Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-26 / 98. szám
(Folytatás az 1. oldalról,) téiyének nwcrősítú®ét?,; Vaj jón ilyen viszonyok Között lőhet-e számítani az Egyedül Nemzetek Szervezete teve kenvséarének normális. fej lode séfé és kötelezettségeinek tej. iesítésére a béke és a nemzet közi biztonság megszilardita- sa terén? ■ , ,, Mindenesetre e kérdés meg oldását, miként számos ma* megérett nemzetközi Drobléma megoldását, nein lebet megke x'ülui. Ha valamennyien arra törekszünk, hoSv kevesebb «yen a szó és több a tett, ak kor nyilvánvalóan meg Ionét majd találni az utat az iiye uroblémák megoldásához A Nem aiaotalanul kapcsolta össze beszédében az elnök fegyverzet csökkentésének kérdését azzal, hogy komo lyabb figyelmet kell szén tóin a gazdasági problémaialak- nyomor és a nélkülözés ellen harc problémáinak. Aligha eie git ki azonban valakit is.az ha, «zt az ügyet valanidole ,,világsegélyezési alap létre hozására zsugorítják, anuroi ebben a beszédben szó volt. ütmek az „alapnak hang zatos elnevezés egymagában nem elegendő. Mások lesznek az erednie uyek, ha o probléma megoidá sáliak alapja, az országok ko zötti valóban széleskörű deinok rat ikus egvüttm ükodcs lesz a népek szuverén jogamas teljes tiszteletben tartásával és anélkül, hoirv a segélyben re szesülő országokra politikai feltételeket kényszerítenének. Amit az elnök edd..g a „világ segélyezési alap” .61 mondott abból az aa ember benyoma sa. hogv itt a kudarcot vallott „Marshall terv új változata ról van szó « egyben annak népszerűtlen „Truman*féle pont/’-nuk más elnevezést vi selő folytatásáról, amelv egyes gyen Ka államoknak juttatót jelentéktelen könyöradoma; nyokkal igyekezett alávetni egyes országok é« gyarmati területek- költségvetését gazdasági életét, tehát magú kát ezeket az országokat es területeket is. az Egyesült. Al ■ lamok külpolitikája, ugyneve zet. „dinamikus” célkitűzéséi' nők. Amint látható, most ar ról van szó. hogy tovább men uek ezen az úton* , Nein szabad figyelmen ki vül hagvni azt, hogv az utob bi időben az amerikai gazda sági „segítség” egyéne« visz «Zautásítáea is előfordulj mint az Burma és néhány mas ai lám példáján látható- Az ic köztudomású- hogy az utóbbi időben számos állam határozottan kijelenti, hogy nem annyira az Egyesült Ar hunoktól kapott úgynevezett •„segélyhez” fűződneV érdekei mint inkább ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államot ne gördítsen mind újabb es újabb akadályokat az ádamon közötti normális kerekkedejcan fejlesztésének, a nemzetközi áruforgalom kiszélesité*eueK útjába. . , , „„„ Odúig megy a dolog, hogy még az Egyesült Államok ve zette tömbhöz tartozó orsza gokban Í3, mindenekelőtt A'Uî ldábau. egyre erőaebb a zúSo lódás a demokratikus tábor államaival folytatott keresk delemre vonatkozó, az Egyesült Államok által diktált korlátozások ellen. ■ \z elnök beszédében HMí'alt. békefel h ívás természetszerűleg a kellő támogatásban rcszesú, a mi részünkről. Nehez azon ban figyelmen kívül hagyni »zt a tényt, hogy az Egyesült Államok kormányának külpolitikai irányvonala egyelőre messze áll ezektől a bekesze rető felhívásoktól. Szemle- tető bizonyítékai ennek például az ei-nö'k beszédével foglalkozó olvain kommentárok, amilyeneket mindössze két nappal Eisenhower beszéde után adott egv olyan tekintélyes- személyiség, mint Dupes, az Egyesült Államok külügyminisztere-. ... . ... Neon lehet nem egyetértőül fitöSfetm1* a.v?lt ühkol 1&bourista kormány mindere ve!, aki úgy jellemezte Dalles beszédét, hogy_ az Eisenhowe- beszédének ..háborús aktus5“ való átalakítására irányuló törekvése. , Dulles bizonyos mértékig fényt vetett arrn. a mindenkit meglepő tényre, hogy Kisen hower beszédében . hal'gato-t Kínáról. Amint kiderül, írt Kgyesült Államok kormányát aggasztja az úgynevezett „nemzeti” Kína, vagy if a Csang-Kai-Sek féle csőcselék sorsa, amelyet a kínai nép győzelmes harca eredménye- képűén kergetett . ki az or szagból. Ami pedig a. valóban nemzeti Kínát iHeti, egyedu. törvénye« néni demokratikirt kormányával, Dulles adui megy. liogv az Egyesült Államok kormánya érdemének minősíti a Kínai Népköztársaság ellen foganatosított politikai és gazdasági blokádot. Dulles harciassaga régóta ism'fetes. Lehet, hogy az o beszéde az cipők beszédének kissé szabad tolmácsolása. De nem szabad figyelmen kivin hagyni azt a. tényt, hogy o áll az Egyesült Államok kül ügy minisztériumának élén es az, ö szavai akarva-neiinakarva kapcsolatban állnak az Kisen hower vezetése alatt álló kői mánv hivatalos álláspontja 'aEzért nem hagyhatjuk szótlanul Dullesnek azt az állttá sát, hogy a szovjet vezetők, az Egyesült Államok úgynevezett keménv politikájának nyoma eárn tettek felhívást a, vit» kérdések békés rendezésre. Az egész világ előtt ismeretes, hogy a szovjet vezetők cselekedeteiket' nem valamely ..országnak a Szovjetunióval szemben folvtntoit politikája „Keménységével” vagy .nagyságával” kapcsolatos meggondolások alapján határozzak meg, hanem a szovjet nép alapvető érdekeiből, a béke e» a nemzetközi biztonság erde keiből indulnak ki- Bár az a harcias póz. amelyet Dulles annyira kedve., egyesekuél hatáso« lehet, cer iát aliSha éri el különösen a diplomácia területén. Azzai. hogy Dulles öaízekr-'csolia a Egyesült Államok bekejavas* látni előterjesztésének leh-tö; ségét az úgynevezett ..európai védelmi közösség letrenoza savai, „a francia és » nemet erőket magukban foglaló egye- giilt fegyveres erők in, g szel vezésének terveivel, vagyis a további fe«yverkezé«i bajsza^ val — talán akarata ellenőre elárulta az Egyesült Abamo*, nolitikájának igazi ei teima. De ha Eisenhower beszedőnek értelme tényleg- az, hogy >,zt Dulles az elnök után ugyanabban a teremben es azojios nm* gatóság előtt megtartott tor- ieilelmesebb beszédeden kuej tette, akkor az nem adhat pozitív eredményeket a 'betű megszilárdítása !ZCASUSgy«mtL Államok hivat* los képviselőinek i-yen nyilat koAitaival kapcsolatban nehéz megállapítani, mi a valóságban az Egyesült Államok jelenegl külpo liákai álláspontja. Arról van-e szó, hogy a nemzetközi viszonyok terén mu tatkozó feszültség enyhítésének útjára lépjenek és más népek jogai tiszt eletbentartásának a.apján oldják meg a vitás kér. déseaet, vagy arról van-o szó, hogy folytassák a fegyverkezesi hajsza korábbi politikáját? A szovjet vezetők véleménye szerint a valóban a békére -irányuló javas-atok alapjául szolgálatnak a nemzetközi viszonyok megjavításának. Ez azonban nem jelenti azt. hogy a szovjet vezetők haj-andók a régi módszerek új vátozatait ilyen javaslat okként fogadni, Eisehower elnök beszédében a háború utáni időszak eredményeivel foglakozott, attól a pl lanattól kezdve, hogy „a győzelem tavaszán a nyugati szövetségesek katonái Európa közepén találkoztak Oroszország, katonáival.“ Eisenhower ezekről az eredi»^iyejií®^ ^4ólya hangsúlyoz hogy a hál-oui befejezése után a világ országai szétváltak és két különböző útra léptek. Ezzel kapcso.atban Eisenhower a tényekkel szöges ellentétben úgy ábrázolja a dolgot, mintha a 2 angol-amerikai tömb országai a béke éa a nemzetközi biztonság megszilárdítását tűzték volna lü célul, a Szovjetunió és a vele baráti á lamok pedig nem akartak vonla ezen az úton haladni. Úgy Is lehet öt érteni, mintha a Szovjetuniónak a háború által tönkretett gazdasága helyreállítása és gazdasági erejének megszilárdítása a háborút követő időszakban „az agresszió új veszélyét” kezdte volna ja. lenteni. Ilyen megállapításokig eljutni a Szovjetunióval kapcsolatban annyit jelent, mint legalább is elveszíteni a tárgyilagosság érzését és nem számolni olyan általános isméit körülményekké:, amelyek teljes határozottsággal bizonyítják nemcsak országunk békeszeretö célkitü- zéseit, hanem azt is, hogy a Szovjetunió az általános béke fenntartásának és megszilárdításának legfőbb támasza és a-apvető tényezője volt és marad. Az elnök nyilván azzal a céllal tett ilyen kijelentéseket, hogy valamennyire békeszerető fényben tüntesse fel az angol- amerikai tömb politikáját. Az Egyesült Államok rendkívül íeiüuzzasztott és evröl-évre növekvő katonai kiadásaira vonatkozólag saját maga áltai ismertetett számadatok és tények azonban egészen másról beszórnék, Ezek a tények az Egyesült Államok egész nemzetgazdaságának soha azelőtt nem ta. a pusztait arányú mi'.itanzálásá- ról, a katonai kiadásoknak a i* nép számára elvise.hetewen tev k héröl, továbbá arról tanúsítod p nah, hogy a fegyverkezési ,, verseny a rettegési és a legnagyobb feszültség légkörét te. rendelte az Egyesült Áhamok- ban. Az Egyesült Államok e po- 1, dtikája, amely előmozdítja a [- háborús őrület fokozódását, az a országok bizonyos csoportját is ,, ugyanerre az útra tuszkolja. 1 rjisenhower beszélt azokról az ;• óriási összegekről, amelyeket az- amerikai kormány ágyúkra és i rakétalövegelue. bombázó- és • vadászgépekre. torpedórombo- t .ókra és egyéb hadihajókra . költ, nem feledkezett el egyoen- a támadó északatlanti szerzö- j dés dicsőítéséről sem. Márpedig- ismeretes, hogy az északatlanti 3 szerződés által sugalmazott po- t lltika egyre újabb, kolosszá- , its katonai kiadásokat je-ent. { Elég rámutatni, milyen óriási t kiadást jelent az amerikai adó- fizetőktől beszedett összegek- bői a katonai támaszpontok . építése é3 fenntartása soUezer • kilométerre az Egyesült Aha• mok.oi és kü.ünőseu uzokon a » terüeteken, amelyeket a Szov- ; jotunió eheni agresszió céljaira szándékoznak fe.használnl. Az elnök számításokat közölt, amelyek mutatják, mennyibe ke- ; rül egy torpedórombo-ó, egy . vadászrepülőgép, egy bombázó, stb. felépítése es hány bushéi búzát és hány tonna gyapoto- lehetne megtakarítani, vagy mennyi iskolát és kórházat lehetne építeni, ha lemondanának a fent jelzett hadieszközök gyártásáról. Ezek során számos tanulságos számadatot ismertetett. De amit az elnök mondott, az egyáltaán nem elégséges. Hu az Egyesült Államok é.nöke beszélt volna arról, mibe kerül az amerikai népnek az atombombakész.etek felhalmozása, valamint a sokszáz légitámaszpont építése messze az Egyesült Államok határain tú. — noha mindennek semmi köze uz Egyesült Államok védelmének érdekeihez, — akkor a valósághoz lényegesen közelebb álló. és sok tekintetben tanulságosabb képet adott volna. De amint látható, úgy vélik, hogy erről nyíltan és világosan I beszélni „kel-emoUeu",. vagy I „nem előnyös”. Az Ilyesféle ; tények igazi értelme azonban i esnek elleném éa sáéllwJ & étífl 1 it U> Bennük jut kifejezésre az a külpolitikai irányvonal, ame-y megvalósíthatatlan világuralmi célkitűzéseket követ, s amely fokozódó ellenállást vált ki sok országban a társadalom széles körei részéről. Ami országunkat illeti, köztudomású, hogy a Szovjetunió, amely szakadatlanul gondoskodott népgazdaságának háború utáni helyreállításáról és szüntelenül gondoskodik annak fejesztéséröl, nem. lépett a fegyverkezési hajsza útjára. A Szovjetunió nemcsak, hogy nem lépett erre az útra, hanem isméteken konkrét javaslatokat terjesztett elő. hogy a nagyhatalmak, más államokkal együtt, határozott intézkedéseket foganatosítsanak a fegyverkezési korlátozására, a. fegyveres erők és a katonai kiadások haladéktalan csökkentésére, ugyanakkor egyezzenek meg az atomfegyver eniitásában, mindezen intézkedések végrehajtása fölött létesítendő hathatós nemzetközi ellenőr zéssel, amely kizárja e határo zatok megszegésének lehetőse- gét bármely álam részéről, Eisenhower érinti beszédében a fegyverkezés csökkentésének kérdését is. Idevonatkozó öt pontban fog.alkozik ezzel. A szovjet főnek természetesen nincs ekeuvetésc az e pontban kifejtett javaslatok ellen. Mindezek a javaslatok azonban túl. ágosan általános jellegűek » e körülmény folytán egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy előbbre vigyék a fegyverkezés csökkentésének halaszthatatlan ügyét Eisenhower Szerint úgy fest a do og, mintha az Egyesült Álla mok Irománya mindig a fegyverkezés csökkentését ki vánta volna, a Szovjetunió pedig az ebenkezö álláspontot fog. lalta volna el és szinte megakadályozta volna ezt. Ez kísérletnek látszik arra, hogy a Szovjetunióra hárítsák a felelősséget az angol-amerikai tömbhöz tartozó országokban a» utóbbi években folytatott íegy verkezési hajszáért. Az üye» próbákozások azonban minden alapot nélkülöznek és csupán , azt a törekvést juttatják kifejő zésre, hogy bűnbakot keressenek, „ . , Válóban, vájjon a Szovjetunióban dicsöhették-e a koreai háborút és a fegyverkezési hajszát, mint előnyös „üzletet”, mint a legjobb eszközt az üzleti tevékenység és a lakosság teljes foglalkoztatottságának biztosítására? Vájjon a Szovjetunióban tapasztaiható-e »tz úgynevezett „fé.elcm a békétől“ és esnok a részvények árfolyamai a tőzsdén azokra a hírekre, hogy enyhül a nemzetközi feszültség ? Mindez nem a Szovjetunióban történik, hanem az Amerikai Egyesült Államokban Ml köze ehhez a Szovjetuniónak, amelynek nincs szüksége fegyverkezési hajszára, amely mindig a tartós és szilárd béke mellett volt és van és nem fél a békétől? Természetesen Eisenhower- nek igaza van abban, hogy a hitleri Németország fö’ött aratott győzelem után a Szovjetunió és az Egyesült Államok útjai elváltak. Azonban Eisenhower április 16-i beszédé ben ezt a tényt nem világíto-ta meg helyesen, sót azt lehet mondani, hogy ezt a tényt Eisenhower ferde megvilágításban helyezte. Ha a tények szilárd talajára állunk, akkor ebben a kérdésben teljesen megszűnik minden tisztázatlanság. Valóban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az angol-amerikai tömbhöz tartozó országok, amelyek a legutóbbi világháború alatt a Szovjetunió szövetségeset voltak, rögtön e háború befejezése u'-án megváltoztatták po-ítikájuk irányát. Sok tekintetben visszatér, tek arra'a régi, háború e-ötti útra, amikor a Szovjetunióval való viszonyukat semmiképpen sem lehet barátinak nevezni i es amikor politikájuk irányvo- , nala rendszerint ennek elleake- , züje volt. t Mi nem szándékozunk vitába , szállni az elnök ama eléggé EufSM fthtápávaL hOfii * aSfiX*» Jet politikában végétért egy bizonyos korszak. Ellenben 1 neon fogadhatjuk csodálkozás, nélkül azt a következtetést; hogy a szovjet kormánynak; fel kell adnia külpolitikája folytonosságát, amely politikának a helyességét a nemzetközi fejlődés menete bebizonyította. Ha egy korszak kezdetéi: vagy befejezését azzal hozzuk; összefüggésbe, hogy új személyiségek jelennek meg valamely állam élén, akkor nagyobb joggal beszélhetnénk arról. hogy az Egyesült Államok politikájában zárult le egy korszak, az Eiáenhower-konnáay uralomrajutásával. Ámde maga az Egyesült Államok új e-nöky hogy-hogynem minden fenntar-* tás nélkül védelmébe veszt elődének egész politikáját, amelyek annakidején, különösen a választási kampány Idején nem minden alap nélkül sok tekintet, ben bírált. Az elnök beszédében kijelentette, hogy késs „üdvözö ni i* békéa szándékok mindennemű igazi bizonyítékát”. Egyúttal feltette a kérdést: mit hajlandó tenni a Szovjetunió? Ismeretes, hogy a Szovjetunió mindig késznek mutatkozott arra, hogy barátságos módot? megvitassák én megoldják az ége^ő nemzetközi kérdéseke:,; azzal a feltétekéi, hogy az * kérdések megoldására irányuló javaslatok — bárkitől Indulja-- uak is ki — valamennyire is elfogadhatók legyenek és ne ellenkezzék a szovjet nép é-ctbevágó érdekeivel és a többi béke- szerető nép érdekeivel. Az Egyesült Államok elnöke* hogy-hogynem beszédében lehetségesnek tartotta, hogy a békére vonatkozó javaslatait égés* b-or előzetes feltételhez fűzz«' a Szovjetunióval szemben, nők* a beszédében emelt követelést! • két nem támasztják alá írt Egyesült Államok részéről erre vonatkozólag vállalt kötelezettségek. A kérdés ilyen feltevése már Jogos visszautasítást váltott ki legkülönbözőbb nemzetközi körökben. Lehetetlen, hogy « kérdés Ilyen feltevése ne keltsen csodálkozást azokban, akik reá Ijsztikusan tudják értékelni az égető nemzetközi problémák ényegét és a nemzetközi helyzetet meghatározó valóságos erőviszonyokat és tényezőket. A „Times” című angol lap jogosan jegyezte meg, hogy „egyetlen ország sem — akár a Szovjetunióról, akár az Egyesült A • tárnokról, akár Angliáról van szó — nem kívánja megvitatni a békés intézkedéseket olyan körülmények között, amelyek- ben nincs fellebbezés”. Mint ismeretes', a szovjet vezetők a nemzetközt kérdések békés rendezésére irányuló felhívásukat nem kötik össze semmiféle előzetes követeléssel az Egyesült Államok, vagy más országok címére, ukár az angol; amerikai tömbhöz tartoznak, akár nem, Azt jelentl-c ez, hogy a Szov- jetuniónak nincsenek semmiféle igényei? Természetesen nem. Ennek ellenére a szovjet vezetők üdvözölni fogják az Egyesül Államok, vagy más állam kormányának bármely lépését, ha ez a vitás kérdések barátságos rendezésére irányul, Ez bizonyltja, hogy a szovjet fél kész a megfelelő problémák komoly, tárgyilagos megvitatására akár közvetlen tárgyalások útján, akár — szükséges esetekben az ENSZ keretei között is. Az elnök beszédében szólt arról hogy a vitás nemzetközi kérdések megoldásában „Az Egyesült Aiiamok hajlandó Igazságos részt vállalni magára.” Ezt a kijelentést Elsenhower április lö-l beszédében semmi sem támasztotta alá, hoott szükség vau e kijelentés alátá. masz tására. Ami a Szovjetuniót illeti, nincs semmlfé c alap kételkedni abban, hogy kész megfelelő részt vállalni a vitás •nemzetközi kérdésok megoldásában, E»t a" Szovjetunió komoly nemzetim _ {Loljta’ás « 3, y idolon,).
