Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-06 / 183. szám

A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok, Nagy-Biiíannia és Francia- ország kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról Moszkva (TASZSZ) Július 15-én a Szovjetunió washing­toni, londoni és párizsi nagy. követsége megkap í a az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország jegyzékét az Egyesült Al amok, Nagy-Britan. nia, Franciaország és a Szov­jetunió külügyminiszterei ta. nácskozásának összehívására vonatkozóan. Augusztus 4-én a Szovjetunió külügyminisztériuma eljuttatta a szovjet kormány válaszjegyzé­két az Egyesült Államok Nagy-Britannia és Franciaor­szág moszkvai nagykövetségét nek. Alább következik az Egyesült Államok kormánya 1953. július 15-t jegyzékének szövege és a szovjet kormány 1953. augusz. tus 4-i válaszjegyzékének szö­veges Egyesüli Államok kormányának 1953. július 15-i jegyzéke A külügyminiszter kifejezi tiszteletét a Szovjet Szó. ciapsta Köztársaságok Szövetsé­ge ideiglenes ügyvivőjének kéri, adja át kormányának következőket; A nemzetközi helyzet alakulá sa, valamint a nemrégen történt keletnémetországi és berlini események fokozták azt az álta lános kívánságot, hogy a békét tartósabbá tegyék és enyhítsék a fennálló feszültséget a sza, badsághoz való alapvető jognak megfelelő úton. E ismerve azt a tényt, hogy tartós békét végső soron csak akkor lehet biz.ositani, ha ren- deznek néhány alapvető pro. blémát, olyanokat, mint az ellen, őrzött leszerelést. Az Egyesült Államok kormánya je'enleg azo üat a problémákat akarja meg­oldani, amelyeket a közeljövő, oen rendezni lehet. A német és az osztrák szer. -odések megkötés'e, ami erősen késett, lényeges eleme az euró pal rendezés kérdésének, ame íyet a2 Egyesült A'lamok kor­mánya fontos hozzáját Másnak tekint a béke ügyéhez. A német békeszerződést csak olyan szabad és tekintélyes össznémet kormány részvételé, vei lehet kidolgozni, amelynek lehetősége van szabadon megvl tatni az ilyen szerződést- Ilyen kormányt csak szabad válasz tások eredményeképpen lehet megalakítani. Azok a feltételek, amelyek között ezt a kormányt létre keil hozni és amelyek között ez kormány teljes cselekvési sza badságot élvezhet, olyan pro­blémát jelentenek, amely va. .amennyi fél jóindulata esetén a köze jövőben megoldható. Ha sonlóképpen világos, ’ hogy aem lehetséges valódi hala­dás az európai feszültség általá­nos enyhülése felé, míg ez probléma megoldatlan marad. Az Egyesült Államok kormá­nya a szovjet kormányhoz inté­zett jegyzékeiben, amelyek kö­zül az utolsó az 1952. évi szep­tember 23-í jegyzéke volt és amelyre válasz nem érkeze t, konstruktiv javaslatokat tett, ame yek teljes mértékben tük­röződnek a német szövetségi gyűlés ez év június 10-i határo. zataiban Ezek a javaslatok ar ra irányultak, hogy kielégítsék a német nép egyhangú kívánsá gát a szabadság feltételei kö. zött történő egyesülés iránt. Figyelembe véve, hogy a nemrégiben lezajlott események ha aszthatatlanabbá tették Né. metorezág egyesítésének kérdé­sét, az Egyesült Államok kor­hiánya kész új erőfeszítéseket tenni anna kérdekében, hogy végetvessenek a rendellenes helyzetnek, amelyben a német nép kénytelen élni. A német szövetségi kormánnyal és a ber­lini német hatóságokkal való tanácskozás után ezért elhatá­rozták, hogy javasolják a szov. Jet kormánynak Franciaország, ftz Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a Szov. jetunió külügyminiszterei ta­nácskozásának összehívását. Br a tanácskozás korlátot tar tammal megkezdődhetne kő. riilbelüi szepiember végén, ami. ben egyébként kölcsönösen meg kell állapodni. A megvitatásra kerülő kér. léseknek a következőknek ke J .enniök: 1. A szabad választások meg­szervezése a szövetségi köztár­saságban, Németország keie'-i övezetében és Berlinben. Ez ma­ga után vonja, hogy más kér. désekkel együtt megvitassák a mozgásszabadság, a politikai pártok működési szabadsága, a sajtószabadság és valamennyi német alapvető szabadságokra való jogai szükséges biztosíté kainak kérdését a választások előtt, a vá'asztások alatt és választások után4 2. A bel- és külügyekbeij sza bad cselekvéssel rendelkező szabad össznémet kormány meg. alakításának feltételei. Ezek azok á lényeges lépé sek, amelyeknek meg kell előz niök a német békeszerződés — az általános rendezés- már önma gában is legfontosabb eleme — kérdésében a szovjet kor. hiánnyal való tanácskozás üteg. nyitását. Az Egyesült Államok kormá­nya úgy véli, hogy ezen az ejsö tanácskozáson végre megegye zésre kel) jutni az osztrák szer zödés kérdésében. . A szovjet kormány 1953. augusztus 4-i jegyzéke A szovjet kormány jú lus lö.én megkapta az Egyesült A1 lamok kormányának jegyzéké és ezzel egyidejűleg Anglia és Franciaország jegyzékét, ami bői látható, hogy az!* Egyesült Államok, Áng iá és Franeiaor. szág külügyminisztereinek júliu. si washingtoni értekezletén cl határozták az említett három ha talom és a Szovjetunió kü ügy miniszterei tanácskozásának osz- szehívását Emellett a jegyzékek közölték a három minlsz er ál tál javasolt napirendet és az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió kü ügyminiszterei tanácskozása összehívásának időpontját. A fent elmondottakból követ kezik, hogy az Egyesült Alja mok, Anglia és Franciaország külügyminiszterei a nemzetközi szokások ellenére elöze-esen külön tanú mányozták a négy hatalom külügyminiszterei ta- nácsokzásának kérdéseit, Szovjetunió képviselőjének rész­vétele nélkül. Ezt a helyzetet nem lehet rendbenlévönek el­ismerni. Sőt ml több, ez*nyi. vánvalóan ellentétben áll a kül ügyminiszterek tanácskozásai­ra vonatkozólag fennálló meg­állapodásokkal.. Ezenkívül három külügyminiszter előzetes összebeszélése negativ hatással lehet a négy hatalom külügymi­niszterei tanácskozásának egész menetére, Ez a következtetés adódik — természetesen — ab­ból, hogy e -tanácskozás három részvevője már jó előre kü ön egyezményekkel megkötötte maga kezét, meg sem próbálva megvalósítani, amint ez koráb­ban többször történt, az égető nemzetközi kérdések mindenne­mű külön -kötelezettségtől men­tes és nem korlátozott megvita­tását. A jelenlegi nemzetközi körül mények között a hatalmak ta­nácskozásának nagy jelentősé ge van a vitás nemzetközi kér­dések rendezése szempontjából. Most, amikor a békeszerető ál­lamok erőfeszítései lehetővé tet­ték, a koreai háború befejezé­sét, a fegyverszünet megkötését kedvező feltételek jöttek létre a nemzetközi feszültség enyhülé­séhez. Természetesen e feladat sikeres megoldása az összes bé­keszerelő nagy és kis államok erőfeszítéseitől függ. A béke es a nemzetközi biztonság iennlar- tásaért azonban a felelősség mindenekelőtt, — amint az Egye­sült Nemzetek Szervezetének alapokmányából kitűnik — az öt nagyhatalomra — az Ameri­kai Egyesült Államokra, Angliá­ra, Franciaoiszágra, a Szovjet­unióra, a Kínai Népköztársaság­ra — hárul. Ennek a körül­ménynek semmibevétele nem fe­lelne meg a béke és a nemzet­közi biztonság fenntartása és megszilárdítása érdekeinek. Más­részt valamilyen különös jelen­tőséget tulajdonítani az olyan eseményeknek, mint a június 17-i berlini fasiszta kaland, wmely külföldi bérccek és bű­nöző elemek kezének müve volt. annyit jelent, mint illúziókat táplálni és elvonni a figyelmet u valóban fontos és a nemzet közi kapcsolatok tisztázás szempontjából pozitív jelentősé gű tényekről. Tekintettel a fent kifejtett megfontolásokra, a szovjet kor mány amellett foglal állást, hog; a külügyminiszterek tanácsko zásán tárgyalják meg azoknak az intézkedéseknek kérdését, arftelyek elősegítik a nemzetközi IcSzültség általános enyhülését, beleértve a fegyverzet csökken tésének kérdését és azt, hogy Idegen államok területén ne en gedélyezzenek külföldi katonai támaszpontokat. Emellett nem szabad kizárni annak lehetősé gét, hogy a tanácskozáson meg­tárgyalják, milyen összetételben káli megvitatni a nemzetközi vl szonyok ilyen, vagy olyan pro blémáit. Az említett kérdések meg­vizsgálásának szükségességét nemcsak az európai helyzet dik­tálja. Ismeretes, hogy az ázsiai országok helyzete, fontos, idő­szerű problémáik — magukra vonják a nemzetközi körök ti gyeimét. Ebből szintén az következik hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedé­sek kérdéseinek megvitatásában elengedhetetlen a Kínai Nép- köztársaság részvétele. A nagv kínai nép, — amely a Kínai Népköztársaságban egységesebb és összeforrottabb, mint valaha, --r most teljesen indokoltan kö­veteli törvényes jogainak visz szaállítását az összes nemzet­közi ügyekben és e kérdés ha- laszthatalan megoldása, fontos­ságának lebecsülése szintén nem szolgálná a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdulásá­nak érdekeit. A szovjet kormány az Egye­sült Államok kormányának jú­lius 15-i jegyzékével kapcsolat­ban kifejezi beleegyezését abba, hogy a miniszterek tanácskozá­sán megtárgyalják a német kér­dést. A július 15-i amerikai jegyzékben azonban épp úgy mint a három külügyminiszter washingtoni tanácskozásáról ki­adott közleményben is, a német kérdés tényleges megvizsgálása helyett az egész dolgot valójá­ban a múlt év szeptember 23-i amerikai jegyzékben foglalt ja­vaslat megismétlésére korlátoz­zák, figyelmen kívül hagyva Né­metország alapvető problémái megoldásának elengedhetetlen fontosságát. Mint ismeretes, a német nép mindenekelőtt az olyan kérdé­sek megoldásában érdekelt, mint Németország nemzeti egyesíté­sének megvalósítása és a béke- szerződés megkötése. Az ez év július 15-i amerikai jegyzék azonban hivatkozva a szóban- forgó alapvető kérdések megol­dásának elengedhetetlen fontos­ságát, szintén figyelmen kívül hagyó 1952 szeptember 23-i jegyzékre, éppen Németország ez alapvető kérdéseinek megol­dását kerüli meg. Az Egyesült Államok kormá­nyának július 15-i jegyzéke Németország alapvető kérdései­nek megoldását az össznémet választásokra vonatkozó javas­lattal, magát a választások kér­dését pedig — a múlt év szep­tember 23-i amerikai jegyzék ér­telmében — külföldi államok képviselőiből álló, úgynevezett semleges bizottság alakítására vonatkozó javaslattal cseréli fel azzal, hogy ez a bizottság „vizs­gálatot folytasson a választások megtartásához szükséges felté­telek megteremtése céljából“. A kifejtettekből az következik, hogy az Egyesült Államok július 15-i jegyzéke nemcsak, hogy nem tűzi céljául Németország alapvető kérdései megoldásának elősegítését, hanem az ügyet hosszadalmas tárgyalások út­vesztőjébe viszi: kivizsgálják-e vagy nem Németország helyze­tét ilyen, vagy olyán külföldi államok képviselői, hogyan és miért végezzék mindezeket a német nép szempontjából lealí- zó „kivizsgálásokat“ és hasonlók, Az ilyen kérdésekkel kapcsola­tos szükségtelen és meddő tár­gyalásokon kívül egyebet nem Is lehet várni az ilyenfajta ja­vaslattól. Mindez meghatározza a szov­jet kormány magatartását az Egyesült Államok kormányának említett javaslatával kapcsolat­ban. A szovjet kormány véleménye szerint ez a javaslat nemcsak nem segítheti elő Németország egyesítését és demokratikus össznémet kormány alakítását, valamint a Németországgal való békeszerződés megkötését, ha­nem azt eredményezi, hogy Né­metország továbbra is nyugati és keleti részre széttagolva ma­rad, továbbra is elhúzódik a békeszerződés megkötése. Ezzel egyidejűleg intézkedések történ­nek Nyugat-Németország re- militarizálására, amelynek ve­szélyével feltétlenül számolniok kell Európa békeszerelő népei­nek, de különösen a szomszéd- államoknak. Ha mindez Ade­nauer bonni