Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-14 / 190. szám

Jobb műszaki előkészítést, harcosabb politikai munkát a Kiskunfélegyházi Gépgyárban A KISKUNFÉLEGYHÁZI Gépgyárban a dolgozók alkot­mányunk ünnepének tiszteleté, re válla ták, hogy 34 ezer fo. rint értékben termelnek terven felül. Azonban a felajánlások teljesítése megfelelő műszaki előkészítést is kíván. Biztosi. tani ke’l az anyagot és a meg. felelő rajzokat Az üzem mű­szaki vezetői már több esetben tettek ünnepélyes ígéretet, hogy munkamódszerük megváltozta­tásával biztosítják az egyenle­tes termelést, mely kiküszöböli a hóvégi hajrát. Ahol az ígéret csak ígéret marad... Ahogyan a fürdőberendezés elkészítésére tett ígéret is csak puszta szó maradt, ugyanúgy nem változott a műszaki elő­készítés sem. Júliusban 20-161 30.-ig, tehát a hónap utolsó fe­lében 161 százalékra teljesítet­ték a tervet. Ez azt mutatja, hogy a hó végi hajrá még min­dig jellemzője az üzem termelé­sének. Ilyen munkamódszerrel nem lehet biztosítani a mun­kaidő kihasználását, nem le­het egyenletesen, ütemesen növelni a termelést, a dol­gozók versenykedvét, A hibák oka a vezetés munkamódszeré­ben van. A műszaki osztályok közöt nem kielégítő a kapcso­lat. Nincsenek meghatározva a sürgős munkák. A hónap elején nincsenek kihasználva a gépek, nem tudják a dolgozók mun­kaerejüket kellő módon hasz­nosítani. A műszaki vezetők már többször hallották az üzem­ben a doiogzóktől, hogy nem sé­tálni, egymást nézegetni, hanem dologzni jöttek az üzembe, En. nek ellenére még mindig nincs döntő javulás ezen a területen. A KORMÁNY " programmja leszögezi, hogy az életszínvonal növelésének fëitéteio a terv tel­jesítése. Az üzemben az augusz­tus 1-től 10-ig terjedő időszak 7.5 százalékos készárutervtelje. Sítése is azt mutatja, hogy itt bizony keveset tesznek azért, hogy a termelés ütemessége biztosítva legyen, több készáru hagyja el az üzemet. Felvetődik az a kérdés, hogy a műszaki vezetés valóban mit akar tenni annak érdekében, hogy az üzem dolgozóinak sokszázas tö­mege kido gozza a munkaidő 480 percét, megnöjjön a verseny­kezdeményezése. Itt az ideje, hogy a váilalatveze és ne néz­zél el ezt a laza munkát, ne fo­gadja el a siránkozásokat, hanem azokat, akik nem végzik megfelelően a feladatukat von­ja felelősségre. Alkotmányunk­ban rögzítve van, hogy -.min­den munkaképes polgárnak, jo­ga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék. A kötelességhez tar­tozik az is, hogy a műszaki ve­zetés és az ott dologzók min­den hó 25-ig biztosítsák a következő havi tervet és az ahhoz szükséges nyersanyagod, Ez pedig az üzemben nincsen meg. Sürgősen változtatni kell azon a rossz munkamódszeren, hogy csak a hónap végén fokoz­zuk a tempót. A közös érdek, a dolgozók anyagi és kulturá is szükségleteinek állandó kielégí­tése nap-nap után több és jobb munkát kíván. Harcosabb agitációt A MŰSZAKI MULASZTÁSOK azonban nem akadályozhatják meg a politikai nevelömunlca fokozását, azt, hogy a nép- aevelök megmagyarázzák, hogy mit, miért ke l idöbel elvégezni. Ne feledkezzenek el arról, hogy a legszebb feladatot, a tömegek nevelését végzik Az alko’mány szellemében meg kell mutafni, hogy mennyit változott az élet, mit hozott eddig a kormány­programul. Csakis így lesz vi­lágos a dolgozók előtt mit jelent az alkotmány. Kell arról is szólni, hogy a múltban a mun­kanélküliség réme fenyegette a dolgozókat, ma pedig az ország bármely üdülőjében pihenik ki fáradalmaikat. Kelemen Béla je vényes sztahanovista Hajdú­szoboszlón, Nagy Istvánné Hé­vízen, Kanyó László üzemlaka­tos Lil afüreden üdült. Ez is benne van az alkotmányban. De azonban hiba volna, ha csak a jót mondanánk el. Vájjon min,, denkor élhetnek-e alkotmányos jogaikkal az üzem dolgozói?" A gazdaságvezetők a feléjük irányuló bírálatot igyekeznek — megmagyarázni — jobb híj. ján elfojtani. Galló József,, aki a taggyűlésen felvetette a gazdaságvezetés hibáit másnap már éiezte azt a nyomást, mely- lye. a gazdaságvezetök a „kér­dés helytelen felvetése" miatt fe]é gyakoroltak. Ez nem más mint a bírálat elfojtás'a, a sza­bad szólás elemt jogának Uu'-va megsértése. A bére-számolók gondatlan munkája következ­teben sok dogozó nem .capta meg iaőben jogos bérét. Mé; mindig engedély nélkül túlóráz- tatnak az üzemben. Ezek a pél dák azt mutatják, hogy a nép­nevelőknek van mirö. oeszéini, méginkább van miért harcolni, A NÉPNEVELŐK megtisz­telő feladata, hogy megalku­vás nélkül nareoljanak a hi­bák kijavításáért, az alkot­mányban lefekteti é vek ér vényesltéséért. Neveljék a dől. gozó társaikat arra, hogy tár­ják fel nyiltan a hibákat, a sé­relmeket. Az a népnevelő, aki csak a szépről beszél és elhall­gatja a hibákat, amelyek eleve )|en érintik a dolgozókat — el­veszi i a dolgozók bizalmát. A most beindu t alkotmány- műszak megköveteli az üzem műszaki vezetőitől és nép­nevelőitől, hogy harcosabbak legyenek, hogy mindent meg­tegyenek a felajánlások becsü­letes teljesítéséért. A NEMZETKÖZI HELYZET Sajtóvisszhang Malenkov elvtárs beszédéről Egyre több szovjet kombájn dolgozik Csehszlovákiában Bratislava. A Bratisiavában megjelenő „Pravda" írja: A Szovjetunó évrői-évre na­gyobb segítséget nyújt Cseh­szlovákia mezőgazdaságának. Az idén 819 szovjet kombájn működik Csehszlovákiában. a tavalyi -159.cel szemben. Sike­resen alkalmazzák a szovjet kombáinokat a hegye» vidéke­ken is'. (MTI) Nemcsak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok saj­tója foglalkozik Malenkov elv­társ, a Legfelső Tanács záróülé- sén mondott beszédével, hanem a nyugati világ lapjai is. Ezek Különösen kiemelik Malenkov elvtársnak a hidrogén-bomba monopóliumának megszűnésé­vel kapcsolatos kijelentését. Er- lől elsősorban a newycrki la­pok írnak. Hangoztatják: »az illúzió, hogy az atomtítok az amerikaiak monopóliuma, túl­ságosan sokáig volt elterjedve. Nagyon veszélyes megőrizni ezt az illúziót, mert az emberek ak­kor azt gondolják, hogy ez az amerikai politika vezérelve«. Egyes amerikai politikusok Ma­lenkov elvtárs beszédé; érvnek akarják felhasználni az Egye­sült Államok katonai program­jának erőltetésére - és a további fegyverkezési hajszára. Ameri­kai diplomáciai körökben igen nagy figyelmet szentelnek Ma­lenkov elvtárs Japánhoz inté­seit felhívásának. Szerintük ez a legfontosabb ismertető jele Moszkva azon óhajának, hogy megjavítsa kapcsolatait a Tá­vol-Keleten. Az angol sajtó is sokat foglal­kozik a hidrogén-bombával. A londoni lapok más kérdéseket is kiemeltek. Foglalkoznak a nagyhatalmak tárgyalásának kérdéseivel és a Szovjetunió czirányú törekvéseivel. A párizsi lapok kiemelték Malenkov elvtársnak azt a tö­rekvését, hogy az ország békés céljainak újabb bizonyítékot nyújtson. A francia sajtó ki­emelte és értékelte Malenkov elvtárs Franciaországra vonat­kozó kijelentéseinek jóindulatú hangját. A világsajtóban tehát vezető- helyet foglalnak el a Malenkov- beszédhez fűzött kommentárok. A demokratikus lapok hangsú­lyozzák, hogy Malenkov elvtárs beszédének határozottsága és egész irányvonala újabb hozzá­járulás a béke ügyéhez. Kieme­lik, hogy a beszéd megjelöli a feszültség enyhítéséhez vezető utat, egyben kifejezi azt a ha­talmas erőt, melyet a Szovjet­unió a világpolitikában képvisel. Duiles délkoreai tárgyalásai Nagy figyelmet ' szentel a vi­lágsajtó Dullés távolkeleti poli­tikájának. A közíró »aggoda­lommal kíséri« Duiles távolke­leti politikájának agresszív irányvonalát, a koreai béke biz­tosítását fenyegető újabb impe­rialista lépéseket. Ezek komoly aggodalmakat keltenek a nyu- ati országok közvéleményé­ben. Különösen erős Duiles dél- koreai tárgyalásainak visszhang­ja Angliában. Anglia és az Egyesült Államok között a . tá­volkeleti politika kérdésében komoly nézeteltérések vannak. Duiles és Li Szín Man egyez­ményt kötöttek. Sokan az egyez­ményben a koreai háború újra- megindításának menetrendjét látják.* Angol politikai körökben már megelégedtek a Wall Street parancsuralmával. Ezt a Daily Mirror meg is írja: »Angliának nem áll jól, hogy úgy táncol, ahogy Duiles fütyül. Anglia kö­telessége: hajlíthatatlanul kö­vetelni, tegyenek meg mindent, hogy biztosítsák a béke helyre állításának lehetőségét.« Több lap rámutat arra, hogy Duiles rendkívül veszedelmes fegy­vert adott Li Szin Man kezébe, aki busás jutalmat kapott fel­háborítóan gyalázatos eljárásá­ért. Ez arra fogja biztatni, hogy folytassa politikai zsarolását. Franco és a „wibraltári tőr“ Spanyolországból is kellemet­len hírek érkeznek Anglia szá­mára. Franco elérkezçttnek lát­ta az időt, hogy nyiltan kiáli- jon Gibraltár visszakövetelése mellett. Nem véletlen, hogy Francé ilyen messzire megy. A diktátor magamögött érzi az Egyesült Államok vezető körei­nek támogatását. Jól látja, hogy Washington a világon minde­nütt a legszélsőségesebb reakci­ós erők és politikusok »nagy protektorának« szerepét vállalta és ez a' helyzetből számára adó­dó előnyök felismerése minden eddiginél követolőzóbbé és fenn- héjjázóbbá tette a szerencsétlen spanyol nép jelenlegi mindenha­tó urát. Frankó kijelentette, hogy Gibraltár mindaddig tőr Spanyolország hátában, amíg angol kézben van. London sze­mére vetette, hogy a brit kirá­lyok és kormányok ünnepélye­sen megígérték Gibraltár vis­szaadását és most, amikor ka­tonai értéke teljesen elveszett minden jog ellenére mée min­dig visszatartják, Londonban érthető megdöb­benéssel vették tudomásul az amerikaiaktól támogatott spa­nyol diktátor szavát. A gibra'- tári kérdésnek Frankó által tör­tént felvetése a fokozódó ame­rikai—angol ellentétele követ­kezménye. Az angol alsóhát külpolitikai vitájában az ame­rikaiakkal szemben elhangzott éles bírálatuk után Washington kijátssza a maga ütőkártyáját. Felvonultatja vazallusát a brit pozíciók ellen intézett' általános diplomáciai otfenzívában. Gib­raltár ügyének napirendrehozá- sa amerikai tőrdöfés angol »szö­vetségese« felé, A béke megszilárdításának és a íiépek biztonsága megóvásának politikája Moszkva. (TASZSZ) A »Prav­da« augusztus 13-i számában vezércikket közöl »A béke meg­szilárdításának és a népek biz­tonsága megóvásának politiká­ja« címmel. A vezércikk rámu­tat arra, hogy a Szovjetunió né­pei szorosan a kommunista párt és a szovjet kormány köré tömörülve,, saját ügyükbe ve­tett rendíthetetlen hittel, bizton haladnak előre a kommunizmus útján, kitartóan harcolnak az egyetemes békéért. A szovjet állam fennállásá­nak első napjaitól kezdve vál­tozatlanul a béke és a nemzet­közi együttműködés, a népek közötti barátság következetes harcosaként száll síkra. »A szovjet kormány számára — mondta a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának 5. ülésszakán elhangzott beszédében G. Ivi. Malenkov, a szovjet kormány vezetője — számunkra, vala­mennyi szovjet enriDer számára nem taktika és diplomáciai mes­terkedés a béke megszilárdítá­sának és a népek biztonsága megóvásának ügye. Ez fő vo­nalunk a külpolitika terén.« A szovjet kormány külpoliti­kája nemcsak, hogy teljes mér­tékben megfelel a Szovjetunió­ban élő népek alapvető érdekei­nek, hanem más népek létér­dekeivel és kívánságaival is egyezik. Hála a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, az egész demokratikus rábor kitartó erő­feszítéseinek, az utóbbi időben komoly sikerek születtek a nem­zetközi feszültség enyhítéséért, a békéért és az új világháború elhárításáért vívott harcban. A cikk a továbbiakban hang­súlyozza a koreai fegyverszünet* egyezmény aláírásának és a ber­lini provokáció kudarcának je­lentőségét — majd így folytatja: A Szovjetuniónak a nemzet­közi feszültség enyhítéséért fo lyó harcban aratott sikereihez, a szomszéd államokkal való kap­csolatok megjavítása is hozzá­tartozik. A Szovjetuniónak az a célja, hogy ezeket a kapcsola­tokat az igazi jószomszédi vi­szony színvonalára emelje. A Szovjetuniónak nincsenek terü­leti igényei egyetlen állammal szemben sem, így a szomszédos államokkal szemben sem. A szovjet külpolitika megdönthe­tetlen elve minden ország — akár nagy, akár kicsiny — nem­zeti szabadságának és szuveré- nitásának tiszteletbentartása. A szovjet kormány a béke megszilárdítása érdekében kö­vetkezetesen folytatja a külső gazdasági kapcsolatok kiterjesz­tésének politikáját, harcol az országok közötti egészséges ke­reskedelmi kapcsolatok helyre- állításáért. Ezen az úton figye- lemreméltó sikereket értünk el. A lap ezután hangsúlyozza, hogy a Szovjetuniót nagy és megbonthatatlan barátság köte­lékei tűzik a Kínai Népköztár­sasághoz. Bővül és erősödik a Szovjetunió mindenirányú együttműködése Lengyelország­gal, Csehszlovákiával, Románi­ával, Magyarországai, Bulgáriá­val, Albániával, a Mongol Nép« köztársasággal és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársasággal. Szüntelenül fejlődnek a Szov­jetunió baráti kapcsolatai a Né­met Demokratikus Köztársaság­gal is, majd rámutat arra, hogy a demokratikus tábor népeinek testvéri együttműködése állan­dóan fejlődik és izmosodik. A »demokratikus tábor népei keményen megvetették lábukat az új élet útján és erről az út* ról sohasem térnek le. A demokratikus táborhoz tar­tozó, az imperialista járomból kiszabadult és önálló nemzeti po­litikát folytató országok szabad népeinek sikerei dühhel töltik el azokat, akik másokkal szere­tik kiszedetni a gesztenyét ° tűzből. A »Pravda« ezután foglako­zik az imperialisták agresszív módszereivel és leszögezi, hogy a nemzetközi kapcsolatok tör­ténetében példátlan az agres/- sziv erők mostani féktelen fel­forgató tevékenysége, durva be­avatkozásuk az államok belső ügyeibe, példátlanok az agresz- sziv erőknek a kormánypolitika színvonalára emelt nemzetközi provokációi. Az Egyesült Álla­mokban nyiltan százmillió dol­lárokat utalnak ki az országok közötti elemi jogszabályok és szokások megsértésével más ál­lamok ellen irányuló kártevő és telbujtó tevékenységre. A nem­zetközi helyzet kiélezésére irá­nyul az államok közötti kapcso­latokat mérgező egész hírhedt -hidegháborús stratégia« is. A vezércikk hangsúlyozza: -•* A Szovjetuniónak és a demo­kratikus tábor országainak el­tökélt szándéka, hogy nemzet­közi téren megvédik létérdekei­ket és a két rendszer békés egy­másmellért élésének politikáját folytatják. A jelenlegi erővi­szonyok mellett mindez azon­ban nemcsak a demokratikus táborhoz tartozó országok köte­lessége, hanem kötelessége minden más országnak is. A másik út a reménytelen kalan­dok és az elkerülhetetlen ku­darcok útja. A Szovjetunió külpolitikai programmja világos és érthető. Ezt a programmot helyesléssel fogadja a béke és a népek kö­zötti barátság minden őszinte híve, mert minden nép legben­sőbb kívánságainak és törekvé- seinek megfelel. Ügyünk legyőzhetetlen. A kommunizmus építésében újabb győzelmek felé haladó szovjet nép egységesebb és egyönte­tűbb, mint valaha. A szabad né­peknek, az emberiség egyhar- madát egyesítő demokratikus tábora szilárdabb, mint valaha. A szabad népek demokratikus tábora hatalmas gátat jelent az új világháború kirobbantására törekvő agresszív erűk útjában. Ha a népek éberek lesznek és arra összpontosítják erőfeszíté­seiket, hogy az agresszerok ter­veinek meghiúsítása érdekében leleplezzék az imperialista mes­terkedéseket és cselfogásokat, a béke biztosítva lesz. (MTI) Az Egyesült Államok és Dél-Korea „kölcsönös segélynyújtási szerződése“ agresszív szerződés Peking. (Uj Kína) John Foster Duiles és Li Szín Man megbeszéléseinek eredménye komolyan fenyegeti a koreai fegyverszünetet és a politikai értekezlet jövőjét. Duiles és Li Szin Man közös nyilatkozata kijelenti: „a mai naptól a kölcsönös segélynyúj­tási szerződés hatálybalépésének és végrehajtásának időpontjáig Koreában lévő fegyveres erőink az ENSZ-parancsnokság alá tartoznak.’“ Azután hozzáteszi: „a két kormány“ haladéktalanul tárgyalásba bocsátkozik olyan megái apodásokrői, meghatá­rozzák azoknak a fegyveres erőknek a státusát, amelyek az Egyesült Államok, a kölcsönös segélynyújtási szerződés ha­tályba' épése és végrehajtása után Koreában fenntartani kí­vánnak“. Ez tulajdonképpen azt je­lenti, hogy a „kölcsönös segély- nyújtási szerződés” hatálybalé­pése és végrehajtása után az Egyesült Államok és Li Szin Man csapatai már nem tartoz­nak az úgynevezett „ENSZ-pa, rancsnokság“’ a á és nem kö'J őket többé a koreai fegyverszü­neti egyezmény. Csak 15 napja szűntek meg az ellenségeskedések Koreában és a fegyverszüneti egyezmény még végrehajtásra vár. Az ame­rikai fél azonban máris sötét árnyékot vet a fegyverszünetre és a koreai kérdés békés rende, zésének jövőjére. (MTXI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom