Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

Az új állami gazdaság tanúja Izsák dolgozó parasztjait a nagyüzemi gazdálkodásra l'/MáV község termelőszövet­kezeti tagjainak és az egyé­nileg- dolgozó parasztoknak új lehetőségük nvilt, hogy köz­vetlen közelről tanulmányoz­zák a nagyüzemi gazdálko­dást. A falu határában ugyan­ié állatni gazdaság alakult, alig két hónapja. A gazdaság szántóföldi ter­mesztéssel* szőlőműveléssel és állattenyésztéssel is foglalko­zik- .. — Mivel rövid, ideje műkö­dünk. inkább terveinkről be szélhetünk, mint az eddigi eredményekről — mondja Körmendi Géza. - gazdaságve- setö. Határidőre elvetettünk i>40 hold őszi kalászost és 1000 holdon elvégeztük a mélyszán­tást. Tavaszra 58 hold keresztso­ros búzát és 100 holdon elő- csíráztatott árpát Wt a gazda­ság, 10 holdon védi a meg­kezdik a földi moOuoró néven ismert növényfajta termeszté­sét, XIj növény, ezt is. mint anhyj mást, a Szovjetuniótól kautuk. Termését többféle iparág használja, kitűnő ola­jat. héjából mű anyagot nyer­nek s étkezésre is alkalma*?. A gazdaság szántóföldi vetéster­vében szerepel még mák, dinnye, répa és burgonya., 50 holdon, vetését és művelését géppel végzik majd. Bőséges trágyázással a talajerő fokozásáért 1500 hold. ma még szétszórt táblákból álló szőlőterületen minőségi munkával és ió tra- gváz"--7l minta,szerű szőlőte- lepet akar létesíteni a gazda­ság- A me a indulás óta eltelt pár hónán alatt máris 500 varion trágyát használtuk fel. A szőlőben holdanként 300 mázsa szervestrágyát kapál­tak be. tavasszal ugyancsak holdanként 2 mázsa szuper­foszfátot és 1 mázsa pétisót adnak a szőlőre. A szántóte­rület holdanként 200 mázsa szorvestrágvát kap. Évenként a szántó 30 százalékát trá­gyázzák- ígv le. ' vagyis há­romévenként minden tábla is mét sor rákerül. A bőséges trágyázással ísrv mutat pél­dát a gazdaság: hogyan lehet fokozni legjobban a talajerőt­150 csikóval lótenyésztés indul A fránya biztosításának el- enaedhetetlen feltétele mind a nagyüzmi. mind. az egyem gazdálkodásban is az állatál­lomány. Az izsáki állami gaz­daság állattenyésztésében 400 szarvasmarha növendék van Az üszők tóvábbtenyésztésre kiválogatott fajállatok, a ti­nókat ősszel bízóba fogják. Az állatokkal sok nehézség volt. Hegyvidékről kerültek a gazdaságba, más éghajlathoz és takarmánvozási viszonyok­hoz voltak szokva- Kezdetben elhullás is történt. A jószág- gondozók azonban •— közöttük is elsősorban Marton György elvtárs párttag — lelkiismere­tes gondozással állították meg a vészt és nevelik ered­ményesen a. fiatal állatokat- A gazdaság vásárlással bizto­sította a silótakarmánvt, emel tett törekkel és páecal kevert korpát, egyéb tápláló takar­mányt használ fel a csökken­tett abrakmennyiség pótlá­sára. A háromezer,holdas legelő- terület kihasználására tavasz­ra 150 csikóval lótenyésztés is indul a gazdaságban, mond hatni: első ménteleoe lesz itt megyénknek. Izsák dolgozó parasztjai érdeklődéssel figyelik máris a gazdaság működését. Kisgyil­léseken. megbeszéléseken min­dig szóba kerül az állami gaz­daság. sok látogató akad , a földeken is. höp-v megnézzék a szakszerű trágyázást, a szé­pen fejlődő vetéseket, ame­lyek learatására máris kapott egy kombájnt a gazdaság. — A mi célunk az — mond- ia a gazdaságvezető —, hogy munkánkkal• termelésünkkel élen járva tanítsuk, segítsük a termelőcsoportokat. átadjuk nekik módszereinket. Az egyé­nileg dolgozó parasztság szá­mára vedig sa ját községében bizonyítsuk be, hoVu eredmé­nyesen termelni. sokat elérni ma már csak a nagyüzemi gazdálkodással lehet. A XIX. SZAZAD KÖLTŐI Ne fogjon senki könnyelműen A hurok pengetéséhez! Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem turt»z mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félre tedd. Pusztában bujdosunk, mint hajdan" Népével Mózes bujdosott, S követte, melyet isten kühle Vezérül a lángoszlopot. Ujalib időkben isten ilyen Lángoszlopoknuk relifjeié A költőket, hogy ők vezessék A népet Kánaán felé. Előre hát mind, aki költő A néppel tűzön vizen át! Átok reá, ki elhajítja Kezéből a nép zászlaját. Átok reá, ki gyávaságból Vagy lomhaságból elmarad. Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad. Pihenjen ő árnyék alatt! f annak hamis próféták, akik Azt hirdetik nagy gonoszán. Hogy már megállhatunk, mert itten Az ígéretek földje van. Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók cáfolnak meg. Kik nap hevében, óhen-szomjrtOf Kétségbeesve tengettek. Ha majd a bőség kosarái) >1 Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet. Ha majd a szellem napvilága Uagyog minden ház ablakán: Alikor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! ffis addig? addig nincs megnyugvás, Addig folyvást küzködni kell. tálán az élet, munkáinkért, Nem fog fizetni semmivel. De a halál majd szemeinket Szelíd, lágy csókkal zárja be, S virágkötéllel, selyem párnán Bocsát Je a told méiyibe. Hogyan születik két termelőcsoport párosversenyéből — szocialista község KÉM KÖZSÉGBEN két ter. melöcsoport folytatott az .'dán párosversenyt. A Kilián György tsz hasonlóan a Dózsa tsz hez, négyzetesen vetette a kukoricát s időben elvégezték a pótbepor­zást is. Az új módszerek alkal­mazása meghozta az eredménye­ket: 20—22 mázsás átlagter­mést takarítottak be, Jól trá­gyázott őszi mélyszántásba ve, tették a burgonyát kora tavasz- tízal. Kétszeri kapálás, három­szori töltögetés után 85 mázsas termést értek el, az egyemieg dolgozó parasztok 4—5 mázsás eredményével szemben. A la. pasztalatokből okulva idén is időben elvégezték a mélyszán­tást. A két szövetkezet tagjai meg. birkóztak a fagykár okozta ne­hézségekkel is. A bajokat látva nem ked. vetlenedtek el, hanem hoz­záfogtak a fagysujtotta növények gondos ápolásá­hoz. A csoportok kommunistái élen jártak ebben a munkában a tagság előtt. Számos csopor­tunkban nem így történt. A harkakötönyi Petőfi csoportban például, amikor a fagy megti­zedelte a vetéseket, felbomlott a munkafegyelem s a meglévő terményeket sem takarítot­ták be időben. A két rémi csoportot a párosverseny is segítette ab­ban, hogy minden munkát határidőre teljesítettek. Mindkét csoportban a . komi munisták szerezték a legtöbb munkaegységet, de a többi tagé Is eléri a 300-at A hanya­gul dolgozók persze 8—10 má­zsa termény helyett 1—2 mázsában részesültek, saját ká­rukon látják, hogy muDka nél ­kül — nem édes a nyugalom. A KÉT SZÖVETKEZET zár­számadási közgyűlését együtt (ártották a község kultúvottho. (lábán. Mintegy 250 csoporttag és 30—40 egyénileg uolgozo pa- laszt vett részt a gyűlésen. A verseny győztese az eredmények ben gazdagabb Dózsa-csoport. A Kilián-csoportban Musza János 014 munkaegység után 8 mázsa gabonát, 18 mázsa burgonyát, 10 mázsa tengerit és 3000 forint készpénzt kapott kézhez. A Dó­zsában 8 forintot osztottak munkaegységenként, inig a Kiliánban ennek felét, A gyűlésen a csoporttagok ér. lékelték az eredményeket, hiá­nyosságokat és megszabták a feladatokat. Józsefházi András brigádvezetö azt mondotta: — Eredményeinken nem szabad megpihenni. Silőzási tervünkéi fel kell emelni, hogy az állatai íomány fejlődését biztosítsuk Jövőre a sertéseknél bevezet juk a kétszeri elletést. Megho nősítjük és minden állatra ki­terjesztjük a háromszori fejes' és az egyedi takarmányozást. Eddigi eredményünk ezen a téren, hogy 4 literrel emelke ilctt a tejhozam tehenenként, AZ EGÉSZ ÉVBEN látottad tapasztaltak és a közgyűlé­sen hallott tervek 8 egyénileg dolgozó parasztot győztek meg, akik felvételüket kérték. Oláh Mihály 8 holdas gazda így szó Iáit fel: — A csoport ered menyeit igazán irigylem. Hiá­ba, az én kis földem nem tudja felvenni a versenyt a gépesí­tett esoportgazdálkodással Lá­tom, hogy a szövetkezetben boldogabb az élet; hát én is belépek. Rákosi elvtárs hangsúlyozta­....a legjobb agitáció és pro paganda a termelő­szövetkezetek eszméje mel­lett, ha ezek a szövetkeze teli virágoznak, ha ter­melékenységük, jövedelmük messze meghaladja a dolgo zó parasztok eredményeit A rémi íermelőcsoport tagjai emellett azonban tervszerűen Is agitálnak eredményeikkel a faluban, A zárszámadást követő napon újabb 30 dolgozó paraszt kérte felvételét. A két csoport eredményei láttán új 111-as mintájú csoport is alakult Ko-iSu'b néven a községben. Tagjni 700 holdon kezdték meg a nagyüzemi gazdálkodás'. Már az első napon közös jószágállományt létesítettek 50 szarvasmarhából és a lovakból A három csoport elnökét na ponta újabb és újabb dolgozc parasztok keresik fel, hogy felvételüket kérjék Volt. \Jyar nap, hogy 40 új belépővel is szaporodott a csoport létszáma Ma már az egyénileg dolgozó parasztok kezén lévő földterü let egyre szűkül, csupán 8 szó zalékra tehető. így válik Rém — szó. cialista községgé a közeli jövő ben. Móricx Zsigmond: Pozsonyi történet A mágnások klubjában a “ korai órát tekintve már igen sokan voltak. Voltak akik arról beszel­tek, liogv 1845-ben és 46"bao mily rendkívüli rossz termés volt s a tavaszi jelek azt mu­tatják. hogy az idéu sem lesz jobb. — Leüalább lesz ára a ter­mésnek — mondta e.gv mág’ aás. — Pest vármegyében ak­kor huszonkét bankó forinton alul nem lehetett kapni egy mérő búzát, Most berohan a fiatal Cset* heky gróf, a Pepi, és halál* sápadttiu* kapkod ki a zsebé­ből egy papírlapot és halál* sápadtan adja át Miggay Pis­tának: — Olvasd, olvasd! Már mindenki megrettent. Béosi események? Senki sem «kart már ilyen izgató dől gokról beszélni. — Pesten revolució! A Hat­vani-utcai LanUerer-nyomda- ból kiindulva, a sajtószabad­ság tényleg vr olilamált atott. Táncsicsát tényleg kiszabadí­totta az ifjúság. Csupa hihetetlen hír! Néma csönd! Dieser Petőfi, dieser Pe' töfi — dadogta 4» felmutatta a papírt, amit valaki elkapott tőle és olvasni kezdte az első sorokat: Dicsőséges nagyurak, hát hogy vagytok'? Viszket-e ú'Jy egy kicsit a nyakatokÿ A másnásifjak felhördültek s elrettenve nevettek össze. — Ez mi vagyunk? Ujdivatú nvakravaló készül most Számotokra, nem cifra, de jó szoros! A kaszinóból mindenki odatorlódott. A ko­moly, idősebb mágnások szin­tén előjöttek, szivarozva ál­lottak be a csapatba. A fiatjil olvasónak éles, nagy hangja volt és minden szót duplán, félelmetesen sikított a fülük be. Tudjátok-e, mennyit kér­tünk titeket. Hogy irántunk emberiek legyetek, Vegyetek be az emberek sorába?.. • • Rimánkodott a szegény nép, ft Inába! — De hol a rendőrség? — Hogy merészel valaki ilyen lázitó hangon?!!! ■— Ez médis sok! — Még csak ezután jön a java! — mondta a dadogó fia­tal mágnás, aki a papul hozta. Állatoknak tartották a népet, Hátha most. mint állat fizet tinéktek? Ha megrohan, mint vad­állat bennetek, S kömnét-fogát véretekkel festi meg? — Das ist Skandal! Ez nem tűrhető! A verssorok meghazudtol­n ták, amit az emberek a versről tudtak. Hogy a vers, a költemény az érzelmek kife­jezése, líra, epika... szavak! Ez itt tűzvész, gyújtogatás. Ha ezt hallani fogják az em­berek, kész lázadás..s Bor­zasztó. .. Ki a síkra a kunyhókból milliomok! Kaszát, ásót, vasvillákat fonjatok. Az alkalom maggmagát kínálja! Ütött a nagy bosszváÜás órája! Nem lehet elképzelni, hogy ezek a főurak. akik egész éle­tükben bármit is tettek, csak tiszteletben, sőt szinte imá­datban részesültek a, nép ré­széről. hogy ezek a Petőfi versét soronként mint puska­lövést, bombát, robbanást érezték. Ezer évig híztak rajiunk , az urak■ • • Minden sor borzalmasabb és irtózatosabb.. Most raltok a mi kutyáink hízzanak! Nem lehetett tovább olvas* ni. Maga a felolvasó nem hitt a szemének. Lehetetlen, hogy ez a sor le legyen írva. Tollal, tintával, ahogy a szerződést írják, amit meg kell tartani, a törvényt, amit végre keil hajtani. Csak eddig szerző dóst és törvényt csak a bir­tokban lévő hatalmasok érde­kében írtak, s ez. •. Vasvillára velők, aztán szemétre, Ott egyék a kutyák őket ebédre-.. \/alaki kitépte a felolvasó v kezéből a papírt, és széttépte. Dühödt kavargássá változott a terem. De, amikor már csillapodni kezdett a fel; heviilt haugulat, mintha, új tűzzel akarnák felgyújtani a hamvadni kezdő parázst, va­laki berohant: — Petőfi Í0 ezer kaszás pa­raszttal áll a Rákoson! nirtelen némaság. A legfontosabb kérdés a na­pokban az volt, hogv miként foguak megoldatni az úrbéri viszonyok, nem fogják-e az iz­gatok a parasztokat a nemes­ség ellen uszítani? S mi lesz a nemzetiségi parasztokkal? A lőurak nagy részének csupa tót. román és más nemzetisé­gű jobbágya volt ás ott sem­miképpen rendet fenntartani nem fog lehetni soha, csak diákéi .rendszabályokkal* ka tonasággal, fegyverrel.,. Ivóválygo kétségek kerül gették az urakat. Ha Becsben is megtörténhetett a császár rezidenciáján az o szörnyű­ség, mi lehet akkor idehaza? Még soha nem gondoltak ar­ra, hogy ennyire ellenséges és idegen elem között, élnek. Hi­szen ezek a parasztok, ezek a soha észre nem vett. figye­lemben nem részesített jobbá­gyok. ezek mint feldijlu’tett vadak nyüzsögtek képzeletük­ben. Remegés közben meglátják Széchenyit, aki az utcán ép pen errefelé tartott­Czéchenvi nyugodtan a J klub termébe ment, be­nyitotta az aitót és ahogy vé­gignézett. a sápadt, didergő; evomorrontásos mágnásokon; szarkasztikus mosolygássá - köszöntötte őket: — Dicsőséges naayurak. hál hogy vagytok? Ezen a napon volt a szava­zás a jobbágyság felszabadí­tásáért. Egyetlen szó, egy el lentmondás nélkül ment ke resztül a javaslat. Pedig, b* a Petőfi verse nines’, akkor legalább is ellenzéke lett vol­na, ha még akkora volt is a rémület a bécsi események miatt. legjÉlralt tsz dolpzsk Hajdú Ferenc Jánoshalma' U;i Alkotmány tsz dolgozója a következőket ina levelében: — Termelőszöyctkezetünkben is elkészült a zárszámadás, Több ddlrrozónk évi eredmé­nyes munkájáért jutalmazás" bjjn részesült. Dühös Péter te- bcntörzs-dolírozó, aki 10 darab telién után 11 darab borjút számolt el, állandó tejhaszor. részesedést kan. Fábián And­rás kertészsroiidozó 100 forint prémiumot kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom