Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-20 / 195. szám

HÁROM SZEKEREN 1 GAZDAG RESZESEDES ^^5^ A Szegedi­ház előtt emberek sürögnek-fo- rognak. A ház egyik műhelyéből hatalmas fújtató ütemes lélegzése hallatszik, majd felszaporodnak a gyorsuló kalapácsütések. A kecskeméti »Kossuth« tér ineiő&zövetkezeti kavácsmühely- ben vagyunk. Itt dolgozik Vaskó István két segítőjével, Harkai Ká­rollyal és Baksa Istvánnal- Markai és Vaskó a Kossuth tagja, Baksa a Szabad Nép termelőszövetke­zeté. Vaskó István vezeti a szövet­kezet kovácsmühelyét., 1952. ápri­lisába lépett be a termelőszövet kezetbe. Apja 6zintén kovács volt és 10 gyermeket nevelt, fel. A ne­velés csak annyi volt, hogy láb- raállította őket. Hogy megy a já­rás, arra soha nem volt ideje. Az embertelen robot minden idjejét lekötötte. . „i .i I Pista 1930-ban nagy % inna* I elhatározás előtt állt. Miután több városban megismer te a munkaviszonyokat, elhatá­rozta, hogy Kecskeméten telep­szik le. Itt Gadácsi Domokos, Pesti Lajos és Faragó Ferenc kovácsmestereknél dolgozott. A gazdasági helyzet napról-napra rosszabbodott. Az alkalmaztatás mind bizonytalanabbá vált. Vaskó István úgy gondolta, hogy elérke­zett az idő, hogy mindkét lábára álljon. Megpróbált saját maga boldogulni, de nem sikerült'. Somogyi László szakítja meg a beszélgetést. Somogyi a termelő­szövetkezet bognárja. AtjöU a műhelyből és közölte Vaskóval, hogy 554 munkaegysége után 27 mázsa gabonát kapott. Árpából t) mázsát, búzából 18 mázsát szál­lít neki haza a szövetkezet része­sedés címén. — Úgy hallom, ma neked hozzák a részesedést — tá­jékoztatja Vaskót. megérkezik ks­Hövldcsen rékpárján Nagy Pál, a Kossuth termelő­szövetkezet elnöke. Értesíti Vas­kót, hogy a szövetkezet kocsijai már úton vannak, hozzák a műn; kaegység után járó részesedést. Alig, hogy Vaskó István ledob­ja kötényét, máris látható a három feldíszített szövetkezeti szekér. Nem -kis feltűnést keltenek a Szegedi-útón. A járókelők meg- megállnak, olvassák a feliratokat, majd fejüket csóválva továbbmen­nek. — 50 zsák — mondják. Mennyi gabona! Ez lenne egy csoporttag részesedése? Valóban jói számoltak. A három szekér 50 zsák gabonát hoz Vaskó Istvánnak. Lakására szállíttatja a gazdag részesedést. Dankó-utca 7. számú ház udvarára fordul be a három szekér. Miközben lerakják a több mint 30 zsa részesedést, a kecske & Uttörőház fiataljai furulyaszámok- kal köszöntik Vaskó Istvánt. A felköszöntés után elbeszélgetünk a gazdag részesedés birtokosával. Megtudjuk, hogy július végéig 883 munkaegységet ettek el a ko­va csműhelybén. Az 50 zsák ga­bona a munkaegység mán járó részesedés. Búzából már előleget is vett fel. Ezt az 580 kg-ot a mostani részesedésen felül kapta. Arra a kérdésünkre, hogy meny­nyi a jövedelme a termelőszövet­kezetben, Vaskó István boldogan magyarázza, hogy a terményré­szesedés pénzben atszámitva havi 2000 forintnak felel meg. De ki­látás van arra, ha a további ré­szesedést is figyelembe Vesszük, ez havi 3000 forintra emelkedik. Vaskó István kovács is megtalálta szá­mítását a termelőszövetkezetben. Igaz, mielőtt belépett, pár héten át még erősen gondolkodott rajta. Nem tudta, hogy a KTSZ-be lép jen, vagy a . Kossuth termelő- szövetkezetbe. A háború folyamán ő is szovjet földre került, ahol látta a kolhozkovácsok boldogu­lását. Az egyik nap reggelen be­jelentette feleségének, hogy fel­hagy a műhellyel és belép Kossuth-ba. Nem is bánta meg elhatározását. Azóta biztos talaj­ra tette lábát. Most szilárd talajt érez a lába alatt. — Hogyisne — szói közbe felesége, hisz mióta tsz-tag a férjem, azóta már házat :& vettünk.-. A telekkönyvi | vashatjuk, hogy a Dankó-utca 7. számú ház Vaskó István tulaj­dona. Ez a bejegyzés, azt bizonyít­ja, hogy jó utat választott Vaskó István, amikor aláírta a belépési nyilatkozatot, ö is a felemelkedés útjára lépett... A Dankó-utca 7. számú ház udvarába fordultak be az 50 zsákkal megrakott szekerek, hogy átadják Vaskó István tsz-tagnak a neki­járó részesedését, A zsákokat a padlásra hordták. ö5<8egcK§cgatc§cg<#<«o£aH^<^aK8<XöK8asa<«C!S^^ Kömpöc* elmaradt a begyűjtésben KÖMPÖC községben nem mű­ködik jól a begyűjtési állandó bizottság. A község elmaradt a begyűjtésben. A dolgozó parasz­toknak példát mutat a Vörös Október tszcs, amely már telje­sítette beadását és így elnyerte a szabadpiaci értékesítés jogát. A csoporttagok jó munkájuk eredményeképpen munkaegysé­genként 2.40 kiló búzát, 1.17 ki­logramm rozsot és 0.30 kilo­gramm árpát kaptak részesedés fejében. Ennek révén Bakos Sándor 20, Szilágyi Ferenc 20 és a 70 éves Csikós Gáspár cso- porttag 12 mázsa gabonanemút kapott. Kiváló eredmények a kecskeméti Kísérleti Gazdaságban Egy percre sem szünetel a sokirányú kutatómunka A kecskeméti Kísérleti Gaz­daságban igen sokirányú kutató­munka folyik. A gazdaság do»- gozóinak célja, hogy újfajta, nemesített növények és gyü­mölcsfélék termelésével több és jobb termék jusson dolgozóink asztalára. Kertészeti szempontból legje­lentősebb a paradicsom nemesí­tés. Itt a főszempont, hogy új. értékes, az eddiginél bővebben termő, a meszes, homokos talaj­ban magas »O vitamint tártál mazó fajtát állítsanak elő. A micsurini biológiából kiindulva, már sikerült is kitermeszteni két olyan konzervipari paradi csomfajtát, melyet az Országos Fajtakísérletező Bizottság is el­fogadott és 1951 óta elrendelte kötelező termesztését. Azóta eb­ből a fajtából egyre több magot termesztett a gazdaság. Az idén például 12 holdas táblán ter­meltek magnak való paradieso mot, Munkánk — mondja a gazda­ság igazgatója — nem áll mc_ ezzel, hanem továbbra is foly­nak a kutatások és kísérletezé sek egy még jobb fajta kiter- mesztésórc. Különösen most konzervipari fajták mellett ex­portkiviteli fajták létrehozásá­val is foglalkozunk. Újfajta, — úgynevezett kecs kemétx heterózis-rozsfajta kísér­letezésével is foglalkozik a gaz­daság. A cél az, hogy a Fleisch- mann-féle rozsnál magasabb ter­méshozamú rozsot termesszenek. A múlt esztendőben tett parcel­lás kísérletek bebizonyították hogy a kecskeméti heterózis rozsfajta 25 százalékban na­gyobb termést eredményez a Fleischmann-féle rozsnál. Az idén megkezdték az újfajta rozs nagyobb táblákon való termesz­tését és az eredmények nem okoztak csalódást a kísérlete­zőknek. Még így is nagyobb par­cellákon 15 százalékkal nagyobb termést eredményezett. A talfá- jai Törekvés termelőszövetkezet­ben például, ahol egymás mellé egy-egy holdra négyféle rozsot vetettek, így alakult a termés­hozam: a Fleischmann-féle rozs 14.33 mázsát termett, a kecske­méti heterózis 16.33 mázsát, míg a saját termés 11.38 mázsát eredményezett. Ez azt jelenti, hogy az újfajta rozs mintegy 34 százalékkal több termést hozott, mint a saját vetésű rozsfajta, pedig vetőmagot is kevesebbet használtak fel hozzá. Ugyanis a kecskeméti heterózis rozsfajtá­ból egy holdon 70 kilót vetettek, míg a saját fajtából 120 kilót. Hasonló eredmények születtek a városföldi állami gazdaságban i ahol a Fleisclimann-rozs 8.53 mázsás terméseredményt hozott, a kecskeméti heterózis 10.01 ma< zsát, a saját pedig 6.95 mázsát. Itt ugyancsak 17 százalékkal több termést hozott az új rozs­fajta, mint a Fleischmann és 44 százalékkal több a saját termés­nél. Az új fajta termesztésénél fő-* szempont az, hogy a heterózis hatást állandósítani tudják, 1o-> vábbá a szabadbeporzás biztosi-* tása. A micsurini módszerek alkal-* mazása adja meg az új rozsne­mesítés módszerének vezérelvét, mely abból áll, hogy két külön­böző, egymástól a lehető legtá­volabb álló fajtákat keresztez­zék egymással, így annál na­gyobb hatást tudnak elérni, mely különösen az első évben a legszembetűnőbb. Ezeknek a nö­vényeknek a nemesítése kizáró­lag a kecskeméti és dunatisza- közi homokos talajviszonyok ad­ta lehetőségekre épül. A gazda­ság kiváló kutatójának, Bauer Ferencnek sikerült az ú j heteró­zis rozsfajtái, a kitűzött hutái idő 1955 előtt két evvel kitermesz- u-ni, c.s most azon kísérletezik, hogy egy új burgonya fajta lét­rehozásával termőképesebb bur­gonyafajtát állítson elő. Az a tapasztalat, hogy a szá­mos vidéken bevált burgonya­fajták kót-három év alatt vidé­künkön teljesen leromlanak, el­vesztik termőképességüket és a betegségek tönkreteszik. Az új burgonyafajta-kísérlate- zésre irányuló terveket három részre lehet osztani: először is a meglévő fajták nemesítése, má­sodszor az ország legkorszerűb­ben berendezett kísérleti gazda­ságában, a kisvárdai kísérleti gazdaságban termesztett burgo­nyafajtának meghonosítása 4 Duna—Tisza közén, majd az itt legjobban bevált burgonyafajtás keresztezésével és a nyári ülte­tés felhasználásával olyan új burgonyafajtákat állítanak elő itt a Duna—Tisza közén, amelyek teljesen ennek a tájnak megfe­lelően vannak nemesítve. A kísérleti gazdaságban egy napra, egy percre sem szünetel a munka, hogy a becsületes, fá­radhatatlan kísérletek eredmé­nyeit dolgozóink minél hama­rabb élvezhessék, s munkájuk­kal elősegítsék kormányunk új programmjának megvalósulását, dolgozó népünk életszínvonalá­nak emelkedését, csünknek, gyermekeinknek a vé­delmét. NEM ÍGY VAN ez a kapitalis­ta országokban, különösen re­ménytelen a gyarmati országok­ban élő gyermekek és nők sorsa. A gyarmatokon a gyermekek 70 százaléka nem éri meg a 10. élet­évét, az éhség és a íertőzőbeteg- ségek miatt. És amiatt, mert ott a gyermekek legtöbbje 6—8 évca kólában a kapitalisták gyáraiban eszközévé válik az embertelen kizsákmányolásnak. A nőknek ezekben az országokban nincs jo­guk a művelődéshez. Iránban, In­diában, Törökországban, Tunisz­ban, Marokkóban és még sok or­szágban 100 nő közül 80—90 írás- tudatlan. Az imperialisták politi­kája ez, mert a tudatlanságban élő felvilágosulatlan emberek ki­zsákmányolását, nyomor badönté- eét könnyíti meg számukra. Nyo­mor és szenvedés a kapitalisták karmaiban vergődő nők és gyer­mekek élete. a mi Életünket, magyar asszonyok életét egész dolgozó népünkkel egyetemben most egy újabb esemény hatja át- Pártunk Központi Vezetőségének határo­zata, a kormányprogramm szel­lemében a dolgozó nép életszín­vonalának emelését hajtjuk végre. Ez is alkotmányunkból fakad. Na­ponta érezhetjük, tapasztalhatjuk azoknak az intézkedéseknek az eredményeit, amelyek a dolgozók közvetlen érdekeit érintik. Például számos ruházati cikkek árának csökkenése, olcsóbb főzelék é3 gyümölcsfélék, a 4.60-as liszt és cukor biztosítása. Ugyanakkor a városi és falusi dolgozókat egy­aránt segítik azok a rendeletek; amelyek az utóbbi hetekben a kor-* tnányprogramm végrehajtása so; rán megjelentek. EGÉSZ dolgozó népünknek most az a főfeladata, hogy min-* den erejével küzdjön pártunk és kormányunk célkitűzéseinek meg­valósításáért. A mi feladatunk, ttf nők feladata sem teiltet tnás. Véd-* jük meg azokat a jogokat, atne* lyeket alkotmányunk biztosít szá-> inunkra és teljesítsük azokat a kötelességeket, amelyek e harcban reánk várnak. Jog és kötelesség: e kettő eltéphetetlenül összetarto­zik. A munkához való jog egy-.' úttal azt is jelenti, hogy köteles­ségünk a legjobb tudásunk sze­rint fegyelmezetten, lelkiismere-j tesen dolgozni, tervünket teljest-*- teni, beadási kötelezettségünknek! eleget tenni. Hazánk és népünk javáért, a magunk érdekében ébe-* ren őrködjünk a tői vények betar; tása felett, leplezzük le és verjük vissza az ellenség alattomos tá­madásait minden területen. Szűcs Béláné, MNDSZ megyei titkár. Mit adott nekünk nőknek az alkotmány NÉGY ÉVE, hogy az ország- gyűlés törvénybe iktatta a dolgo­zó nép alkotmányát, amely lerög ziti győzelmeinket, eredményein­ket. Azóta alkotmányunk min­denegyes sora tetteké, gyárakká, szocialista városokká vált. Az alkotmány nagyon sokat jelent minden dolgozónak, de kü­lönösképpen nagyjelentőségű az asszonyok számára, hisz a Horthy- rendszerben a nők életét számta­lan tonnában megkeserítették. Az üzemekben sokszor erejét megha­ladó munkát kellett végeznie a férfiakénál jóval kevesebb bé­rért. A mezőgazdaságban látástól- vakulásig dolgozott és semmibe sem vették munkáját. Arról pedig szó sem lehetett, hogy képességé­nek megfelelő munkát végezzen. Alkotmányunk 50. §-a megszab­ja: „A Magyar Népköztársaság­ban a nők a férfiakkal egyenlő jogot élveznek.« Ez a paragrafus, a dolgozó nép alkotmánya új fe­jezetet nyit a magyar nők életé­ben: teljesjogú, megbecsült, elis­mert dolgozói társadalmunknak. Mindez elsősorban abban jut ki­fejezésre, hogy hazánkban a fe­lelős vezetői tisztségekben, az országgyűlési képviselők soraiban, a tanácsokban, » az egyetemek pad­jain és katedráin, a termelőszövet­kezetekben, gépállomásokon, azok vezető helyein és mindenütt he­lyet kaptak és dolgoznak a magyar nők. Ezzel szemben sok kapitalista országban, közöttük az USA 15 államában, Svájcban, Spanyol- országban — a nőknek még vá­lasztójoguk sincs. A gyarmatokon pedig teljes jogíosztottságban él­nek. Az iráni választójogi törvény például kimondja: a nők, a gyer­mekek és a bolondok nem szavaz­hatnak. HAZÁNKBAN minden lehetősé­ge megvan a nqnek arra, hogy az ország ügyeinek intézésében tevékenyen résztvegyen, hogy munkájával elősegíthesse a maga boldogulását, családja boldog jövőjét, a szocializmus építését, ugyanakkor miként az alkotmány 51. §-a kimondja: A »Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét.« 1951. március 8-a óta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénzjutalomban részesíti a sokgyermekes anyá­kat. Csupán megyénkben 464 anya 611.600 forint pénzjutalom­ban részesült eddig, ezenkívül löbbezren kaptak kitüntetést. Ez év január 1-én lépett életbe a há­zasságról, a gyámságról és a csa- ádró! szóló törvény, amely leszö­gezi, hogy »a házastársaknak i házasélet ügyeiben, a gyermekne^ velés terén egyenlő jogaik é: kötelezettségeik vannak«, e hogj a házasság csak komoly és alapúi okból bontható fel. UGYANCSAK ez évben feb­ruár 8-án olyan intézkedést ho­zott a minisztertanács, amely megkönnyíti a dolgozó nőnek í szocializmus építésében való i ész­vételt, nagy segítséget nyújt a gyermek születése és eltartása szempontjából. A terhes nőt. a szoptatós anyát példáid a szülést követő harmadik hónap végéig csak fegyelmi eljárás alapján, vagy saját kérelmére szabad mun­kahelyéről elbocsájtani. A terhes nőt nem oszthatják be nehéz fizi­kai, éjszakai, vagy túlmunkára. Terhességének hatodik hónapja után könnyű munkára kell áthe­lyezni, de keresete itt sem le­het kevesebb, -mint előző munka­helyén volt. A dolgozó nőt három- hónapos fizetett szülési szabadság és 600—700 torint szülési eegéiv illeti meg. Minden újszülött 40Ô forint értékű kelengyét kap ál­lamunktól. Népköztársaságunk gyarapítja az óvodák, bölcsődék férőhelyeinek számát, jelentősen felemelte a családipótlékot. Ezenkívül számtalan intézke­désben láthatjuk a nők jogainak biztosítását és legdrágább kin­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom