Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-28 / 50. szám

SACSKISKUNMEGYEl NÉPÚJSÁG AZ MDP SACSKISKUNMEGYEl PAKTS IZOTTSAGANA Kl A PJA PC­m VIU. ÉVFOLYAM. 50. SZÁM Apu tSO fiilép 4 fülőpazáUási Dóssá íss liefe leste a mák9 borsé es ürpa vetéséi S ?mos élvtárs, a fülöpezáUási Dógia termelőszövetkezet el­nöke jelenti: A termelőszövetkezet a mai napon befejezte ß mák, borsó és tavaszi árva vetését. A fej- trágyázás szakadatlanul folyik- A szövetke'et tagsága vállal­ta, hoan vasárnap estia elve tik a tavass-v búzát is. A tava­szi árvát kereszt$yrómn vetet­ték. Amíg az ősz folyamán 60 százalékban alkalmazták, ezt a módszert; idén a tavaszi veté­sek 00 százaléka történik ke- resstsorosan. A napraforgót teljesen, míg a bura anya 66 százalékát néay'etesen vetik illetve ültetik, a takarmány révál vedig csokrosan nevelik A termelőszövetkezet felhí­vással fordul a meggye vaki mennyi termelőszö vetkezető- hez; kövessék példájukat: ko­rai vetéssel és az agrotechni­kai módszerek minél szélesebb alkalmazásával harcoljanak a: ide, bő termés biztosításáért! leiiszinctati Miûa tazi mii éli A kedvező napfényes időt kihasználva megyénk egész területén megindult a tavaszi munka. A kecskémét * kalocsai, transzéntmlklósd .és kiskunfélegyházi :iárás községeiben len­dülettel halad a szántás és.finiítózás. A kalocsai, járásban Dráfiszél, Öregcsertő és Hajós termelőszövetkezeti községek ben>indult meg elsőnek a tavaszi munka, majd ezek példá­ján a tárás többi községének termelőesouortjai és égvén leg dolgozó parasztjai is megkezdték a szántás-vetést. A feecs kemáti járásbán Ladánybene Lászlófalva vezetnek, La* dánvbenén előreláthatóan kihasználták az enyhe téli napo­kat és az összes tavaszi szántás 70 százalékát már elvégez­ték. így most kevesebb időt vesz el a tala.ielőkészítós es korábban befejezhetik a vetést. Lászlófalva határából mintegy 50 fogattal végzik a tavasa’ szántást, vetést. « mí .ózást. Csütörtökön a trágyakihordást is befejezték,^ A község vezetői biztosították a tavaszi vetőmagot is. Eddig már 200 mázsa vetőburgonyát vásároltak és szállít'“-i. el Szabolcs megyéből. _____________, Ba ján a járási tanács mezőgazdasági osztálya íróasztal mellett ellenőriz A bajai járási tanács mező- gazdasági osztálya magas lét' száma ellenére tavaly -s csak Íróasztal mellől irányította az őszi munkákat, ellenőrzése fu tólagos. felületes volt. A . be' érkezett jelentés.k helyességét S-em vizsgálták meg — így nem egyszer hamis adatokkal té­vesztették meg a megvei szeg­yeket é® a kormányzatot. A tavalyi .hibákból mitsem okult a. járási osztály. Márton Vilmos osztályvezető leg­utóbb azt jelentette: az egyé­nileg dolgozó parasztok háza- táján" istállótrágya nem talál ható. Holott ennek az ellen­kezői© az 'gazság: bőségesen akad még trágya a járás n den községében az egyénileg dolgozó parasztok udvarán Ha az osztály munkatársai jobban szétnéztek volna, ma­guk is megállapíthatták. És a mezőgazdasági os.tálv sze- recsent mondat, amikor a je* kintést úgy próbálja magya rázni: csak azoknál található ez a trágya, akik fogattal nem rendelkeznek. Ha valóban c%k ez állana fent: milyen intézkedéseket tett az o-ztá.y a tanácsokon keresztül, hogy igafogatok kirendelésével ez a trágyáménnvség is a földek­re kerüljön?! A talajerő növelése a több termésért folyó harc cgy.k döntő.alapfeltétele. A járási tanács mezőga :d as ági osztá­lyán eriÿl megfeledkeztek. fiiráni*ózzamik — cselekedj ének a kelebiai kommunisták ! A KUPJBIAí pártszervezet az elmúlt napon kommunista aktívaülést tartott. A hozzá­szólások.. során kiviláglott, hogy a termelőszövetkezetet alap szerve "ete i. k o.iiumunistá, harcos hozzáállás helyett ma­guk iseíránkosnak, panas'kod- nau a hibák la’att. A Vori> Ds’Hag csoportból Óvári elv íárs bejétentotte: későn, kap tak szenet és a gépet kijaví­tását í.gv nem tudják elvé­rezni' időben. He arról .pem Des'élt Övári çlvtâr»: milyen Határidőt szabták, hogyan biz­tosítják. hogy a késedelmet behozzák- Hi-zeu máris veto tellene! Óvári elvtarssa- «ry.iitt a. Petőfi csoport veze­tősége ici a"ért siránkozik: sem 1 eb't. megcsinálni a terv j felhoaí4gir..âeït & äsacortbay1 senki sem vállalja a munka Csapatvezetői tisztséget, sőt Svyehotáné elvtársnő, oártve- zetőségi tag is. lemondott, aki tavalvr csoportvezető volt. AS AKTIVA ÜLÉS tehát inkább tvauas2;niap volt.-: de egyáltalán nem tükrözte az-t a harcosságot, amellyel a kom- nmnistaknak a munka élére kellene állniuk. Egy szó sem e«ett arról: hogyan akarják kiküszöbölni-' a' hibákat. Az egész ütés oVan benyomást keltett, mintha tavaszig még oár hónap lenn© s ráérnek megtárgyalni a feladatokat Köröskörül már minden köz­ségben vetnek: Kelebián még mind'g csak készülődnek, húz zák .az időt. Ki. a földekre» 3.953. mSIMS 38. SZOMBAT Termdöszövetkezí^teinkbeu a fejlődés útját a nagyarányú építkezések is je'zllt. A folyton fejlődő állatállomány korszerű elhelyezést kíván. — Köpünk » vaskút! Dózsa termeío»zü. etke. zct modern, a tenyésztési köve telményeknek megfelelő baromfi telepét ábrázó* ja. A nagyüzemi gazdálkodás keretében így lehet virágzó, jövedelmező baromfitenyésztést folytatni, A magyar szakszervezetek XVIIL kongresszusa Fóniellen délelőtt Budapesten az EFEDOSZ nagytermé­ben megkezdődött « magyar szakszervezetek KV111. kon- UrCSs'-usa. A kongresszuson több adut 600 küldött vesz részt. A megnyitó ülésen megjelent Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke» Apró Antal évítőanyaaivan miniszter. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai és a mini&z tértanács több tagja. Ott voltak a Szakszervezeti- Világszü- vétségnek, a szovjet szakszer o özeteknek és a többi- külföld--• szakszervezeteknek a kongresszusra érkezett küldöttei. A kongresszust Harustyák József. a SZOT elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságánál' tagja nyitotta meg. Ezután megválasztották a kongresszus elnökségét. — Díszelnökül hatalmas lelkesedéssel népünk szeretett vezérét .Rákosi Mátyást választották meg, Kriniójf István elvtávn buszúmo iája A kongresszus a tovább'- akban napirendi iavaslatot fogadott el, maid Kristóf Ht váu, a SZOT főtitkára, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politi­kai B.zottsáSának tagja tar­totta meg beszámolóját. Kris­tóf elvtárs beszámolója eíején arról beszélt. hogy a komo-esz szus olyan nemzetközi helyzet­ben ül össze, amelyet egyfe­lől az imperial-isták