Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-14 / 190. szám

A nagyüzemi gazdálkodásuál mindenre |Akj jó) doigozik( jó, is részesedik tag lehetőség is jsíik 1949-BEN léptem be 12 hold­jai a termelőszövetkezetbe. Min. dig szeret'em az állagokkal bajlódni. Mikor beleptem a Benin termelőcsoportba, mind­járt kiharcoltam, hogy jó­szág-gondozó legyek. Olyan em­ber vagyok, akit érdekel az új. Meg mikor egyénileg gazdá kod- tam, akkor is mindig azon töp. rengtem, hogyan iehe.ne többet, jobbat termelni, milyen módsze­rekkel lehet kiváló tenyészálla­tokat nevelni. Egyéni gazda ko­romban erre csak korlátozott mértékben vök lehetőségem, a nagyüzemi gazdálkodásnál azon­ban mindenre tág lehetőség nyílik és mi igyekszünk is eze. két a lehetőségeket kihasználni, Sokat olvastam és hallottam arról is, hogy mennyi e önye van az itatások borjúnevelésnek. Megbeszéltük a csoporton beiül, hogy milyen lehetőség van en­nek a módszernek az alkalma­zására. Megállapítottuk, hogy a -ehetőség, a hely megvan hozzá, csupán a tett liiányzik. 20 tejelő tehenünk van jelen­leg, Az idén került sor az ita­tásos borjúnevelés alkalmazásá­ra és megállapíthatom, hogy jelentős sikereket értünk ei, Borjúneve ési tervünket túltel­jesítettük. A tervbevett tizenhat borjú helyett 20 lett a szaporu­lat, sőt az idén még négy tehén­től várunk borjút, mivei az ita­tásos borjúnevelés lehetővé tet­te a tehenek rövidebb időn beiü i fedeztetését. Jelenleg 15 borjút neve ünk ezzel a életszerrel, NÉZZÜK MEG sorjában, hogy milyen előnyök származnak, ha így neveljük a borjúkat. Elő­ször is kíméljük az anyát és a fiatal állatot is. Az anya nincs annyi zaklatásnak ki éve, A szopás által nem sebesedik ki a tőgye. Könnyebb az e választás és a fiatal állat hamarabb szó kik az abraktakarmányra, gyor­sabbá válik a fejlődése. Én csak egy példát hozok fel. Van egy , .Maros“ nevű fiatal bikabor­júnk. Augusztus 3-án múlt 0 hónapos. Napi súlyemelkedése 1 ki ó ól 1 kiló 25 dekáig, 1-én mértük, 161 kiló volt a súlya. Nagyon szép példány és a ko­rához képest igen fejlett. Az a tervem, hogy az augusztus 20-i kiállításra is elviszem, hogy megmutusam mindenkinek, hogy ime itatásos borjúnevelés, sei milyen s'zép növendékállato­kat tenyészthetünk. Hasonló­képpen szépen fejlődik a többi fiatal borjú is. Sokkal gyorsab­ban és erőteljesebben, mint azok, amelyek nem így nevelőd, nek. Más előnye is van ennek a módszernek. Jelentős megta- karí'ás't jelent tejben és vaj­ban. Mi havonta 300 liter tejér­teknek megfelelő vajat takarí­tunk meg tehenenként, amely átszámítva mirfogy 14—15 kiló vajat lesz ki. Növekedett a fe. jési át ag is. Április 15-töl jú­lius 15-ig több mint három, szorosára emelkedett tejhozam. Naponta 40—45 liter tejet adunk el a szabadpiacon 3.40.es áron, ami a szövetkezetnek na­ponta 1360—1530 forint bevo. telt jelent, TERMÉSZETESEN az ered­mények elérése nem egyszeri dolog és nem ment magától. Sok apró dologra figyelemmel ken lenni. Alaposan be kell tar, tani a szakszerű előírásokat, hogy sikerrel járjon a mun. kánk. Példám a borjúk itatását megfelelő hőmérsékletű, tőgy meleg tejjel kell végezni. Mi na­gyon ügyelünk az előírások be, tartására és énnél# köszönhet» jük eddigi sikereinket. Még csupán annyit, hogy most a szövetkezetben jöttem ra igazán, hogy milyen tehetősé, gek vannak állattenyésztésünk terén is és ezek a lehetőségek csak a nagyüzemi gazdálkodás útján használhatók ki. Én meg vagyok elégedve a jövedelem­mel. 465 munkaegységet telje­sítettem és az eddigi teijesí*- ményeim után is több mint 13 mázsa búzára számitok. Nem be- szé ve az egyéb juttatásokról. Azonkívül a fejésl terv túl telje, sítéséböl származó tejmennyiség értékének 15 százalékát is meg­kapom. AZ A TERVEM, hogy a me­zőgazdasági kiállításon az élen. járó szarvasmarha.enyósz ők tapasztalatcseréjén elmondom módszereimet, hogy segít séget adtak a többi termelőszövetke­zetnek is áüattenyész ésünk fel­lendítésére. Elmondotta; Neszvecskó János állattenyésztési brigádvezető, Bácsalmás, Benin termelőszövetkezet. A szeremlei tanács a dolgozók érdekeiért SZEREMLÉN a tanács tömeg­kapcsolatainak megerősítésére és kiszélesítésére, a dolgozók pa­naszainak orvoslására, minden észszerű és a község tovább fej­lesztését biztosító kezdeménye­zés megvalósításra nagy gon dot fordít. Az elmúlt hetekben a dolgo­zók többirányú panaszai fordul­tak a tanácshoz a közellátás, í legszükségesebb közszükségleti cikkekben mutatkozó hiányok orvoslására. A földművesszövet­kezet árudáiban a helytelen el­osztás miatt nem volt cukor, ecet, dohányneműből pedig csak a legdrágább fajták voltak kap­hatók — viszoijt 6000 forint ér­tékben — a község 10 évi szük- •égletének megfelelően — küld tek tűzhelyfénye^ítőt. A tanács a dolgozók panaszának megfele­lően azonnal intézkedett. Az áruda hitelkeretét megcsonkíló tüzhelyfényesítőből 5000 forint értékben elszállítottak és azt olyan elsőrendű közszükséglet: cikkekkel pótolták, amire a dol­gozóknak szükségük van. ÍGY AVATKOZOTT be a ta­nács az eiőcséplés és őrlés meg­indulása előtt a kenyérellátás biztosításba is. A földműves- szövetkezeti sütöde a rendelke­zésére álló készlet ellenére sem sütött elegendő kenyeret. Egy nap a községben 70—80 család Lázas készülődés megyénkben a mezőgazdasági kiállításra 160 múzsát; dimiyetermés a borolai Vörös Októberben A borotai Vörös Október ter­melőszövetkezet főként kerté­szeti termékeivel vesz részt a kiállításon. A termelőszövetke­zet dinnyeföldjén már ki van­nak jelölve a hatalmas dinnyék, amelyeket a kiállításra visznek. De nemcsak dinnyéből érték el a 160 mázsás átlagtermést., ha­nem az uborka is 120 mázsás át­lagterméssel fizetett a termelő- szövetkezet tagságának. Emellett jó termést hozott az őszibúza is, melyből az átlagos terméseredmény 12 mázsa, to­vábbá a 17 mázsás átlagtermésű ősziárpa. Ezenkívül a szövetke­zet még baromfit, szőlőt és mé­zet is hoz a kiállításra. A fejlett zoótechnika alkalmazása új sikerek biztosítéka A tiszaújfalusi Tisza termelő- szövetkezetben áttértek a bor­júk itatásos módszerrel való ne­velésére. Eddig 4 darab borjút neveltek így fel sikeresen ezzel a módszerrel. A jólíejlett egész­séges állatok közül a kiállításra is hoznak egy anyát a fiával. Ezenkívül még 10 darab birká­val is szerepelnek a kiállításon, amelyeknek a nyírási átlaga 4.7 kilogramm. Az anyabirkák gon­dos kezelésével elérték, hogy 487 anyabirka után 220 bárányt fiaztattak. De nemcsak az állatállomány­ból kerül kiállításra való, ha­nem elhozzák 14—15 kilós diny- nyéiket is, melyből a holdan­ként átlagtermés 130—140 má­zsa. Nemsokára a kiállításon csodálhatjuk a szövetkezetben termesztett 40—50 centiméter át­mérőjű napraforgófejeket is, melyek a sok esőtől és gondos ápolástól olyan magasra nőttek, hogy az ember szinte álmélkod- V3 tekint rájuk, nem jutott kenyérhez. A tanács a dolgozók panaszát jogosnak találta, azonnal intézkedett is, hogy éjszakai sütésben kellő mennyiségű kenyeret állítsanak elő. Másnap reggel már volt is elég kenyér, a tanács intézkedé­se megelégedést váltott ki. A dolgozók azzal a javaslattal fordultak a tanácshoz, hogy az esőzések nyomán összegyűlendő víz levezetésére vízlevezető ár­kokat készítsenek. Miután az idei költségvetés erre kellő fe­dezetet nem biztosít, a tanács mégis megtalálta a módját, hogy a dolgozók kérésének eleget te­gyen. Vízlevezető csatornákat létesítettek addig is, míg az ár­kok elkészítéséhez hozzá kezd­hetnek. A TANÁCS a tapasztalatok alapján még szorosabbra igyek­szik vonni kapcsolatait a köz­ség dolgozóinak legszélesebb ré­tegeivel, hogy az együttes, a kö­zös munka erejével segítse a kormány programmját megvaló­sításához. A kiskunfélegyházi Felszaba­dulás termelőszövetkezet tagjai idejében vetették a gabonafélé­ket. A 190 holdn.yi gabonatáblá­juk legszebb is volt a határban. A tagok örömmel kezdtek hoz­zá a gazdag termés betakarítá­sához. Búzából 10 mázsa, rozs­ból 12 mázsa, árpából 15 mázsa az átlagtermés a becslés szerint, mert a cséplést még nemfejez­ték be és nem tudták véglege­sen értékelni a termésátlagokat, ügy számítanak, hogy kenyér- gabonából 3 kilót, árpából pe­dig 2 kilót osztanak munkaegy­ségenként. A szövetkezet szorgalmas tag­jai jelentős részesedésre szá­míthatnak. Somkúti Györgyök az év végéig 625 munkaegysé­get, akarnak teljesíteni, mely után 18 mázsa 70 kiló kenyér- gabona jár. Árpából pedig 12 mázsa 50 kilót kapnak. Különö­sen szorgalmas tagja a szövet­kezetnek Pécsi Sándor. Pécsi bácsi már 71 éves, de felveszi a versenyt a fiatalokkal. Keilen a feleségével 470 rhunkaegysé- get teljesítettek. Már eddigi tel­jesítményük után is 14 mázsa 10 kiló kenyérgabonát kapnak, amelyből legalább 5 mázsa* akarnak értékesíteni a szabad-* piacon. Pécsi Sándor háztáji földjét is példásan művei). Az 1200 négyszögölnyi területről 15 má- zsa kukoricára, 7 mázsa burgo­nyára, 12 mázsa tökre és őO kiló babra számít. Az itt ter­mett kukoricán 2 sertést hizlal és még marad a baromfiállo­mánynak is. A háztáji terüle­ten annyi burgonya terem, amennyi kell a háztartásukhoz, Az a tervük Pécsiéknek, hogy amit a szövetkezettől kapnak burgonyát a munkaegységre, azt a szabadpiacon értékesítik. A szövetkezet 8 holdas burgonya- táblája is jó terméssel kecseg­tet. 90—100 mázsára számítanak a tagok holdanként. Folynak az előkészületek a bajai „ÍJnnepi Vásár“-ru Augusztus 19—20-án »Ünnepi Vásár« színhelye lesz Baja. Jelenleg serényen folynak az előkészületek, hogy külsőleg is méltó kereteket készítsenek az alkotmány ünnepén tartandó Ünnepi Vásárnak. Már két nap­ja épülnek a pavillonok a Béke­téren és a vele határos festő'1 szépségű Petőfi-szigeten. A va­sár nagy méreteire jellemző, hogy összesen mintegy 2000 fo­lyóméter pavillon épül. Most ké­szül a nagy szabadtéri színpad is, amelyen a járás legjobb ma­gyar és délszláv kultúrcsoporl- jai adnak majd gazdag műsort. A bajai »Ünnepi Vásárt« már is igen nagy érdeklődés eiőzi meg a megye minden részéről. A termelőszövetkezetek és cso­portok, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a mezőgaz­dasági termékek nagy tömegét viszik majd a vásárra. A baja. járás termelői már szabadon vi­hetik piacra felesleges gaboná­jukat is, miután elsőnek nyerté1* vissza a megyében a gabona szabadpiaci értékesítésének jo­gát. A földmű vesszővel kezelők és kereskedelmi vállalatok pa­vilonjaiban nagy választékban áll majd a fogyasztók rendelke­zésre a ruha, cipő, edény és egyéb iparcikkek tömege. A bajai »Ünnepi Vásár« kül­sőségeiben, gazdag látványossá­gaiban és szórakozási lehetősé­gekben jóval felül múlja majd az összes eddig rendezett nagy. vásárokat a megyében. A részt­vevőknek külön élményt jelent, hogy a vásár mindkét napján ingyen strandolhatnák a gyö­nyörű Petőfi-szigeten. Szírtpoin- pás iátványt nyújtanak ' majd à Béke-tér" és a Petőfi-sziget kö­zötti kamarás Dunaágban úsz­káló, feldíszített csónakok szá­zai. Este pedig zeneszó mellett lampionok fényében sétahajó- zást rendeznek majd a Dunán, Az első szabad piaci nap Baján A becsülettel végzett munka, a beadás gyors teljesítése meg­érlelte gyümölcsét. A ba­jai járás műiden közsé­ge, .. szövetkezeti és egyé­nileg dolgozó parasztjai elnyerték a szabadpiaci értékesítés jogát. A szerdai piaci napra már kocsi-kocsi után gördült, árpával roes­zsal, zabbal megtömött sákokkal. Alig érkeztek • meg a gabonával megra­kott kocsik a bajai piac­ra, a vásárlók egész gyűrűje fogta körűi őket. Itt vannak a vaskúti Dó­zsa, a szeremlei Béke, a bácsborsódi Uj Élet, a ba­jai Vörös Fény, a hódú- nap uszt ai Dózsa termelö- övetkczetek tagjai% a já­rás községeiből egyéni pa­rasztok, hogy gazdag fe­leslegeikből minél többet juttassanak a városi dől• gozóknak. A szeremlei Béke ter­melőszövetkezet egyik ko­csija előtt fiatal me­nyecske kinálgatja az ár­pát. aztán árpa — mondja valaki és máris számolja le az ősz- szeget, mert az égés: ko­csirakomány t me gveszi. Juhász Imréné 5 má­sát hozott az első sza­badpiacra feleslegéből. Egész évben szorgalma­san dolgozott, van is ed­dig vagy 260 munkaegy­sége. — Házat vettem az idén — mondja — a meg ma­A E­radl feleslegből annak az árát fizetem ki. öreg anyóka tipeg a szomszédos kocsi mellöt. Tóth Istvánné. — Az idei gazdag ter­mésből nekem is tellett egy házra — újságolja — 3000 forintért vettem. Én is a feleslegből fizetem ki az árát. De boldog és lett az ember élete. Házra is tellik. Pedig a múltban is mennyit dolgoztunk az emberemmel. Csak 15 évet egyhuzamban Kunpusztán, 15 évet pedig a Scherk Jó­zsef meg a Wolf art Má­tyás kuláknál. Boldo­gok voltunk, ha csak a mindennapi kenyérre tellett. vaskúti Dózsa tsz tagjai az árpán kí­vül rozsot és zabot is hoztak a szabadpiacra. Van is minden termé­nyüknek nagy keletbe. ILigier Sándornak négy és fél rpázsa árpa a felesle­ge, ebből vesz majd egy süldőt. Posványc György pedig egy csizmát. Hegyi József az iránt érdek­lődik, melyik boltban le­het venni a legjobb mo­torkerékpárt. — A portán van már az egész családnak kerék­párja. De " motorkerék­párra is szükség van. Ahogyan nőnek a gyere­kek, úgy nőnek a követel­mények is — mondja mo­solyogva. 17 ocsiján a behozott árpából már csak egy zsák kinálgatja ma­gát. A többit szétkapkod­ták. Pál fi János 9 a ba­jai Vörös Fényből 423 munkaegysége után jócs kán jutott árpához. Kö­zel hét mázsa jutott be tőle. — Ez csak a felesleg egy része — mutat a Ko­csira. Ha eladtam, elme gyünk az asszonnyal és ruhaneműt vásárolunk az egész családnak. Egyre gördülnek még a kocsik. Messziről ér kezelt kocsi áll a sorttá. Mosolygós, nevetőtekintetű asszony ül a zsáko­kon. Turcsányi Józsefné, a húdunapusztai Dózsa tsz tagja. Lcpcnderedik a kocsiról és máris nyitja az árpával tömött zsákol* száját. — Ilyen gazdag ter mésre még a legöregeb­bek sem emlékeznek Megelégedettek és bol­dogok vagyunk. Búzából is 8 kiló jut munkaegy­ségenként. Lesz is uj ruha9 új ciö, a nagyobbik lánynak kerékpár. Nem tudja folytatni o beszédet. Nekem is adjon egy zsákkal. — Nekem ötven kilót mérjen majd ki. percek alatt kiürül­je nek a zsákok. Csp- mó pénzzel a zsebében Turcsányiné megindul az Állami Áruházban bevásá­rolni. Az Állami Áruházban és a Népboltáruddkban most nagy\ à törineg,. Az áruk gazdag választéka kínál- gátja magát. Az áruval tömött polcokról egy vég pettyes karton, másutt színes ágynemű dama szí, ruhaneműék kerülnek le a pultra. Vásárolnak. Ér demes volt dolgozni,, be csiilettel eleget tenni a* állanrmal szemben fenn’ álló kötelezettség telje sitéséneli, bőséges ter­mény kerülhet a szabad piacra, melynek árából mindenből és mindenre, fog teilen , Sir István# bácsborsódi Uj Élet tagja és túladott az árpán, ro ssoji. Motorkerékpárok között válogat. A Vasén üzleteiben is nagy az ér­deklődés a zománcozott tűzhelyek iránt. Fehér Mártonéit üres kocsiját most bélelik à megíiriiti zsákokkal, hogy a meg­vásárolt tűzhely szállítás közben meg ne sérüljön 4 s első szabadpiaci /J nap még szorosabb­ra vonta a munkás-pa­raszt szövetséget. A.falvah gazdag termése átcseré- lödih az ipar termékeire hogy boldog megelégel dettség térjen minden házba, a városiba éppen- úgy, mint a zsalugáleres kis falusi házakbat a ta nyák nádfedeles kis ott­honaiba, Az életszínvona» emelkedése így erősíti az építő békét, a szooializmus mielőbbi megvalósítású nak útiét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom