Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-26 / 98. szám

A Kecskeméti Gépgyár dolgozói április 10—20-ig 192*04 százalékra teljesítették exporttervüket a választási békeversenyben A Kecskeméti Gépgyár für­dőkádjai messze főidőn is ki" resek. Nap nap után Norvé «iába. Dániába. Helga-Kon- góbn. Szíriába. Kínába szállít- iák a magyar ipar termékét, a Kecskeméti Gépgyár által ké­szített fürdőkádakat. A dol­gozók büszkék is erre. mert tudják, hogy jó munkájukkal készített exportáru túlszár­nyalja. a tőkéik termslvénye- U minőségben. A választási békoverseuy egyik célkitűzése az. hogy az üzem dolgozói ex- oortkötelczettsésíüket határidő előtt teljesítsék. Au exportterv te Ijesítcsc ma már biztosított Gerö elvtárs november 29*i b «zédében uz esportkötelezotf tóit teljesítéséről szólva. töb­bek kötött hangsúlyozta: ,,A küUcereskeddem számár a dől- Hozó iparágak c-s üzemek le­maradásának azonban az t? oka, hona a külkereskedelem mámára ual.ó termelés nagyobb gondosságot, pontosabb, pre­cízebb. magasabb minőségi munkák követel; sok esetben megköveteli ,addigi, termelési és műszaki színvonalunk eme­lését.” M év első hónapjában a szükséges műszaki intézkedés hiányzott, amit tetézett még az anyaghiány és az Tes szá­mú kemence beomlása- Janu­árban az expürttervei csak 64 százalékra teljesítette a gyár. A február hónuui exportter­melés is nagy nehézségekké indult,. Már az első napokban a 3-as számú kemence is be omlott, kiesett a termelésből. A kezdeti nehézségeit nem esügge-szteüék cl a vezetőket. A dolgozókhoz fordultak se­gítségért. A kemenceépíö brigád tagjai, megígérték, bogy a lemaradást segítenek pótolni. A lejke0 munka ercd méuveképpen határidő előtt el­készítették a kemencéket. A zománcozó dolgozói hasonló nagy szorgalommal végezték a zománcozás munkáját. Tudtak, hogy mostmár rajtuk a sor. Becsülettel helytálltak,, mely nek eredményeképpen az első• negyedévi. exporttervet az üzem 101 százalékra teljesítet­te. A dolgozók nem álltak meg. Uj célt tűztek maguk és április JO-töl 20-ig ter­jedő időben 192.04 százalékra teljesítették az exporttervet. A műszaki segítés eredméuye visszatükröződik az úi mun- kagvőzolmekben. Az üzem mű­vezetője egy grandoló csoport beállításával, a munka ész­szerű megszervezésével, a ke­mence kapacitásának 88 szá­zalékos kihasználását lOd százalékra növelte. Ezenkívül rendszeresen fog­lalkozik dolgozótársaival es megmagyarázza __ az export­munka követelményeit, szak­mai és, gyakorlati Segítséget ad, aímcck meg, is vau az eredménye. A Károlyi brigád 75 százalékos, a Vörö« brigád 70 százalékos minőségi k.ho- zatalt ért cl. melyért ué’uz.iu- tál ómban is részesült. Nagy Sándor sztahanovista brigád- vezető ellenben visszaesett a minőségi termelésben. Csak ül.7 százalékos minőségi mun­kát végez, bár tehetsége es szaktudása megvan. csak kő- rültekjutőbbnek, kezdeménye zőbbnek kell lennie. Némecit Lajos és Bereute Imre bár el­fogadják az elvtársi segítsé­get, de n.m úgy csinálják s ezért rossz minőségi munkájuk veszélyezteti az üzemrész be­csületes dolgozóinak hírnevét, az exportterv teljesítését. A.i ő gyenge eredményük követ­keztében április 10-től 20-ig cüik, 62-9 százalék volt az első" osztályú kádtermelés az élő­irányzott 70 százalékkal szem­ben. Gondosabb munkát, jobb együttműködést Gerő elvtárs november 29-i ülésen többek között hangsú­lyozta: ’.Ugyanekkor pedig gazdasági szerv fink. igazgató­ink, párt- és tömegszervezete­ink nem tudatosítják még eiegOé a dolgozók között a kül­kereskedelem szám-árg végzett munka rendkívüli gazdasági é8 polit i)< ai jelentőségét.” Az [izem népnevelőinek is felada ta megmagyarázni, hogy az exportterv teljesítése az egé*7. üzem becsületbeli kötelezetisé ge. A vá’asztása békeverseuy- ben, a népfront melletti sza­vazás a napj termeié8 nagy- szerű eredményeiben mérhető le. Ezért szükséges, hogy az öntődében a kádas-brigádok betartva a műszaki technoló­giát, körültekintő munkával kiküszöböljék » dudoi'odáso- kat, polírc'íkokat. A porolók alaposan tisztít-ák m?sr a ká­dakat. hogy a zománcozó dol­gozói teljesíteni tudják az elő­írt 70 százalékos minősé-! ki­hozatali.. A bányászé Hétnél nincs szebb Toborzott bányász vagyok és csapat csillésként dolgozom a tokodahárói 01í-es munkacsapatnál. Tiszaújfaluban étiem egészen n múlt év októberéig» amikor « toborzók hívására eljöttem bányába dolgozni. A felszabadulás előtt, cseléd voltam, pásztorkodtam, bé- reskedient. Szolgásam L) >bo* János belsőpusztai kuláknal, Bugacmonostoron Csitári János kútárnál. Az életem keser­ves é-s szomorú volt• A cseléd ejet alól szabadit ott fel a Szovjet Hadsereg s azután már évröl-évre jobb lett a sor­som. A községben sokat hallottam a bányászé létről, s arróU hogy a bányászokat milyen megbecsülésben részesíti álla­munk, egész dolgozó népünk. JTmszas gondolkozás után el­határoztam. hogv bányász leszek. Amikor a toborzók megje­lentek, jelentkeztem. Nem bantam meg, s ma. már nemcsak megszerettem a bányát, hanem engem is szeretnek dolgozó­társaim. Az első napon mar egészséges, tiszta, munkás- szállásban laktam, ahol kitűnő eiiátá8t, munkaruhát. jó mun­kám jutalmául rövid idő alatt gyönyörű egyenruhát kaptam, laen büszke vagyok, hogy a széncsata hősei között lehetek es építhetem szJcuxlAia hazunkat. Tokodaltáron inegianuua,a, hogy a bányászéletnél nine* szebb. Nem is nehezebb, mint a földmunka> amit. eddig v(. ereztem, csak tanulni kell és szeretni n bányát. Én nag on megszerettem és véglegesen iti telepedtem le családommal­Szeretettei fordulok közse,ibeli dolgozótársaimhoz, me­gyénk, járásunk dolgozó parasztjaihoz, a fiatalokhoz, hogy jöjjenek bányásznak álljanak u széncsaták hősei közé, hogy sikerrel valóraváltsuk a népfront célkitűzéseit, több és jobb munkával erősítsük hazánkul­FEHÉR ISTVÁN csapat csillár, Tokodaltúró. Urszuguíi vándorlás} nyomor gás helyett — állanlLó munka, boldog élet Megyénk dolgozóinak szíve örül az új szépülő, épülő élet láttán. A legéldugodtabb helyen is máról-holnapra új épületek nőnek ki a földből. A munka színes muzsikája zend, zúg és formálja az ember sz ‘Ijálatára, a mi javunkra a természetet. De nemvolt mindig örömteli az építő-munkáik élete. Nyomoréhség, betegség volt as építömunkás osztályrésze a múltban Tél víz idején a köpködőbe áll­tak sokezren. Mikor hazament, éhes gyermekei sírtak és kenye­ret kértek, tőle. Az apa nem vá­laszolt, csak földre sütötte sze­mét és kerülte gyermekeinek te­kintetét. A nyári időben cson­tig lesoványodva vándorolt és az útszéli árkokban aludt. Ha do’gozott, & csupasz föld és ce- i. A as zsák Volt a száUághc. fizikai erejét kiszívta a tő­kés, gyengi.ette a rossz élelme­zés. Az építömunkás nem sza­vazhatott, mert az urak szeriüt „kóborló, csavargó“ volt és ő vo-t a hibás azért, mert nem kapóit munkát. Az úh megszépült élet *-n\-ai Ma gépek segítik munkáját, felmenők a nehéz fizikai mun­ka aiől. Megyénkben a föd. munkák 38—40 száza.ékát, a betoukeverés 80 százalékát gép­pel végzik. Számtalan más kor­szerű gép, így emelődaru, szál­lítószalag, felvonógép könnyíti s munkát. A géppé, együtt nőve kedik az épitömunkások szakmai .udásfa. Az egyszerű döigózók százai és ezrei tanuják még az új technikát és többszázan van na.k, akik iskolán tamilnak, hogy vezetők legyenek, A cementzsák, a kőpad ló helyett — egészséges, tiszta szálláshely A mi hazánkban, a dolgozók hazájában a munkanélküli­ség megszűnt. Ezt bizonyí.ja, nogy megyénkben az építőipari dolgozók száma 193ö-hoz Viszo­nyítva hatszorosára növekedett. Az elmúlt évben átlag 12 ezer építömunkás szorgoskodott me­gyénk építkezésein. Az épuőmunkásnák nem kell ma országúton csavarogni, az árokban aludni. A cementzsák e-tünt, Heyette egészséges, tiszta szálláson pihenik ki űap: munka fáradalmait. A szállás1, helyen tiszta ágy, lepedővel, pokróccal, ruhaszekrénnyel el­látva teszi kel emessé az építő­ipari munkás é étét. Megyénk ben 370 szá lásheiyen köze. 2000 do.gozó pihen díjmentesen, A szállások me.lett fürdők, mos dók és az üzemi konyhák, ame. lyek íz.etes, jóminöségü étéllel segítik a dolgozók tervért ví­vott harcátt A aoigozólt kulturális igényeinek messzemenő biztosítása Nemcsak a termelésben folyik kemény küzdelem, hanem mun­ka után eleven kultúréletet él­nek az építőipari munkások. Tanú nak, hogy fejlettebb mód­szerekkel do gozhassanak. Az elmúlt évben egymil.ió forintot fordítottak az építőipari doigo. zók kulturális és szociális segé- ■yezésére. Ebből 300 ezer forin­tot közvetlenül a dolgozók kap­tak segély címén. Ezenkívül a szakszervezet 64 ezer forint ér­tékű segélyt adott a szert eze-t do.gozóknak. Megyénk építke­zéseinél 30 könyvtár működik <000 kötet könyvvel. A szál­lások 80 százalékán néprádió; napilap, fo.yóirat van. Tizenegy diavetítő, 2 darab keskenyflün- vetítögép szórakoztatja a de- gozókat. A szabásokon huszon­két kultúrszoba All & dolgozók művelődésének biztosítására, Ezenkívül a megyében 6 építő­ipari kul túrotthonban folyik. e.even, pezsgő élet, A legfőbb érték az ember A múltban az építőmunkás fizetett szabadságié., Üdülésről nem is álmodott. Üdülőhelyre- csak akkor tehette be a lábát, amikor takarUo-ta, vagy építet­te. Ma az üdülők a dolgozók vi­dám kacajától, gyermekeik é.et- vidám hangjától zajos. Tava.y megyénkbő. 0000 épi-ömunkás' 75 ezer nap fizetett szabadsá­got kapott. A szakszervezet 480 uolgozunak biztosított kétheti üdülést. Ebben az évben az évben az üdültetések számát 500 fölé emelik és ebből mint­egy 15 főt gyógyüdülőbe, sza­natóriumba küldenek. Az el­múlt évben az élenjáró dogo­zók, akik üj munkamódszereik­kel, kimagas ó eredményeket ér. tek el, pártunk és államunk külön jutalmazta, 1100 építő- munkás 220 ezer forint pénzju­talomban részesült, A napokban olyan esemény tör­tént Kunadacson, am még «oba- A község dolgozói a saját so­raikból választhattak képviselőjelöl­tet. Nagy dolog ez és bizoíny sokan elmondták ezen a vasárnap délutá­non. IiOjfy nagyot fordult a világ sora. Hiszen azelőtt legtöbbjüknek még szavazati joga sem volt-.. Minden szem Nagy Pálra szegező- dött. A volt cselédek, az intézők «gyoubaj^zol't kiszolgáltatottjai, a felszabadult, boldog emberek derűjé­vel mosolyogtak képviselőjelöltjükre. ô pedig c®ak meghatottad állt é;< nézte” a kedves, ismerős arcokat. A múltban szavazati joga sem volt. most pedig képviselőnek jelölik... Még álmában sem mert volna erre gondolni. ♦ Az ő élete sem volt, má8, mint a többi cselédemb©ré. Az apja kommencios, nyolcán vannak testvé­rek. Akkoriban ezt a vidéket a Habsburg dinasztia tagjai uralják, királyi birtok. Az apu. amikor a gyermekek kicsit nagyobbacskák, cse­lédeknek adja őket. rntrt egy kom- mèneióval még egy gyomrot i8 nehéz betömni, nemhogy tízet, Hétéves kö­zi fi éji f ia — rában már a kulákok teheneit őrzi ®vről-évre dobálja a sorsú- Kuiáktoi kulákig vetődik. Hajnali kettőkor M és éjfélkor feleszik. Napközben oem egyezer elalszik a kim-riiUseg- tői. Egyszer — so hu nem felejti el — olmudt a barázdában. A kuták. akit „gazdag Kollár” néven ismernek a faluban, meglátja az alvó gyerme­ket és összetapossa agyonhujszoit. vézna testét­|gy volt ez akkor. . A szavazás pedig úgy ment, ahogy az apja mesélte: — Az egyik este az in­téző így szólt a kommenciósokhoz; holnap szavazni fogunk- Vári A-bert méltóságos úr le«z a képviselőtök. Rá kell szavazni! Értitek.'... Csak úgy bömbölt a hangja-.. Másnap kocsival vittek be bennünket a majorba. Nagy szó volt ez. mert azelőtt a holtfáradt cselédet sem vették fel a kocsira. Az­tán megkezdődött a szavazás. Csend­őrök álltak a 8zavazóheiyiség ajtajá­ban és figyelték minden mozdulatun­kat... Ez a világot söpörte el a felsza­badulás- Eltűntek a fényes kakastól- lak. a fehérkeztyüï intézők, A ki­ff nép jeiöltje sommjzett. nincstelen parajok fötd" höz jutottak. Nagy Pumák is kiliai* tottak 9 holdat a volt királyi birtok­ból. Micsoda öröm volt ézu án a sa­játján dolgozni feleségével, ak.vei 1943-ban házasodott üsäze. 194ó neu belépett a pártba és attól kezdve ak­tív részem a párt Irányító tevékeny- régének. A harcos hé-köziiapokban kováesolódik mindinkább vérbeli kom­munistává. Mint párttag példát mu­tat kezdettől fogva- — Nem akarom, hogy négyem valljon velem a part — hangoztatja többször. Mikor az első traktor megjelent a községben, az ő földjén is vég.gdübürgött az acélparipa, mint a jobb termés egyik biztosítéka, Példásan gazdálkodik, élenjár a munkában. A diesőségtáb- lám mindig 8zerepel a neve. 1Ü5U ben példás teljesítéséért munkaérdem­érmet kapott. ♦ napokban beszélgettünk vert- Megkérdeztük, hogy milyen érzése volt. m.kor a község dolgozói képviselőjelöltnek választották. A középtermetű. mosolygó8arcú ember egyszerű, szívbőljövő szavakkal ezt válaszolta: —• Mikor a párttól azt a kitűnt«, tést kaptam, hogy a községi pártszer­vezet titkára Ehettem, nagyon meg­hatódtam. Örtiltem is a bizalomnak, Mindig igyekeztem végrehajtani « feladatokat. Minden porcikámmai szeretem a dolgozó népet, mert az ő véréből és húsából vagyok. Mikor képviselőjelöltnek választottak, nem­csak meghatódtam, hanem először kissé meg is lepődtem. Mit tettem éiu mivel érdemeltem ki ezt a kitüut©;ért, hiszen nem csináltam semmi kijlö'no set? — kérdeztem önmagámtól. *~ Egyszerű ember vagyok, aki mindig igyekezett teljesíteni kötelességét, — Hiszen ezért a megváltozott. szép életért talán soha nem tudom leróni hálámat. J£is szüuetet tart. Észreveszi; hogy túlságosan remeg a hangja-.. — Elvtárs. «ohafiein tudom elfelej­teni azokat a perceket, Az egész köz­ség körülvett, rámmösolyogtek... — Kovács Lukácsáé, a Szabadság ter melő-'zövetkezet taSja ennyit szólt: — Közülünk való. én őt javaslom képviselőjelöltnek- Milyen jó érté; volt tudni és érezni, begy megbíz■ uak berniem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom