Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
Termelőszövetkezeteink eredményei és feladatai Rákosi elvtárs 1948 augusztus 20-í kecskeméti bestédében ismertette dolgozó oarafi-tsá' pulikkal a felemelkedés lehetőségét. Rámutatott arra. hogv dolgozó parasztságunk előtt két út áll nyitva- Az egyik a ka d ital ista út. amely ben a nagybirtokosok megfojtják az elaprózott parcellákon verejtékező kiisiparaszto- kat- A másik a szoc'ahsta út: a nagyüzemi, termelőszövetkezeti. a társas gazdálkodás útja. amelyben nine« kizsákmányolás. Rákosi elvtár.s beszédének hatására megyénkben is meg alakultak az első termelőszövetkezeti csoportok. 1949-beu mái- 94 csoportunk volt 1977 tággá], 1950-ben már 146 csoport 12-814 taggal és jelenleg csoportunk száma már meghaladta a 400 at. a tagság pedig közeljár a 30 ezerhez. Termelőszövetkezeteink fejlődését azonban nemcsak a számszerű emelkedésen keresztül lehet mérni, hanem politikai, szervezeti és gazdasági vona'on is. Még 1948 és 49-ben termelőszövetkezeti csoportjaink ki3 csíraként voltak a földműves szövetkezetekhez csatolva. Ma termelőszövetkezeteink mező- gazdaságunk szocialista átszervezésének gerincét képezik a falun. Állami gazdaságainkkal napról-napra fokozottabb mértékben bizonyítják bo a nagyüzemi gazdálkodás felsőbbrendűségét. Szervezetileg is erősödtek szövetkezeteink 1948 őszén még nem volt szervezeti szabályzatuk. Ma megyénk szövetkezeteinél már 528 munkabrigádot szerveztek, amelyeknek területe, valamint a hozzávaló felszerelés jegyzőkönyvileg vau évenként átad'-" és a szövetkezeten belől mindegyik kis üzemrészhez hasonlóan önállóan gazdálkodik. JclÉntős a javulás a munka- f egyelem terén is. 1949-ben, de még 1950-ben is nem nagy súlvt helyeztek azokra, akik >i közös munkából em vették Sí; részüket. Sok helyütt még az egyenlősdiség elve érvényesül. 1951-ben. de főleg tavaly már erősen megbírálták azokat, ak knek rossz volt a viszonyuk a munkához, sőt a legtöbb helyen a lógósokat munkaegységlevo*>ás- ban részesítették. Da munkaegvscglevonást al halmoztak azokkal a tsz vezetőkkel f-unben à5-, akik a laza :á got eltűrték, néni léptek fel kellő eréllvel a lógósokka szemben, mint ahogy ez a Sátéri Vorosilov tsz elnök esetében is történt Egészségesen fejlődtek szövetkezeteink gazdaságilag is Állatállományuk szempontjából, hacsak az 1951. és!1952. gazdasági évet hasonlítjuk össze, azt látjuk, hogy 1951- től 1952-ig a szövetkezetek marhaállománya 6726 darab bal szaporodott. A ló-állomány egy év alatt közel 3000, a sertésál'o inány közel 25 ezer, a juhállomány közel 15 ezer darabbaj növekedett. Szövetkező telnie álla tál kmiányának ér téko a baromfi kivételével az 1951. évi 83 millió forintról 1952. évben közel 80 inipió forintra emelkedett. ami azt jelenti, hogy az 1952 gazdasági év alatt szövetkezeteink állatállományának érté ke több, mint 44 millió forinl értékkel növekedett. Szövetkezeteink állatállomá íiyának ilyen méretű növeke dése szükségessé tette, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű férőhelyeket építsenek- Szövetkezeteink az 1952. évben 6214 marhának. 1393 lónak, 20.676 sertésnek. 14-654 juhnak és 91.068 baromfinak építettek férőhelyet. Az évit évi. költségek mintegy 60 százalékát az állam hitelezte. Termelőszövetkezet’’ csoportjaink jelentős eredményeket értek el » növénytermelés terén is- A nálunk- járt szovjet elvtársak útmutatásai, va larnint a Szovjetunióban iárt parasztküldötteink tapasztalatai és elbeszélései alapján sző vetkezeteinknél 1952-ben már jelentősebb mértékben, vezették be az új agrotechnikai eljárásokat. Ibinek eredménye az lett, hogy az 1952. évi aszályos évbe® termelőszövetkezeteink terméseredményei átlagosan mintegy 12 százalékkal voUak magasabbak az egyes dolgozó parasztokénál. Megyénk. déli fekvésénél •fosva országunk legfonto rv'ibb gyapottemiő területe: közé tartozik. 1951-ben megyénkben már 18.000 mázsa gyapotot termeltünk. Ebbő: iparunk 12,600.000 méter, ba; tisztot, vagv 5 és fél millió méter lepedővásznat, va.gv 1,800.000 méter ruhaszövetet álUth»+ elő- Ezek a számok aláhúzzák megyénkben a gyapot- termesztés jelentőségétTermelőszövetkezeteinkné jelentős mértekben emelkedett az oszthatatlan, közös vagyon is. 1950 ben a közös vagyon értéke 3-5 millió forint volt. 1951- ben már 15.7 millió és 1952- ben pedig már 27-2 millió forint. Ez azt jelenti, hogy az aszályos esztendő ellenére szövetkezeteink hatalmas mértékben gazdagodtak. Sok termelőszövetkezeti csoport sikerrel alkalmazza a/ élenjáró agrotechnikai eljárásokat. Vannak azonban még csoportok, amelyek a marudi- ság uszályába kerültek. Ha az élenjáró agrotechnikai ♦eljárásokat ' még nagyobb tömegben alkalmaztuk volna, az aszályos esztendő ellenére i» sokkal nagyobb terméseredményeket érhettünk volna el. Ezt egy-két példával bebizonyíthatjuk- A göbo‘járási Petőfi tsz annak ellenére, hogy aránylag hpmokos területen gazdálkodik, • őszi kalászosaiból 12.5 mázsás átlagtermést ért el. De ez a szövetkezet az 1951 őszén elvetett gabonák alá történő szántást 22 centiméter mélyen végezte. A szántássá' egyidejűleg holdanként 120 kilogramm szuperfoszfátot dolgoztak bele a talajba. Már 1951 őszén 65 holdon kereszt- sorosán végezték a vetést, maid tavasszal 80 hold rozson pótbeporzást alkalmaztak, — 1952-ben már 184 holdon ter méltók kukoricát. Ezen a te rületeu átlagosan 25 mázsás terméseredményt értek el. í 184 holdból 20 holdon négyzc tosen vetettek és az egész te rületen nótbeporzúst alkalmaz tak. 1952. évben 22 hold burgo : i yav dtésterü let : n 85 mázsás átlagtermést értek el. És pedig úgy. hogy kéteizer ka pálbak és kétszer töltögettek Ha ennek a szövetkezetnek a terméseredményeit vizsgál .ink, akkor azt látjuk, hogy pl búzából 12-5 mázsás, kukori eából 25 mázsás, burgonyából a helyes tala.ielőkészítéssel és a korszerű növényniegmuiiká lássál 85 mázsás terméíátla got ért el. Ezek a számok azt mutatják. hogyha megyénk minden termelőszövetkezeteinél, alkal mázták volna az élenjáró szov jót agrotechnikai eljárásokat akkor a göbö'ljárási Petői hez hasonló eredményeket érhet tok volna el, ami azt jelenti hogv termésátlagaikat megköt szerezhették volna. Ha-somó a helyzet a gyapot termesztésnél. A kunfehértói Vörös Hajnal 1951 őszén gyanot alá 25 centiméter mé Íven végzett talajelőkészítést és felhasznált holdanként mázsa szuperfoszfát műtrá gvát. Ezt a szántással egy időben a talajba munkálták A gyapotot hatszor kapálták a kaesolást időben elvégezték és így a rossz időjárás ellenére is kétszerannvlt termeltek holdanként, mint a többi termelőszövetkezeti csoport. Ezek a véldák arra késztessék termelőszövetkezeti csoportjainkat, hoav az 1953• gaz dasáai. évben a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzál; mindenütt az élenjáró szovjet agrotechnikát. Több termelőszövetkezeti csoport nem értette mez a belterjes gazdálkodás fontosságát és nem tartotta elsőrendű kérdésnek az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztését. ‘7~"rt több termelőszövetkezeti csoport az elmúlt év-ben nem tudta állat tenyésztési tervét teljesíteni. De a tanácsok állattenyésztési dolgozói sem folytattak következetes harcot szövetkezeteink állattenyésztésének ál landó fejlesztéséért, nem ellenőrizték megfelelően a szövetkezetekben lévő állatgondozók munkáját, nem adtak megfelelő támogatást a helyszínen, hanem mint valamilyen ..hibamegállapító hivatal kiküldöttei. hiányosságokat feljegyezve felküldték a megyei tanácshoz, ahelyett, hogy a helyszínen azonnal operatív i ntézkedéseket tettek volna De igen sokan, nemcsak az állattenyésztés fejlesztéséhez, hanem a takarmáu veil átás biztosításához, különösen a siló- záshoz is rosszul ■ viszonylatiak. Az elmúlt évek eredménye, ée hiányosságai szobiak meg a soronlévő feladatokat Az első és legfontosabb fél- adat az egyéves gazdasági tervek helyes elkészítése. Sztálin elvtárs azt tanítja: ,-A holhoz nagyüzemi gazdaság. Nagyüzemi gazdaságot azonban nem lehet terv nélkül vezetni. Földművelő na9yiizemi gazdaság, amely a na r riszt g a z/lfi sá gok százait, sokszor ezreit, öleli magában, nem boldogul tervszerű vezetés nélkül, éneikül az ilyen aazdasáa okvetlenül elpusztul és széthull A tervezés feladata, hogy számításba vegye a szükségleteket, feltárja a kínálkozó lehetőségeket, számbavéve a7- összes felhasználható erőforrásokat. A tervbe tehát nem lehet egyszerűen tetszésszerhi- ti számokat írni. A terv adatainak meg kell felelniük a népgazdaság szükségleteinek, a tnnáosadta irányelveknek, a termelőszövetkezet lehetőségeinek. Éppen ezért elsőrendű fontosságú az. hogy a terveket nem mccknikusan, hanem a lehetőségeket figyelembe véve készítsük el, minden esetben hallgassuk meg az alulról jövő kezdeményezést. A tervek elkészítésénél igen fontos, hogy a munkába bevonjuk a szövetkezet legszélesebb tömegeit. Csak ígv tudjuk felmérni he lves-n a szövetkezetek tagságában rejlő hatalmas tartalékokat és ezek csak akkor jönnek felszínre a tervek végrehajtása során, ha. valamennyi Az idejében végzett viz levezetéssé! nemcsak a vetést óvjuk meg, hanem az összegyűjtött vizet nyári öntözésre is használhatjuk A bőséges téli és őszi csapadékból felgyülemlett vizek ba talmas mértékben árasztották el termőterületeinket. Az ideje bcn végzett víziével-téssol nemcsak a vetést óvjuk nieg a befut ludastól, hanem azt is elérjük, hogy a csatornákban összegyüj tütt vizet a nyár folyamán öntözésre használhatjuk, A képen; a csataszögi (Szolnok megye) termelőszövetkezetek földjéről csatornákba engedik le a vizet a Szolnoki Belvizvéde'mi Válla lat dolgozói. szövetkezeti tag ismeri e szövetkezet tervét és igyekszik azt túlteljesíteni. Fontos feladat szövetkezeteink megszilárdítása. Ennek érdekében fokozottabb mértékben kell szövelkozcti tagjaink politikai és szakmai képzettségének színvonalát emelni. 1952-ben már 28 szövetkezeti tag vett részt 3 és félhónapos elnökkéuző tanfolyamon, 84 tag kéthetes far - gádvezetői tanfolyamon. 46 tag 3 és íelhónapois könyvelői tanfolyamon, 26 tag 10 hónapos elnökképző tanfolyamon és 65 tag 5 hónapos brigádvezetői tanfolyamon. 223 szövetkezeti tag résztvett különböző kéthetes bentlakásos állatgondozói tanfolyamokon. 923 brigád- és munkacsapatvezető pedig résztvett 10 napos bs- járó tanfolyamon, amelyet a szövetkezetek székhelyén tartottak meg. Termelőszövetkezeteinknél döntő feladat az állatállomány átteleltetese. Itt fontos feladat vár a tanács apparátusán belül az állattenyésztő szakemberekre. Ezek minden szövetkezetnél hetenként legalább kétszer ellenőrizzék a takarmányadagolást. Állandóan figyeljék a szövetkezetek állatállományának kondié óját, valamint győződjenek meg a rendelkezésre álló takarmánymennyiségről és annak minőségéről. A termelőszövetkezeti csoportoknál pedig a lcgöntu- Uatosabb do'gozókat_ a kom- munisTúkat osszuk bo az állattenyésztéshez. A legjobb kommunistákkal erősítsük mee az állattenyésztő brigádokat, munkacsapatokat. Fontos feladat, hogy termelőszövetkezeti csoportjaink jól készüljenek fel a tavaszi munkára. Minden szövetkezet állapítsa meg vetőmagszükségletét és ahol kevés a vetőmag, ott .esőre. vagv vásárlás útján biztosítsák azt. A munkaszervezetek megszilárdítása érdekében minden termelpszö vetkezeti csoportban február hónapban valamennyi bugádnak jegyzőkönyv szerint adják át a területeket a hozzávaló gazdásági felszereléssel. Mind cd termelőszövetkezeti csoportnál biztosítani kell. hogy a brigádok tcrvfoladutuk végrehajtásához szükséges támogatást megkapják. A gépállomások és a szövetkezetek közöti történő szerződések kötésénél az n feladat, hogy a, gyengébb körülmények között gazdálkodó szövetkezeteknek nagyobb géni támogatást biztosítson. Meg kell javítani g, gépállomásai- és a termelőszövetkezeti csoportok közti viszonyt, is. — Sok helyen nem megfelelő s viezonv a termelőszövetkezetek és a gépállomásuk között, A géuállomási tanácsülésekre, vagy a gépállomások nem hívják meg a tsz vezetőket* vagy pedig ha meghívják, azok nem jelennek meg. A gépállomások tervéi igen sok esetben nincsenek megfelelően összehangolva a termelőszövetkezetek terveivel. Igv fordulhatott elő az, hogy például tavalv a kiskunhalasi gépállomás négy erőgépét a Vörös Szikra szövetkezethez küldték, holott akkor ennél a szövetkezetnél csalt két gépre volt szükség. Ugyanakkor a Vörös Hajnal nem tudott géphez jutni, mert azok másutt voltak. Sok esetben gépállomásaink politikai vezetői és mezőgazdászai üzleti félnek teldntik a szövetkezetei, nem foglalkoznak bensőségesen a szövetkezet problémáival. < látogatásaik felszínesek és éppen ezért nem tudnak megfelelő támogatást adni., hn arra. szükség van. Ezen à téren is tehát ki kell javítani a hiánvoíságokat. Két döntő feladat áll tehát előttünk. Első, hogv további munkánk során minden területen. minden munkánk középpontjába a terméseredmények fokozását állítsuk- Másodszori hogv ió polit kai felvilágosító munkával népszerűsítsük a a élenjáró termelőszövetkezeti csoportjainkat Ó3 ezzel biztosítsuk a falu szocialista építésének, szövetkezeteink to-, vábbi egyenletes szervezett fejlesztésének tervét. A téli munkaidő helyes kihasználásával kell most felkészülni arra. hogy a tavasszal és a nyáron termelőszövetkezeteink új, jelentős termelési sikereket érjenek el, caész doh uo~ó parasztságunk előtt ismét bizonyítsák a jól vezetett, muaas termelékenységű szövetkezeti nagygnzdflsáo hatol’ mos előnyeit.