Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-26 / 98. szám
\ Magyar l uggetkiiségl Xépfroul lúlaütztási fcliihúgából; „Négy esztendő alatt megváltozott az ország9 megváltozott a nép“ Ötéves tervünk: béketerv Bőtermésű nagyüzemi gazdaságért Felmérhetetlen érté. keket ad a magyar falunak a* ötéves terv. A .Magyar Népköztársaság kormánya 11 milliárd forintot fordít a mező- gazdaság fejlesztésére. A mezőgazdaság ötéves tervének egyik döntő eszköze a gépesítés. A gép megváltoztatja a dolgozó parasztság életét. Megváltoztatja az emberek viszonyát egymáshoz és a földhöz. Új világot teremt a fa. lun. Ötéves tervünk végén gépállomásainkon s állami gazdaságainkban nem kevesebb, mint 17,500 traktor szánt. Az ötéves terv során újfajta gépek tömegét kapja a falu, olyan gépeket, amelyek éppen a növényápolás és betakarítás nehéz munkájának zömét vesgik át, vagy könnyűik meg. A Szovjetunió segítsége tette lehetővé, hogy a mi ipainnjv Is megkezdje az arató- cséplőgépek gyártását, Hataj. inas jelentőségük nemcsak abban rejlik, bőgj- emberi munkát takarítanak meg, hanem abban js, hogy sokkal gyorsabban és tökéletesebben dolgoznak, mint az emberek. A kombájnok elindultak a magyar búzámé, zőkre, l/ovágják, kicsépelik és a mellettük haladó teherautóba zúdítják a gabonát. A növénytermelés hozamát 52.8 százalékkal növeljük az ötéves terv végén. Ez megfelel annak, mintha akkora le. rülettel gyarapitanók az ország szántóföldjeit,! amennyi Bács-Kiskun, Borsod, Abauj, Bihar és Pest . megye együttvéve, A növénytermelés hozamának emelése érdekében fokozzuk a mélyszántás és turlóhántás gépi erővel való elvég, zését. A mélyszántásnál az 1910. évi 23.5 száza-ék helyett 1951-ig 91.2 százalékra emeljük a gépesítést. A tarlóhántásnál 22.5 százalékról 82.9 száza'ékra. -—• Fejlett agrotechnikai módszerekkel emeljük a terméshozamot. Nekünk többet és jobban kell termelnünk, mint a tőkés-1 országok mezőgazdasága termel I A többtermelés egyik előfelté. J tele, hogy a talajt jól előkészítsük. Ebben döntő szerepet játszanak gépállomásaink, Örökre A magyar mezögaz. daság a múltban ki volt szolgáltatva a természet kényének, kedvé- . nek. Horthy-Magyaror- szágon 1939-ben mindössze 24 ezer katasztrá- lis holdat öntöztek. —• Már első ötéves tervünk - megsokszorozza az öntözött területet. A második ötéves terv végén fjedig az öntözött terület mintegy 27—29-sze- rese lesz az 1939-esnek. A'lamunk ezzel is küzd nz aszály ellen a bő termésért. Korszerű gazdálkodás el sem képzelhető öntözés nélkül. Különösen jucm olyan országban, mint a miénk, ahol szinte minden évben kárt okoz az aszály. De az öntözés nemcsak az aszályt űzi ei földjeinkről, hanem nagymértékben megnöveli a terméshozamokat is. Ezért fordít különös gondot ötéves tervünk az öntözött területek állandó növelésére. A népfront felhívása is kimondja: „Az öntözött mezőgazdasági területet 000—700 ezer kát. holdra kell felemelni.“ így varázsounk a kopár területekre termőföldeket. Még gaz A második világháborúig — teljes félszázadon át — szinte Beminit sem fejlődött gabonatermelésünk. A termésátlagokat tekintve hazánk az egyes európai országok között a 17. helyen, az utolsók között küllő, golt. Ilyen alacsony termelési színvonal csak alacsony élet- síin vonalat biztosíthatott a magyar parasztnak, A felszabadulás előtt Magyar, országon az egy lakosra jutó kenyérgabonaterroés alig haladta meg a két mázsát, A tér. més jelentős hányadát vetőmagnak használták Míg a kizsákz aratás Hiányolok minden földi jóban dúskáltak és voltak olyan évek, amikor még a sertéseket is búzával Iiíziaiták, addig a munkások, szegényparasztok, a ese. lédek százeziei gyakran még kenyérrel sem iakinntah jól, A felszabadulás óta sokat fejlődött mezőgazdaságunk,* a második ötéves terv pedig újabb rohamos fejlődést hoz majd. A gépek, a korszerű földművelés segítségével a második ötéves tervben 35—10 millió mázsára növeljük a benyérgabonater- rnést. Ez azt jelenti, hogy az egy lakosra jutó gabonáméiul} jseg mintegy évi 4 mázsára emelkedik. Ez a fejlődés még nagyobb fogyasztást tesz lehetővé, mert a háború előttinek a kétszerese, fis ami a legfontosabb: a fogyasztásra kerülő ga. bonamennyiség igazságosan oszlik e] az ország lakássága között. A népfront prograrumja: a felemelkedés programmja. Ezért választási felhívásában célul tűzte, hogy a háború előtti mindössze 7,9 kát. holdanként! bűzaátlagtennést a fejlett agrotechnikai módszerek hevére, lésével 10.1 százalékra kell növelni. Állami gazdaságainkban 12.5 mázsa lesz az. átlagos búzatermés. Jobb talajmunkával, tisztított. csávázott, nemesített vetőmag használatával, műtrágyázással és helyes növényápolással felemel. Iietjük termésátlagunkat. így biztosítható, hogy ne legyenek többé kenyérgondjaink. Az állattenyésztés tervszerű és tudományos lesz 522,000 151.000 1950február-I952sutoteh IdÖÚFiasuáK -19520100«» Magyarországon az állattenyésztés a fel- szabadulás clöH szegényes és kezdetleges volt. Az ötéves terv hazánkat kiemeli ebből az elmaradottságból. Az állattenyésztés . hozamát 1949- hez képest 5 év alatt 60—70 százalékkal nö. véljük. Szarvasmarhatenyészté- süukben növeljük a tejtermelő- képességet, fokozzuk a tej zsír- tartalmát,. emeljük a tehenek élősúlyát. Feljavítjuk a lovak munkaképességét és szívósságát. Sertéstenyésztésünkben a mangalica me.lutt eró'sen növeljük a szaporább és gyorsabb fejlődő, képességű hússertések számát. Juhállományunkat több mint kétszeresére növeljük. Megvalósítjuk a kétévenkénti háromszori elletést. Baromfiból a nagyhúsú, jól tojó, fehér magyar, sárga magyar és a magyar kendermagos fajtát szapo. rítjuk. Kiterjesztjük a marhák, lovak és juhok mesterséges megtermékenyítését. Bevezetjük az itatásos horjúneveié«'. Állat- tenyésztésünk fejlesztésével elérjük azt, hogy tejből, zsírból, húsból, bőrből, gyapjúból, tojásból és más állati termékekből másfélszer annyit termelünk, mint 1949-ben. Ha ezt elérjük, akkor megoldottuk legégetőbb élelmiszergond jalnkat, A Ma. gyár Függetlenségi Népfront választási felhívása, is azt tartalmazza, hogy a második ötéves tervben végleg meg kell oldanunk közellátásunk kérdéseit. Állattenyésztési tervünket csak akkor tudjuk megválóéi, tani. lia megteremtjük a bőséges takarmánya lapot. Kikeli tehát terjeszteni a szántóföldi takarmánynövények termelését, Másik módja pedig az, hogy a rétek és a legelők termését fokozzuk. Növelni kell a fásított legelők területét. Be kelt mindenütt vezetni a szakaszos legeltetést. Ki kell továbbá használni a téli takarmányozás lehetőségeit is. Számos, eddig értéktelennek tartott növényrészből, vagy növényféléből készítettünk az. elmúlt télen takarmányt. Felhasználtuk a lóikor!- caszárat, a napraforgótáJiyért és a szőlötörköiyt, az árokpartok, töltések, erdei tisztások lekaszált füvét, A téli takarmány tartósításánál minden faluban bevezettük a sllózást. Ezzel sok abraktakarmányt takarítottunk meg. így fejlesztettük tovább állattenyésztésünket. , rWÚLtf 1002 •loaeiKÉiis 1 00a __... 140 '/. « «Másán«! 75<| .__— - 9"7<i í noimnuíntI „.•«r'vr.4. „ ' Fejlett agrotechnikai módszerekkel a nagyobb terméshozamért Népünk élelmezésében és a mezőgazdasági ipari nyersanyagok szempontjából is elsőrendií fontosságú a burgonya, termés növelése. l'j módszerek bevezetésével jelentékenyen emelhetjük a termés mennyiségét. Ilyen a burgonya nyán vctése. Hazánkban a tavaszi ültetésű burgonya ugyanis akkor kapja a nagy' meleget, amikor az már káros a fejlődé, sere. Ennek következtében veszélyes méreteket öltött burgonyafajtáink leromlása és éjkor, esosodása. Viszont Liszenkó elBURGONYA TERMÉSÁTLAG ( HOLDANKÉNT ). ______ já rásának alkalmazásával, a nyári burgonya ültetésével, ezt meg tudjuk akadályozni. A nyári burgonya ültetését megkezd, tűk és az ötéves terv során lóként hazánk déli vidékein I erjesztjük el, Az ötéves tervben fokozzuk nagyfontosságú ipari növényeink; a cukorrépa, a kender, a len. a napraforgó termelését, Míg 1949. ben a cukorrépa termésátlag 66.7 mázsa volt hol dánként, addig az ötéves terv végén ez 132 mázsát élei. A cukorrépa nemcsak a cukor- gyártásnak né kü- tözhetetlen nyersanyaga, hanem lbá nagyjelentőségű á'latj takarTERMÉSÁTLAG 667q~.-----132 q * I f HOLDUNKÉN!'_____ 1 I a szeszgyártásnak is és továb. | mány.
