Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-11 / 187. szám

anyagi eszközökből összesen, kö rülbelül 52 milliard rubelnyi kiadást irányoz elő. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a folyó évben a kolhozok 3-5 mii iárd rubel hosszúlejáratú hitelt kap nak az államtól a közösségi tu lajdonban lévő gazdaság fej leszíésére. Maguk a ko hozol saját eszközeikből 1953-ban nem kevesebb, mint 17 milliárd rubel beruházást eszközölnek. Eivtársak! Nagy feladatok állnak előt­tünk a mezőgazdaság fej sztése terén, -Nem kétséges, hogy ha kolhozparasztjaink' és mező gazdasági dolgozóink, me zögazdasági gépeket és müt rá. gyát gyártó iparunk munkásai, mérnökei és technikusai mindnyájan, önökkel együtt, határozottan és állhatatosan hozzáfogunk közös ügyünkhöz, à mezőgazdaság' további felien dit éséhez, nem sajnáljuk erre az erőt és az eszközt, akkor sike­resen meg fogjuk oldani azt feladatot, hogy a legköze ebbi két-három év alatt megteremt sük az éjeimiszerböséget lakosság és a nyersanyagbösé. get a könnyűipar számára. A fogyasztási cikkeket" ter­melő ipar ä óvá hőfejlesztésével a mezőgazdaság fellendü ésével kapcsolatban még fontosabbá válik az áruforgalom minden mó­don való fejlesztésének fel­adta, az állami, szövetke­zeti cs kolhozkereskedelem szervezete megjavításának feladata. Szovjet kereskedelmünk a nép érdekeit és igényeit szolgálja, Az a felada'a, hogy kiszolgálja a szocialista ’társadalmat, elő. segítse a szocia ista termelés fejlődését és megerősödését és összehangolja azt a nép igényei vei. Az állami, szövetkezeti ke reskédeiml áruházak, raktárak és bázisok, kolhozpiacok kiterjedt hálózatán keresztül eljuttassa a néphez iparunk és mezögazdasá. gunk által termelt közszükség­leti Sikkek sokrétű tömegét, szovjet kereskedelem lé-fontos’ ságú láncszem az állami ipar és a kolhozmezögazdaság közötti termelési-gazdasági kapcsola­tok álta ános rendszerében is. A kereskedelem a szocializmusban alapvető formája a fogyása; ási cikkek elosztásának a tár­sadalom tagjai között és sokáig az is marad, Alapvető forma, amelynek Segítségével kielégi tik a dolgozók növekvő szemé­lyes szükségleteit. Ahhoz, hogy a szovjet Ke­reskedelem sikeresen telje­síthesse a szocialista társadalom számára létfontosságú felada­tait, állandóan gondoskodnunk kell mindcnolda'u fejlesztéséről A kormány szüntelenül foglalko­zik a szovjet kereskedelem fej (esztésének kérdéseivel. Ez kife­jezésre jut abban, hogy egyre növekszik a kereskedelmi há ő- zatba áramló árumennyiség, rendszeresen csökken az élel­miszerek és ipari áruk ára, fej­lődik a kereskedelmi vállalatok hálózata, a kolhozok mindenfaj fa segítséget megkapnak, hogy eladhassák mezőgazdasági ter mékfeleslegciket, A -kormány a lakosság hő. vekvő vásárióképességénck ki­elégítése éredkében az elmúlt hónapokban további intézkedé­seket tett arra, hogy a tömeg- fogyasztási cikkek termelésének növelése útján, valamint az áruknak egyéb források felhasz- náásával történő fokozott piac­ra juttatása útján növelje az áruforgalmat. A közszükségleti cikkek termelésébe nagyszámú gépgyárat vontunk be. Ezeknek aç intézkedéseknek eredményeként idén az 1953. áp­rilis-decemberre a lakosságnak való eladásra eredetileg kijelölt 312 milliárd rubel összegű árun felül újabb 32 milliárd rubel ér. tékü áru jut a kereskedelembe. Emellett növeltük azoknak az áruk­nak a készleteit, amelyek­ben nagy a kereslet a lakosság körében, így a gya­pot-, gyapjú- és selyemszö­vet, konfekciód áruk, bútor, edény, &U*U és növényi zsi­(Folytatás a 2. oldalról.) radék, cukor, hal, hús, kon- zervkészíeteket, Kiszélesítjük a kiváló minőségű búzaliszt eladását. Több fa- és építőanyagot és olyan ipari áru adunk el a lakosságnak, mint a gépkocsi, motorkerékpár, ke tékpár, háztartási jégszekrény, óra, távolbalátőkészülék, rádió készülék, stb, A foganatosított intézkedési kezdik éreztelni hatásukat .Mint ismeretes, 1952-ben a kis. kereskedelem volumene az előző évhez képest 10 százalékkal nőtt. Ez év első negyedében százalékkal, a második évne. gyedben már 23 százalékkal nőtt az e'özö év megfelelő idő. szakához képest, Ez azonban nem elégséges. Nem lehet számunkra elegen dő az áruforgalom jelen égi volumene. Ezenkívül komoly hiá­nyosságok vannak a kereskede lem szervezetében is; sok kerü leiben még nem teremtették meg a lakosság s'zámára szükséges összes-árukat biztosító kereske Ueimet. Gyakran előfordul, hogy a vásár ó más városba va, más kerületbe kénytelen utazni hogy megvásároljon valamely árut, A kereskedelmi ‘és tervező szerveknek gondosan tanulmá tiyozniok kell a lakosság áru- igényeit. A szovjet kereskedelem lényegéből következik, hogy sokoldalúan figyelembe kell venni a lakosság igényeit és legkülönbözőbb szükségle­teit. Csupán ezen az alapon lehe' megszervezni az árukész elek helyesebb elosztását az ország egyes vidékei között. A feladat az, hogy a legkö zelebbi két-három év alatt ele­gendő mennyiségű élelmiszer és pari áru legyen az országban hogy minden városban, minden falusi kerü etben meg lehessen vásárolni minden szükséges árut Az ötéves terv előírja, hogy 1955-re a kiskereskedelmi áru­forgalmat az állami es* szövet­kezeti kereskedelemben kö­rülbelül 70 száza ékkai emel­jük 1950-hez képest. Minden lehetőségük megvan arra, hogy ezt a feladatot már 1954-re tel­jesítsük, A -kereskedelmi szervezetek nagy mértékben felelősek a köz­szükségleti cikkek minőségéért a keres'kedelemnek nagy mér­tékben ki ke-1 használnia rendelkezésére álló gazdasági emeltyűket, hogy tevékenyen hathasson a termelésre a lakos­ság által keresett áruk termelé­sének növelése és oiyan áruk erme ésének csökken ése érde­kében, amelyeket a lakosság nem keres. Elvtársak! A nép jólétének emelése terén nagy Jelentősége van a lakásvi­szonyok, az egészségügyi eilá- ás további megjavi.ásanak, az iskola- és gyermekintézmény­hálózat kibővítésének. Bár a háború eőtl és különösen a háború utáni esztendőkben nagy­arányú lakásépítés folyt nálunk, a lakásszültségiet még távolról sincs kielégítve és mindenütt erős lakáshiány érezhető. Kii lönösen érezhető ez a városok­ban, hiszen a városi ■ lakosság száma nálunk jelen’ékenyea megnőtt. Az 1926. évi t-iépszám. iálás szerint a városi lakosság körülbelül 26 millió fő volt, 1940-ben már 61 millióra eme - kedett, jelenleg pedig a városok lakossága körülbelül 80 millió. Ebben az évben jelentékenyen növekedtek a lakásépítést szolgáló állaim beruházások és összegük majdnem négysze­rese annak, amit a háborút meg­előző 1940-es esztendőben köl­töttünk e célra. A lakásépítés azonban még mindig rosszul ha­lad, a lakásépítési terveket nem teljesitik egészükben, az ál­lam által erre a célra előirány­zott anyagi eszközöket nem használják fel teljesen. Sok mi­nisztériumi, helyi szovjet- és pártvezetö nem fordít kellő fi­gyelmet a lakásépítésre. Még nem kevés olyan gazdasági szak­emberünk van, aki sem törődik a lukassal. UJ vállalatok épi'ése esetén gyakran nem építenek kelíö mennyiségű lakóházat a vállalatok munkásai és alkalma­zottai számára és ezért sokszor az újonnan épült üzemekben nagy ir.unkaerönehézségek kelet­keznek. Sok építőben gyökeret vert az a rossz gyakorlat, hogy. az új házakat úgy adják át hasznú atra, hogy sokminden nem készült cl teljes'en, a műn. kákát hanyagul végezték el. Ez lerontja a lakások minőségét és a dolgozók joggal tesznek szem rehányásokat emiatt, A feladat az, hogy megjavít­suk a lakásépítkezést, biz o. sítsulc a lakásépítés és javítás terén az állami feladatok ma­radéktalan teljesítését. Több iskolára, gyógy- és gyermekintézményre Is' szüksé­günk van. Az 1953. évi nép- gazdasági terv a múlt évhez képest előírja az iskolaépítés 30 százalékkal, az óvoda- és böp csödeépíiés 40 százalékkal, és a kórházépítés 54 százalékkal való emelését. Az iskolák, kórházak és gyermekintézmények építése az idén finden hiányosság ellené­re gyorsabb ütemben halad, mint más építkezések. Sokszor e öfordul azonban, hogy a ki­utalt összegeket nem teljesen használják ki és az Iskola-, va­lamint gyermekintézmény-épít­kezés lassan halad. Rosszul tel­jesítik a gyermekin ézmények epitésének tervét a könnyűipari válla átoknál, ahol — mint isme­retes — sok nő dolgozik és ezért különösen nagyjelentőségű az óvodák és bölcsődék kérdése. Nem kielégítően folyik a gyermekintézmények építése Ukrajnában, Bjelorussziában és az OSZSZSZK több vidékén. Az iskolák, kórházak, bölcső­dék és óvodák háózatának ki- terjesztése és munkájának meg­javítása terén nagy felelősség hárul az egészségügyi minisz tériumra, valamint a helyi szov­jet- és pártszervezetekre, ame­lyek kő. elesek fokozni gondo: kodásukat az iskola-, gyermek­es gyógyintézmény-építésröl. na­gyobb figyelmet kell fordítaniuk erre. Elvtársak! Az ipar, a mezőgazdaság és a nép jólétének emelése terén elő1 tünk álló halaszthatatlan feladatok mego’dáaa érdekében új, jelentékenyen magasabb színvonalra kell emelnünk egész gazdasági és szerve­zési munkánkat. Ágasegvházán teljesen leállt a sertés- és szénabegyűjtés héten a begyűjtés eredményei egyes cikkeknél növekedtek, má­soknál pedig lemaradás tapasz­talható. így teljesen leállt a széna begyűjtése. Hasonló a helyzet á hízotleertésnél Is. Egyedül a gabonabegyüjtésnél ért el a község eredményt. A gabonabeadás terén példát mu­lattak Tóth István 16 holdas és Vágó Zslgmond dolgozó pai asz­tok. A BEGYŰJTÉSI állandó bi­zottság a napokban értekezh­et tartott, ahol megbeszélték a joronlévö teendőket. Megállapí­tották, hogy a begyűjtést az is gátoja, hogy gyakran nempon. tos az adminisztrációs munka. illetve az nincs mindig napra­kész állapo ban. Ezen a téren úgy kívánják javítani a mun. kát, hogy a nyilvántartók a já­rás többi községeinek nyilván­tartóit versenyre hívták ki. A verseny célja, hogy a vétoiije- gyek pontosan és naprakészen legyenek elkönyvelve. Pon'os nyi ván artást vezetnek a hát­ralékosokról is, hogy ezeknél a népnevelők felvilágosító mun­kát végezhessenek. Az állandó bizottság tagjai továbbá vállal­ták, hogy népnevelómunkát vé­geznek körzetükben és kisgyü- léseket tartanak. Az értekezle­ten megfogadták, hogy a község augusztus 20-ra teljesül begyűj­tési tervét. Vasárnap Tiszakécskén 561 mázsa gabonát gyűjtöttek be tel teljesítette és bead a egész­évi tojáselöirányzatát is. Ha- sonoióképp cseleKede.t fegyver Mihály 4 holdas dolgozó paraszt is. Példát mu atnak a beadás, ban még Subicz lát ván (Árkus, dülö 15.) és- Andó László (Pc- regha om 317.) is, A községben a begyűjtés si. kerének érdekében vasárnap csépiés; és felvásárlási napot tartottak. 40 népnevelő járta ezen a napon a községet. A jó felvilágosító munka nyomán vasárnap Tiszakécskén 564 má­zsa gabonát gyűjtöttek be. A község így akarja biztosi! ani be­gyűjtési tervének teljesítését augusztus 20-ras Helytelen volna, ha nem lát­nánk azokat a lényeges hiá nyosságokat, ame yek az állami és gazdasági szervek munkájá ban mutatkoznak. E hiányossá _ok nem csekély kárt okoznak a népgazdaságnak. Ezekről a hiá­nyosságokról volt szó pártunk XIX. kongresszusának határo zalaiban. El kell ismerni, hogy a minisztériumok, valamint a helyi párt- és szovjetszervek még nem kielégítően -teljesítik a kon­gresszus irányé veit és nem tesz nek kellő intézkedéseket a vál­lalatokat irányitó munka megja­vítására. A feladat az, hogy erő. teljesebben szüntessük meg a meglévő hiányosságokat. A vállalatok nem kielégítő irányításának példájául szolgál­hat az, hogy gazdasági, pénzügyi és tervező szerveink nem fordí­tanak figyelmet az önköltség csökkentésének kérdéseire. Ismeretes, hogy az önköltség alapvető mutatószám, ame y a vállalat egész munkájának minő­ségét jellemzi. Sok gazdasági ve­zető megfeledkezik erről, ke­véssé érdeklik a válla at ren'aoi- ásának kérdései. Egész sor parágban nem teijesi e- .ék az ipari .érmék önköltsége csökken­tésének és a munka termelé­kenysége növelésének ez év e ső félévi ál ami tervfelada'tait. Az iparban még sok veszte­séggel dolgozó vállalat van, ame­lyeknél a termékek önköl sége magasabb, mint ezeknek a ter­mékeknek a megalapított ára; az ilyen vállalatok vesztes'égeit jövedelmező, jól dolgozó vái a- latok ! etilére fedezik. A vesz e. seggel do gozó gyárak, üzemek bányák — amelyek az élen­járó üzemek rovására élnek —• aláássa a. gazdaság;* számítás alapjait iparunkban, nem te­remti meg a szükséges- ösztön, zést a felhalmozás további nö­velésére és károsan hat az á lami köl.ségvelés jövedelmének növekedésére. Igen Sok a veszteséggel dol­gozó vállalat és nagy a veszte ségek összege a szén- és faipar­ban. Ezekben az iparágakban sok vá lalat több éven keresztül nem teljesítette az önköl ség csökkentési tervet, és a mun­ka termelékenysége emelésének tervét. Ennek -követkéz ében a szén- és faiparban a termékek önköltsége még mindig magas és a szén, valamim a faanya­gok magas önköltsége késlelteti nemcsak e termékek árának csökken.ését. de sok más ipari termék árának csökkentését is. 1952-ben a nem jövedelmező ipari válalalok veszteségei 16 milliárd rube.re rúgtak. Jelen­tős veszteségeket okoztak a nem jövedelmező vállala oft 1953, első felében is*. Az öukö.iségcsökkentési terv feladatok teljesí.ése terén mu­tatkozó kedveztölen helyzet nemcsak, az ipáiban található meg Még mindig magas az építkezés önköfsége és nagyok a veszteségek az épírószervek többségénél; nem teljesíti a terv- feladatokat a munkák önkölt­sége terén sek gép- és traklor- á lomás, nem kteiégí’ö a' hely­zet az önköltségcsökkentés terén a folyami szállításoknál, nem teljesítik a forgalmi költségek csökkentésének, feladatait a ke­reskedelemben. A termék ön­költsége csökkentésének döntő feltétele valamennyi vállalatnál a munka termelékenységének növelése. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy ezt a fel- ada-ot sikeresebben oldjuk meg. Vállalataink élenjáró technikai felszerelése he yes kihasználás esetén lehetővé teszi, hogy egy­re inkább megkönnyítsük a munkát és biztosítsuk a munka ermclékcnységének szakadatlan növekedését. A munka termelé­kenységének növelése, valamint a termék önköltségének csök­kentése szempontjából hatalmas je entőségü a -termelés észszerű megszervezése, az, hogy növel- jük a fö termelési folyama'ok­ban foglalkoztatott dolgozók arányát a mellékmunkák it vég­ző, kiszolgáló és kisegítő sze­mélyzet rovására. Az önköltség csökkentése 68 a munka lenuclékeavsége növelése a szovjet nép anyagi jólétének fokozása szempontjából a termelés va- lamenyi ágazatában döntő jelentőségű. Minél nagyobb vállalatainkná. a munka termelékenysége, minél alacsonyabb az önköltség, an­nál kisebb valamennyi termék és áru ára, annál magasabb a uép é elszínvonala. A feladat az, hogy végetves- sünk a termelés önköltsége kér., dései elhanyagolásának, bizto­sítsuk az önköltség rendszeres csökkentését és elérjük, hogy minden egyes vállalat rentábilis legyen. Hogy sikeresen megoldjuk az elöltünk álló feladatokat, alapo­san fokoznunk kell a felelőssé­ge-. az ál'ami és gazdasági igaz­gatás minden láncszemének mun­kájában és növelnünk kell an. nak kulturáltságát Az utóbbi hónapokban vég lehajtói tűk a minisztériumok összevonását és- jelen ősén kibö- vitettük a miniszterek hatáskö­rét. Ezek az intézkedések ked­vező eredményekre vezetnek a gazdaság vezetésében és lehető­vé itetlék, hogy idén majdnem hat és félmii iárd rubelt takarít­sunk meg. De el kell ismerni, hogy az igazgatási apparátus fenntartása még nündig sokba kerül. A kormány továbbra is javítani fogja az állam-apparátus munkáját és ha’ározottabban csökkenti a fenntartására Irányuló kiadásokat. * Bizonyos módosításokat kell foganatos;, tanunk a népgazdaság egyesi ágai további fejesztéiére irányuló új feladatokkal kapcso­latban a minisztériumok eddig végrehajtott átszervezésen. Népgazdaságunk magabizto­san halad a további fellendülés útján. Erőink fonása a mun­kások, kolhozparasztok és ér­telmiségiek hatalmas aktiviá- sa és kezdeményezése, óriási ehetőségeink vannak fö felada­tunk — a nép állandóan nö­vekvő anyagi és kulturális szük­ségletei maximális' kielégítése — megvalósítása terén. Szilárd meggyőződésünk, hogy rövi-i idő alatt nagy sikereket érünk el o feladat megvalósításábar». * Malenkov elvtárs beszédének a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájától szó­ló részét következő számunkban közöljük. A kecskeméti járásban a be­gyűjtési versenyben Tiszakécs- ke jár az elsők között. A köz­ségben megindult a harc, hogy begyűjtési tervüket augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepének évfordulójára teljesítsék. A dol­gozó parasztok egyrésze nemcsak gabonabeadását telje­síti, hanem eleget tesz tojás­os baromfibeadásának is. I yen sáfrány Mihály (Sárhalom 51.) ) holdas- paraszt, aki nemcsak kenyérgabonabeadását telj 231- .e‘te, hanem tojás- és baromfi- Deadási kötelezettségének is már úeget tett, Ifj. Böszény Mihály ! Székhalom 63.' szám) 4 holdas 1 családos dolgozó paraszt ke- lyérgabonabeadását • becsű et-

Next

/
Oldalképek
Tartalom