Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-01 / 179. szám

BACSKISKUNMEGYËI AZMDP BACSKISKUNMEGYíl PXRTBIZOTTSAGANAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 17». SZÁM Jra SO fillér 1953. AUG. SZOMBAT ■■«■■■■■■■—i—ihíw iii H ma HK.^v^^Éinft«Bi. cimwái-arawrsasu«aeaai A pártcsoportok — a kollektív vezetés fontos bázisai A kollektív vezetés, — amely­nek megszilárdítása gazdasági feladataink végrehajtásának kulcskérdése, — azt jelenti, hogy a pártszervezetek, párt- bizottságok mindennapos, szo­ros kapcsolatot tartsanak fenn a kommunistákkal és a párton- iíívüli dplgozókkal. A párt sza­vának, irányelveinek maradék­talanul érvényesülnie kell a munkahelyen, ahol a termelés, a gazdasági élet sorsa eldől. Nagy feladatok, igen nagy szerep vár a kollektív vezetes elvének érvényesülése, gazda­sági feladataink megoldása, párttagságunk kommunista ne­velése terén a párt legkisebb szervezeti egységére, a pártcso­portra. A párt élcsapat jellegé­nek megszilárdításáért, a kom­munisták neveléséért, a terme­lésben való példamutatásuk fej­lesztéséért, pártunk gazdasági célkitűzéseinek megvalósításá­ért folyó politikai harc sikeré­ért, az alapszervi vezetőségek irányításával a pártcsoportok­nak kell tehát küzdeni. Csak ügy tudjuk egyenletesen, a na­pi tervek teljesítésének bizto­sításával végrehajtani a har­madik negyedévi tervet, ha a kommunistákat a pártcsoportok nevelő ereje nap mint nap buz­dítja egyéni termelőmunkájuk jó elvégzésére, a személyes példa- mutatásra. Ezen a téren — amint Központi Vezetőségünk határozata is hangsúlyozza, a pártcsoportoknak komolyan meg kell erősödniök. Ki keil fejleszteniük a pártdemokrácia érvényesülésének alapját, a bí­rálatot és az önbírálatot. Bizto­si taniok kell, hogy a kommu­nista vezetők a tömegek min­dennapos ellenőrzése alá kerül­jenek. Elő kell segíteniük, hogy a vezetés, az országépítés mun­kájába minden kommunistá­nak, a párttagság és a párton- kívüli dolgozók széles tömegei­nek beleszólása legyen. Ahol erős a pártvezetés, ahol a kollektivitás elve érvényesül a pártélet irányítása terén, ott a vezetők fokozott mértékben támaszkodnak a pártbizalmiak­ra, a pártcsoportok kommunis­ta vezetőire. Nem múlhat el taggyűlés, nem hangozhat el titkári beszá­moló az alapszervezetben anél­kül, hogy annak elkészítésébe, megvitatásába, a párttagságnak a vitára való előkészítésébe be ne vonnák a pártbizalmiakat és ezeken keresztül a kommunis­ták széles tömegeit. Csak az a taggyűlés vélik valóban a mun­ka előrelendítőjévé, a pártszer­vezet megszilárdulásának, egy­ségének egy-egy állomásává, ahol a pártcsoportok aktivizá­lásával, szerepük, jelentőségük felfokozásával biztosítják a mélyreható, tárgyilagos és sok­oldalú vita, a határozatok, ja­vaslatok kollektív megtárgyalá­sának alapját. A tervek sorsa a termelés legkisebb egységeiben dől el el­sősorban. Az itt dolgozók ér­zik legközvetlenebbül a saját bőrükön, építésünk minden fo­gyatékosságát, nehézségét. Ép­pen ezért a kollektív vezetés elvének érvényesülése fokozott mértékben előírja, hogy a kom­munistákat, a kommunisták al­kotó, egészséges bírálatának megnyilvánulását a pártcsopor­tok bevonásával szélesítsék ki. A pártcsoportoknak nagy sze­repük van egy olyan légkör megteremtésében, amelyben a vezetők és vezetettek egyenran­gú kommunista kollektívában bírálják egymás tevékenységét, segítik egymást a hibák, a ne­hézségek leküzdésében és dia­dalra viszik legfőbb célunk, a szocializmus építését. Nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság területén is igen komoly szerep vár pártunk po­litikájának megvalósítása so­rán a pártcsoportokra. A gép­állomáson, állami gazdaságok­ban, falusi alapszervezetekben ki kell emelni a pártcsoportokat, eddigi adminisztratív, bürokra­tikus keretei közül és a párt­demokrácia, a kollektív vezetés megszilárdulásának forrásaivá, a tervek emelőivé, a dolgozók életszínvonala emelésének ak­tív szerveivé kell tenni. Az olyan pártszervezetben, ahol elevenen pezseg az élet a párt­csoportokban, a kommunisták erőteljesebben, erősebben fej­lődnek, mert hiszen közvetlenül személyesen is felelősséget érez­nek minden meghozott határo­zatért, minden alaposan meg­tárgyalt intézkedésért. Ahol a pártcsoportok jól dolgoznak, ott kivirágzanak a legszebb kommunista tulajdonságok. A szerénység, a munkatársak megbecsülése, a tömegek alko­tó kezdeményezésében való szi­lárd hit, a helytállás, az áldo­zatvállalás, a hibák, hiányossá­gok elleni kérlelhetetlenség szelleme. Az ilyen tulajdonsá­gokkal felruházott kommunis­ták magukkal tudják ragadni a dolgozó tömegeket pártunk po­litikájának végrehajtásáért. „A mi erős és egységes pár­tunk a felszabadulás óta meg­oldott minden feladatot, ami elé a történelem állította. Dolgozó népünk üdvére és felvirágozá- sára megoldja azokat a célo­kat is, amelyeket most tűztünk ki magunk elé. De ehhez az kell, hogy pártunk minden tag­ja, minden kommunista, népi de­mokráciánk minden őszinte hí­ve álljon csatasorba, menjen ellentámadásba“ — mondotta legutóbbi beszédében Rákost elvtárs. Ez a feladat, ez a ne­mes cél határozza meg a párt­csoportok tevékenységét is pár­tunk célkitűzéseinek végrehaj­tásáért folyó harcban. A kecskeméti Talfája Törekvés termelőszövetkezet gondosan tisztított gabonával teljesíti az állammal szembeni kötelezettségeit. Képünkön Fi csór István, a termelőszövetkezet elnöke a> növénytermelési brigád vezetőjével közösen megbeszélik a bedásra szánt gabona tisztítását. A mélykúti Alkotmány termelőszövetkezet tagjäi bő termést takarítottak be Csoportunk I taS?ága az ___________ I artásban is m egállotta helyét, amint mu­tatja az is, hogy július 21-re már a zab aratását -is befejez­tük. A búza aratása után foga­taink nyomban hozzá láttak ü behordáshoz. Ennek eredménye, hogy július 23-án járásunk te­rületén elsőnek teljesítettük be­adásunkat búzából, amely 221 mázsa volt. rozsból 13 mázsát, árpából 37 mázsát és zabból 10 mázsát. Örömmel jelentjük, hogy a cséplést szintén befejez­tük július 25-én és már 27-én a kezünkbe is kaptuk elsőnek a járásban a szabadpiaci értékesí­tés jogát, I jiost Ia cséPIés elvégzése I I után azonnal hozzá is láttunk a muhar és széna be­takarításához, hogy július 30-án a szénabeadási kötelezettségünk­nek is eleget tehessünk. A tag­ságunk egyrésze már a másod­vetésű kukoricát, amelyet 6 ka­taszteri holdon vetettük, kapál­ja és az egy hold másodvetesű uborkát. Ugyanakkor 5 katasz­teri hold másodvetésű burgo­nyánk már teljes virágzásban van, de szép a köles és a 12 hold sílózásra vetett édescirok is. így dolgozik termelőszövet­kezetünk tagsága, látva azt, ahogy az idei jótermésből min­denkinek bőven jut, mert az át­lagtermésünk búzából 12.5 má­zsa, árpából 13.5 mázsa. Ezek alapján csak búzából osztunk munkaegységenként 7 kilót a premizálással együtt. így Birkás Péter tagunk, aki másodmagá­val dolgozik, csak búzából 45 mázsát kap. Ez olyan eredmény, amellyel Mélykúton egyetlen kö­zépparaszt sem dicsekedhet. De MEGYÉNK déii részén az utóbbi melegek hatása aiaft legtöbb helyen virágbaboruitak a gyapottáblák. A gyakori eső­zés az ezzel járó hűvös időjá­rás kissé megkés'leltette a gya­pot fej ödését. A tapasztalat azonban az, hogy ahol időben elvégezték az egyelést, kapá­lást, ott az idén is jó termésre számi.hatnak gyapotból. Azok­nem egy tagunk visz el 15—20 mázsás búzatermést az idén. Alkotmányunk ünnepének tisz­teletére tagságúnk vállalta, hogy teljesítjük egész évi burgonya-, bab-, tojás- és baromfibeadásun- kát is. mi, azért, hogy ter­melőszövetkezetünk még erő­sebb legyen, tagjaink még gaz­dagabbá váljanak, mert látjuk, hogy boldogulásunk egyedüli út­ja a szövetkezet. Gyctvai Béla tsz. elnök. ban a termelőszövetkezeti cso­portokban, ahol a növényter„ melöbrigádok elkedvetlenedtek a gyapot lassú fejlődése miatt és nem fordítottak kellő gon­dot ápolására, jelentős összegei} veszítenek. Eze:t között van a kecskeméti Kossuth terme ö- szövetkezet is. 21 hold gyapot­tábláján méter magasra nőtt a, gyom, a gyapot nagyrészét el- puszította a gyón A termejő- szövetkezt (tagjai jnost ugyan már kapkodnak, de eső után ké­ső a köpönyeg, mert a felelőt­len, hanyag munka nemcsak szégyen a csopcr’a, de emellett} mintegy nyolcvan-százezer fo­rinttal károsították meg aa egész csoportot a gyapotterméa kiesése révén, TATAHAZAN a Petőfi ter­me'őszövetkezet tagjai példát) mutatnak a gyapottermelésben, ötven hold gyapotjukat rend­szeresen ápolják. Az ötödik kul- tivátorozás után most folyik a harmadik kézi kapálás. Ezt a munkát már kora tavasz óta a termelőszövetkezet nödolgozói végzik, az aratás ideje alatt pe­dig a családtagok vették át a gyapot ápoását. A JŐ MUNKA eredményei hogy az ötvenholdas gyapottáb­lán a hűvös és a gyapot fejlő­désére kedvezőtlen időjárás el- .enére is 50—60 cm magas' a gyapot, és egy tövön 10—12 vi­rág, illetve gubó van. Gyorsítsák meg a hordást és cséplést Sükösdön I assan és vontatottan halad a hordás, a cséplés Sükösdön. A községben eddig mindössze 20 százalékban végeztek a csépléssel. A község szégyenszemre a járás községeinek verse­nyében az utolsó helyen kullog. A tanács tehetetlensége folytán nem tudja mozgósítani mező- *■' gazdasági és begyűjtési állandó bizottságainak tagjait. Az adott szó, a szomszédos községekkel való versenyük, — mint a múltban már annyiszor — ezúttal is papírdarab maradt, melyet nem töltöttek meg tartalommal. Nemcsak a termelőszövetkezetek között, de az egyénileg dolgozók között sem alakult ki a ver­seny a becsületért, járásuk elsőségéért. A nehézségek előtt meg­hátrálnak, ahelyett, hogy közös erővel azt leküzdeni igyekezné­nek. Itt van például a hordás. Annak meggyorsítására van szük­ség, hogy a cséplés munkáját is meggyorsíthassák. A szervezet­lenség miatt a fogatok elosztása sem a feladatokhoz mérten tör ténik. Ahelyett, hogy a határ egy részén a hordással végeznének, kapkodásukkal itt is, ott is belekezdenek, de sehol sem végezne!1:, pedig nagy szükség volna a tervszerű irányításra, munkára ■ A járás élenjáró községei közül Bácsbokod és Vaskút 2—2 cséplőgéppel siet a község segítségére. Az élenjáró községek a maguk segítségnyújtásával azt a szégyent igyekeznek még ide­jekorán elhárítani, mely Sükösd késlekedésével az egész járást és a megyét érné. Jó termés ígérkezik u tataházi „Petőfi“ termelőszövetkezet ötvenholdas gyapottábláján így dolgozunk Egy kiváló cséplőgépkezeüő és munkacsapata Kolter Mihály, a dunavecsei gép• állomás felelős cséplőgép vezetője még az aratás idején versenyre hívta a járás cséplő g épvezetöit. Vállalta, hogy 1010 milliméteres cséplőgépé- vei, amelynek normája 35 vagon, 60 vagon gabonát fog elcsépelni-. Kolter Mihály és munkacsapata jelenleg Apostag közelében csépel. Kolter Mihály és munkacsapata becsülettel helytállnak szavuknak, amit az bizonyít legjobban, hogy cséplőgépükkel eddig közel 3000 má- tsa gabonát csépeltek el, sőt volt olyan nap, amikor 230 mázsás telje- sítményt is elértek. Példamutató teljesítményükért elnyerték a közsé­gi tanács és a DISZ-szervezcl „Csép- lésben élenjáró mur* 1‘<^rr>ax)atc> című vándor zászlaját»

Next

/
Oldalképek
Tartalom