Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-11 / 59. szám

píKi fi» PÍIÍTÍ i** » fim ' k % > A \ 11 * } *1 'ruiui ájfluiii a kiskőrösi ja rá« hibáiból A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX, kon erres íz us a fo­kozott éberségre hívta fel a figvcitnet. Rákosi e.vtars mar két évvei cKéiött az MHf 11 kougresszasan figveinifitytett arra. hogy tanacsaiuKba nor- thv-kía es egvéb ehenseges elemiek igyekeznek beí'uraKCu öí s ha ueni szorítjuk vissza gyorsan ezeket az tetemeket, aikör tanácsaink nem fogjak bevaitatii à hozzájuk fűzött reményeket. A járási pártbi­zottság azonban Hosszú hlöu keresztül nem vette eszre. hogy xazul a tanácson tömeg laoesoiata éa e mögött az, át' léiigeír múmiája rejtőzik. Nem vet-tüK észre, högv a jarasunK tloigbzoi m.ért nem bírálna*, miért kévés a felbomlás n ku- rííübözö gyűléseken, megbeszé­léseken. Ma világosán látjuk, iioirv Már <í járást tanácsnál fakadt a bírálat érvényesülje- ■sei artM telj.sert érthető is, nisz ellenség vezette a iarasi tana esőt, iëv at egész járás ta* uácsappai'átüsat. Mindéit oaa vezet, hogv ta- hâésaiuii nagy része o.biiro*- rátizáiodott. meg azuit tömeg- kapcsolatuk és a ieiáttatoKa*. aem a s-íéien Öoigoió tömeges bevduá8ávai. harr, ni papi raj akarták megoldani. Ebből kő vetkezett az E, hogv dolgozó oarasztökat tömegesen és tőbe esetbén íö.ösietóbseh idétgét lék a tanaeshuzara, dk neiKúi zaklattak őket. A rendeiete- ket általában ádmiuisztrattv úton próbálták végrehajtani, ami ri'.m esrv ésetben Odáig la* iáit, hogv átírván megsértet­tek vártunk varasztvontiká jak PéfSze ebböi riötttmák a-1 n, tabu.súgót kelll levon nu mt hogv meg kell védeni á dol­gozó parasztokat a provoKatív baloldali túlkapások eilen, Ez csak a feladat egyik részét oldja meg. Tanácsaink műd ká iábán a fö veszély az elyna- radbttak uszályába kerülte melyet százfélékéi) használhat ki az tUcméa- A tava8zi m u n - ka feladatoktól' való visszaiiú tódáe, az aluszékonvság. a koimiánv határozatok véSre- liajtásáiiák halogatása, az iu- latnuo.gari fegyeient lazítása néni kisebb merényiét a pa raszti érdekek ellen, mint & baloldali provokáció. Világos, hogy akkor jár tunk volna el helyeden. ha,, az ő'tisk vetését maradéktíUaúúi megköveteltük volna minden egy ifi. dolgozó paraszttól. Az Zab tiOSv a kiskőrösi járás az őszi vetésterv 2ö százaléka. n«m teljesítette, nemcsak a munkásoeztály. hanem a oor arozó parasztság kenyerét is veflzélyeztetté. Ezekből a példákból okulva dártszervezeteink és tanae,sa­tuk akkor járnak el he.yeseu. Ua. most a tavasziak vetésé­nél műiden egyes do gózó pa rajttól megkövetelik; hogy elegét t&ëven vetési kotelezett- sékéüek. Dolgozó var&Ktsúaunk ver dig cikkor jár el helyesen, ha meuérti a várt szervezetek, ta­nácsok felhívását és haladéic- talonul eleoet lesz vetési köte­lezettségének, minél előbb be szofzi ä hiányzó Vetőmagot még ökkor is. ha ez némüeS nagyobb anvairi erőfeszítést .Menti mint esetleg más esz­tendőben. Ezt masa és család- ia érdekében teszi elsősorban, emellett könny, bben n.eget tud tenui beadási kötelezett­ségének is. erősíti a népgaz­daságot. Dolgozó parás-tía trunk ezzel járul hozzá első sorbán n munkás-paraszt «zö* yéteég további erősítéséhez. Pártszervezeteink és taná­csaink akkor járnak a helyes úton, ha minden eaves dolgo­zó var asz tt ól meaköveteUk a beadási kötelezett,sen Maradék* talán, hátándőber, való telje­sítését. Ez érdeke dolgoséi pa-, jasztcájoiijikaaji. is. mert miűd,-_. ezt bőven visszakapja a falu ruhában, cipőben, gépben stb. A munkáíosztaly a rnága ré­széről kőtelezőnek *artia. hogv nővén és határidőre teljesítse a falu iránti kötelezettségét- Azt hiszem, nem jó szemmel néznék a ka.skantvúi dolgozók, ha — mondjuk két hónapig — nem volna a faluban ruha, ípáttukit stb. Erről azonban el­felejtkeznek. Ezt mutatja, hogv tojasbeadási kötelezett­ségüket 1953 ban miudösíz: csak 3 «záza.ékbaú teljesítet ték. Ez a megállauítas az egész járásra is érvényes. Nem jogosan vetik-e fel’ Dártszervezeteink és tanácsa­ink. hogv az állam iránti kö­telezettséget mindenkinek ma radékta.anul teljesíteni k.-ù'? Eddi* nörsze az ellenség mun ká.ia révén tanácsaink ponto­san az ellenkezőjét tették. — ügyeseket jogtalanul zaklat­tak, a kulákOKtól viszont nem követelték meg az adaxiipoi- gári fegyelmet. Nem történ­hetett ez másként, hiszen a iá raSi tanács osztályvezetője is oeztályellenség volt. A soroniévö feladatokat azért nem hajtottak végre megfelelően, mert az ellenség munka.ia révén meglazult ta nácsaink tömegkapcsolata, a bírálatot elfojtottak, nem kér­ték tanácsaink a széies dolgo­zó tom.gek véleményét es ja­vaslatait Hogy .dáig faj u.- Üatott az ellenség munkája _n kiskőrösi járásban, iáén sú­lyos felelőssea terheli a iáraái vártbizoltságot. Okítva e cú-vos hiányossá gokból az a feladatunk, hogy a párt- éo a tömeget kö-ötti kapcsolatot kiszélesítsük, szo­rosa bbrn tűzzük és közösen álljunk feladataink megadá­sához. Pártunk ereje a töme­gekben gvük.rezik és ezek a gyökerek minél melyebbre mennek, annal erősebbek le­szünk ée aünál Szilárdabb a taia.ia sikereinknek. ' „Mit sem, ér az olyan mir, niCiunek. a fundamentuma ho­mokból van" — tanítja Sztálin eivtái'S, A kiskőrösi járás is bár ért ej kezdeti eredménye­ket a nyári gaboiiabegyüjUf terén, azonban mivel a tő megkapésolata laza volt. — már az őszi vetésnél é3 be- gyűjtésinél komo y lemaradá­sok mutatkoztak. Pártszerve­zeteink és tanácsaink a kiskő rösi , Példából azt a legfőbb tanulságot vonhatják le. hogy akkor sikeres az ellenség ellem harcunk, ha a tömegekkel ió a kapcsolatunk es nem a töme­gektől függetlenül, hanem azokkal e.-jyütt szorítják ki at e.fenséget akár o tanácsappa rátusból. akár más területről A ku.ák elleni harc Ls csak hyen körülmények között le­het sikeres. Ezekből a 3úlyos mulasztá­sokból okulva tanácea-nk te- KÍutsék legfőbb feladatuknak hogv a széles dzldozó tömege­ket bevonják a tanács munká­jába. Kérjék a tömegek véle­ményét, adianak széles teret a tömegek bírálatának a járási tanácstól egé»zen a községi tanác^őkig. Segítsék elő az ön­bírálatot és különösen az alul­ról jövő bírálatöt. Tanácsaink bátorítsák azokat, akik bífái- mik, javaslatokat teszitek a hibák kijavítására. Ha ezt teszik a. tanacsfunke.öháriu sok — példát mutatva a töme­gek előtt — akkor a tömege* ;s bátran felvetik a hiányos­ságokat. elmondják észrevéte­leiket. Enélkül a tanácsok kép­telenek a vezetésre! Ha tanácsaink a dolgozó tö­megekkel karöltve harcolnak a lazaságok éllen, az áliám polgári fegyelem maradékta­lan betartásáért, a tavaszi ve­téstervek utolsó négyszögölig való teljesítéséért, akkor az ellenség helvzete tarthatatlan­ná válik. Ez persze hem megs riiagátől. hanem csak ú<— ha a járási pártbizottságoktól az alapsz-’rvezetekig rrtindeü párt- vezető kötelésséfféhek _ tartja tanácsainknak a seSítségriyuj- tást az ellenség eilen! harc bari, az éberség foközá8a te­rén. a bírálat és önbírálat, kü­lönösen az alulról lövő bírálat kifejlesztésében, a tömegkap- eso át kiszélesítésében, az ál­lampolgári fegyeLm megszi­lárdításában, a dolgozó tömé gek kulturális nevelésében. Ha a pártbizottságok éS pártszer­vezetek szoros kapcsolatot étü tenek ki a tanácsszervekkel és a sZe'.es dolgozó tömegekköl. nem kétséges, bogv ieladatai- kafA íikerésebbén meg tudjak oldani. . Tülti -iÖZSEP a kiskőrösi járási párt bizottság titkára. I a Védekezzünk a fertőző állatbetegségek ellen! A täVitszi niiuilíák VégZéSérg, t-zoló ujlrtlSZteitaiiái-Si határo­zat e'Qír.ja, hogy amint a talaj­ra rá .i la t menni, nyőntbaii üteg kell kezdeni és legkésőbb március iö lg be kell tej'/.üi a tavuszihúza. 0O|-so. mák, uíi, lencse, bükköny. Hagynia és á füveshere vetését. A iiili-atav« S/.iak közül lfcgsürgőSéhbén a tavoszibúzát vessük ei. A lioi-ai vetés gyorsabban fej*öűik, s mire a forró nyári impoli bekószónte- ii,ék, megerősödik kikáiászol. magot köt éS több "terhiésst'i fi­zet. » A gyeügén tételt őszi vetése­ket fejtrágyúzással segítsük a íávaszi féjlOtlésbéri. Az ífSzi ve- íésü kalászosokra a,talaj táperé- jétöl, s a növény bokroáocásá- töl függően kút. hd'ûadkênt 3á —60 kiló pétisót, vagy 30—10 kilő szeméséstfágyűt Szórjunk ki. A fejt rágyázást a reggeli liât mat feiiîZâtadâsa után végez-üli éspedtg lehetőleg mütrágyaszóró- val, amely 3—5 centimé-er mé.y- re temesse alá a féjtrágyit. Ha eít a líítihkát matrágyaszóró hi- ján kézzel Végezzük, fejtrágyá zás Után hyümba il járassunk megtakaró fogást. • Az őszi és 'éli t/AUu>iuiion termeiöszövetkezeteiuU i'ulaml gazdaságaink és 'H egyéni gdzdájköllők mielőbb végétzéfe ei a .simítözási. A slibltót ti baráz dák lí-áhyáia, ferdén járassák így porhanyó* réteg képződik a laiaj félszülén, amely megakadá­lyozta a ta'aj nedvességének él- párojgását. A Simítózás után könnyen készíthetünk jó mag- ágyatj s a kOratavaszi növényék vetését gyorsan elvégezhetjük; önmagának és az országnak 1'' árt, aki a simltózást nem vég­zi el idejében. * A tavaszi vetések megkezdése előtt me'egitslik napon a vető­magot, a vetunuigme.egi.éo meggyorsítja és erőteljesebbé té- szi a csírázást, így a növériy gyorsabban, egyenletesebbéri kei ki, mintha cínnPasztjuk ett a fontos veíőnuigc'őkészítö muh- kát. A vétőmagmelegítés leg egyszerűbb módja, ha a mago. szeilös, napOs helyen pöhyvara terítjük ki, 3—1 centi vastag- ré­tegben. A kiterített mágot órán­ként gereblyével mozgatjuk, togy a nap egyenletesen rne-e, gíthesse. A méjegitést 3—5 na­pon keresztül végezzük d,e ha ennyi idő ilém áll rendekezésrë, legalább 1—2 nap melegítsük a vetőmagot. A ragadód száj- és körömfájás Bács-Kiskun megyében Is fel­ütötte a fejét. Kdeiig csak szór­ványosan jelentkezett, mégis nagy veszélyt je ent valamennyi állattartó dolgozó paraszt 03 ezen keresztül szocialista nép gazdasagunk számára Is. Ezért a betegség felszámolása nem' sait a hatóságok éS á1- latorvosok ügye, hanem dol­gozó népünk valamennyi tagjának közös érdeke. Szükséges tehát, hogy a beteg­ség lényegével és az ellene vaio védekezés módjával mitdehki tisztában legyen. A száj- és körömfájás igen MIRŐL ISMERJÜK FÉL A betegség bágyadtsággai és étvágylaans'aggal kezdődik. Ilyenkor hdmelőzéssel lázasnak találjuk az állatot. (Lázas álla­potnak számit szarvasmarhaná, á 40—4l lökj Csakhamar hölya gok ’jelennek meg a szájban, toieg a nÿelvett és íógiiUs’on. néha a tögyón, csecabimoukon A a körömszéleken is. Sertésékné. az orrkarikán és a köröms-éie ken keletkezhetnék hdlÿagok. A ••óiyagok fejlődésének idbjéh o szarvasmarhák erősen nyáiaz nak és nem esznek. Flata, állá tokon gyakran találkozunk a be­tegség rcg-szindulatú aiakjá vai. Szopós borjak, malacbk. oáránydk sokszor a hóiyagOk kifejlődése idején hifiéiért el- püsztüiiiak, mert a betegség a szívet is megtámadja, A betegség ellem védekezés alapja a betegség azonnali felismerése és gyors bejelen­tése, À betegség legcsekélyebb tüne­tét is azonnal je eriteni kell az illetékes állatorvosinak, vagy a neiyi tanácsnak. Már a betegség bejelentése előtt gondoskodni ked arról, hogy a beteg ól átok el legyenek különítve az égesz ségesektöl és be legyenek zafva. Gondoskodni kell árról is, liögy az állatorvos megérkezéséig seiiki a fertőzött udvart ei he hagyja és oda idegen be he lép­jen. À betegség azonnali beje­lentése mindenkinek sáigorú kö­telességé és annak elmulasztása iülybs büntetéssel jár," , Bármilyen ragadós Is a be­tegség, terjedését feltétlenül meg lehet sikadályo*hi, ha azonnal bejelentik. A száj- és körömfájás gyanú­jának bejeiehtésé esetén rtz állatorvos ingyen szá'l ki a helyszínre és ingyen végzi a vizsgálatot. |A hatóságok a szükséges gyógyszereket és fertőtlenítő szereket díj­talanul bocsát ják az álláttu­ragályos betegség, valamennyi hasitottkörmü állat megkapnat ja. A betegség kórokozója meg ta állató a beteg állat váiade kaiban, ürülékében, tejébeh, de fö-feg a szájban keietkezd hójyfl, gok felíakádása esetén a nyál bäh. A betegség áilatról-áliatf» gyorsan terjed, legtöbbször azonban az emberek lábbelijükkel és rúnájukkal viszik át a fer­tőző anyagot egyik inairól a másikra. így fordulhat elő, hogy a be­tegséget vonaton, vagy autóbu­szon az emberek többszáz kib írtéterre is át vihetik, ! BETEGSÉGET? lajdonosok rendelkezésére. Népi demokráciánk hatal­mas áldozatokat vállal a be­tegség elfojtása érdekében, da jbggai elvárja azt Is, hogy a dolgozó parasztság a maga ré­széről Is mindent meglegyen- hogy ettől a fertőző betegség tői országunkat megszabadít suk. Régen a betegség tör­vényszerűen átvonult az egész brszágon és súlyos veszteséget okozott. Népi demokráciánk korszerű á-lategészségügye lehe­tővé tette, hogy a betegség eset; leges fellépése eseteh egy-kéti állatnál több nem betegszm meg a községben. A száj- és körern- iájas csak akkor terjedhet, ha a betegséget feltitkolják éw Äieldtt az állatorvos, vagy a hatóság tudomást szerezne a betegségről, a fertőző anyagot szé diürColják. A betegséget ter­jesztheti a hanyagság is, ami' kor az állattartók nem tart-> ják be a zár,atl intézkedéseket^ A párt és kormányzatunk eddig sikerrel Vette fel a harcot a Betegség meg ié kezesére, 6a czideig sikerült à betegséget a Inegállapitott udvarfa korlá­tozni, A hanyagság és nemtorö dömség, amely a betegséget terjeszthette^ már számos büntetést vont maga Utál). Völt olyan eset, hogy az áte lattartő a zár.at alá Vont hely-* tői sertését kiengedte és kóbo­rolni hagyta a fertőzött Hely» környéken, amiéit kétévi bör­tönbüntetést és amellett súlyos pénzbüntetést kapott. Zárlatsze- ;ésért kaptak már ötévi börtön- üntetést i4 Kormányzatunk tehát sem­mi á.clozatot nem sajnál a be­tegség elterjedésének megaka- dá yözására; de súlyos büntetést alkalmaz azok felien, akik a törvényes rendelkezéseknek nem tesznek eleget. lJf. Ahdor Ernő mi-gyei vezető szákállatofvosj H űz i I ag sitëïk esztett kukoricavetőgép a tompái Szabadság Isz-beu A tompái Szabadság termelő szövetkezet a tavaszi munkák elvégzésében a gyorsaságot a helyes agrotscnn.Kavai párosít­ja. A parltllkár elvtárs- uak és Í3oio.i Antal mezogázoa sági bngádvezeiönek javasjata és elképzelése alapján a bognármühely dolgozói há­zilag szerkesztett kukoriea- vetögépet készítettek. A gépéi-omás jelenleg ném rende.Kezik négyzetes vetögép- pel, A csoport azonban à ta valyi tapasztalatok alapján IS lilét ezzel a módszerrel akarja vetni a Kapásokat. Az egyszerű, de elmés szerkezet a itiü&ka meggyorsítását es megkönnyíté­sét is elősegíti. Amíg a meg crikamnazou területen kapává, lassúbb es jrontatlanabb is a ve tes, a szerkezettel egy ember a—4 ho,dat vet el napon-a e a mag pontosan a kijelölt hteiy re esik. A magszórúnyl ás sza­bályozható, csak a szükség e~ mennyiséget veti e). A csöpőr. tágjai már kiszámították, hogy LOu holdnyl területen 8—ö má­zsa vetőmagot takarítanak meg a kapás'vetessel szemben, amely­hez kulönoeh -s két ember szük­séges, egy, aki vágja a fö.dtet; égy, aki a magol oobja, A mű- ve.ésnét is könnyebb a munkaj mint a kapával vetett növény­nél, keveseob szálat keit kiegyel ni, a lóeke zavartalanul ha.ad- nat keresztbe liösszába, míg a kapával vaió vetésnél elkertiine- teiieh a kisebb nagyobb távol­ság a bokrok, között. A szerkezettel nemcsak ku­koricát, de gyapotot, napra forgót, borsót és babot is léhet vetni, sőt a kertész az uborkamagot is ezzel szándékozik vetni. A szövetkezet eddig 5 darabot készített et s négyet máris el­vitték a környékbeli termelő csoportok megtekintésre, hogy ók .s hasonló szerkezetet készít­senek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom