Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-06 / 183. szám

at f&iít hiztú J A KORA REGGELI fuvaiat apró fodrokat borzol a halasió tükrén. A zizegő nádas fölött víjjong"v’a csapkod néhány bíbic. Egy tarka tehén, mintha csak önmagában gyönyörködne, tű­nődve bámul lefelé a lank ás* vízpartról s meg-megbillenti fü­leit. Arrébb kövér juhnyáj ha- rapdáija a bujazöld füvet, A vezérürü csengőjének hangját viSHzaveri a sűrű nádas. Úgy tűnik, mintha távoi muzsika, azó szállna keresztül a tájon, A tó közeiében két ember beszélget- Az egyik Végh Jó­zsef, az orgoványi Alko-mány termelőszövetkezet juhásza, aki szokása szerint kampós botjára támaszkodik. Nagyszerű kalap­ja beárnyékolja keményvonású bronzbarna arcát. Szürke sze­mének tekintete jólesöen pihen meg a legelészd faikán, majd továbbsiklik a csillogó víztükör­ről Elmosolyodik és odafordul a mellette álló fiatalemberhez. — Látod ezt a tavat? — Ta­va y még mihaszna módoh hul­lámzott benne a viz. Az ősszel, jobban mondva a tavasszal be­telepítettük halivadékkal. Már milliószámra úszkálnak itt a nóvendékporontyok. Jövőre csak úgy nagyjából számítva is áru­lunk lia'ból vagy kétszázezer fo­rintot. A FIATALEMBER, aki egyébként Szűcs Ferenc, a já. rási tanács mezőgazda ági osz­tályának könyvelöjp, helyeslőén bólint ée megjegyzi: — Nagyszerű elgondolás volt. Ha így halad, néhány esztendő múlva mi Hornos termelösaövét- kezet, lesz az Alkotmány, VCgli József feltép egy nád- szálat, odatartja a könyvelő elé. — De ezek se zizegnek ám Itt pötyáia, Úgy mellékesen I nádpadlókészítéssel is foglalko­zunk. Meg kell vallanom: jól jövedelmez. Csak ebben az év. bén százötvenezer forintot hoz a házhoz. Lovaskocsi fordul be a járón. A kocsira rakott zsákokon átüt a most őrletett hófehér búza­liszt. Végh József a kocsi fe é int és folytatja: — Jól meghálálta fáradozá­sunkat a gabonaféle. A kereszt- sorosán vetett búzánk ítizenöt mázsájával fizetett holdanként. A négyzetesen vetett kukoricán­kon nem győz eleget gyönyör, ködni az ember. Ami a burgo­nyát és egyéb kapásnövényein­ket illeti, ezekre is csak azt mondhatom: nagyón szépek. — Lesz mit osztani a mun­kaegységre — szól közbe a könyvelő, fekele, bajuszát simo­gatva. BOLDOGAN csillan meg Végh József szeme. Zsebébe nyúl, koc­kásfüzetet vesz elő és rábök mutatóujjával. — Mindent pontosan feljegy- zek. A gabona négy és fél kiló­jával futja. Nekem négyszáz- húsz munkaegységem van. Er­re csak gabonából tizenki enc mázsát kapok. De bőven osz­tunk majd kukoricát, burgo­nyát és más terményeket is. Készpénzben tíz forint körül jut egy munkaegységre. Elhallgat, a távolódó nyáj után lekjnt. Büszke örömet é3 muukakedvet Sugároz az arca. Kisidcig gondola'aiba mélyed, aztáu ismét a könyvelőhöz fordul. Nagy litat tettünk meg két esztendő alatt. Pedig nem vo t könnyű a kezdet. Az alaku­lásnál alig volt egyebünk a puszta földnél. De nem estünk kétségbe. Közös erővel legyűr­tük az, akadályokat, Gazdasá­gunk szemlátomást gyarapszik. IGEN, SZEMLÁTOMÁST gyarapodik az Alkotmány ter. njeőszÖVetkezet.. Ma már hat- s'záz holdon gazdálkodnak tag­jai. S megszaporodott az ál­latállományuk is. Már van har­minc szarvasmarhájuk, húsz lovuk, hetven sertésük, kétszáz, húsz birkájuk, A nagyja állato­kon kívül baromfiféle is kerti a tanya körül vagy hétSzázöt- ven darab. De ez csak a közös állat. Szép számmal láthat itt az ember háztáji állatokat is. Végh Józsefnek például gyö­nyörű anyakocája, hízónak va 6 süldője, egy tucatnyi birkája és úgy nyolcvaakörüli baromfija van. No meg. mint aféle juhász­embernek szamára is. Szűcs Ferenc tűnődve néz kö­rül a gazdaságban. A szorgos kéz nyoma mindenütt szembe­ötlő. ' A jó munkáról, a termeiö- szö\etkeze!hez való ragaszko­dásról beszél itt minden. Sokat, nagyon sokat szeretne mon­dani észrevéte'eiröl, hogy még jobb munkára serkentse Végű Józsefet. Mint halkedvsiö em­ber, a tóval kezdi: — Nagyon komoly dolog ez a halastó, Végh elvtárs. De ha lenne egy mélyebbre ásott tú­lélő, álékor még többet érne. Végh József cigarettára gyújt, messze fricskázza kör­mével a gyufaszálat s odafordul a könyvelőhöz. — UGV MONDOD, ha lenne? — Hirtelen szokatlannak tűnő fény gyullad ki barna szemöl­dökkel árnyékolt szemében, Hangja, mint a pörölycsapás csattan: — Lesz, Szűcs elvtárs! Lesz, mert ml erre sem saj. bájuk a fáradtságot. B. V. Á földművesszövetkezeh boltok vasárnapi nyitvatartásukkal is elősegítik a begyűjtési békeversenyt A dolgozó parasztok zavarta­lan áruellátásának biztosítása és ezen keresztül a begyűjtési bé­keverseny fokozása érdekében a földművesszövetkezetek boltjai folyó hó 9-én, vasárnap d. e. 8 órától 12 óráig nyitvatartják egységeiket. A vasárnap is árusító földmű­vesszövetkezetek a következők: Bajai járásban: Gara, Vaskút, Bácsbokod, Nagybaracska, Sü- kösd, Hercegszántó. Bácsalmá­si járásban: Bácsalmás, Mélykút, Katymár, Madaras. A dunave­csei járásban: Szalkszentmár- ton, Dunayecse, Solt, Dunapataj, Harta, a kalocsai járásban: Ka­locsa, Hajós, Dusnok, kecskemé­ti járásban: Lajosmizse, Tisza- kécske, Izsák, Kerekegyháza, Lakitelek, a kiskőrösi járásban: Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Akasztó, Csengőd, kiskunfélegy­házi járásban: Kiskunfélegyhá­za, Kiskunmajsa, Alpár, Szánk, kiskunhalasi járásban: Kiskun­halas, Jánoshalma, Borota, Tom­pa, Kelebia, kunszentmiklósi já­rásban: Kunszentmiklós, Sza­badszállás, Tass és Fülöpszállás. iol már yiráyzik a Lajosmizse már tavasz óta élenjár a kecskeméti járásban a mezőgazdasági munkák el­végzésében. A mezőgazdasági állandó bizottság rendszeresen ülésezik. Helyesen irányítja az aktivahálőzatot ég a düiöfeieiö- söket. Az aratás után jól moz­gósította az állandó bizottság a tanáccsal együtt a község dol­gozó parasztjait a másodvet ég­re. Ennek köszönhető, hogy a község 95.6 százalékban teljesí­tette másodvetési tervét. 696 holdon vetettek másodvetésü ku­koricát és 321 holdon egyéb másodnövényeket: burgonyát, kölest, Stb. Nyemec Ferenc lajosniiasei dolgozó paraszt A gépállomások dolgozóinak cséplési versenye A cséplési versenyben tovább­ra is a kisszállás! gépállomás ve­zet, ahol az egy gépre eső teljesítmény 2684 mázsa. A versenyben a vaskúti gépállomás tört a második helyre, ahol az egy gépre eső átlag 2414 mázsa. Harmadik a császártöllési gépállomás 2326 mázsás gépre eső teljesít­ménnyel. " A cséplőgépvezetők megyei versenyében első helyen Tóth Szilveszter, a bácsbokodi gépállomás cséplögépvezetője áll, aki 1070-es cséplőgépével 3900 mázsát teljesített. Második Gáspár Lajos, a kiskunmajsai gépállomás cséplőgépvezetője, aki 1070-es gépével 3609 mázsát csépelt el eddig. A harmadik helyre Vajda Ferenc, a vaskúti gépállo­más dolgozója került, aki 1200-as cséplőgépével eddig 4146 mázsát csépelt el. Negyedik Horváth Sándor, a madarast gépállomás csép­lőgépvezetője 4135 mázsás teljesítményével, amelyet 1200-as cséplőgépével ért el. Az ötödik helyre Juhász István került, szintén a madarasi gépállomás dolgozója, aki 1200-as cséplőgép-* pel 4098 mázsát csépelt el eddig, A női cséplőgépvezetők közül továbbra is Dobos Maliid, a kiskunfél­egyházi gépállomás cséplő­gépvezetője jár az élen, aki 1200-as cséplőgépével J018 mázsát csépelt el. Második Nádi Katalin, a tl- szakécskei gépállomás csép­lőgépvezetője 2525 mázsás eredményével, szin­tén 1200-as cséplőgéppel dolgo­zik. Harmadik Nagy Viktória, a dusnoki gépállomás cséplö­gépvezetője, aki 1000-es cséplőgépével 2108 mázsa gabona cséplését végezte el. Gondosliodjnuuk a lorvcnyes rendelkezések betartásáról Kiskuntól egyházán A kormányprogramra, — mint már az eddig megjelent rendel­kezések is bizonyítják — elő­térbe állítja dolgozó . népünk életszínvonalánuk emelését, szükségleteinek fokozottabb ki­elégítését. A programm megva­lósulása azonban csak úgy le­hetséges, hogy ha a dolgozó nép is támogatja azt, Elsősorban a tervek teljesítéséről, köztük o beadási tervek teljesítéséről kell gondoskodni, mert ez a feltétele másodvetésü burgonya Mivel a vetést idejében végez­nék, a kedvező időjárás elősegí­tette, hogy a másodnövények erő te jes fejlődésnek indultak. A község legnagyobb részében már virágzik a másodvetésü burgonya, amelynek első töltő, getése befejezéshez közeledik. Az eddigi jelek szerint legalább olyan termést ad, mint a korai- vei ésü. A községben tehát a cséplés és begyűjtés mei'ett nem feled­keznek meg a növényápolás­ról sem. Mindenütt folyik a ku­korica negyedik kapálása, Ez biztosítja, hogy Lajosmizse dől- gozó parasztjai a jó gabonater­més mellett a kapásokban is bő termést fognak betakarítani. ' annak, hogy megjavuljon köz- ellátásunk, több kenyér, élelem jusson a dolgozók asztalára. Te­hát, aki nem teljesíti beadási tervét, az a programm megvaló­sulását akadályozza. Kormá­nyunk lörvéhyés rendelkezése­ket hozott arra vonatkozólag, hogyan kell eljárni a hátralé­kosokkal szemben. A törvé­nyesség biztosításához hozzátar­tozik az is, hogy tanácsaink aa erre vonatkozó rendelkezéseket is betartsák. Nem így van ez Kiskunfélegy­házán, ahol több mint 790 be­adásban hátralékos van. A ta­nács mulasztására fényt dérit az is, hogy a város területén még mindig nem törölték a víz­kárt. Emiatt is néhány dolgozó paraszt halogatja a beadást. város gabonabeadási tervét 45 százalékig teljesítette a legutób­bi értékelés szerint. Sokkal jobb eredményt mutathatna fel a begyűjtési osztály, ha jobban törődne a rendelkezések betar­tásával. A város területén 107 olyan dolgozó paraszt van, aki csak részben teljesítette beadá­si kötelezettségét. Ezeknek, bár 10 százalékkal növelték a be­adásukat, de még mindig nem számoltatták el őket. A városi tanács vezetőinek haladéktalanul gondoskodni kell a törvényes rendelkezések . vég­rehajtásáról, a begyűjtés sikers érdekében. u mezőgazdasági kiállítás részvételi feltételeiért harcol Az agusztus 20-án, Kecskemé­ten rendezendő mezőgazdasági kiállításon az állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek mellett nagyszámú élenjáró egyénileg dolgozó paraszt is résztvesz. Nyemec Ferenc hét- höldas lajosmizsei dolgozó pa­raszt elsőnek töltötte ki a je­lentkezési lapot a tavasszal. Ed­dig is szorgalmas, haladó gaz­dának ismerték a községben. Mindig első volt a munkában és az állam iránti kötelezett­ség teljesítésében. Az idén azon­ban még eddigi eredményein is túl akart tenni, hogy teljesít­hesse a kiállítás részvételi fel­tételeit, A tavasszal sok szó eset La- josmizsén is a korszerű agro­technikai módszerek alkalmazá­sáról. Erről ő maga is, mint a tanács mezőgazdasági állandó bizottságának tagja beszélt dol­gozó parászttársainak. Példát is mutatott és mutat most is az új módszerek alkalmazásában. Az összes napraforgóját, kuko­ricáját négyzetesen vetette. Nem is okozott nagy gondot a nö­vényápolás, mert keresztben és hosszában könnyű volt a kapá­lás. összesen ötször ekézte 0 kapásokat, aratás után pedig már a negyedik kézikapálást is elvégezte. Közben a napraforgó és kukorica pótbeporzásáról sem feledkezett meg. Ezt a mű­veletet már a rozs vetésén ko­rábban alkalmazta. Meg is lett az eredménye munkájának, mén 800 négyszögölről 10 mázsa 44 kilogramm termést takarított be. Búzából is neki volt a legtöbb termése a községben: 2 hold­ról 39 mázsa 49 kilót csépelt el. A dús termésből, mint más években, az idén is a gébtől tel­jesítette kötelezettségét. Ba­romfi- és tejbeadásban is élen­jár, Nyemec Ferenc, mint tanács­tag, fáradhatatlanul dolgozik a közügyek érdekében is. Rend­szeresen résztvesz a mezőgazda- sági állandó bizottság ülésein, dolgozó paraszttársai között ál­landóan felvilágosító munkát végez, hogy a község további::.! is megtartsa az első helyet a já­rásban. JÖVÜRE KIRÖVIÍEM A GAZDASÁGOMAT JND1G szerettem időben eleget tenni kötelezettségemnek. Ta­valy is teljesítettem a cséplőgéptől az összes ga­bonabeadásomat. Büszke­séggel töltött el, hogy a nevem olt szerepel a dicsőség táblán. Az idén is úgy cselekedtem. Az 1229 kiló búza és a 319 kiló árpabeadást azonnál ren­deztem, ahogy zsákba öm­lött a gabona. A yéprész és a beadás levonása után 16 mázsa $9 kiló búzám maradt. Ebből levonva a szükségletet és vetőmagot mintegy négy mázsa jut a szabadpiacra. Azt tervezem, mert mióta jelent gyakran tervezge- a kormány pro gramm meg- lünk az asszonnyal, noyy jövőre kibővítem a gazda­ságomat. Eddig bizony nem mertünk előre szá molgatni. Tavaly is , úgy jártam, hogy betagosítoz- ták a földemet a termelő­szövetkezetbe és kaptam helyette másikat, amely bizony nem volt úgy gon dozva, mint az enyém. Jó föld az igaz, de nem volt trágyázva. Én jói meg trá­gyáztam, megadtam neki a magáét, idejében végez tem a szárítást, vetést. Meg is adta a holdanként a 11 mázsa búzát. Azon­ban ügy voltam a munká- Zásával, hogy talán jövőre ezt is iagosüják, aztán kapok valahol megint egy harmadik fajta földet. Le­het, libgy gondosabban művelem, ha tudom, hogy hosszabb ideig a kezeié-- nemben marad. Móstmár azonban nyugodt vagyok efelöl, mert a kormány- programm kimondja, hogy az idén nem lesz tagosí­tás, Azonkívül egész sor rendelet jelent már meg, amely elősegíti, hogy ter­vezgessünk, hogy tudnánk jobban gazdálkodni a ma­gunk és haza javára. C GAZDASÁGOM kibő- * vílését azzal kez­dem, hogy öt holdat ve­szek haszonbérletbe, a je­lenlegi hat és fél holdas gazdaságom méílé Már érdeklődtem a feltételek felöl. Mindenképpen jól járok. A haszonbérleti díj aranykoronánként 5 fo­rint. Ezt könnyen kifize­tem. Földadót nem kell fi­zetni utána, a beadá­si kötelezettséget pedig nem lesz nehéz teljesíteni, hu jól megmunkálom a földet. Azért is szükségem van nagyobb terűiéire, mert az állal állományt is nö­velni akdroih, de ahhoz kévés takarmány termő te­rületem van. Úgy terve­zem, hogy a bérelt terü­letbe legalább három hold kukoricát vetek. Két hold­ba kenyérgabonát, vagy egyéb takarmánynövényt. A két lónak, a tehénnek, meg a sertéseknek kell é takarmány. Úgy beszéltük meg az asszonnyal, hogy a négy malacot eladjuk és veszünk két nagyobb sül­dőt, méh a négyet nem győzzük takarmánnyal. A keltövéi majd csak meg­birkózunk. Az egyiket ki- tiíziaiiuk- a beadásba, a másik a miénk lesz. Jőve- re, ha több lesz a terület, három, vagy négy diszrót is hizlalunk, sőt az as­szony arról tervezgett hogy libákat, meg kacsá­kat töm, hogy gyakralban kerüljön néhány zsírosabb falat az asztalra. Az állatállomány kibőví­tésére amiál is nyűgöd* tabban készülök, rticri már az állatorvosi kefélés is ingyenes. Tavaly több­száz forintba került a lo­vára, meg a sértések gyógykezelése. Éizöhy nem volt könnyű előte­remteni azt a pénzt sem, mert akkoriban szükibén voltunk a pénznek. Most- már erre sincs gond. ÍGY tervezgetünk, J- mert tudjuk, hogy terveinket az állam is eegiti. Államunk is azt akarja, hogy jövőre még több kenyér és még több élelem jtlöson a dolgozó nép asztalára. Elmondotta: 1D. ROZMÁR JÓZSEF gát éri dolgozó paraszt*

Next

/
Oldalképek
Tartalom