Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-28 / 50. szám

B. Szakszervezeteink alapvető feladatai a Szovjetunió tapaszta­latainak legszélesebbkörti elter. jesztése és népszerűsítése. Legyen a szakszervezeti aktíva a szovjet tapasztalatok ered. menyes elterjesztésének élhar­cosa. 0. A szakszervezetek a nemzetközi pro.etárs'zolidaritás szellemében nevelik a dolgozó­kat és tevékenységükkel k.íeje- zésre juttatják a magyar mun. kásosztály mély testvéri é3 elvtársi együttérzését a tö- kesországok, a függő és gyar­mati országok do.gozóLnak sza­badságharcával. Hassa át egész munkánkat a proietáraemzeikö- ziség gondolata. Kristóf István beszéde végén azt mondotta: „A szakszerve­zeti munka fejlesztésének szi­lárd alapja munkásosztályunk forró szocialista hazaszeretete, lelkes országépítö tevékenysége, kiapadhatatlan kezdeményező ereje és szilárd akarata arra, hogy tettekre váltsa fogadal­mait, vállalt feladatait’. Fo­gadjuk meg a pártnak, fo­gadjuk meg Rákosi eiviársnak, vezérünknek és tanítómesterünk, nek, hogy megfelelően fogunk élni az előttünk álló szinte kor­Gei’ő Ernő el Harustyák József ezután be* jelentette, hogy Gerő Ernő kívánja üdvözölni a kougresz- szust. Gerő Ernő beszédében a következőket mondotta: — Tisztelt kongresszus! Elv- társak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve.ctősége nevében harcos kommunista üdvözlettel köszöntőm a ma- gyár szakszervezetek XVill. kongresszusát, s a szak»zerve zetek kongresszusa útján ,a magyar szervezett dolgozók több. mint másfélmilliós had­seregét! Elvtársak! Népgazdasá­gunk, hazánk ipara és mező' gazdasága, országunk közleke­dése, szociális és kulturális intézményeink hatalmas fej lődésen mentek keresztül az­óta- amióta szabad ország let­tünk. amióta a Sztálin par an esát megvalósítva — a dicső­séges Szovjet Hadsereg lever te népünk kezéről a fás szia reakció bilincselt. Az elmúlt évben, 1952-ben hazánk egész 'ivari termelésének értéke 253 százaléka volt az 1938. évinek, óvário<xrunk. pedig háromszor annyit termelt, mint a második világháború előtt. 1952-ben ke­reken kötszert© volt nagyobb ipa runk termelésének értéke, joint .1949 ben, a sikeresen megvalósított hároméves terv- utolsó esztendejében. Ezek fezérint: iparunk termelése rövid három esztendő leforgása í; alatt megduplázódott. Szédületes iramú fejlődés ez. melyhez fogatót nemes-ak Magyarország nem ismert egész történelme folyamán,' de n?m ismerhetett semmiféle tö­ké sors zárr gazdasága sem. Ez a rendkívül gyors fej­lődés — ipari termelésünk ér­tékének megduolázódáeia liá rom év leforgása alatt — min­dennél kézzelfoghatóbban bi- eonvítia szoe'alizmust 'építő népi demokratkus rendünk bölényét a tőkés gazdasági rend felett. Bizonyítja, milyen grandió­zus teljesítményekre kévés egy szabad ország névé. amelyet forradalmi vártja Marx-En. gels-Lenin-Sztálin útján ve­zet, s amely orszáa a kommu­nizmust diadalmasan építő Szovjetunió önzetlen baráti segítségére támaszkodik és a Szovjetunióval, valamint a néni demokratikus országokkal való tervszerű együttműködés és kölcsönös segítés politikája valósítja meg! Fényes bizonyítéka ez szé­dületé« iramú fejlődés a Szov­jetunió által.a nép- demokrá­ciáknak nyújtott gazdasági ' Mi szaki segítség rendkívül, futhatóságáról szóló sztálini jétel igazának: .„•.Egyetlen kapitalista or. \ «zug sem tudna, ;l népi dewn­’átlan lehetőségekkel. Jó szak szervezeti munkával harcosan él fáradhatatlanul segítsük a párt történelmi jelentőségű küzdel­mét, az ötéves terv végrehajtá­sáért, a szocializmus alapjai­nak lerakásáért, hazánk feiv.rá gozta.tásáért, a béke megvé­déséért'’ — fejezte be Kristóf. István elvtárs beszámolóját^ • A szünet utáni ülésen részt vett dolgozó népünk az:retett vezetője, Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja fő t lkára, a minisztertanács el­nöke, va-amiut Gerő Ernő, a ni lufsztertanács elnökhelyette­se. A kongresszus részvevő hatalmas lelkesedéssé1 fogad­ták dolgozó népünk bölcs vé­rérét. Az elnöklő Harustgán József a kongresszus nevében köszöntötte az elnökségben hoiyet foglaló Rákosi Mátyás és Gerjj Ernő elvtársakat s .a kongresszu3 részvevői újból hosszasan ünnepelték a ma gvar nép szeretett vezérét. Eljöttek á kongress u»ra ZsofinycC' Mihály, a kohászati minisztérium vezetésével meg bízott középgép Pari miniszter é« Czottner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter is. vtái*á beszéde hratikus országoknak olyun Igazi és magas műszaki színvonalú segítséget nyúj­tani — mondja Szlá-in elvtárs —, amilyet a, Szovjetunió nyújt nekik. Nemcsak arról van szó, hogy ez a segítség a lehető legol­csóbb és műszakilag első­rendű. Elsősorban arról van szó, ' nogy ennek az együttműködésnek alapja a kölcsönös Segítésnek és a közös gazdasági fellendülés elérésének őszinte vágya. Az eredmény az. hogy ezekben az országokban az ipar Igen gyorä ütemben fejlődik.” A mi országunk fényesen bi­zonyítja ennek a tételnek az igazságát. Az ipar gyorsütemű fejlő­dése együtt járt az iparban foglalkoztatottak számának uflgy mértékű emelkedésével. Iparunkban 1952-ben üli szá zalékkal többen voltak foglu' koztatva, mint 1938-ban. E/ évben az iparban foglalkozta tottak száma jelentékenyen to vább fog emelkedni s ©1 fogja érni az egymillió főt. A mun­kások és alkalmazottak száma egész népgazdaságunkban 1938 évhez képest kereken 40 száza­lékkal növekedett s ennél «ok- kal-sokkal nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatott értelmi­ségi dolgozók száma. Ez évben az összes munká­sok és alkalmazottak száma népgazdaságunkban eléri a kétmillió négyszázezer főt. Hatalmas szám ez a kilenc és félmillió lakosú Magyarorszá gon. Magyarország nem me­zőgazdasági ország, nem elma­radott ország többé,' hanem ipari ország. Elvtársak! Még alig 3—4 esz­tendő telt el csak azóta, hogy hazánkban végleg megszűnt a munkané küliség. melytől oiy sokat szenvedett a rég nagy­tőkés-nagybirtokos Magyaror­szág dolgozó tömegei. De ez­alatt a 3—4 esztendő alatt olyan hatalmasat léptünk elő re, annyira megszoktuk, hogy néoi demokratikus országunk ban nincsen munka nélkülAóg hogy sokaknak úev tűnik ft. mintha rr munkán© kii iség sTörnvü nyomora és létbizony ta lansága legalább is egy öt­századdal ezelőtt szűnt volna meg hazánkban! Népgazdaságunkkal- mun­kásosztályunkkal,, érteim fé günkko] együtt fejlődött, iz­mosodott szakszervé: éti moz­galmunk is. A régi szakma, alapon felépült, szinte céh" 'jellegű szaksz.rvczetek helyé­be a szocialista építés korsza kának megfelelő iparági tízéi­vé .etek léptek. Szaks érv esete­ink kivették részüket a szoeiü* [izmus építéséből- Mozgósítot­ták és mozgósítjuk á dolgozó tömegeket a népgazdasági ter «et- íaliőSáiésárő á& .túlteljesí­tésére! Szervezik a szocialista munkavei-senyt, a Sztahanov mozgalmatj . Hatalmas eredményeinkben, iparunk, közlekedésünk, ' nép­gazdaságunk gyoiisütemű fej­ődésében. összes sikereinkben kétségt:lcuül része van siakszervezéti mozgalmunk­nak. szak«‘zervezetojnk munká­jának is! A magyar 'Szakszervezetek annyiban és olyan mértékben voltak képesek hozzájárulni hazánk íe 1 emelkedéséhez, ared- ményeinkhez, amennyiben és amilyen mértékben híven és követke: etesen valósították meg a Magyar Dolgozók Párt- iának polit kai irányvonalát! Amilven mértekben erősítet­ték kapcsolataikat a dolgozó tömegekkel, küZQöttek a ter mêlés terv tejesítéséért, véd­ték a dolgozók jogos érdikeit. ápolták és terjesztették a pro­mt ár internacionalizmus és „a hazafiság szent eszméit, eimé Ivítették a dolgozókban a s-e- retetet a »Szovjetunió' iránt, küzdöttek a bók© frontján az .moerialista háború3 gyújtó gatók c.len! Az edd.g elért eredmények az.n,ban semm képen sem ve­zethetnek bennünket arra a téves következtelésre, hogy szakszó övezeti mozgamunk- bau. szakszervezeteink munká­jában nem volnának igen ko moiv hiányosságok. Do.,gozó népünk, muukás'osrtáiyufiK. pártunk sokkal többet vár szak szervezeteinktől, mint amennvit eddig tettek. Azt várjuk szakszervezeteinktől, hogy még következet; seb ben és eredményesebben mozgósít­sák a dolgozókat a terme.ési tervek teljesítésére és túltel­jesítésére! Hogy az eddig nel jobban, eredményesebben szer­vezzék a szocialista munka­versenyt, a Sztahanov mozgal­mat! Hogy még következete­sebben küzdjenek a munkafe- gy-eleto megszuárd,itásaert! — Hogy valóban a szocializmus» a kommunizmus iskolái legye­nek! Hegy szívós munkává! megszervezzék a még szerve­zetlen munkásokat és adtai mazottakut! Hogy állandóan segítsék emelni a dolgozók szakmai tudását és általános kultúráját! Hogy állhatatos küzdelmet folytassanak a dol­gozók jogos érdeke-ért, a kol­lektív szerződének megtartá­sáért! Hogy éberen őrködje­nek a munkásosztály sora nak egysége felett, vegyenek észre, leplezzenek le, tegyenek ártai inatlanná minden ellenséges behatolást a ’ munkásosztály soraiba s kérlelhetetlen eréiy" lyel és szívóssággal kü-dj:nek a szociá.demokratiznuis, a kié* t'ikálizmus. a cionizmus, a kozmzpolitizmus és minden más ellenséges ideológ ai ó3 politikai befolyás ellen n szak­szervezetekben, s a munkás­od: tály ban! Hogy .szilárd, mindenre elszánt harcosai, le g yenek a világot átfogó béke- tábornak, mélyítik élén a ha­talma3 Szovjetunió halad, melyet uagv tanítónk; Sztálin elvtárs lángesze vezérel! Szakszervezeteinknek minde­nekelőtt az ezévi népga dasá- gi terv maradéktalan megváló sításáért és, túlteljesítéséért kell mozgósítanjok a do.tfözó' kát. Mindent el kell követniük, hogy április 4-re, hazánk fel' szabadulásit nak cv ford ivójára, nemink é* országunk legna­gyobb ünnepére, felszámoljuk Q lemaradást, amely ez év elején a termelésben több te­rületen mutatkozik. S nkszer vezeteinknek és «zaks-erv-Zöti vezetőinknek szem ,előtt kel! tartauiok és munkájukkal) fi­gyelőmbe kell veim ők, hoSy ezévi népgazdaság] tér vünk teljesítése üt alapvető felté­tel biztosításán múlik; “ Be keli hoznunk a lenia- J radást a széntermelés tervének teljesítésénél. Minden körülmények között, maradék nélkül teljesítenünk kell a szén- termelés ez évi tervét, ami azt jelenti, hogy széntermelósünke- cgyetlen év alatt 21 százalékba, kell növelnünk- és fizenüányá­szainknak 23,5 millió tonna «ze­nét kell adniok az országnak. Ez elvtársak, nehéz, do még valósítható feladat! É feladat megvalósítása szénbányászaink, műszaki értelmiségünk, egész munkásosztályunk számára be. csület és dicsőség dolga! Bo keli hoznunk a lema­radást a vaskohászat tervének teljesítésénél!* Min­den körülmények között, ma­radék nélkül teljesítenünk keli a vaskohászat ezévi tervét, arai azt jelenti, hogy acélnyersvas- t énnél és linket egy év alatt 44 százalékkal. Martin-acéltermelé. tünket U százalékkal, elektro- acél-termelésünket 28 százalék kai, hengereitacél-termelésünket pedig 15.6 százalékkal kell nö­velnünk ! Ez nehéz, de megvalósítható feladat! E nehéz feladat meg valósítása kohászaink és egész munkásosztályunk számára becsület cs dicsőség kérdése! i"'_ I Teljesítenünk kell min. I I den körülmények között és maradék nélkül export-kötele­zettségeinket, inert ez egyik alapvető feltétéle annak, hogy iparunkat nyersanyaggal ellát, hassuk, s hogy- építkezéseink szá­mára olyan Ipart felszere,ést, gépeket b.ztosltsunk, amely.ke- itthon még nem tudunk ' gyár­tani, Export-köteiezettgégcina maradéktalan tejesítése min-, denekelött kohászatunkon és gépgyártásunkon mülik. Ez ne. héz, de teljesen reális feladat. E nehéz, ae reális feladat meg valósítása üzemeink munkássá­gának, s mindenekelőtt a vas ipari munkásságnak és mü-ZAkl értelmiségnek, de egész munkás- osztályunknak is becsü-etbe.l ügye! Í “™j Blztősítanunk kell min- » I den körülmények között nagy beruházásaink tervszerinti megvalósítását! Olyan gigán üku. építkezéseket, mint a Sztálin Vasmű és Sztálinvárosi, mint a Diósgyőri Kohászati üzem újjá­alakítása, mint Kcmló üj bánya­város és üzemei, mint a Fö-dalattl Gyorsvasát, mint Ka zincbarc ka, az inotai kooperáció, a tiszalöki öntözőrendszer etb. Ez elytársak, nehéz, de telje­sen reális, megvalósítható te- adat. E nehéz feladat megvaló­sítása építömunkásxlnk, tecb nikusaink, műszaki értelmied günk, egész munkásosztályunk számára a becsület és dicsőség dolga! r'*"“? Maradéktalanul és időben JJ*J el kell végeznünk a ta­vaszi mezőgazdasági munkákat: a még hátralévő szántást, a ta­vaszi vetést, a növényápolást ! Sokkal jobban és szervezetteb­ben kell ezen a tavaszon dől gozni a földeken azért iw, mert u tavalyi rendkívül mostoha időjárás következményeit kell szorgalmasabb, jobb, szervezet­tebb, fegyelmezettebb munkával felszámolnunk, a ilymódon l:.z. tosííanunk kell népünk zavarta lan ellátását, valamint könnyü- és élelmiszeriparunk nyers­anyagellátását! A tavaszi .mező­gazdasági munkák időben és jó minőségben való elvégzése, az ősszel elmulasztottak* mara déktalan pótlása, minden talp­alatnyi föld gondos, szorgalmas megművelése nehéz, da teljesen reális, megvalósítható feladat.; Ennek a feladatnak megvalósí­tása gépállomásaink és állami gazdaságaink dolgozói, termelőd szövetkezeteink tagjai és egyéni­leg gazdálkodó parasztságunk számára nemcsak kötelesség^ hanem égyben a becsület és dicsőség do'ga is! A szakszervezetekre, melyek­nek kebelébe tartozik a MEDOSZ, a tavasai munkás: időben és jóminöségben való el­végzése terén igen komoly fel­adat vár és rájuk Igen nagy felelősség hárul. Tisztelt Kongresszus! Elv-* társak! Országunk, népgazdasá­gunk fejlődése nyolc óv óta, hazánknak a hősi Szovjet- Hadsereg áltar történt felszaba­dítása óta töretlenül felfelé ívelő vonalat mutat. De most nem ar­ról van szó, nem arra van szük­ség, hogy megnyugodjunk ba­bérjainkon s átadjuk magunkat az önelégültség káros és ve­szedelmes hangulatának! Most a figyelmet aa ez év eleji lemaradásra és az átmeneti nehézségekre kell ösezpon-osí. tanunk! Most mmdenekelőtc a;i szükséges, hogy gyorsan, szer­vezetten kijavítsuk a hibákat, felszámoljuk a kezdeti lemara­dást, — amelynek felszámolá­sát egyébként már elkezdtük; biztosítsuk népgazdasági ter. vöink teljesítését. Ami az átme­neti nehézségek kikilszöbö.ésé- nek s a doigoző tömegek to­vábbi életkzinvonatemelósénelc egyetlen sziláit! alapja ezo- cializmust építő országunkban, A »zaii szervezőtek fő fel­adata most és továbbiakban: a tervteljesítésnek megszerve­zése a munlcaverseny, a Szia- hanov-mozda/fim fejlesztése, k”* szélesítése és elmélyítése, a munkafegyelem megszilárdítá­sa révén. Ezt a feladatot amely egy­ben a béke megvédéséért foly­tatott harcunk alapvető kér" dése is. a inaarvar §zakszerve* zetek nasrv pártunk, a Magyar Do'a:o:ók Pártja biztos vezo* tésével mee: tudják és kétség­telenül meg is fogják oldani! — Éljen g maäyar szakszer­vezetek XV111. kongresszusa! — Éljen népünJt győzelmei", nek szervezője, a Magyar Dole gőzök Pártja! —- Éljen soká- és vezesse/i. bennünket győzelemről győ­zelemre népünk szeretett, ve­zére, a mi drága RákoH elv- társunk! ,— Üdv és dicsőség le9igazibb barátunknak, bölcs tanítónk­nak, a béke és az emberi hala­dás zászlóvivőiének, a no.9y Sztálinnak! Gerő Ernőnek, a miniszter- tanács elnökhelyett'-ének * párt nevében msndott üdvözlő beszédét a kouerre.sszu3 tagjai többször is megújuló, viharos tapissa! fogadták 6« percekig tartó lelkes únneplésbep része­sítették a. béke éa az emberi haladás zászlóvivőjét, a nagy Sztálint és n magyar pép szer rátett vezérét, Rákosi Mátyás elvtóiieiat. _ _■ Ezután a beszámolót és Geio elvtárs beszédét vite követte. A JiUOeZlilV \Al* A VOM ÓRA Róma. (MTI) A „Messagge. ro” küitintudósítója, Franco Mo iccéül cikksorozatban számol be jugoszláviai útján szerzett ta­pasztalatairól, A jugoszjav rendszert csak a vaskézzel irányított rendőri szervezet Képes fenntartani —- írja egyik cikkében. — Az ab- Kzolut hátaimat a vezetők szűk. körű csoportja gyakorolja. A leglúsebb faluban is van rendőr­ség. A nyomor szörnyű arányo­kat ölt, különösen vidéken. Az ország iparosítása teljes ku­darcba fulladt, a parasztok néni vetik be földjeiket, mert nem akarják termékeiket át. adni a tltóista államnak, amc lyet minden rossz okozójának tartanak. Jugoszláviában egy maroknyi vezető szabadon ga- rázdáikcd-k milliók rovására. Jugoszláviában — folytatja Moutcelü* — a vahfeághaa selR­den hatalom egy kis klilüt ke; zében összpontosul. A Tájé­koztató Irodához hü ellenzék nem nyilvánulhat meg sza­badon, de m-ndenütc ott izzik a hamu alatt. A Szov­jetunióval vaió szakítás igazo­lása céljából egy egészen új titólsta „szocialista“ elméletet kellett kiagyalni,. amelyben „megtűrik1’ a magántulajdont és a szabadkereskedelmet. En­nek következménye, hogy a kiváltságosok, nyugodtan speku­lálnak a szegény emberek rová­sára. Valójában mindent a Utőjsta párt. éllenőriz. Aki pe­dig nem tagja ennék a pártnak, aa pártellenesnek, . tehát ál- .ameileuernek számít, A fentiekből következik —■ állapítja meg áss olasz Újság, író, — hogy a jugoszláv oelkö- helyzet igen gyenge lábon áiij

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom