l vetni annak a helytelen gyakorlatnak, hogy a kolhozoknak a gabona- és más növénytermelés terén végzett munkáját nem a tényleges be. gyűjtés, hanem a fajta szerinti terméshozam alapján értékelik. Nem szabad elfelejteni, hogy or, szágunk kolhozainak gazdagsá. gát a íaklárakba begyűjtött termés es nem a lábon álló termés jelenti. Továbbra ie minden eszközzel iejlesztenünk kell az ipari nö. lények, mindenekelőtt a gyapot, i len, a cukorrépa és az olajos, fövények termesztését. a Halaszthatatlan fetadat, hogy az egész mezőgazdaság á talános- fellendülésének, valamint a koi- a hozok további szervezeti és- gazdasági megerősítésének alap.- ján a legközelebbi két-három év- ' ben megteremtsük orszá5 gunkban az élelmiszerbőséget a lakosság és a nyers- ' anyagbőséget a könnyűiparszámára, 1 E fe'adat sikeres megoldása ; érdekében a kot mány és a párt , központi bizottsága szükséges- nek véli több nagyszabású intéz- kedés végrehajtását a mezö- i gazdaság további gyors fejlődé, t sének biztosítása érdekében, 1 mindenekelőtt olyan intézkedé- t seket, amelyek fokozzák a koi- hozok és a kolhozparasztok ; gazdasági érdekeltségét a mezö- : gazdaság elmaradó ágazatainak i fejlesztésében. Nem lehet normá’isnak tekin. I teni azt a jelenleg fennálló Inely■ zeíet, hogy a mezőgazdaság ; egyek ágazatainak és egyes me■ zögazdasági növényeknek, mint például a gyapotnak, a cukorrépának, a teának, a citrusféléknek fejlesztésére megteremtettük ugyan a kolhozokat és ko hozparasztokat ösztönző szükséges gazdasági eszközöket, viszont több más növény — a burgonya, a zöldségfélék — termesztését és különösen olyan döntőfontosságú ágazat, mint az állattenyésztés fejlődését az állam részéröl nem mozdítjuk elő kellőképpen. Természetesen nem arról van szó, hogy kevesebb gazdasági ösztönzést adjunk a kolhozoknak és kolhozparasztoknak abban, hogy növeljék a gyapot, a cukorrépa és más növények termelését, amelyet-az állam ősz. tönzöen támogat. Ellenkezőleg, al továbbiakban is gondoskodni fo. I gunk e fontos növények termelésének minden eszközzel való I fejlesztéséről. Arról van szó, hogy egész sor intézkedést tegyünk annak érdekében, hogy a kolhozoknak és kolhozpa- rászíoknak nagyobb anyagi érdeke fűződjék a burgonya I és zöldségfélék termesztésének növeléséhez, valamint az állattenyésztés fejlesztéséhez, A kormány és a párt központi I bizottsága eihatáiozta, hogy már ebben az évben, a kiskereskedelmi árak növelése nélkül, töret énül folytatva az árak további leszállításának politikáját, I emelni fogja a begyűjtési árat a kolhozok és a ko]hozpara3Ztok I által a kötelező beszolgá tatás keretében az államnak beadott hús, tej, gyapjú, burgonya és I zöldségfélék után, nagy ará-|! nyokban megszervezi a gabona, |i a zöldség, a burgonya, a hús, a ' tej, a tojás és egyéb mezőgazda- sági termékek magasabb áron 11 való á lami felvásárlását azok- > tói a kolhozoktól és kolhozpa- rusztoktól, amelyek és akik már ; teljesítették a kötelező beszól- < gáliatást; szó es körben fejleszti 11 a kolhozkereskedelmet, segíti a I kolhozokat a mezőgazdasági ter- j mékfeiesiegeinek a kolhozpiaco- I kon és a fogyasztási szövetkeze- i teken kérész ül történő ellieiye- h zése megszervezésében Amellett, hogy nüve'jük a e kolhozparasz'ok anyagi érdé- s kéltségét a közös tulajdonban • iévő gazdaság fejlesztésében, a í kormány és a párt központi bi- t zottsága azt is elhatározta, nogy komolyan kijavitja és megvái- i toztatja azt a helyteén maga- t tartást, amely a kolhozparaszt i személyi tulajdonban lévő ház- e táji gazdasága iránt nálunk ki- o alakult. Ismeretes hogy a kolhoz fö I erejét képező közösségi tu ajdonban lévő gazdaság mellett a mezőgazdasági artyelj alapszabály-1 zatának megfelelően nünden kol- I hozparasztnak van háztáji I gazdasága a kolhozesalád egyes I személyi szükségleteinek kielégítésére, mivei ezeket a szűk-1 ségleteket még nem lehet teljes méri ékben az artyelj-gazdaság-I bői kielégíteni. A kolhozparasztok személyes I 1 íulajdonban Jévő házíájj g3Zda-|n ságával szemben alkalmazóit I y I adópolitikában meglévő hiányos- s ságaink következtében az utóbbi- években előfordult, hogy csők-, s kent a kolhozparaszíok jöve- delme a személyes tulajdonban lévő háztáji gazdaságból ,kevesI fedett a ko gozporta személyes I tulajdonába lévő állatállomány, elsősorban a szarvasmarhaáilo- I mány, ami ellentmond pár. tunk ko hozépítés terén folytatott politikájának. Ezzel kap. leeolátban a kormány és a párt I központi bizottsága szükségesII nek -tartotta, hogy jelentősen ■ csökkentse a kolhozparasztok- személyi tulajdonban lévő náz*- táji gazdasága u’án járó kö- -1 telező beszolgáltatások normá. , ját, elhatározta — amint erről ■ I Zverjev elv-társ- pénzügymicisz- ter már beszámolt — hogy meg* i változtatja a kolhozparasztok:- mezőgazdasági adójának -kivé. i tési rendszerét, átiag körülbelül felére csökkenti minden kol- hozporta pénzbeli adóját és te*--1 • je-sen törli a múlt évekről fenn* i I maradt mezőgazdasági adóhát• I raiékot. : Az állami költségvetésben elő-,- irányzatok vannak az állati ter- rnékek, burgonya és zöldség be-’ ■ gyűjtést árának emelésére, fi* : gyeiembe vettük a költségvetés ' bevételeiben a mezőgazdasági adó csökkentése, valamint a ■ koihozparasztokra kirótt Al-, latitermék-beadás mérséklése I következtében beállott vá to-, ; I zásokat. A kolhozok és kolhoz* I parasztok gazdasági ösztönzésé, re Irányuló rendszabályok, valamint az adópolitika terén fo* ganatosított rendszabályok végrehajtása következtében a kolhozok és kolliozparasz- tok jövedelmei már 1953- ban több mint 13 milliárd rubellel — a teljes évre számítva több mint 20 milliárd rubellel — növekednek. Az állami költségvetés jelen* tös összegeket Irányoz elő a mezőgazdaság gépesitese és villamosítása ügyének megjavítása* Ira, a műtrágyatermelés növelésére, valamint a kolhozparasz- : oknak nyújtandó agronómialés zootechnikai segély fokozására I szolgáló új, kiegészítő intézkedések megvalósí.ására. Ezen Intézkedések közé tartozik mindeneke ott: — állandó traktorista-, gé* pész- és egyéb szakmunkáskáI derek kiképzése a mezőgazdasági gépállomásokon, mert az ilyen állandó gépkezelökáderek hiánya egyik föoka annak, hogy a mezőgazdaságban nem használják ki kellőképpen' a technikai felszerelést ; — a mezőgazdaság fokozottabb ellátása gépekkel és traktorokkal, különösen kapálógépekkel és a mezőgazdasági gépállomások javítóműhelyeinek megerősítése; — a mezőgazdaság vil'amo* sítás'át szolgáló munkálatok ki- szélesítése mind új falusi villául oserőmü te lepek létesítése út-, ján, mind pedig úgy, hogy a mezőgazdasági gépállomásokat, a kolhozokat és szovhozokat az állami energia hálózató thoz csatol- ják; — a kolhozok és szovhozok mütrágyaelláíáiának jelentős növelése; — egy-két mezőgazdasági szakembernek ál’andő munkára a kolhozokba helyezése úgy, hogy állományilag a mező- gazdasági gépállomásoknál maradjanak. Mindezek az intézkedések nagymértékben elő fogják segíteni a kolhozok, mezőgazdasági gépállomások és szovhozok előtt álló fő feladat sikeres megoldását. Ez a fő feladat valamennyi mezőgazdasági növény terméshozamának minden eszközzel való növelése, az állatállomány növelése úgy, hogy ugyanakkor hozama is emelkedjék a földművelés és állattenyésztés össztermelésének és árutermelésének növelés©, A folyó évben az állam a mezőgazdaság fej észtósére egyrészt az állami költségvetésből, másrészt pedig egyéb állami (Fuiytatg» a 3, oldalon 1