fokozot tabb háborús aknamunkája, másfe'ői a béke hívei világ- mozgalmának erősödése jelle mez. A továbbiakban az elért eredményeket vázolta Kristól István, rámutatva, hogy a szakszervezeti munka eredimé n veinek legfőbb forrása az a segítség, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja nyűit a szak­szervezeteknek. Méltatta a ma gyár szakszervezetek fejlődé sót, majd megállapította, hogs „szakszervezeti _ mo-zgalmunl elmaradt a népi demokrácia általános fejlődése mögött Errs az elmaradásra igen ha­tározottan rámutatott pártunk és néni egv ízben Szemé,yesea RákoA elvtárs.” Kámutatott Kristóf elvtárs. hogy partunk Politikai Bizottságának liláé július 24-i határozata a szakszervezeti vezetés hi­báinak gyökerét a szo- ciáldemokr at izmusban je'ölte meg. amely abban nvilvá nuit meg. hoSv a felső ve­zetésben dolgozó kommunistát: nem harcoltak a párt sz lárd vezetésének biztosításáért, e. svakadtak a. tömegektől és el­bürokratizál ódtak. Ennek a hibának a leküzdése érdeké ben míg kell szilárdítani a ■zakszervezeti. szervek párt kaec-'ülatait és a szakszerve­zeti munka középpontjába az üzemi szakszervezeti munka megerősítését kell helyezn.. Kristóf elv társ ezután arról azámo’t be, hogy a szákszep vezetek méc v£v;, eléggé gazdái a munkaver Pengnek. A veräenvm^z.galom fő hibája á bürokratizmus, a tömegektő. való etezakadottság, a verseny forniá]io szervezése. A szovjet szakszervezetek trncßzM„ta ~~ mutatott rá Kristóf elvtárs — azt mutatja, hoOy a versmy- mozgaíoni feladatait iparágan­ként. üzemenként és üzemrész­le génként dolgo'zák ki kon­kréten és ezzel teszik a ver­senyt valóban hatékonnyá. A mi czámunkrB ez a kérdes mos* ötéves tsrv.üi& bei’edseéíié^ sösoi'ban a bányászatban ée a kohászatban jelentkezik égető formában. E két iparág heiy zetének ismertetése után rá­tért az előadó a mezőgazdasá­gi és erdószeti szakszervezet ■kérdéseire és rámutatott, hogy ez a szakszervezet, most kezdi felkarolni a szocialista nagyüzemi versenymozgalmak tapasztalata t., A beszámoló ezután a Szia- hanov éc újító mozgalom hely zetével foglalkozott. K-f'ejtet­te, hogy a minisztériumoknak és szakszervezeteknek sokkal nagyobb gondot kell fordíta­niuk az újító— észszei üsítő mozgalmakra, amely az eddigi ek során is igen nagy meg takarításokat erîdményezett. A tovább akban Kristóf elv- tára rámutatott arra, hogy a szakszervezetek versenyszer ve iő munkájában Igen nagy fi­gyelmet kell fordítani, a taka­rékosság kérdésére, követke zetesen kell harcolni az oppor­tunizmus, a szociáldemokratiz- mus minden jelensége ellen az ú j szocialista munkaerkölcs> a munkához való ú i szocialis­ta viszony megerősítéséért. A szakszervezeteknek továbr, fontos feladata ~ hangsúlyoz­ta — hogy többet fog.aikozza- nak az iparba kerülő új mun kásákkal, női munkásokká., ér a fiatalokkal. Kristóf elvtár3 beszámolója következő része ben elmondotta, högv a szocia­lista bérpolitika alka. mázába terén még nem használtak ki minden lehetőséget a darabbér bevezetése érdekében és a mű szaki normák elterjesztése vé­gett- Hasonló elmaradás ta- paszta ható a prém um rend szer meghonosítása térén ia.- Szakszervezeteinknek — mondotta Kristóf István -y a bérkérdésekkel való f'ogia.ko zás terén két alapvető felada­tuk van: aktiv részvétel a szo­cialista bérpolitika klalakítá­sában és az érvényben lévő rendeletek végrehajtásának el­lenőrzése, segítése. A további, akban a kollektív szerződésen é3 a munkavédelem kérdésével foglalkozott a beszámoló. A-ársada’ombiztosítássa] kap csplatban elmondotta, hogy ma már országunk lakosságá­nak csaknem 60 százalékára terjed ki. l&52-b:n a szaks-el­vezetek negyedm llió doigo.zot részesítettek ingyenes, vagy tedvezmér.ve=, üdü'tetézhet, é-" iyci i&leatöe szerepük v-s-s, a. munkások és alkalmazottak életviszonyainak iavítasában. az á-lami támogatással létesí­tett üzemi szociális intézmé nyéknek, BeSizámolója következő ré­szében Kr.stóf elvtárs a szak­szervezetek kulturális s sport- szervezés munkájával foglal­kozott, majd rátért a szak- szervezetek belső helyzeten sk ismertetésére. — Szinte îc'- mérhetetlen az a segítség —* mondotta — amelyet az elmúlt kongresszus óta is « Szovjet­uniótól, a s'oviet szakszer vese' tektpl kaptunk. De. jelentős mértékben . megsz'járdu’tak kapcso’ataink a népi demo­kratikus orszáaok szakszerve­zeti mozgalmával iö. Munkás-' osztályunk azt is egvre jote. ban megérti, hogv a szakszer vezetéknek a kapitalista es gyarmati országok dolgozói­nak harcát támogataiok kell. Kristóf István a követke­zőkben fog’alta ossz© a legfon-* tosabb feladatokat: 1. Első és legfontosabb fe'ada- tunk kiküszobömi a versenymoz, galom hiányosságait. Kímé­letlen harcot folytassunk e njoz- galom bürokratikus kinövései éa akadályai ellen s minden erőnk­kel juttassuk érvényre do goj zóinknak azt a szilárd elhatáro zottságát, hogy teljesítik tervük két. Irányítsa a kongresszus a dolgozók figyelmét a terv telje­sítésére. a lemaradás behozásá­ra és lángoljon fel versenyszer­vező munkánk során az Apr-lis A tiszteetére tett felajánlások megvalósításáért folyó harc, 2. A szakszervezeti munka so.i roniévő legfontosabb láncszemei az üzemi szakszervezeti munka megerősítése. Emeljük üzemi szakszervezeti munkánkkal a szakszervezeti munka megbe­csülését. Segítsük jó szakszer­vezeti munkával a kohászat ésJ bányászat tervteljesítését, a versenymozgalom fejlesztését} érdeme jük lei jó szakszervezeti munkánkkal azt a bizalmat] amelyet a párt és Rákosi Mátyfó elvtárs be iánk helyezett. 3 A dolgozók mindennapi kérdéseivel vaió foglalkozás te­rén tanúsítsunk nagyobb f így el­met és odaadást. A munka ve-- de.em kérdéseivel való foglalko­zás a szakszervezet á.landó, szakadatlan feladata legyen. Ezs ' a feladatot jól kell ismernünk,| a munkavédelem követelményeit pedig mindenütt pontosan meg kell határozni és végrehajtásuk felett szilárdan kell őrködni.-1 A szakszervezetek a kom-- mumzmus iskolái és ezért egész tevékenységük, de különösen felvilágosító és nevelömunkájuk legfontosabb feladata az új, szó­éi a ista munkaviszony erőst, tésé. a szocialsta munkai egye­lni megszilárdítása. A szak­szervezetek kulturális felviiágo., Itó munkájában az a legfonco- jabb. hogy minden téren hoz- .záiáruljon a sz-ociahsta öntudat fejlesztéséhez, & dolgozók önfe~ gye'mének és az állami fegye- emnek erősítéséhez, az új szo­cialista ember ikálakitáslhozu .

Next

/
Oldalképek
Tartalom