Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-26 / 98. szám
Ezt tették régen — így szabotálnak ma a soltvadkerti kulakok A Boltvadkerti levéltár fakult iráMlból kikerekedik a község: múltja. Évszázados harc ez a múlt a homokottúrő sseűé- rek és a nyakukba ültetett ki- zsákmányolok között — és a per csak 1944-ben dől el, most. már végérvényesen a dolgozó nép javára, A mu t században a Habsburgok az Orczy.bárókat telepítik a faluba. Ezek a Bécs talpát nyaló urak vadaskertet csilláinak a határból — innen a falu neve let. Da a dőzsölés hamarosan nyakára hág a birtoknak, a tönkrement báró utóda a gazdag Lukács.familia, Díszes kastélyból (ma a tanács működik benne) uralja a vadkerti határt. A feltörekvő kulákok ;vz uraságot utánozzák a rangban, kizsákmányolásban egyaránt, övék a legszebb ház, a legjobb föld, legvirágzóbb gyümölcsös, a legzsirosabb falat, a legelső hely a temp.omban, ők az esküdtek, a vezetők, a bank urai. A nép pedig izzadj görnyed évtizedről-évtizedre. Múlik az idő, de a munka, a kizsákmányolás ugyan, az, — az urak is ugyan, azok, csak a nevük más. Egy-egy nagyobb esemény: pap-, jegyző-, bíróválasztás is csak azt jelenti, hogy más ku. tya csörgeti ugyanazt a láncot, A dolgozók kezenyomán válik a sivár homok gazdag szőlőkké — a kulákok javára. Mit kapnak érte? A férfiak 1 pengős, a nők 80 filléres napszámot s még jó, ha az Idegenből hozatott napszámosok le etem verik ezt a keveset iss Mire telik ebből a keresetből?' Ku- korícamáléra, répalevesre, kö. leskására. Ha húsra éhezik, elmehet sündisznőra vadászni, ürgét önteni. szafelé, saját javukra forgatni az idő kereké^ VouultUBBUiik csak fel belőlük egy párat! Font Imre és Márton képviselőtestületi tagok voltait a múltban. A Font-familia a leg- gyűlöltebbek közé tartozott Vad. kerten és a szomszédos Bócsán, Takács Pál példáid, Font Jakab kapása kisfia koporsóját a hátán vitte el Vadkertről Bocs ára, mert a kulák a kocsit is megtagadta. A két Font; Imre és Márton ma beadási kötelezettségük nem teljesítésével szabotálnak. Márton, akit a múltban a hideg rázott, ha nem a legmódosabb gazdák között Ülhetett, — dolgozó parasztnak akarta magát kiját. szani, eltagadta a felesége nevére Íratott 17 hold földet. Mayer Imre szintén "a képviselőtestületben terpeszkedett. Cselédeinek külön főzetett, de » kutyája mindig abból az ételből kapott, amit ő evett. Felőle most is éhenhalhatna a dolgozó: ezért csak 10 cm mélyen szántotta meg földjét, azt Is felszólításra, a trágyát Inkább elrohasztja, mint fő djére hordja, jószágot nem akar tanani. Faragó Sándor kulák ájtatos ember volt mindig. Csak azért vett hatalma« házat a templom, mai szemben, hogy minden nap láthassa a tornyot, Horváth István béresének is adott. 3 hold kulioricaföldet használatra, de szabadnapot a megművelésre már csak ígért. A béres akkor művelte lopva a földet, amíg gazdája vasárnap a templomban ült — s amikor szót emelt érte, jóságos gazdája összepofozta. Udvara tűzifával volt kerítve, de lakója: Molnár István, — hogy apró gyermekei meg ne fagyjanak — száraz leveleket gyűjtött az er. dőben, KöhaJmi-Kramm kulák odáig ment, hogy permetezés idején nem engedte letenni a munkásnak a gépet, hanem menetközben maga töltögette újra permetiével. Most a kőt templom közötti hatalmas házában meghúzódva gyűlölködik, az utcán gömyedten, meghunyászkodva jár, de ha !á- zítani, gyalázm kell a népi demokráciát, az elsők között van, Schnür>ein Károllyal együtt, aki emellett 1 hold zabot és 800 öl árpát sem vetett el. Más ember-e ma a Font Márton, a Faragó Sándor, a Mayer Imre és a többiek, nem ugyanaz-e most is a cé.ja, mint amikor ö-volt hatalmon, hogy kizsarolja, leigázza a dolgozókat? Nem azért szabotálja-o el a vçtést, a beadást hogy — amint régen a fa atot is Kinézte cseédje szájából — ma js kevesebb kenyeret lásson a dolgozol; asztalán? Nem azért lor- dítja-e el fejét az új iskola mellett, mert gyűlölettől izzik, mert a padokban a gyermekek már tanult, szabad embereknek neve űdnek és nem ingyenes cselednek az ö számára? Nem azért halgatja-e zárt zsaluk mögött az amerikai rádiót, mert minden ízével egy új háborút óhajt, amely ismét öt Helyezné vissza a hatalomba, élet-halál urává a községben? Solt vadkert dolgozói! Amikor azt mondjátok: „nem fe.edjük a múltat“ — ne évtizedekké ezelőtti kizsákmányoőitokra gondoljatok csak vissza. Amikor a béke védelméről, az ellenség elleni harcról beszéltek, elsősorban azokat lássátok, azok el en hacoljatok, akik bevetetlen földdel, megtagadott kötelezettségeikkel, uszító gyü.ölkődésük- kel törnek szép é-etetekre: a kulákok, egykori kizsákmá- nyolőitok és mostani legvadabb ellenségeitek ellen küzdjetek! A nádfedeles kunyhókban még petróleumra sem telik, zsírban úszkáló bél a világítóeszköz, S mivel jobb a helyzete a cselédnek? Szemtanúk mesélik, bogy 33 családnak volt csupán a határban ünneplő csizmája^ egymáséba esküdtek a cselédek nemzedékröl-nemzedék. re, A ;;szabad tüzrevaló’‘j amit a gazda ígért, azt jelentette, hogy elmehetett az erdőbe borovicskagallyat szedni, 1945-ben fordult a vi ág. Elődobbantak az addig néma dolgozók. Megalakult a párt és Soltvadkerí népe is büszkén illeszkedett be az országot épitö milliók sorába, épül, szépül az új Soltvadkert, A szlUöotthonoan, egészségházban 4 orvos őrzi a dolgozók egészségét. 31 tantermes i% kólában ezren felül van a tanulók száma, 31 tanító nevelj a liutalokat és rajonként bocsátja őket magasabb iskolákba. Malom, borpince, sűrítő épült, a határban öt termolöcsopoit működik, S 1952. december 2i-én Vadkcrten Is kigyulladt » villany. Uj emberek irányítják ma a község életét, a volt kizsákmányoltak, De hol vannak a régi urak, a képviselőtestület tagjai, akiknek hatalma csak nyomorúságot adott a fa'u népének? Emién, telt, megsemmisültek? Nem. Nagyrészük még ma is ott él a faluban. Kik volnának mások, mint a. szabotáló, rendszerünk, a dolgozók állama ellen »Clarkodé kulákok? Megváltoztak vo-na? Jottányit sem! Még féktelenebbik gyűlölik a népet, még sgllajabba» szeretnék viszel népnevetők kincsestára örömmel és nem kis büszkeséggel olvastam a népfront választási felhívását, amely való. ságoa kincsestárat adott nekem, mint népnevelőnek. Úgy érzem, ha minden népnevelő, mint én, saját példáján keresztül mutatja be a dolgozók megváltozott életét és ismerteti a felszabadulás óta elért eredményeket, akkor munkánk eredményes lesz. Üzemeink dolgozói még jobban megértik, hogy miért kell szavazatunk mellett tettekkel erő. síteni épülő hazánkat. Tudom, hogy a választójog módosítása arra kötelez engem is, hogy még jobban dolgozzam és do.- gozó társaimat is mozgósítsam a feladatok pontos elvégzésére, hogy május 17-én büszkén adhassuk szavazatunkat a népfront jelöltjeire. Agi íréin Kecskemét, Gyufagyár, Az élet napos oldalán... Püspükpuszta egykor a pécsi püspökség végnélkül! uradalmai közi tartozott. 7500 hold volt egy tagban. Itt lobotoltam negyven éven keresztül, tizenkét éves koromtól kezdve. Voltam ott csikós, kocsis, arató, belső- cseléd, mikor hova csereberéltek, ahol nagyobb szükség volt az erőmre. Nem egyszer sólmj- (oltani: csak egy csücske volna enyém ennek « hatalmai bútoknak, de megváltoztatnám keserves életemet... Aztán, amikor ütegembe- resedtem és megnősültem, az egyik hombárból átalakított cseléd- lakás csöcske-sarka Jutott számomra. Négy családra jutott egy tűzhely... A bérem negyedévenként 3 pengő készpénz, évente 14 mázsa kétszeres volt. De azt is uraság malma őrölte és levette a vámot. JHÛ kiló só jutóit még évente, égy pár papírtalpú la- kaltes és 1900 öl föld. Ezt éjjel kellett munkálni, mert nappal nets lutott idő. Ebből a bérből neveltem négy gyermeket is. Reggel fél 3-kor kalapáltak, akkor kellett etetni a jószágot. Napfelkeltére már ki kellett érni a 4 kilométerre fekvő határba és dologba állni. Álló esztendőn át csak egy félnap volt BZgbadidó*, amikor Dávodon vásár -olt. 5ok olyan cselédje volt az uradalomnak, oki a pusztán születőit *■:> olt halt meg, anélkül, hogy onnan kitette vôlna a lábát. Emlékszem a Kuin- lósi, meg Eezugh intézőre, aki kutya egy em- bér volt. A kutyája volt az Istene. Az agarát nem volt szabad senkinek kutyának nevezni, mért azt megverte. Emlékszem, egyszer az Inas nem beszélt jól a kutyához, hát büntetésből a kutyaólba zárta a szerencsétlent. De zl.g- ha volt az büntetés, mert a cseiédlakás sem sokban különbözött a kutyáéitól, egyfene volt, ák«r egyik, ákér másik. Hát ilyen emberek kezűi alatt kellett ott az uradalomban dolgozni... 45-ben aztán elértem, amire vágytam. Kihasíthattam a magam kis csücskét az ui adatomból, hét holdat kaptam. No — gondoltam — most megmutatom, mit tudok a magamén. Dolgoztam keményen magam és családom emberibb éleiéért. S ahogy múllak az évek, úgy kerültem át az ólat napos oldalára. Tellett jó meleg ruhára, Bőrtalpú, fénye» cipőkre — és mindenen leiül nabadember, a Ungarn gazdája voltam. A tartozásról sem feledkeztem meg, igyekeztem s beadási, meg egyéb kötelezettségeknek ílegét tenni... Egyik fiam a néphadsereg tisztje, a másik katona, ö fegyverrel, én meg a kapával, jó munkával Védem a békét, segítem a népfront piogranmijáriak megvalósítási!, hogy ez a puszta soha ne legyen újia püspökök, intézők- pusztája... Elmondotta: BEiYYEI ól AI VAS dolgozó Uárasit, Érdemes volt négy évvel ezelőtt a Népfrontja szavaznunk — mert megvalósította ígéreteit ■ Amikor négy évvel ezeiűM „ Majyar Függetlenségi Névfrontra, szavaztunk, akkor még el Sem tudtuk képzelné hogy hogyan fognak megvalósulni azok a nagyszabású, vr- szágévüd tervek, amelyeket a népfront kitűzőit, de a,melyek azóta már megvalósullak, vagy a, meg valósuld « élőit állnak. Sőt hozzátehetem, hogy még mg, is. amikor egy-egy új alkotásról értesülünk, hajfás után még mg sem tudjuü felfogni a számadatok mögött, rejlő vaUkág n-ajy méreteit ét értékét. Ehhez látnunk is kellene azokat. A Uh Magyar Békekong r esszmon kantunk egy emlék albumot, amelynek g címé; „Épül szocialista, hazánk.’' Ez könyv 220 oldalon, többezát hévben mutatja be évülő országunk nagyszerű alkotásait, illetve ezekből csak néhány részletet, mert hiszen,lehetetlennél voltig minden úi alkotást kénben bemutatni. Ez a könyv véakév feledteti velünk a hábo’jís pusztításokat. Az újjáépült új Magyarországot mutatja be- Elvisz épülő városaiba. fejlődő falvaiba, kultúrájának új otthonaiba, hatalmas gyárüzemeibe, Szemünk élé Idézi a, tc9navi legelők helyén épülő Sztálinváros házsorait* az új „November 7 Erőműf‘ villamos távvezetékeit, gz épülő Budapesti Földalatti Gyorsvasutal, az új gyárakat, a. virágos kerttel körülvett, úi házakat» amelyekben dolgozók laknak. Elvisz az Alföld síkságira, amelyen traktorok szántanak. kombájnok aratnak, öntözőművek győzik le az aszályt Ellátogat a tudósok laboratóriumaiba, amelyben a dolgozó név életét szebbé. gazdagabbá tevő. teremtő kutatómunka folyik, s elvisz a balatonpa/ti és hegyvidéki, üdülőkbe, amelyekben százezrek élvezile a pihenés és svo't örömeit, olyanok, akik a felszabadulás előtt sohasem üdülhettek. Beszámol az úi emberről, aki me g szabadult a. ka-tUdistn társadalom leghalálosabb nyugta lanságától, a fél bizonytalan- ságtól• a munkanélküliségtől. De egyben munkájuk közben nem kell félteniük gyermekeik zavartalan játékát sem. mert az új napközi otthonok gondoskodnak rólukAs elmúlt évszázadban nem aÿcottak annyit, mint most néhány év alatt alkottunk. Ha ezeket az alkotásokat mindnyájan láthatnánk, ezeken n képeken, de mái inkább a valóságban, akkor mindnyá jan csak így jellemezhetnénk: hogy ezek a béke művei, amelyek az emberi életet védik> szebbé és boldogabbá teszik. Erre a, hivő ember sem mondhat mást, e-sak azt. ho9y ez a* embert védő munka, csak ked. vés lehet az lsten előtt is, de istentelen az a munka, gnielpj Ivei az imperialisták emberpusztító fegyvereket Gyártanák és közben saját népüket is nyomorba, döntik. Hogy csak egy példát említsek: a gazdag na): vélt Angliában a hábor ús romépületeket mé.a mindig. nem tudták helyrehozn,. y rendkívül terhes katonai kiadások miatt és íav a „szegény- osztály” tömegesen tákolt barakkokban lakik, addig a ml kis országunk már ott iart. hogy kormányunk Hctényegyházá- nak is villanyt szavazott meg, pedig még csak éppen, hogy községgé alakult tanyaközpont. Ez a könyv tehát az élet és béke műveit mutatja be, azért joggal viseli a, Békealbum nevet. De ugyanilyen joá- aal, viselhetné a békefront nevet az a népfront, amely ezeket a békeműveket létrehozta. Ha ezeket nyitott és tárgyilagos szemmel nézzük* akkor csak. egyet mondhatunk: érdemes volt négy évvei ezelőtt a népfrontra szavaznunk, mert as megtartotta szavát, megvalósította ígéreteit. De éppen a tárgyilagosság miatt nekünk* IcatoWcusok. nak méâ sok egyéb eredményről kell beszámolnunk. Többek közt meg kell emlékeznünk arról, hogy a népfrontnak elmük négyéves országgyűlése alatt nagy állami támogatásokká újjáépítettünk sok meas ér ült templomot, sokat kifestettünk és sokban úi oltárokat emeltünk az Isten tiszteletére. A népfront kezdeményezte a megegyezést egyházunk és államunk között, amely nememk a békés együttélést. hanem g. kölcsönös támogatást is biztosítjaA. népfront teszi lehetővé az alkotmányunkban lefektetett lelkiismereti szabadságot és vallásunk szabad gyakorlását is. Szép bizonyítéka, ennek híveinknek nyilvánosam is hithű, vallásos élete és istentiszteleteink buzgó látogatottig a. Ez méginkább kidomborodik akkor, ha népünk vallásosságát összehasonlítjuk az úgynevezett ••katolikus Ausztriáéval”, ahol az anool és amerikai mejszállád övezetekben hUközönyösSéget, a vallásosság ellanvhulásáti a keresztény élet cloosvánvosodá*át tapasztalták küldötteink a népek bécsi békekongresszusa alkalmával. Ezek a ie* lensétJeb ott az amerikai szellem szükségszer# Jcövaikezmé. nyei. De a keresztény élet megromlása észlelhető mimlazon nyugati államokban, ahová az amerikai pénz-, egyén* Öntés-, cinbergyülőlel-, vérezomj , világuralomra ég világháborúra törekvés szelleme bevonult. De elejét hallhattunk már az ottani kozerkö'o"i3ég romlásáról az amerikai szenny- irodalom folytán tő. De ugyanott látjuk a nép anyagi és kulturális éleiének süllyedését i*. mert a dolgozók munkája. nak gyümölcsét a feut! ver gyárak és gyárosok emésztik feli hogy egy napon az elkészült feauverőket n dolgozók kézéi* kény szer íthessék, ho.iu amennyi pénzt a dolgozók veredé- lee árán a hadianyagba befektettek. ugyanazok, vére árán kamatostul kapják vissza- — Nincs olyan pap, alt » ezt a véres, kegyetlen üzletet megkeresztelhetné. Amikor május 17-én ismét leadjuk szavazatunkat a népfrontra, annak úi képviselőire>. és új országgyűlésére, akkor a múlt tapasztalatai alapján már tudjuk, höav ez gny- nyit jelent, hogy ezzel erősít jük pépünk munkás, békés életének frontját, hogy ötéves tervünk végére méa több és jobb munkánknak méj több és jobb gyümölcsét élvezhessük* NOVAK JÓZSEF helyettes plébános\ Katolikus Papok Bdcskiskunmegyci UéliibizaüsáaénaJs titlcám*
