Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

Termelőszövetkezeteink eredményei és feladatai Rákosi elvtárs 1948 augusz­tus 20-í kecskeméti bestédében ismertette dolgozó oarafi-tsá' pulikkal a felemelkedés lehe­tőségét. Rámutatott arra. hogv dolgozó parasztságunk előtt két út áll nyitva- Az egyik a ka d ital ista út. amely ben a nagybirtokosok meg­fojtják az elaprózott parcellá­kon verejtékező kiisiparaszto- kat- A másik a szoc'ahsta út: a nagyüzemi, termelőszövet­kezeti. a társas gazdálkodás útja. amelyben nine« kizsák­mányolás. Rákosi elvtár.s beszédének hatására megyénkben is meg alakultak az első termelőszö­vetkezeti csoportok. 1949-beu mái- 94 csoportunk volt 1977 tággá], 1950-ben már 146 cso­port 12-814 taggal és jelenleg csoportunk száma már meg­haladta a 400 at. a tagság pe­dig közeljár a 30 ezerhez. Termelőszövetkezeteink fej­lődését azonban nemcsak a számszerű emelkedésen ke­resztül lehet mérni, hanem politikai, szervezeti és gaz­dasági vona'on is. Még 1948 és 49-ben terme­lőszövetkezeti csoportjaink ki3 csíraként voltak a földműves szövetkezetekhez csatolva. Ma termelőszövetkezeteink mező- gazdaságunk szocialista át­szervezésének gerincét képe­zik a falun. Állami gazdasá­gainkkal napról-napra foko­zottabb mértékben bizonyítják bo a nagyüzemi gazdálkodás felsőbbrendűségét. Szervezetileg is erősödtek szövetkezeteink 1948 őszén még nem volt szervezeti szabályzatuk. Ma megyénk szövetkezeteinél már 528 munkabrigádot szervez­tek, amelyeknek területe, va­lamint a hozzávaló felszerelés jegyzőkönyvileg vau évenként átad'-" és a szövetkezeten be­lől mindegyik kis üzemrészhez hasonlóan önállóan gazdálko­dik. JclÉntős a javulás a munka- f egyelem terén is. 1949-ben, de még 1950-ben is nem nagy súlvt helyeztek azokra, akik >i közös munkából em vették Sí; részüket. Sok helyütt még az egyenlősdiség elve érvé­nyesül. 1951-ben. de főleg ta­valy már erősen megbírálták azokat, ak knek rossz volt a viszonyuk a munkához, sőt a legtöbb helyen a lógóso­kat munkaegységlevo*>ás- ban részesítették. Da munkaegvscglevonást al halmoztak azokkal a tsz veze­tőkkel f-unben à5-, akik a la­za :á got eltűrték, néni léptek fel kellő eréllvel a lógósokka szemben, mint ahogy ez a Sá­téri Vorosilov tsz elnök ese­tében is történt Egészségesen fejlődtek szövetkezeteink gazdaságilag is Állatállományuk szempont­jából, hacsak az 1951. és!1952. gazdasági évet hasonlítjuk össze, azt látjuk, hogy 1951- től 1952-ig a szövetkezetek marhaállománya 6726 darab bal szaporodott. A ló-állomány egy év alatt közel 3000, a sertésál'o inány közel 25 ezer, a juhál­lomány közel 15 ezer darab­baj növekedett. Szövetkező telnie álla tál kmiányának ér téko a baromfi kivételével az 1951. évi 83 millió forint­ról 1952. évben közel 80 inipió forintra emelkedett. ami azt jelenti, hogy az 1952 gazdasági év alatt szövetkeze­teink állatállományának érté ke több, mint 44 millió forinl értékkel növekedett. Szövetkezeteink állatállomá íiyának ilyen méretű növeke dése szükségessé tette, hogy megfelelő mennyiségű és mi­nőségű férőhelyeket építsenek- Szövetkezeteink az 1952. évben 6214 marhának. 1393 lónak, 20.676 sertésnek. 14-654 juhnak és 91.068 baromfinak építettek férőhelyet. Az évit évi. költsé­gek mintegy 60 százalékát az állam hitelezte. Termelőszövetkezet’’ csoport­jaink jelentős eredményeket értek el » növénytermelés terén is- A nálunk- járt szov­jet elvtársak útmutatásai, va larnint a Szovjetunióban iárt parasztküldötteink tapasztala­tai és elbeszélései alapján sző vetkezeteinknél 1952-ben már jelentősebb mértékben, vezet­ték be az új agrotechnikai el­járásokat. Ibinek eredménye az lett, hogy az 1952. évi aszályos évbe® termelőszövetkezete­ink terméseredményei átla­gosan mintegy 12 százalék­kal voUak magasabbak az egyes dolgozó parasztokénál. Megyénk. déli fekvésénél •fosva országunk legfonto rv'ibb gyapottemiő területe: közé tartozik. 1951-ben me­gyénkben már 18.000 mázsa gyapotot termeltünk. Ebbő: iparunk 12,600.000 méter, ba; tisztot, vagv 5 és fél millió méter lepedővásznat, va.gv 1,800.000 méter ruhaszövetet álUth»+ elő- Ezek a számok alá­húzzák megyénkben a gyapot- termesztés jelentőségét­Termelőszövetkezeteinkné jelentős mértekben emelkedett az oszthatatlan, közös vagyon is. 1950 ben a közös vagyon értéke 3-5 millió forint volt. 1951- ben már 15.7 millió és 1952- ben pedig már 27-2 mil­lió forint. Ez azt jelenti, hogy az aszályos esztendő ellenére szövetkezeteink hatalmas mér­tékben gazdagodtak. Sok termelőszövetkezeti csoport sikerrel alkalmazza a/ élenjáró agrotechnikai eljárá­sokat. Vannak azonban még csoportok, amelyek a marudi- ság uszályába kerültek. Ha az élenjáró agrotechnikai ♦eljárásokat ' még nagyobb tömegben alkal­maztuk volna, az aszályos esz­tendő ellenére i» sokkal na­gyobb terméseredményeket ér­hettünk volna el. Ezt egy-két példával bebizonyíthatjuk- A göbo‘járási Petőfi tsz annak ellenére, hogy aránylag hpmokos területen gazdálko­dik, • őszi kalászosaiból 12.5 mázsás átlagtermést ért el. De ez a szövetkezet az 1951 őszén elvetett gabonák alá történő szántást 22 centiméter mélyen végezte. A szántássá' egyidejűleg holdanként 120 kilogramm szuperfoszfátot dolgoztak bele a talajba. Már 1951 őszén 65 holdon kereszt- sorosán végezték a vetést, maid tavasszal 80 hold rozson pótbeporzást alkalmaztak, — 1952-ben már 184 holdon ter méltók kukoricát. Ezen a te rületeu átlagosan 25 mázsás terméseredményt értek el. í 184 holdból 20 holdon négyzc tosen vetettek és az egész te rületen nótbeporzúst alkalmaz tak. 1952. évben 22 hold burgo : i yav dtésterü let : n 85 mázsás átlagtermést értek el. És pe­dig úgy. hogy kéteizer ka pálbak és kétszer töltögettek Ha ennek a szövetkezetnek a terméseredményeit vizsgál .ink, akkor azt látjuk, hogy pl búzából 12-5 mázsás, kukori eából 25 mázsás, burgonyából a helyes tala.ielőkészítéssel és a korszerű növényniegmuiiká lássál 85 mázsás terméíátla got ért el. Ezek a számok azt mutat­ják. hogyha megyénk minden termelőszövetkezeteinél, alkal mázták volna az élenjáró szov jót agrotechnikai eljárásokat akkor a göbö'ljárási Petői hez hasonló eredményeket érhet tok volna el, ami azt jelenti hogv termésátlagaikat megköt szerezhették volna. Ha-somó a helyzet a gyapot termesztésnél. A kunfehértói Vörös Hajnal 1951 őszén gyanot alá 25 centiméter mé Íven végzett talajelőkészítést és felhasznált holdanként mázsa szuperfoszfát műtrá gvát. Ezt a szántással egy időben a talajba munkálták A gyapotot hatszor kapálták a kaesolást időben elvégezték és így a rossz időjárás ellenére is kétszerannvlt termeltek hol­danként, mint a többi ter­melőszövetkezeti csoport. Ezek a véldák arra késztes­sék termelőszövetkezeti cso­portjainkat, hoav az 1953• gaz dasáai. évben a lehető legna­gyobb mértékben alkalmazzál; mindenütt az élenjáró szovjet agrotechnikát. Több termelőszövetkezeti csoport nem értette mez a belterjes gazdálkodás fontosságát és nem tartotta elsőrendű kérdésnek az állat­tenyésztés mennyiségi és mi­nőségi fejlesztését. ‘7~"rt több termelőszövetkezeti csoport az elmúlt év-ben nem tudta állat tenyésztési tervét teljesíteni. De a tanácsok állattenyésztési dolgozói sem folytattak kö­vetkezetes harcot szövetkeze­teink állattenyésztésének ál landó fejlesztéséért, nem el­lenőrizték megfelelően a szö­vetkezetekben lévő állatgondo­zók munkáját, nem adtak megfelelő támogatást a hely­színen, hanem mint valami­lyen ..hibamegállapító hivatal kiküldöttei. hiányosságokat feljegyezve felküldték a me­gyei tanácshoz, ahelyett, hogy a helyszínen azonnal operatív i ntézkedéseket tettek volna De igen sokan, nemcsak az ál­lattenyésztés fejlesztéséhez, hanem a takarmáu veil átás biz­tosításához, különösen a siló- záshoz is rosszul ■ viszonylat­iak. Az elmúlt évek eredménye, ée hiányosságai szobiak meg a soronlévő feladatokat Az első és legfontosabb fél- adat az egyéves gazdasági ter­vek helyes elkészítése. Sztálin elvtárs azt tanítja: ,-A holhoz nagyüzemi gazdaság. Nagy­üzemi gazdaságot azonban nem lehet terv nélkül vezetni. Föld­művelő na9yiizemi gazdaság, amely a na r riszt g a z/lfi sá gok százait, sokszor ezreit, öleli magában, nem boldogul terv­szerű vezetés nélkül, éneikül az ilyen aazdasáa okvetlenül elpusztul és széthull A tervezés feladata, hogy számításba vegye a szükség­leteket, feltárja a kínálkozó lehetőségeket, számbavéve a7- összes felhasználható erőfor­rásokat. A tervbe tehát nem lehet egyszerűen tetszésszerhi- ti számokat írni. A terv ada­tainak meg kell felelniük a népgazdaság szükségleteinek, a tnnáosadta irányelveknek, a termelőszövetkezet lehetősé­geinek. Éppen ezért elsőrendű fon­tosságú az. hogy a terveket nem mccknikusan, hanem a le­hetőségeket figyelembe véve készítsük el, minden esetben hallgassuk meg az alulról jö­vő kezdeményezést. A tervek elkészítésénél igen fontos, hogy a munkába bevonjuk a szö­vetkezet legszélesebb töme­geit. Csak ígv tudjuk felmérni he lves-n a szövetkezetek tagsá­gában rejlő hatalmas tartalé­kokat és ezek csak akkor jön­nek felszínre a tervek végre­hajtása során, ha. valamennyi Az idejében végzett viz levezetéssé! nemcsak a vetést óvjuk meg, hanem az összegyűjtött vizet nyári öntözésre is használhatjuk A bőséges téli és őszi csapadékból felgyülemlett vizek ba talmas mértékben árasztották el termőterületeinket. Az ideje bcn végzett víziével-téssol nemcsak a vetést óvjuk nieg a befut ludastól, hanem azt is elérjük, hogy a csatornákban összegyüj tütt vizet a nyár folyamán öntözésre használhatjuk, A képen; a csataszögi (Szolnok megye) termelőszövetkezetek földjéről csatornákba engedik le a vizet a Szolnoki Belvizvéde'mi Válla lat dolgozói. szövetkezeti tag ismeri e szö­vetkezet tervét és igyekszik azt túlteljesíteni. Fontos feladat szövetkezeteink megszilárdítása. Ennek érdekében fokozottabb mértékben kell szövelkozcti tagjaink politikai és szakmai képzettségének színvonalát emelni. 1952-ben már 28 szö­vetkezeti tag vett részt 3 és félhónapos elnökkéuző tanfo­lyamon, 84 tag kéthetes far - gádvezetői tanfolyamon. 46 tag 3 és íelhónapois könyvelői tanfolyamon, 26 tag 10 hóna­pos elnökképző tanfolyamon és 65 tag 5 hónapos brigádve­zetői tanfolyamon. 223 szövet­kezeti tag résztvett különböző kéthetes bentlakásos állatgon­dozói tanfolyamokon. 923 bri­gád- és munkacsapatvezető pedig résztvett 10 napos bs- járó tanfolyamon, amelyet a szövetkezetek székhelyén tar­tottak meg. Termelőszövetkezeteinknél döntő feladat az állatállomány átteleltetese. Itt fontos feladat vár a ta­nács apparátusán belül az ál­lattenyésztő szakemberekre. Ezek minden szövetkezetnél hetenként legalább kétszer el­lenőrizzék a takarmányadago­lást. Állandóan figyeljék a szövetkezetek állatállományá­nak kondié óját, valamint győződjenek meg a rendelke­zésre álló takarmánymennyi­ségről és annak minőségéről. A termelőszövetkezeti cso­portoknál pedig a lcgöntu- Uatosabb do'gozókat_ a kom- munisTúkat osszuk bo az állattenyésztéshez. A legjobb kommunistákkal erősítsük mee az állattenyész­tő brigádokat, munkacsapato­kat. Fontos feladat, hogy terme­lőszövetkezeti csoportjaink jól készüljenek fel a tavaszi munkára. Minden szövetkezet állapítsa meg vetőmagszükségletét és ahol kevés a vetőmag, ott .eső­re. vagv vásárlás útján bizto­sítsák azt. A munkaszerveze­tek megszilárdítása érdekében minden termelpszö vetkezeti csoportban február hónapban valamennyi bugádnak jegyző­könyv szerint adják át a te­rületeket a hozzávaló gazdá­sági felszereléssel. Mind cd termelőszövetkezeti csoport­nál biztosítani kell. hogy a brigádok tcrvfoladutuk végre­hajtásához szükséges támoga­tást megkapják. A gépállomá­sok és a szövetkezetek közöti történő szerződések kötésénél az n feladat, hogy a, gyengébb körülmények között gazdálko­dó szövetkezeteknek nagyobb géni támogatást biztosítson. Meg kell javítani g, gépállo­másai- és a termelőszövetkezeti csoportok közti viszonyt, is. — Sok helyen nem megfelelő s viezonv a termelőszövetkeze­tek és a gépállomásuk között, A géuállomási tanácsülések­re, vagy a gépállomások nem hívják meg a tsz vezetőket* vagy pedig ha meghívják, azok nem jelennek meg. A gépállomások tervéi igen sok esetben nincsenek megfelelően összehangolva a termelőszö­vetkezetek terveivel. Igv for­dulhatott elő az, hogy például tavalv a kiskunhalasi gépállo­más négy erőgépét a Vörös Szikra szövetkezethez küld­ték, holott akkor ennél a szö­vetkezetnél csalt két gépre volt szükség. Ugyanakkor a Vörös Hajnal nem tudott gép­hez jutni, mert azok másutt voltak. Sok esetben gépállomásaink politikai vezetői és mezőgaz­dászai üzleti félnek teldntik a szövetkezetei, nem foglalkoz­nak bensőségesen a szövetke­zet problémáival. < látogatásaik felszínesek és éppen ezért nem tudnak megfelelő támogatást adni., hn arra. szükség van. Ezen à téren is tehát ki kell javítani a hiánvoíságokat. Két döntő feladat áll tehát előttünk. Első, hogv további munkánk során minden terü­leten. minden munkánk közép­pontjába a terméseredmények fokozását állítsuk- Másodszori hogv ió polit kai felvilágosító munkával népszerűsítsük a a élenjáró termelőszövetkezeti csoportjainkat Ó3 ezzel bizto­sítsuk a falu szocialista épí­tésének, szövetkezeteink to-, vábbi egyenletes szervezett fejlesztésének tervét. A téli munkaidő helyes ki­használásával kell most felké­szülni arra. hogy a tavasszal és a nyáron termelőszövetke­zeteink új, jelentős termelési sikereket érjenek el, caész doh uo~ó parasztságunk előtt is­mét bizonyítsák a jól vezetett, muaas termelékenységű szö­vetkezeti nagygnzdflsáo hatol’ mos előnyeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom