Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-04 / 80. szám
Erősödjön és viruljon békénk és f ügyetlenségünk legfőbb záloga» a magyar és a szovjet nép ölök barátsága és megbonthatatlan testvéri szövetségei Mindig mellettünk állnak... Néhány adat a Szovjetunió segítségéről hazánknak „Amikor mi barátságról beszélünk, ezt komolyan vesszük. Mi azt értjük alatta, hogy készek vagyunk áldozatot Is hozni ezért a barátságért, ha valaki meg akarná zavarni. Mindezek alapján mondottam, hogy amikor barátságról beszélek, a nagy Szovjetunió és a Ms Magyarország között, ez nem frázis, nem propaganda! Ezért emelhetem nyugodt lelkiismerettel poharamat a Szovjetunió és Magyarország barátságára.” (Sztálin elvtárs pohárliöszöiuője a magyar kormány Küldöttség tiszteletére adott díszvacsorán, 1944.) Mi a Szovjetunió szerepe a népi demokrácia megleremié.tében ? A Szovjetunió hő-H hadserege szabadított fel bennünket is n német fasiszták és nyilas csatlósaik szörnyű rabsága alól. Ezzel a tettével megnyitotta a demokratikus fejlődés előtt az utat. Vi!á gcs. hogy népi demokráciánk létrejöttének ttöntfí előfeltétele, kiindulópontja a Szovjetunió hősi harca és győzelme: ekéikül nem valósulhatott volna meg. Ez a tuda' ma már . a monyát dolgoz** nép közkincse és soha el tien múló hálájának forrása. A Szovjetunió hadserege efev kilátástalanná tette a magya. reakció olyan fegyveres hí *•érleteit, mint amelyek a- orosz forradalomban üjenyi kin. Kolosok és más fehér pár dista tábornokoké i olt ah Elsősorban a Szovjetunió fegyveres erői. tették lehetővé. lioay nálunk az ellenfortqdu tóm uralmának v'-sszaáilítdsá ra nem mert, ílven véres eszközökhöz nyúlni. A Szovjet Hadsereg védett meg bennünket az imperialista intervenciótól is. A Szovjetunió ve dett meg bennünket g nyugati nagyhatalmak diplomáciai beavath másával. szemben. segített nekünk a békekötésnél. külpolitikai kapcso tataink kiépí ésénél és meä- szilárditáHinái, Az újjáépítésnél, s azóta ls száz formában éreztük » Szovjetunió támogatását és segítségét, s természetes, hogy a hála• amellyel dolgozóink e támoaatást viszonozták, szintén nagy segítséget jelenteti számunkra. A legnagyobb segítsed az az útmutatás és tanács volt. amelyet nehéz, hr> nyolult helyzetekben, bölcs tanítónktól éé vezérünktől, a nagy Sztálintól kaptunk, s amely mindig iának, helyinek. sokat szenvedett maoyar dolgozó népünk érdekében állónak bizonyult. Mind e tényezők nélkül nem jött volna létre népi demo kráddnk, fejlődése nem lett volna ilyen gyors és erőteljes és súlyos megrázkódtatásoktól mentes ;itakosi Mátyás: .«Né ■ni demokráciánk útja”.) 1945. március 15-én a magyar ipari üzemek munkájának megindítására a szovjet kormány akkori értékben rőt) millió pengő kölcsönt bocsátott Magyar- ország rendelkezésére. 19-15. augusztus 3 í-én, tehát még a diplomáciai kapcsolatok íe,vétele előtt a Szovjetunió áruese- .çforgalml egyezményt írt alá Magyarországgal, amellyel elősegítette a lerombolt magyar par talpraállitását. • 1948, januárjában a szovjet kormány beleegyezett a jóvá- .ételi áruk árának állta.unk kért felemelésébe. Ez az en- jeaméay — mintegy 17.2 mu- .ó dollár — ö-sszes jóvátétel -öteiezettségeink 15 százalékát .elentette, • 19Í8 február 18-án Moszkvában aláírták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. ,,Ez a szerződés, — mondotta V. M. Molotov, — népeink artós közeledésének és szoros együttműködésének ügyét szolgálja, függetlenségünk, és nemzeti sznverénttáHmk kölcsönös tisztetetbentartása alapján.” (V. M. Moldov „A külpolitika. kérdései”.) • 1949. június 8-án a Magyar Kommunista Párt kérésére a Szovjet kormány hozzájárult a hátralévő jóvátételi követelés 50 százalékának elengedéséhez. Ez A félegyházi járás területén a felszabadulás előtt a ható ságok 3617 földnélkülit tartottak nyilván. Ez*-’ egyrésze a félegyházi „emberpiaeoin ’ tolongott, hosrv munkához jussom Ezen az ..cmb -rpiaeon” a kuIákok úgy vá’o'-atták a dolgozókat.. mint a vásáron az állatokat. A felszabadulás yé°>t vetett ennek az emberi élethez nem méltó helyzetnek. A föld azé lett. aki me.gmüveltei. Így a 65 millió dollárt, 2 milliárd forintot jelenteti; a magyar nemzetgazdaság újjáépítése, további fejlődése számára. • Az 1948. október 2-án kötött szovjet-magyar kereskedem! szerződés 151) millió dolláros kerete biztosította legfontosabb iparágaink nyersanyágszükség .étét, ugyanakkor további 150 millió dolláros gépi megrende- .ést kap. unk a, Szovjetuniótól. Ez a KeifcSkedelml szerződés tette lehetővé 3 eves tervünk haláridöe.ötii teljesítését és ötéves tervünk biztos alapjainak lerakását. * 1950 februárjában Magyarországon tárt Nutalja I ubjoga. a híres szovjet szövőnő. Itt tartózkodásának hálom, hete alatt több textilüzemünkben ismertette fejlett munkamódszerét. Hadg Béiáné, a Iíistex gyár szövőnője Dub- iagáiiak küldött levelében a többi között ezt irta: ..A Kts- tex gyárban tett látogatása nagyszerű iskola volt sző ■ui.i .ta. Az ön muiücamod- szerének segítségével most már nyolc gépen dolgozom és csakis elsőrendű szövetet állítok slő” 19Í9 októberében ellátogatott hazánkba Pavel Bikov, Sztálin-díia« szovjet eszterga lyos, Muszka Imre Kossuth díjas, az első magyar sztahanovista tőle sajátította el a gyrrsváaás módszerét. * A szovjet írók könyvei ma már elviUaszthaiaitlan barátai a magyar dolgozóknak. lC52-ben Solohov „Uj barázdát szánt az eke” cimü könyvének kiadása Magyar- országon elérte a 100.000 pél- dányszárnot, 1953-ben jelent meg Magyar- országon Aiekszandr Bek szovjet író „Volokalamszki országút“^ című könyvének 13. kiadása. A nagy sikert aratott Könyv ezzel elérte a 120,000 péklány- számot. kiskunfélegyházi járásban 4629 dolgozó uarasat kapott földet. A dolgozó parasztság életszínvonalának emelkedését az üzletek forgalmi számai is je- zik. A fél-egyházi járás területén a földművesszövetkezeti árudák forgalma 1952 első félévében 16 millió forint vo/t. A második fé évben ez az ősz szeg már 19.3 m.llió forintot tett ki. Beszélő tények a kiskunfélegyházi járásból Borisz iSurlak : Magyar földön — Részlet Borisz Burlak »Zúgj Duna" című regényéből. — . fcÖNNYÜ KÖD úszott a ' levegőben. Magaslat sehol. Az utak jobbak, mint a Balkánon. Alig érünk ki az egyik faluból, már alt vagyunk a másiknál. A fáin végén van a templom, utána ion a fenyőfákkal körülvett földesúri ház: és véd ül a lakótelep alacsony, egyforma házaival. Az országút két oldalán napraforgóval körűiddé tett kukoricatáblák tarkáinak, esővíz csillog a szántás barázdáiban. ritkds füzek sus rynák a sekélyvizű tavak partján. A mezőkön meglátszik, hogy tegnap mén n visszavonuló csapatok tiportak rajta. Sze-münlc előtt szélesen terül el, az AlfHíd. Különös ez ft Balkán vhdreg-'>nyes he igei •után. de szívünket szokatlan nana érzés tölti eh — Kitárult előttünk a látóhatár. Milyen egyszerű és möais milyen gyönyörű ez a tájkép: — A reggeli nap besuaározta és fel- melegítette qz ed ész magyar Alföldet, amelyet a Duna és a Tiszt, kék szalagjai szelnek keresztül. — Ez Magyarország, alezredes elvtárs! — mondta Dub- kov alhadnagy. — Ez Magyarország! — is, mételte elgondolkodva az alezredes. — Ez már a neffyedik ország, ahová elérkeztünk, ahová elhoztuk a szabadság zászló iát — mondja az alhadnagy, felmutatva, jobb kezének négy ujját. —- Hamarosan nem is lesz ■elég egy kezünk a számoláshoz! — mosolyodott el Uralsz- kij alezredes. — De Duna csak égy van, alezredes elvtárs. ~~ Duna csak étin. de a partján sok ország népe várj" a szabadsáj ric-lát 'elragyóg ni. — Ez Magyarország Rákos Mátyás M aüvárorszá g a. — Tudod, hogy ki ő? — Másokról is tudok: Di- mitrovróh Togliattiról, Tho rézről. Goitwálaról. Emlékszem alezredes elvtírs. hogy 12 évvel ezelőtt az iskolában szavaltam egy költeményt, amely így kezdődött.- „Lesz még Budapesten RákoA-utca". — idézte lelkesen Dubkov. — Budapestig még 200 kilo méter! — mondta Uralszktj A 2-cs ukrajnai front egyenesen Budapest felé tart. — Uj nevet kell adni az utcáknak, alezredes elvtárs! — tréfált az alhadnagy. — A mi dolgunk az, hogy mea isztílsuk az utcákat az ellenségtől; az elnevezésükrö, majd, gondoskodnak a magyarok! VÁDOLÓ IHATOK A magyar dolgozók milliói az 1000 holdasok és nagytőkések omzagáDan nyomorúságban tengették életüket. Magyarország a 3 millió kol- aus országa vo.t. Az állam- szervedet a maroknyi kisebbség hata mának biztosítására, a dolgozó nép elnyomására- jogfosztására szo.arált. Erre világítanak rá a következő iratok, amelyek t a polgár mesteri és főszolgabírói irat tárakban ta.á.tunk. Vádoló iratok, amelyek a Horthy- rendszer néoeÍleneisséjgét,. a fasiszta _ úri Magyarország gazdasági viszonyait, a dolgozó nép ^ívár és megalázé életéről számolnak be. Levél Kecskemét város polgármesteréhez Kecskemét, 1937 február 10 Méltósá.gos Polgármester ürf Kérem bocsásson meg, hogy bátorságot vettem és levelemmel alkalmatlankodom. Beadtam én is a kérvénye met díjnoki állásra és Méllo-Ságos Poiuármester Ur jóindulatát kérem. Senkim nine8, aki közbenjárna az érdekemben és tu dom, mennyire elUne vaH Mél óságos Polgármester U< a protekciónak, ezért bátorkodom egyenesen megírni kérésemet. Bá.orságot naoH még a múltban tapasztalt jóakarata. amik)r visszavettek az ínségmunkára. amiért mindig hálás leszek. Azóta a városi Zálo'J intézetnél dolgozom havi 30 pengőért, de ebből, megélni nem lehet. A többiek o hivatalban megkapják « .45 pengőt, sőt egy 60 pengőt kap, pedig én is rá vagyok szorulva, mert nekem nine* eltartóm, és ezen lelül. jövedelmem. Kopott és rongyos a kabátom, hód y szégyenlek emberek. közé menni, néha van valami előadás beléotidíi nélkül, s olyan jó volna valahova menni, de már nem merek ilyet- kopo-tan elmenni. Isméiőseinkhez sem megyünk el, meri akkor ők is eljönnének és a mi szobánk oly rosszul néz kt szőnyeg nélkül és a rossz függönnyel, ami már nem áitja a varrást é.v hideg is. A nagy hidegben 12—13 fok volt, mostmár elviselhetőbb. Most meg a víz folyik be u cipőmbe, nem tartja már a talpalús. Ha ezek a ruhák és cipő leszakad rólam, nincs miből másikat venni. Kétségbe- ei ő ádapot. Hiába azsnban. én madam nem tudok seglte ni maganion. Jó volna néha eav jó könvvet olvasni, de már évek óta nem jutottam hozzá. Csakf a kirakat előtt állok meg. « olvasom a könyvek címét, úgy vagyok vele, mint az éhezi az élelmiszerüzlet kirakata előtt. Régen azt hittem, nem is lehet úon élni. Csak hallgató1-, ha valamiről beszélnek, ér, már csak a múltról tudok és nem s-Jc reményem van, hogy lesz még jobb is. De ha ennek a fás reménységnek is végi lesz. nem érdemes tovább élni, akkor mán csak bátorságro lesz szükségem, hogy itt hagyhassam. Nagyon kérem, nevezzen fá Méltóságm PolgármePtei Ur díjnoknak. Az utolsó eseí- hogy segíteni lehetne az életemben, hogy ne kelljen tönkremenni és öregségemben teljes nyom-irba jutni Nem kényelmesebb életért, hanem pusztám a megélhe tésért könvörgök. Cz az uto'eq reményem. Kérésem megújítva és bocsánatot kérve a zaklatásért* maradok tisztelettel: D1VENYI GIZELLA. Iratok a volt kalocsai főszolgabírói hivatalból Méltóságé» M. Kir. Földművelésügyi Miniszter Urnák, » Budapest. Kegyeskedjék ezen panoszu nkat meghallgatni. Mi, borotai földmunkások 1940. téli és 1941. tavaszi faklWmelésseí dolgoztunk, és igen gyér flzetésüuk volt a kalocsai érsekségnél Kajnunk háromnegyed rész ágat, amelyben a legvastagabb 7 centi lehetett. Az egész Uiskót é* más semmit. Az ág bekötésé, hez nekünk kellett drótot adui, ennek teteje» e az összes rönköl és az ölet nekünk, szegény iöldhözragadt munkásoknak kellett a* erdőből a fatelepre kiszállítani, körülbelül 4—5 kilométernyire. A munka belejezésekor könnjen be tudtuk volna szállítani, de altkor az uradalom nem engedélyezte, ée sajnos, most pedig tekintettel a nagy munkaidőre, nem tudunk fuvarost kapui és így most az uradalom szállítja be az ölet és a rönköt. Az uradalom az összes munkadíjnak felerészét visz- szafogja saját részére fuvar címén, Ës a nekünk járó felerészt nem Szállítja haza a munkásokhoz. Az volna a kérésünk, hogy hasson oda a Földművelésügyi Miniszíer Ur, hogy jogos-e az uradalom ehhez és a jövö ben az uradalom szállítsa az erdőből a fatelepre az ólet és a rönköt, ne pedig a földhözragadt szegény ember, akinél, betevőfajatja is alig akad. Alázatos kéréssel: Nagy István és 29 társa. A kérelmet ä miniszter 198.740/1943. IX. 1. sz. rendeletével 1941. június 24-én a Ka.o- ceai Járás főszolgabírájánik kivizsgálás é3 a ezükségesnek mUiutKozó e'járás ce.jábói megküldte. A főbíró az aktát így intézte el; Kíiloo-ai járás főszolgabírója. Érkezett: 1941. november 27 Szám: 3508/941. Elintézés: Intézkedésre okot nem látok, további elgáráts nélkül irattárba 1941. december 12. A fö’dművelé&ügvi minisztérium június 24-éii kiadott rendelkezés csak november, hó 27-én érkezett a főszolgabíró hoz. Add.er valahol a bürokrácia útvesztőjében bolyónFő^zoigabíró. írott. A főszolgabíró csak fé! hónán múlva intézte el ...érdemlegesen” a kérelmet. De vo’tak ügyek, amelyeket stlr; eő^en elintéztek. Mint például a következőt: 298Í1D42. kid. szám. Az M. Kir. 5, Honvéd Utászzászlóalj tek. Parancsnokságának. Szeged. Kérem Szalonik Béla 1905 április 23-án Kap -sapátin született érsekcsanádi lakost, kittek anyja Csurai Mária — katonai szolgálatra bevontát ütni. A nevezett izgatásával különösen a mezőgazdasági munkások körében munkatheytag idusokat Idézett elő, miért 0 jelen viszonyok között a községben tartózkodása nem kívánatos. Kalocsa, 10í 2 június 25. PőszoWnbírú.
