Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-26 / 98. szám
r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZMOfi BXCSKISKUNMEäm PAKTBtZOTlSAGANAK IAPM MII. ÉVTOLTAM, »8. SZÁM 4ra SO fillér 1933. AlT.ILIS 30. VASAKNAK A MAI SZÁMBA N Pái'tszei'vezoiek és a töme^szervezetek kapcsolata az agitáció* munkában- — A népfrontbizottságoic hírei. — Távirat a választási nagygyűlés előestéjén Hartáról. — Kecskemét és környéke dolgozóinak béketüntetése a választási nagygyűlés. — Ezt tét- ték^ régen — így szabotálnak ma a soit vádikor ti kulákok. — A Kecskemét.] Gépgyár dolgozói április. 10—20-ig 192.04 százalékra teljesítették export* tervüket. — A bányászéletnél nincs szebbt ”V V, J A „Pravda“ vezéreikké Eisenhower elnök legutóbbi beszétléről Moszkva (TASZSZ) A ».Pravda” április 25-i számának vezércikkében azzal a beszéddel foglalkozik. amelyet Eisehower elnök április 16-án mondott az amerikai lapszerkesztők társaságában. Közöljük a vezércikk teljes szövegét. Nyolc év múlt el a szövetségeseknek — a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak — a Hitler-fasizmus fölött aratott győzelme és a második világháború befejezése óta-. A nagy harc legfőbb terhét a szovjet emberes viselték vállukon. Azért harcoltak, hogy msgvódelmezzék hazájuk szabadságát és függetlenségüket, segítséget nyújtsanak Európa leigázott népeinek a fasiszta lka alól való felszabadulásban és biztosítsák a háború befejezése utáu a tartós békét és a nemzetközi biztonságot. A Szovjetunió, amely következetesen védelmezi a népek közötti béke ügyét, most is, mint azelőtti a nemzetközi egyiit-működés c.ő mozdítására törekszik. G*. M, Maten* kov, L. P. Berija és V, M. Molotov 1953 március 9'i beszédétben kifejezésre jutott a szovjet népnek az általános béke megszilárdítására irányuló törhetetlen akarata. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke, április 16-án az amerikai lapszerkesztők társaságában beszédet mondóit a nemzetközi . helyzet kérdéseiről. Ez a beszéd mintegy válasz a szovjet kormánynak a vitás nemzetközi kérdósek 'békés rendezésének lehetőségére vonatkozóan tett legutóbbi nyilatkozataira-. Éppen ez a körülmény magyarázza meg azt az érdeklődés-, amely minden országban megmutatkozik az elnök beszéde iránt a társadalom széles körei részéről» amelyek várták az angol-amerikai tömb vezetőinek reagálását a Szovjetunió békeszere tő törekvéseinek újabb megnyilvánulására. Együttérzés fogadta Eisenhower elnök ama szávait: „Az igazi és teljes békére törekszünk egész Ázsiában, miként az egész világon ”, ugyanúgy, mint azt a kijelentését, hogy „e vitás kérdések közül, legyenek azok nagyok, vagy kicsinyek, egyetlen egy sem megoldhatatlan, ha megvan az óhaj minden má9 ország jogának tiszteletbeutartásá- ra” Az elnöknek a békére vonatkozó szavai, továbbá az a kijelentése, hogy a vitás kér dések közül egyetlen egy sem megoldhatatlan, ellentétben áll azonban beszédében foglalt más megállapításaival. Azok. akik Eisenhower beszédében igazi béketörekvést óhajtanak látni, szükségképpen felteszik a kérdést: miért a? » feékfeí szólító beszédben félreérthe* tétlenül „atomháború” lehetőségével fenyegetőzni? Vaj jón az ilyesféle érvek meggyőzőbbé teszik az elnöknek a békéről szó!ó beszédét? Mio denesetre, a Szovjetunióval szemben az ilyesféle ki-tételeit, vagy egyenesebben megmond va, az ilyesféle fenyegetések soha nem érték el és nem u érhetik el céljukat. Az Egyesült Államok elnfl* kö beszédében egész sor nem zetközi problémát érintett, amelyek jelentősége nem egy torma. Végeredményben azon ban beszédét főképp a Szov je-tunióval való viszony kérdésének szentelte. Kijelentette: „Előttem csupán egyetlen olyan kérdés ismeretes, amelytől a haladás függ- Ez a kérdés a következő: mit hajlandó tenni a Szovjetunió? Ebhez hozzáfűzte: „Az igazságot egyszerű ellenőrizni. — Meggyőzni csak tettekkel lehet.” Nosj ebben lehetetlen nem egyetérteni : a tettek értékj. seb bek. a szavaknál. Forduljunk tehát azokhoz a fontos nemzetközi problémákhoz. amelyeknek helyes megoldásától a béke megsai-lárdj ■ tá-% függ. Mindenekelőtt — a koreai kérdés. Tagadható-e. hogy aa atób bi években olyan kérdések álltak a nemzetközi körök figyelmének középpontjában mint a koreai háború kérdé-e, Korea nemzeti egység© helyreállításának kérdése? Miül ismeretes, ilyen kérdések alap ján bírálták el ezekben az években sok állam külpolitikáját, A szovjet nép következetesen támogatott az igazságos koreai fegyverszünet megkötésére irányuló minden lépést, A Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársság kormányainak nemrégiben tett javaslata, amely újabb lehetőséget nyújtott a szavakról, a tettekre való áttérésre és megnyitotta a koreai háború befejezésének távlatát-, azon nyomban támogatásra talált a szovjet kormány részéről. Azok, akik konkrét feleleteket keresnek, nem szavakat, hanem tette, kot, a nemzetközi viszonyok időszerű kérdéseinek megoldására irányuló! feleleteket, értékelni tudják az említett tény jelentőségét. Forduljunk más nemzetközi problémákhoz. Ki feledkezhet meg . például a német kérdésről vagy kj ltó- riihbt meg általános szólamokká; oiy.au fontos nemzetközi problémákat, mint Németország nemzeti egységének helyreállítása demokratikus és bé* kesgfshi ajasiaoji KiJ átépíthet ki nemcsak Németországban, hanem határain túl is, e kérdés olyan kezeié33 egyikmásik állam részéről, hogy mondjuk, egyszerűen „dinamikus” európai külpolitikája eszközének tekinti Németország nyugati részét, figyelmen kívül hagyva, hogyan reagálnak erre Európa egyes népei és mindenekelőtt a francia nép, amely nem egyszer volt a militarista Németország áldozata. Nem világos-e, hogy Németország kérdésének megoldása szükségessé teszi Németország valamennyi szomszédja létérdekeinek és az európai béke megszilárdítása érdekeinek figyelembevételét és mindenekelőtt, a német nép nemzeti törekvéseinek következetes figyelem-bevételét. Az Egyesült Államok elnökének beszéde nem ad alapot e kérdés megoldásához.. Nem vett© tekintetbe a. német problémára vonatkozó postdami /négyhatalmi megállapodásokat. Ugyanígy járt «] az Egyesült Államok előző, kor-' ruánya is. De ha elismerjük a német kérdésnek az európai béke megszilárdítása szellemé oen történő pozitív megoldása ésZ5Zerű szükségességét, am» re a Szovjetunió következetesen törekszik, — nem szabad megfeledkezni az említett fon tos nemzetközi megállapodásokról. amelyek alatt ott állanak államaink, valamint Nagy- Britannia és a megállapodáshoz csatlakozott Franciaország aláírása. Ha az angol- amerikai tömb nem számol ezzel és tovább megv a. maga számára kijelölt úton — lehetetlenné téve Németország nemzeti egyesítését és militarista állammá átalakítva an- nak nyugati részét, ahol a hatalom továbbra i8 a revan« híveinek kezében marad — végzetes hibát követ , eh mindenekelőtt a német néppel szemben. A német kérdésben elfoglalt ilyen álláspont ugyanakkor összeegyeztethetetlen Európa valamennyi békeszerető államának és az egész, haladó emberiségnek érdekeivel. Arról van szó, hogy. minél előbb megkössék a békeszerződést Németországgal, azt a békeszerződést, «.mely lehetővé teszi a német, népnek, hogy egységes államban egyesüljön és elfoglalja, az őt megillető helyet a békeszerető népek közösségében, és hogy ezután kivonják Németországból a megszálló csapatokat, amelyek eltartása tehertöbbtetként nehezedik a német nép vállára. Az Egyesült Államok elnökének a nemzetközi kérdések széles körét érintő beszédében nincs szó a Kínai Népköztár- sa®ágrói. Iyína. nemzeti jogainak visszaállításáról az Egyesült Nemzetek Szervezetében- valamint Kína, jogos területi igényíiről- beleértve Taivaiu szigetét. Vájjon ez a kérdő* nem tartozik uaoiaiink halaszthatatlan nemzetközi problémái közé ? És mégis tény, hogy Éhben nagy basaájLben Kína kérdése nem került megvilágításra. Ez pedig azt jelenti, hogy Kínával szemben makacsul attól a törekvéstől diktált politikát folytatnak, hogy visszafelé forgassák « szakadatlanul fejlődő események menetét, bár mindenki látja, akinek szeme van, hogv az iíven politikára elkerülhetetlen kudarc vár, Eisenhower beszédében öt „tételt” fogalmaz meg, melyek szavai szerint — meghatározzak az ..Egyesült Államok magatartását a nemzetközi ügyek területén.” Ezek a „tételek” kimondják,| hogv „az egész emberiség állítja a békét, a testvériséget és az igazságosságot hogv minden országnak elidegeníthetetlen loga az, hogy Baját választása szerint alkoss« meg kormányzati formáját és gazdasági rendszerét, hogy nem igazolható egyetlen országnak olyan kísérlete sem, hogy kormányzati formát kénvszerítsen más országokra” és így tovább, Ha valóban ezek az elvek határoznák meg az Egyesült Államok politikáját és ha nem maradnának csak általános deklarációk — ebnek meg kelletne mutatkoznia a koreai kérdéssel, Németországgal és Kínával kapcsolatban elfoglalt álláspontban is. Éppen az a dolog lényege, hogy « deklarációkat nem erősítik meg a tettek, hogy az Egyesült Államok valóságos politikája mindezideig kevéssé vette számba az ilyesféle deklarációkat e kérdések és sok más nemzetközi kérdés megoldásánál. Az elnök beszédében megkülönböztetett figyelmet szentel Kelet-Európa népeinek. Szavaiból az következik, hogy a keleteurópai országok kormányzati formáját kívülről kényszerttették reájuk. Búr ez ellentmond az általánosan ismert tényeknek és az ezekben az országokban uralkodó valóságos helyzetnek. A tények azt mltatják, hogy Kelet-Európa népei épp n. jogaikért vívott szívós harcban jntot-tak el a jelenlegi népi demoki-fttutus kormányzati formához és, hogy csak em© új viszonyok között tudták biztosítani a gazdaság és a kultúra rohamos fejlődését államainkban. Különös dolog_ volna azt várni a Szovjetuniótól, hogy. beavatkozzék az e népek által megdöntött reakciós , rendszerek visza.állítása érdekében. Ugyanakkor az elnök egyszerűen vét az általánosan ismert történelmi törvényszerűség ellen, amikor „felszólítja” a Szovjetunió vezetőit, „hasz- nálják fel döntő befolyásukat a kommunista világban” arra, hogy tartóztassák tel Ázsia gyarmati és félgyarmati népeinek az évszázados elnyomás és rabszolgasors ellen indított felszabadító mozgalmát Nehéz a nemzetközi problémák helyes értelmezésére számítani, amíg a. nemzeti felszabadító mozgalmat egyes ..rossz-szándékú” emberek su&almazááa éredmé* nyéuek tekintik. Egészen érthetetlen az el* nőknek az m utalásai h<>£Z •••más népeknek; közöttük Re- Jet-Európa népeinek” [biztosítsanak szabadságot más országokkal való egyesülésre e.g.y „jogi világközösségben.” Mindenki előtt ismeretes,’ ki az. aki nkadájyozza néhány népi demokratikus ország felvételét az Egyesük Nemzetek Szervezetébe és ki akadályozza a naSV Kína törvényéé jogainak visszaállítását az ENSZ ben. Viszont nem a Szovjetunió képviselői terjesztették-© elő azt a javaslatot, hogy vegyenek fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe 14 országot — azt n javaslatot, amelyet az angol-amerikai tömb szavazataival vetetitek el? Ami az osztrák államszerződést illeti, ezzel kapcsolatban megismételhető, hogy itt sincsenek olyan kérdések, amelyeket ne lehetne megoldani a korábban elért szerződéses megegyezések alapján. az osztrák nép demokratikus jogainak tényleges megtartásávalAz Egyesült Nemzetek Szer* rezeiéről. Az elnök beszédében készségét nyilvánította az iránt; hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét elvan intézmény- uyó változtassák, amely valóban meg tudja őrizni valamennyi nép békéjét és biztonságát, Nem a Szovjetunió hibája, hogy ez a szervezet ma non» teljesíti a reá bízott feladatokat. Do még most sem kés® emelni tevékenyegének jelentőségét, különösen a bók© és fi nemzetközi biztonság megszilárdítása, terén, ami a szervezet létrehozásának legfőbb célkitűzése volt. Ehhez mdndepekelőt't & szükséges.' hogy valamennyi tagállam tiszteletben tartsa az ENSZ elveit, hogy u© sértsék meg alapokmányának állapéi' veit. Ehnez az szükséges, hogy egyetle-n kormány s© törekedjék az ENSZ-et saját külpolitikájának segéd^sérvévéf tenni, mivel az nem egyeztethető össze «em az Egyesüli! Nemzetek Szervezetének alap- elveivel, sem a normális nem- , zetközi együttműködés és -v béke megszilárdítása érdekeinek céljaival. Felvetődik a kérdés; miérö írta alá az Egyesült Nemzetek Szervezetének mind a hatvan tagállama az alapokmányt. amelynek legfontosabb része az öt nagyhatalom , egy* hangúsáőának elve a biztonsági tanácsban a béke biztosítását érintő kérdések megtárgyalásakor? Nem azért, hogy e minden ország által elismert èlyet a gyakorlatban egyes államok semmibe vegyék! És, természetesen, nem azért., hogy- ezt a nemzetközi: elvet- valamilyen nyűgnek, vagv az ENSZ és a biztonsági! tanács munkássága akadályozójának tekintsék. Végül, fflr tekinthet rí orrnál isnak olyan! helyzetet, hogy Kína. a világ!, legnagyobb országa meg van* fosztva annak lehetőségétől! hogy részt vegyen a. biztonság gj tanács és a. közgyűlés mun-j kájábau. s ehelyett valamilyen.1 kuomi ntángiéta tnadari jeszt® pöffeszkedik az ENSZ szer-»* veibenVaj ion az il ven helyzet eiö- mozdíthatfa-e az ENSZ tekint ^Folytatás a 2, oldalon,).