kormányával foly­tatott összeegyeztetett tanács­kozás mellett történik, — amint arról a július 15-i jegyzék szol — akkor ez csak végérvényesen megingathatja a német nép bi­zalmát az ilyen kormánnyal szemben, nem is beszélve Euró­pa más népeiről. A szovjet kormány, tekintet nélkül az Egyesült Államok kor­mányának július 15-i jegyzéké­vel kapcsolatban fent kifejtett megfontolásokra, nagy jelentő­séget tulajdonít annak, hogy a hatalmak közösen megtárgyal­ják a német kérdést. Emellett reméli, hogy a német kérdés ilyen megvitatása lehetővé te­szi azoknak a megfelelő kérdé­seknek mindenoldalú megvitatá­sát, amelyek Németország egy­ségének helyreállítására vonat­koznak és amelyek a német bé­keszerződés kérdésének megol­dásával együtt hozzájárulnak majd az európai béke megszilár­dításához. A szovjet kormány a kifejtei­tekből kiindulva javasolja: 1. Tárgyalják meg a külügy­miniszterek tanácskozásán a fent kifejtettek figyelembevéte­lével a nemzetközt feszültség csökkentését szolgáló intézkedé­seket, 2. Vitassák meg a tanácskozá­son a német kérdést, beleértve Németország egysége helyreállí- lásának és a békeszerződés meg­kötésének problémáját. Ami az osztrák szerződést il­leti, a szovjet kormány a kér­déssel kapcsolatos álláspontjai kifejtette az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormá­nyához július 30-án intézett jegyzékében. Magától értetődik, hogy a német probléma megol­dásában lehetséges sikerek elő­segíthetik az osztrák kérdés megoldását is. A szovjet kormány hasonló jegyzéket küld Anglia és Fran­ciaország kormányának is.(MTI) A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ötödik ülésszakának megnyitása Moszkva. (TASZSZ) Augusz­tus 5-én Moszkvában, a nagy Kremi-palotában megnyílt a Szovjet Szociaista Köztársasá­gok Szövetsége Legfelső Ta. nácsának ötödik ülésszaka. A Szövetségi Tanács délután két órakor tartott ülést. Az ülés e- remben egybegyűltek a küldöt­tek és a vendégek, megteltek a diplomáciai testület páholyai, a sajtópáholyok, A je enlévők melegen köszöntötték a kormány­páholyban megjelenő G M. Maienkovot, V. M. Mólót ovo'-, N Sz, Hruscsovot. K. J. Voro siiovat, L. M. Kaganovicsot, M. Z. Szaburovot, M. G. PervUhint- Mihail Jasznov, a Szövetségi Tanács elnöke, Alekszandr Puza. novnak, a Szövetségi Tanács mandátumvizsgáló bizottság e nökének adta meg a szót, hogy elmondja a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának harmadik és ötödik ülésszaka között tizenhat választókerületben tartott szö vet­ségi tanácsi választások ered­ményeiről szóló beszámolóját, A Szövetségi Tanács elfogad ta a mandátumvlzsgáió bizott­ság beszámo óját és érvényes­nek mondotta ki az újonnan megválasztott küldöttek man dátumát. A Szövetségi Tanács ezután egyhangúlag elfogadta az ülés. szak napirendjét. (MTI) A Szovjetunió Legfelső Tanácsúnak Elnöksége kitüntetéseket adományozott az összszüvetségi vasutasuap alkalmából Moszkva. (TASZSZ) A Szov­jetünk) Legfelső Tanácsának Elnöksége az összSzöve'Ségi vasutasnap alkalmából a szovjet vasúti közlekedés dolgozóinak nagy csoportját tüntette ki a vasúénál eltöltölt hosszú szol­gáltáért, A Lenin-rendet 10 ezer 466-an, a Munka Vörös Zászló, rendjét 1T.685 dolgozó kapta meg, s ezenkívül számos vasutast tüntettek ki különböző érdemrendekkel és érdemérmek­kel, (MTI) táviratok Henri Martin kiszabadulása alkalmából Henri Martin kiszabadulása alka'mából a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a Francia Nöszövétséghez, a Ma. gyár Jogász Szövetség a pári­zsi ,.Henri Martin-bizottsághoz1’ intézett táviratot, (MTI) Dulles megérkezett Szöulba New iork. (MTI) Mint a ..Reuter1’ newyorki rádió jelen­tése alapján közli, Dulles ame. rikai külügyminiszter kedden Szöulba érkezett, hogy meg. kezdje tárgyalásait Li SZis Manna!. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom