Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-04 / 80. szám

Eîjen és virágozzék függetlenségünk támasza, ft szabadság és a béke, az emberi haladás e*sd roham brigád ia, a hatalmas Szovjetunió! EGY GYÁR ÉT J A... ftavrsnú in i sí ka tos vtí Hala t vezető — gyár- és liérpalotatulajdoiios helyén 19 12. — Urj,iii! .ehet túl­órázni, de nincs túlórapótlék liangzotttJk az ívkori Kis kunfél egyház' .Uépgvnr tulaj­donosának. Szíjártó Gyulának szálából gúnyos mosoly kísé rétében » tőkéseket iól lelem ző szavak. Később íarv módosí­totta. — Ha nem dolgoznak 12- 14 óráu tű.: leinternátatom. A. város eavik leggazdagabb polgára volt, akit mindenki megsüvegeit. aki uralkodott a do tározók élete felett. —• Emeljék fel a fizetésemet, mert két ember munkálat vés­zem 45 pengőért és naponta 10 -18 órát dolgozom — mondta Gtilyá8 József az 1944-es év­ién művezetőjének. — Ml — rikkantott Kutat Ferenc művezető. — Hog> mer igv beszélni! Fe.pofozom Maía büdös csibész, kommu­nista lazító. Elég magának e. a fizetés. Dögödön bele a munkába. Ha nem tetszik le­in,'ternáltatom. — Ott legalább emberei lesznek. De nem maradok itt ebben a gyárban. — És G“ lyás József helytállt. Nem ment munkába. A tőkésne,, kellett a prolit tűzzel, vassal- ha kellett terrorral biztosítot­ta magának. Megmutatta iga­zi arcát akkor, amikor Gulyás Józsefet 9 hónapra • internáltatta Nagykanizsára, mert a jogos munkabért az életet, a kényé rét követelte. Dinnyés Imre Sinkó László is tudnána. hosszú időkön át beszélni a tőkés gazságairól. A gyár dolgozóinak ve rejtékesSppjei tengerré lettek A munkásokból kipréselt ve rejtők vérré alakult át. A rossz fizetés, a hosszú mun kaidő. az egészségtelen üzem a wenge étkezés legyengített szervezetüket és nap-nao utál do tek ki a munkából. Egész eégügyi védőintézkedés — ilyet nem ismert a tőkés. A? üzemben szemgvulladás követ keztében naponta hárman dől tek ki a munkából. Takarékos kodott a tőkés a dolgozók éle­tén. Csilla a László, Dénes István, özv Varga Gáborné festők védőétei hiányában mérgezést kaptak. Tarjáni László Öntő védőszemüveg hiányában kiégette mindkét 6zemét. A tőkés mást nem adott, csak keserűséget be­tegséget az üzem dolgozói­nak. álig a gyár ura, a pöffesz- kedő munkásuyúzó Szíjárió Gyula úr a profitból évi 90 —100 ezer pengőt saját cél­jaira használt fel, addig az üzem dolgozóinak 15.000 pengő múmiáéért fizetett ki egy év alatt. Szíjártó úr dőzsölt a jóban, röhögött a munkásokon, ki­sajtolta be.őlün amit leheteti A dolgozók egyre soványab­bak lettek, gyermekeik egé-z- *és-e. élete veszélyeztetve vo,t. Míg a dolgozók albérlet, szobában, vályogviskóban Lak- ak, addig Szíjártó úr Tusná Jón 9 szobás villát. Pesten Félegyházán bérpalotát vasa roit. 1944. Keletről felszálltak a fellegek. Kiskunfélegyház •latárában a szobiét hadsereg agyúinak torkolat tüze több­ször felvillant, jelezve azt ■íogv nemsoká>-a itt 'esznek a vöröscsiJagos katonák, az el­nyomott magyar nép segítői- Mindenki arcán a. kíváncsiság, zgalom volt. A szovjet, kato­nák a szeretetet. a megbecsl­ést hozták el és kiadták a jel­szót: tîrme.ni. A tőkés azon - uan gondoskodott arról, hogy .íz úi élet építésében nehézsé­gek legyenek. Az üzem öntu­datos do.gozói. Zs dnai Sándor. Csillag László, Dénes István és a többiek összeszedték a zertehurcolt szerszámokat és íozzákezdtek saját gyáruk új- áÓDÍtéséhez. Az üzemi bízott- ág munkája eevre iobbari •rezhetővé vált. A de.gőzök nögött ott állt a kommunis- ák pártja. Az Igazi fejlődés akkor következett be, amikor a gyár dolgozói végleg bir­tokukba vették a gyárat. Azóta új niunkahősök szület­tek. új rekorateLiesítményeket értek el a terme és területén. A gvár képe is teljesen meg­változott. Uj gépek k.rü tek a termelésbe. Államunk négy esztergagépet. 910 ezer, egy radiái fúrógépet 115 ezer. egy új marógépet 350 ezer forint értékben állított munkába. Az új 80 méter hosszú és 20 mé­ter széles szerelőcsarnok is messzehauÉzóan hirdeti, hogy itt minden a dolgozók érdeké­ben történik. A szoviet katonák nemcsak az ú.i é-etet hoztak el. hanem legjobb műszereiket küldték a gyárba. A csehszlovák do.go zók villanyamerikán.riel segí­tik a termelést. Ma ,nár min­den üzemrészben szellőző be­rendezés védi a dolgozók egész­séget. A gépek védőburkolat tál vannak ellátva A nehe­zebb munkahelyen védőéteit: gyümölcsöt, kekszet, citromot kapnak a dolgozók. Eddio. 80 ez;r forint értékben vásárol­tak Irodai berendezést. A gyárral együtt fejlődött az üzem dolgozóinak élete is. A muri káposztái v n apró,-nap­ra megmutatta hatalmas ere jét. Ma az üzem élén Radies Sándor volt szerszámlakatos áll. A dolgozók, a tervek túltel­jesítéséért versenyeznek, új és új munkagyőzelmeket ér­nek el nap-nap után. Újítanak, alkotó módon ter­melnek a haza. a béke érdeké­ben Mindenki április 4-re gon do1 az üzemben. A szovjet kato­nákra. szép életükre. Arra, hogv sztahanovista lett Cmka Lmre, Budai Sándor DISZ tag. arra. hogy a szovjet nép se­gítségének eredményeképpen jár ma Gémes István lakatos Mészáros Itnre vasesztergá­lyos motorral az üzembe. A szovjet népre gondol Bereczki Ferenc lakatos, akiből mér­nök lett. Kelemen Béla sztaha­novista villanvhegesztő, aki L676, Nyitrai Imre művezető, aki 1944 forintos rádiót vá sárolt. A szovjet katonára uondol Bános László vo.t laka tos csoportvezető, aki most a szerkesztési osztá'v irányítója Ez a nap kitörülhetetlen a Ki-kunfélegyházi ; Gépgyár dolgozóinak életéből. Gulyás Józs f. D.nnvéa Imre. Sinkó László és az üzem minden­egyes dolgozója hálatelt szív­vel ée melee- szeretettel gon­dol felszabadítóiára. a szovjet népre, amely új. boldog életet hozott számára. Mindent ami szép és jó április 4-nek köszönhetjük A Horthy-retndszer évei alatt csupa né.külözés és ke­serűség volt számomra az élet. Apám öt testvéremmel együtt nem tudott eltartani bennün- ke. Már korán hozzászoktat­tak a kenyérkeresésh.z. Mint tanulót, háztartási aika.ma- zottként kezeltek. A munkaidő éjjel-nappal, fizetés né.kül. Amikor később megnősül­tem még rosszabbodott a hely­zetem. A munkanélküliség re­me fenyegetett nao-nap után Kettőnk szegénysége súlyo­sabb volt. Gyermekem sem tudtam nevelni, mert az urak érdekeiért katonának Kellett mennem. A felszabadul ás után cfia’á- dom bold0^ jövőjéért őrömmel ornllfllt.nm a lPo*nphP'ZP,h.h nmn­kát is. Ma már emberhez méltó életet élünk, meg bee síi nek bennünket, saját sorsunkat tesszük szebbé ió munkánkkal Amikor esténként gyerme­kem mosolygós arcát látom, újra meg újra elhatározom: még jobban dolgozom, hogy gyermekeim soha ne ismerjék metr azt az életet, melyet ne­kem a Horthy-rendszer adott. Jól tudom, hogy az ekeit - ségnek fáj családom biztos jö­vője. szeretnének tőlünk min­dent elvenni. Mi azonban bár­mely piJlanatban készek va­gyunk megvédeni szabadsa gunkat. melyet a Szovjetunió hős katonái hoztak el szá­munkra. SOMOGYI SÁNDOR Kinizsi Konzervgyár Hűséges tagjai vagyunk a rohambrigádnak ^römmel olvastam, hoav a Béke-Világtanács hazánkban tart ja legleözelebbi tanácskozását. Ez megbecsülése eddia bé­keharcunknak, a béke megszilárdításában eddia elért ered * ményeinknek. Mi. a Bajai Gyapjü'zövetgyár dolgozói, ha személyesen nem if, de lélekben ott leszünk a viláo legna­gyobb békeharcosainak saraiban, hősi y innen a határszélről, Titóck közvetlen közelségéből kiáltsuk: békét! —, soha há- byrút! Legyen, sikeres tanácskozásuk. Emeljék, fel. szavukat is­mételten a koreai háború azonnali megszüntetéséért. Elég volt a gyermekek, az anyák es a lehetetlen öregek gyilkolá­sából. lVl i innen a. déli végekről Ígérjük, hogy hűséges tagjai leszünk a roham brigád nak. Értékelni tudjuk szabad­ságunkat, melyet soha Id nem adunk kezeinkből. Nyolc év­vel ezelőtt április Lén nyertük el !ü9 getlenségünket és Sza­bad életünket. Ezt megyéden1, ha kell, életünket is feláldoz euk. Erőt fogunk meríteni további békeharcunkhoz a Béke Világtanács határozataiból, hogy Rákosi elvtárs vezetésé­vel tovább fokozhassuk harcos helytállásunkat. SJRSZEG1 ANTAL, Bajai Gyayjúszövetgyár Háláiéit szívvel gondolok a szovjet népre Mindig szenvedélyes vágyat éreztem a tanu­lásra. Sajnos szüle'm nehéz helyzete nem en­gedte meg, hogy komo­lyan gondolhassák rá. A hat elemi elvégzése után két évig voltam kifutó, majd a női sza­bóságba leszerződtél., tek. Nem volt benne köszönet. Még ekkor sem tudtam megvaló­sítani elgondolásomat, hogy tovább tanuljak. A vöröscsillagos szov­jet katonák elhozták számomra is a boldog­ságot, a szebb életet 1945-ben a 6zeg^di Déma Cipőgyárba ke- rüitem. Éltem a lehe­tőséggel ég tanultam. Megismertem mi a kol­lektív munkának hatal­mas alkotóereje, tanuL tam dolgozó társaimtól, ifjúmunkásoktól, a párt útmutatása nyomán Azután mü&zakí isko­lára mentem. Jelen­leg a Kecskeméti Cipőgyárban, mint ftiü. szaki dolgozó végzem munkámat. Ezt köszönöm hála. telt szívvel a szov* jet népnek. PALFI ERZSÉBET. Kecskeméti Cipőgyár. A párt tette naggyá A 2 ar>dm béres volt. 12 esztendőn keresztül szolgált a kuláknál, Korán elhalt. Aztán, hogy a kulák betegen elzavarta a szolgálatból. — Majd felveszek helyetted egészségest. Nem tudok mit kezdeni veled, ha be­tegeskedsz. — Indokolta meg a békés­csabai kulák az elbocPátdcí. Gyuska Mária, a Kecskeméti Bar- ttevál vállalatvezetője végigsimítja a homlokát, mintha az egykori cseléa- eors lidércnyomását akarná elhesse­getni a szeme elől De nem lehet azt elfelejteni egykönnyen. Nem lehet üzért, mert. amikor a felszabadulás első szabad lélegzetvétele után körül­nézett Gyuska Mária, a békéscsabai házak között, látta. hoOy hatalmas erő támad fel a felszabadító harcosok léptei nyomán. Olyan hatalmas erő. amelytől a viharsarok kubikosainak, napszámosainak, kulákcselédeinek az élete egyszeriben a visszájára fordul. Ez a hatalmas erő a párt, amely a~ elsők között fogadta s urai közé Gyus­ka iMáriát, me a az édesanyját, amikor a Kommunista Bárt nagygyűlésére elmentek. Meghallgatni az újuló élet terveit, beleszőni a saját életük fona­lába azokat a célokat, amelyekért par­tizán bátyja harcolt a vör ötcsillagos szovjet, katonákkal együtt Első cse­lekedete n közösség érdekében az volt, hoav elindult Békéscsabán MNDSZ't szervezni. Azután az élelmezési dolgo­zók szakszervezetét életrehozni. A párt adta a megbízatást és Gyuska Mária a szabadság biztonságával, az építés acélos vágyával teljesítette él­tél pártn>£ahizatósát. x±mi az életében azóta történt, mind szorosan összefügg a párttal. Szoro­san összefügg azzal, hogy a. szovjet nép küldöttei fegyverrel a kézben « szdbadsáa tántoríthatatlan hitével, a lelkűkben, kiűzték Békéscsabáról az ellenséget. ii .etében két nagyjelentőségű ese­ményt tart számon. Az eg>ö az. hogy még 1913 februárjában találko­zott a magyar név nagy fiával, mind­nyájunk szereted édesapjával• Rá­kosi elvtárssal, aki akkor Békéscsa­bán tartózkodott. Az ő szavaiból, az 6 szemeinek mérhetetlen akut at of és nagy szeretetet sugárzó fényéből■ az ő életének ezer és ezer tényéből tanul­ta meg, hogy a szabadságért. « népért kell dolgozni egész életen keresztül. Azért, hoay ne térhessen vissza lobbá az urak, a kulákok világa. Azért, hogy minden ember ezen a sok szen­vedést látott magyar földön ráta.ül- ion önmagára, megtalálja élete értel­mét, a jövő építésében gyermekeink, unokáink nagyszerű, új életének biz­tosításáért folytatott harcban- Az egykori cselédlány, uki 12 éves korá­tól kezdve, mint önálló kenycrkcre'ő ismerte meg a munka valódi ér’el'méi, most a felszabadulás után a Párt ve­zetésével és auámolításával jutott el odáig, hogy e9v fontos vállalat veze­tőjévé lett. Elérkezett oda, hogy pár­tunk harcai nyomán kiűzhette a ka­pitalistát, száz és máz munkásélet megrontóját a békéscsabai baromfi­feldolgozó üzemből, meglehette ezt azért, mert a szovjet nép szabaddá tette országunkat Megtehet e azért, mert a vált keményen és következete­sen küzdött és küzd ma i' az e.len8éú minden aljassága, minden próbálko­zása ellen. Megtehette azért, mert ha­talmas erőt adott neki a kommunis­ták vártja­] ke fí a várttól mén ennél, is tob- bet kapott. 1950-ben 200 tagú narasztküldüttségge] kiutazhatóH ab­ba az országba, melynek fiai idehoz­ták n nu hazánkba a szabadság Loboké fáklyáját. — Életemben a legnagyobb ere- in én y í volt — mondotta —, ü»i-kor át­léptük a szovjet határt. Az összes emberek között a tegkn.önbnek érez­tem magam, mert ráléphettem a ha- •(íi.mus Szovjetunió kiwmuH.zmus falé Italadó földjére, öt hétig jártam a- szovjet földet. Láttam ,t nagyszerű kolhozokat. Láttam az ütemeket me­lyekben az egykori feJyvé/’orua’ó szovjet hősök> mint a munka harcosai dolgoztak a. kommunizmus építésen. Láttam a Kreml legendás tornyát. A fülemben méa most is ;tf. meny a Kreml t oronyórájának mé'.t 'Sdgtétjis órait lése. És ott álltam meyUleiőáött társaimmal együtt a Pál y Lenn ko pornójánál, kinek a-c. vonásai szelíd fényben raavootak $ kinek bol-osatos koponyáidban a megvalósult szociu­lizmus álmai születtek meg. Jártam a Kreml termeiben. Azokon a szőnye­geken, melyeket a mi drága Sztáli­nunk lábai érintettel:. Ez volt az én életemnek a második, de talán a Iw nagyobb élménye. A z idő múlik. Észre Sem vettük- hogy az óra mutatója kétszer hirt a körül a számlapot. Pedig még annyi mindenről lehetne beszélni. El lehetne mondani azt. hogy most. az ötéves terv negyedik évében milyen feladatok várnak a vállalatvezetőre. Beszélni lehelne arról, hogy Gyuska Mária némi testvére, hasonlóan őhoz­zá, a párt. a szovjet név erejéből Hő­vezető emberré _ vált. Egyik huOu vállalati igazgató. « másik két liugo a várt funkcionáriusa, s bátyja, ~ az egykori partizán, aki Horthy bőr- töne .ben, s az illegalitás nehéz évéi­ben már a várt harcosa volt. — ma néphadseregünk őrnagya. Beszélni lehelne még sokat a múltról. A Hor- thy-vü&ü nehéz nyomorúságáról mely ma a távot ködébe hátrált. Ê’ beszélni lehetne még sokat a 8 szabad esztendő csodálatos, felemelő harcfii­ról Arról a lángról, mélyít 8 évvel ezelőtt gyújtottak Sztálin katonái és amelynek a fényénél, millió és millió emberi sors lépett úí utakra. olyan utakra, me.yeíc akár Gyuska Máriáé- szorosan egybeforrtak a párttal, szo­rosan összeforrtak népünk hoi'dő' lövőjével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom