Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-12 / 162. szám

lífeségre vonni azt, alti tegzei mezetlenségéveJ, igazolatlan kimaradásával zavarja szocialista termelésünket, kárt okoz és megnehezíti dolgozó népünk jó létének emelését.

— Az ilyen nézetekkel erélyesen szembe kell szállni. Fe kell világosítani a jóhiszemüe két, hogy éppen, mert termelésünkkel most népünk jólétét és életszínvonalát emeljük, gondo sabban kell ügyelni a fegyelemre s erőteljesebben kell feliépp: azokkal szemben, akik szocialista termelésünket, egyik, vagy má eik módon zavarják, dezorgant- zálják. Beruházásaink átcsoportosítását, jövő terveink olyan Átállítását, . mely népjólétünk leggyorsabb és legjélenteke- nyebb emelkedését eredményezi, az Országos Tervhivatal és az illetékes minisztériumok végzik.

Nem áll az, hogy a mi terveink általában túlfeszítettek : ezt igazolják az idei első félév számai amelyekből kiderül, hogy féléves termelési tervünket — januári és februári komoly lema radások dacára, — túlteljesítet tűk. A hiba ott van, hogy ezek, ben a teljesíthető tervekben túí- nagy a nehézipar beruházása és túl kevés az, amit a dolgozó nép életszínvonalának közvetlen emelésére szántunk. Éppen ezt a hibát akarjuk most kiküszöbölni. Ha azonban a már végrehajtás alatt lévő terveket nem teljesítjük, vagy önkényesen, egész népgazdaságunk érdekeire és a termelés továbbra is elengedhetetlen koordinációjára, a termelés egybehangolására való tekintet nélkül változtatunk a ter ven, változtatnak a terven az egyes üzemek, úgy ebből néni á nép jólétének emelése, hanem zűrzavar, dezorganizáció keletkezik.

— Ezt értse meg minden elv- társunk, minden öntudatos mun kás, minden igazgató, minden minisztérium és együttesen gon íloskodjunk arról, hogy ezek a helytelen, sőt ellenséges hangok elnémuljanak. Mindent mei kell tennünk arra, hogy a tervfe- gyelem, a munkafegyelem, ,a munkalendület, a szocialista munkaverseny erősödjék és se gítse dolgozó népünk jólétének emelését 'minél gyorsabban végrehajtani. Biztos vagyok benne, hogy ebben a célkitűzésünkben támogat bennünket öntudatos Ipari munkásságunk, értelmiségünk, az egész dolgozó nép.

— Ismétlem: hadat kell üzenni azoknak az ellenséges üzel- meknek, amelyek dolgozó népünk javát szolgáló rendszabályaink végrehajtását fegyelme- tétlenséggel, zavartkeltéssel, helyes intézkedéseink túlhajtásá- va], vagy félremagyarázásával meg akarják akadályozni.

— Külön kívánok szólni ezzel kapcsolatban a mi derék bányászainkhoz, akik felszabadulásunk óta annyiszor megmutatták, hogy tudatában vannak a fon tos szerepnek, melyet gazdasági életünkben, szocialista hazánk építésében betöltenek és ennek megfelelően áldozatot nem ki mélve mindig biztosították gazdasági életünk alapanyagát, iparunk kenyerét, a szenet. Ugyancsak szólni kívánok külön Ózd,

Diósgyőr, az KM müvek kohá szaihoz, akiknek további jó, fegyelmezett munkájától és tervteljesítésétől függ jórészben, hogy milyen iramban tudjuk emelni dolgozó népünk és benne az ipari munkásság életszin- Vpnaíát, Bányászaink, kohásza ink álljanak az élre, mutassanak példát fegyelemben, tervteljesi- tésben az egész ipari munkásságnak, az egész dolgozó népnek és biztosítsák nemzetgazda Ságunknak a széles tömegek életszínvonalának emeléséhez el - engçdhetetlenül szükséges alapanyagokat.

Biztosak vagyunk abban is, hogy dolgozó népünk életszínvonalának és jóléte emelésének terveit helyesli és támogatja az a hazafias értelmiség is, amely a felszabadulás óta egyre fokozódó mértékben mutatta meg', hogy bizton támaszkodhatunk t együttműködésére, odaadó mun- kájára, szaktudására országunk összes fontos kérdéseinek meg-,'.fivasztóknak.

oldásánál.

— Minden ipari munkás, min den a termelésben dolgozó értelmiségi legyen'tudatában annak, hogy elsősorban az ö öntudatos, fegyelmezett, jó munkájától függ, hogy milyen iramban tudjuk a dolgozók jólétét emelni Minden kommunista, pártunk minden tagja, népnevelőink, agitátoraink, a Dísz-ifjúságnak százezrei, a szakszervezetek másfélmilliót számláló dolgozói, lépjenek sorompóba, végezzeneic jó felvilágosító munkái, bátran leplezzék le, szigeteljék el az el lenséget és példamutatásukkal biztosítsák új célkitűzéseink tçl jes sikerét. (Hosszantartó taps.)

— Az elmúlt napok alatt mindannyian meggyőződhettünk, hogy az ipari munkásság, a mű szaki értelmiség zöme lelkes helyesléssel fogadta azokat a rendszabályokat, amelyeket pártunk az életszínvonal megjavítására kidolgozott. Sok munkás azzal válaszolt javaslatainkra, hagy többtermelési e tett felajánlást Gondoskodnunk kell arról, hogy most, amikor irányt veszünk a munkásosztály, a dolgozó nép életszínvonalának erőteljes emelésére, a szocialista munkaverseny, szocialista építésünk minden egyéb módszere új lendület- :e kapjon és segítsen meggyor Sitani népünk jólétének emelését szolgáló célkitűzéseinket. Ez egyben a legjobb válasz az ellenségnek arra a tervére, amellyel alá akarja ásni a munkalegyeimet, terveink teljesítését és mindazokat a rendszabályokat, amelyek szocialista építésünk folytatását és dolgozó népünk felemelkedését szolgálják.

— Ki kell térnem itt azokra a nézetekre, amelyeket gyakran az ellenség, de néha a jóbisze- műek is hangoztatnak, s amelyek szerint rendszabályaink rendkívül rövid idő alatt és gyors iramban javítják meg dől gozó népünk életszínvonalát. Vigyáznunk kell e tér^i, hogy a várakozásokat fel ne esigázzuk. Mint minden alapos munkához a népjólét emeléséhez is többek közölt idő kell. A jó aratás lehetővé teszi, hogy hétről-hétre, bővebb legyen és hozzáteszem, olcsóbb is, egy sor élelmiszernél, különösen zöldségféléknél, a gyümölcsnél, a burgonyánál az ellátás. Ezen a téren éppen az utolsó hetekben komoly javuló és hozzátehetem, komoly áresés is van, amint az elvtársak erről meggyőződhettek. Néhány héten belül, ha a begyűjtés fegyelme zetten és szervezetten folyik, a négy forint hatvan filléres liszt íg országszerte kapható lesz.

A cukorrépatermés is jónak [gérkezik és minden jel szerint októberben mar bőségesen all majd rendelkezésünkre országszerte a kristálycukor. Egy sor textilárunál és lábbelinél mát komoly árcsökkentést hajtottunk végre. Más rendszabályok lehetővé teszik, hogy jóminöségíi tex tiláru, lábbeli, a legközelebbi hónapokban már nagyobb mennyiségben álljon a dolgozók rçndel kezésére. De ugyanakkor mindenki megérti, hogy pl. abból a kukoricából, amit októberben fo unk letörni, az ősszel meg nem lesz disznóhús és, hogy életszínvonalunk általános emelése hosszabb idő munkáját veszi igénybe. Hosszú és gondos munkát követel beruházásaink át ütemezése is abban az irányban, bogy a nehézipari beruházások egy részel a könnyűiparba, az élelmiszeriparba és a mezőgazdaságba vezessük ál. Az életszínvonal javítását szolgáló nyersanyagok, amilyen a gye pot, a gyapjú, a bőr jelentékeny részben küllőidről, import útján kerülnek hozzánk és ez már magéban véve is megnehezíti hogy ezen a téren gyorsütemü, vagy hirtelen növekedést tudjunk elérni. Mindjárt hozzáteszem azonban, hogy nem lebe csülendö az a juttatás, amelyet az utolsó hetekben foganatosított rendszabályok mér eddig is eredményeztek. A ruhaneműek, a cipő, az idénycikkek órainak eddigi csökkentése egy évre kivetítve egymüliáidkétszázmillió forint megtakaiílást jelent a fo— A tatarozást például Bu dapcstcn már az ősszel nagy arányban megkezdjük. A laká3 építés fokozására; benne a bu dapesti lakások építésének fo, kozására jövőre 800 millió fo- rjnltai többet kötünk, mint az idén, A budapesti utcai közle kedés megjavítása is nemsokára jótékonyan fogja érezte m hatását. Maga az a tény hogy gazdaságpojitikánk most irányt vett a dolgozó nép és különösen az ipari munkásság élet. színvonalának megjavítására, kezesség arra, hogy lassan, de biztosan megvalósítjuk ezt a célkitűzésünket,

— Rátérek most mezőgazdaságunk kérdéseire. Szóltam ar rőt, hogy a túlzott iparosítás következ.ében az uto só esz cn- dökben a mezőgazdaságra jutó beruházások aránya esett. Ez már magában véve hiba, mert a mezőgazdaság termeli az élei miszereket, melyek az életszínvonal emelésénél jelentékeny szerepet játszanak. Emelte't azonban külön elkövettük még azt a hibát is, hogy a terme ö szövetkezetek és az ájlami gazdaságok gyors fejlesztése ér dekében elnanyagoituk az egyénileg dolgozó parasztság, rehá' a mezőgazdaságban dolgozók többségének érdekeit. A rnú. trágyái, a mezőgazdasági gépeket szinte kizárólag az állam gazdaságoknak és szövetkezeteknek juUat uk. a elsősorban nekik dolgoztak a gépé lofflá sok is.

A szövetkezetek és áíl:‘-fm gazdaságok gyors fejlesztésének egyik velejárója volt a ta, osítás, amely az egyénileg dolgozó parasztok gyakori zaklatásával járt. a tagosításnál sokszor megszegték az önkén- resség elvét. Vannak o yan köz ségek, ahol az utolsó évek fo iyomán kétezer-háromszor is *-&- gosítottak és ezzel kapcsoia nan kétszer, sőt háromszor is cserélték, vették el az egyéni gazda földjét és adtak helyette másikat. Sok egyénileg dolgozó paraszt emiatt elégedetlenkedett. Nem érezte a jogbiztonságot, a birtoklás biztonságát vagy nem tudta, hogy a. legközelebbi ta gosítás esetén nem zavarják-e újra termelését. Begyüj ősi rendszerünk olyan, hogy évröl- évre váb ozott és megnehezítette a dolgozó parasztok számára, hogy esztendőkre ejőre ismer, jék az állammal szemben fenn á ló kötelezettségeiket. A termelési szerződéseket gyakran az önkéntesség megsértésével kö lőtték és azokkal szemben, akik önként nem voltak n?jtan dók szerződni, nem egyszer nyomást, adminisztratív rendszabályokat alkalmaztak, mint ahogy általában sűrűn alkalmaztak az egyéni parasztokkal szemben is meggyőzés he y ett adminisztráliv rendszabályokat büntetéseket. Azok az egyéni leg dolgozó parasztok, akik még nem hlyei a terinejöszövatkeze teknek. állandóan nyugtalankod. tak apual-t, hogy csepeg őket előbb, vagy utóbb terme’öszö. vetkezetbs kényszerítik. Mind ezek a tények együttvéve oda vezet ek, hogy dolgozó parasz , sásunk jelentékeny része bizonytalanná vá t. nem egy esetben o Uhagyta földjét s elment az iparba, vagy az állami gazda, Ságokba dolgozni.

Pártunk e tények felis'me résében határozta el, hogy ezen a téren is ki kell javítani az elkövetett hibákat. Már egy sor komoly rendszabályt foganatp- síioitunk, hogy csak egyet em- Tsek, 600 millió forinttal csökkentettük már eddig is a mező. gazdaság kötelezettségeit. Tergodtan termeljen fö'djén, hogy a mi új rendszabályaink követ, keltében necsak 'termelési kedve nöjjön meg, de pöjjön meg jövedelme és ezzel együtt élet színvonala csak úgy, mint az ipari munkásságé. Meg vagyok győződve róla, liogy azok a rendszabályok, melyeket pártunk központi vezetősége ki dolgozott, végeredményben nem. csak megnyugtatják az egyéni leg dolgozó parasztokat, de eme ik éle színvonalukat s egyben újra megszilárdítják a munkás-paraszt szövetséget is. Az egyénileg dolgozó parasztok, akjk mezőgazdasági népes, ségünk többségét teszik ki. ezeknek az általunk javasolt rendszabályoknak alapján meg értik, hogy pártunk és állapiunk felismerte bajaikat és gondjaikat, amelyek eddig nyug alapították őket és gyorsan, erőteljesen akar segíteni rajtuk.

Az egyénileg dolgozó parasztok megnyugtatását szop álja jórészt az a javaslat, is, amely meglassítja, a termelőszövetkezetek számszerű nő vekedését, s az a javasla’ amely módot ad a szövetkezeti tagoknak, iiogy a gazdasági év végén kilépjenek a terme.öszö- vetkezelböl, sőt ha a tágok többsége ezt óhajtja, a gazda sági év végén a szövetkezet ki is mondhatja felpszlását. A termelőszövetkezetek alapszabá- yai szerint a tag a szövetkezet,, bői a belépés után csak 3 év mulva léphet ki. Mi az önkéntesség elvének aláhúzására javasukul*, hogy ettől a szabálytól tekintsünk el és az idén már a gazdasági év végén kiléphet az a tag, aki azt hiszi, hogy gazdasági boldogu ását k szövetkezeten kívül jobban ej tudja érni.

Mi megállapítottuk, hogy a szövetkezetekben jelenleg van. nak olyan tagok, akik' nem azért léptek be, mert meg voltak győződve a kollektív, nagyüzemi mezőgazdasági termelés fő ényéről, hanem azért. mert — mondjuk — attól tartottak, hogy egyébként a földjüket ta- gosuják, vagy, mert a falu többsége belépett, vagy. mert így reméltek szabadulni ‘ adó- terhűktől, sőt nem egyszer azért mentek szövetkezetbe, mert eb. ben az irányban nyomási gyakoroltak rájuk.

— Vannak olyan szövetkezeti

tagok, akjk saját szövetkezetük tossz munkafegyelme, rossz vezetése vagy szervezete miatt elégedetlenek és ezért szeretnének kilépni. És elsősorban szeretnének kilépni a lógósok, a n-ípio- pók, az olyan »tagok--, akik egy esztendő alatt néha zsák vt-hat munkaegységet dolgoztak- Mindezek a tagok csak Hátráltatják ■d' szövetkezet fejlődését és a szövetkezeti mozgalom nem gyengül, hanem erősödik, ha a szövetkezet az ilyen tagoktól megszabadul. Ezért mindenki megérti, hogy javaslatunk .igyupúgy, mint a szövetkezetek ej les? t égének meglassítana, nem i termelőszövetkezetek gyengí- ésére, hanem erősítésére ifá-1 lyul. Amikor mi segítjük az egyénileg dolgozó parasztokat, :zzel nem változik meg az a politikánk, hogy a termelősziv ,’eikezeteket méginkább segít-1 lük- !

— Ki kell mondanunk világosan és félreérthetetlenül, íogy pártunk és népi deniokrá- ■iánk változatlanul a termelő- izöyetkezetekben látja a falu iZoeiallsla építésének Útját és mnek megfelelően a jövőben I s mindent megad a lennelöszö- elkezetek erősítésére és íej- esztésére. Ebben a tekintetben I lines változás. A mi rendszabá- yunk a szövetkezetekkel kap- solatban változatlanul azt cé- ozzák, hogy a szövetkezetek rősítsék meg az eddig eléri I redményeiket, javítsák meg zervezetüket, sajátítsak el a I ogjobb termelési módszereket, I meljék termelési eredményei-1 et és ezen keresztül emeljék 5 I zövetkezeti tagság jövedeünét, ólétét, életszínvonalát.

— Ennek megfelelően a népi I emokrácig változatlanul lenn- I irtja, sőt növeli mindazokat a *

kedvezményeket, amelyeket a termelőszövetkezetek fejleszté- Sével kapcsolatban eddig biztosított. De tovább is megyünk* Tekintettel arra, hogy különösen uz új, nemrég alakult termelőszövetkezetek tagjainak sok ne-* kézséggel kell megküzdeniük, drága tandíjat kell fizetniük, míg elsajátítják a nagyüzemi mezőgazdasági termelés tudo-i mányát, javasoltuk a kormány-« nak, hogy az idén a termelőszövetkezeteknek, nemcsak a JJI-as típusúknak, de az I. és II. típusúknak is, amennyiben a termelési év befejezése után tovább is szövetkezeti formában dolgoznak, az összes begyűjtési Cikkeknél adjunk az eddigieken felül még tíz százalék engedményt. A kormány e javaslatunkat elfogadta s holnap nyilvánosságra hozza. Ebből mindenki világosan meg fogja érteni, hogy mi változatlan erővel támogatjuk a termelöszövetke- íc Leket,

— a mi javaslatunk célja az, hogy kijavítsuk azokat a hiba- kai, amelyek a termelőszüvetke- relek fejlesztése terén eddig történtek. Mj változatlanul-valljuk a termelőszövetkezeti termelés fölényét. Valljuk azt, hogy a dolgozó parasztság gazdasági és kulturális felemelkedésének egyedül járható útja a termelőszövetkezet. Ezért lél- szóljtjuk a termelőszövetkezet híveit, a termelőszövetkezetek többszázezres 'tagságát is, akik az utolsó esztendőkben annyi áldozattal és hozzátehétem, an.y- nyi eredménnyel építették szövetkezeteiket, hogy fogjanak össze és védjék meg a termelőszövetkezetüket. Külön fordulunk a termelőszövetkezetek kommunistáihoz, pártszervezeteihez, DISZ-tagjaihoz és DISZ- szervezeteihez, hogy álljanak a szövetkezet megvédéséért, megerősítéséért vívott harc élére. Legyenek mindenütt a? első sorban, bátran, keményen leplezzék le, verjék vissza az ellenség minden megnyilvánulását, minden támadását! Ne engedjenek a csüggedésnek, ne engedjenek az ellenséges propagandának, amely a mi helyes intézkedéseink túlhajtásával most megkísérli az egész szövetkezeti mozgalom ellen a támadást. A termelőszövetkezetek tagjai és hívei legyenek biztosak afelől, hogy támogatja őket pártunk, mögötte áll a népj demokráciánk egész ereje. Nem fogjuk tétlenül tűrni, hogy a falu szocialista építésének eddigi eredményeit az ellenség rr)o,t megpróbálja aláásni. Nem fogunk tűrni szövetkezetellenes ngitációt sem, mint ahogy nem tűrünk agjlációt szocialista építésünk ellen gém.

— Ezzel kapcsolatban fel kell lépni azok ellen js, akik most rz aratás kellős közepén azzal igvarják a termelőszövetkezetek nunkáját, ho0y röglön, azonnal si akarnak lépni, vagy a szövet- cezet rögtöni feloszlását követeik. A javaslat, amely az 01- ■zággyülesen a termclöszovetke- letekbol vajó kilépésre vonatkozóan elhangzott, úgy szól, íogy a kilépest csak a termelési ív végén, tehát ez év oktobejó- )en lehet megengedni. Azoknak i jóindulatú termelőszövetkezeti agoknak, akik mpst a legna- iyobb munkaidő közepette agarak elhagyni » szövetkezeteket, agy éppen a szövetkezet fel- iszlását követelik, türelmes fgi- ilágositó munkával meg kell nagyarázni, hogy mégha nem is íz ellenség tanácsát követik, ez- e! a követelésükkel lényegében zétzilálják, dezorganizalják a ermelöszövetkezetek munkáját, négpedig éppen most, ezekben a öntő napokban és hetekben, mikor az egész esztendő tér-1 lését akarjuk begyűjteni. A* yen türelmetlenekkel meg kell rtetni, hogy most ne, zavarjak z aratást, a begyűjtés munkait, ne zavarják a termésbetaka- ílást, hanem várjanak nyűgöd- m a termelési év végéig, s ha szövetkezetből ki akarnak lép- i, akkor ezt megtehetik úgy, hogy ezt javasoltuk, a terme- isi év végén, október hó ioveink átdolgozásába^ egyik fő célja, hogy az eddiginél sokkal többet tudjunk beruházni a mezőgazdaságba. Külön meg kell nyugtatnunk az egyénileg dolgozó parasztságot, meg kell nyugtatnunk minden téren. Gaz-1 daságilag erötejesen támogat, nunk kell, hogy kapjon műtrágyád igénybe vehesse a gépállomások segítségét, hogy a beadás teljesítése után szabadon, tetszése szerint értékesíthesse termelvényeit. Gyors, konkrét, kézzelfogható rendszabályokkal Sen biztosítani azit, ' hogy nyu-