Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

Több fát az Alföld homokjára Az es'ész Hoi'thyreudszei' 25 évében alig 10 ezer hold erdőt telepítettek. Bács-Kis' kun meervében ősszel és ta­vasszal ctrv idénv alatt majd­nem annyit ültetnek, mint a múlt rendszerben. A ma ültetett erdő 30—100 év uiulva biztosít majd komoly iü védelmet néoeazdasáarunk* nak. A kapitalista rend nem lordít befektetés^ távolabbi célok elérésére, például, mint az erdősítés. A háború pusztí­tása ideién sok erdő semmi­sült mes:, melynek következ­ménye. ho.gy komolv valutát adunk más országoknak fáért- Elsőnek a Szovjetunió ha­talmas természetátalakító tervet tűzték célul, hogy az orosz síkságokat, a folyók mentét erdösávokkai hálóz­zák be. A tormészetátalákító tervek lehetővé teszik a mikroklíma (időjárás) megváltoztatását, egyenletesebbé teszj a terme­lésre a me/.ősrazdasáítot. A Szovjetunióban hatalmas gépek végzik- az erdősávok ültetését, ami lehetővé teszi a rohamosabb fejlődést ezen a téren is. Ilyen típusú gé­pek használata megyénk­ben is segítette a fásítási tervek túlteljesítését. üj. szocialista módszerek al­kalma zásával gyorsítottuk meg a tervek végrehajtását Kezdetben a csemete kiemelé­sét ökrökkel, lovakkal végez­tük. Csaja Domokos-^ a kis kunhalasi erdőgazdaság elő utójának és a dolgozóknak kezdeményezésére rátérlek a gépesített külpontos vonószer kezet alkalmazására, USv ál­lítottuk be a traktort, hogy ne tegyen kari a csemetében. A gép .két munkás,segítsé­gével egy nap alatt 120 ezer iombcsemetét, vagy 1 millió fenyőcsemetét, tud kiemelni a földből. Ez a gépesített szerkezet 50 ember munká­ját Végzi. A Szovjetunió­tól kapott -1 cSemeteültető- . gép Is dolgozott megyénk­ben, Ezek a gépek 15 ezer csemetét ültettek el egyen­ként, 30—35 ember helyett. A iövő évben sokkal nagyobb mértékben alkalmazzuk e gé­peket, használatuk fontos megtakarítást jelent. Az erdőgazdaságok dolgozói lelkesen vették ki részüket a fásítási tervek végrehajtásá­ból. Az ültetés zavartalak menetét biztosította Kosmas Ferenc gépkocsivezető, .aki immár befejezte 1 í>53 május 20-i dekádtervét is. Az esős idők ellenére magas ültetési százalékokat értek el az erdőmunkások, A bajai erdőgazdaságban No­vak Észter és Csémák Erzsi csemetekerti munkások átlag­teljesítménye 177 szazaié«. Cseh Jánosné erdősítő mun­kacsapata 171) százalékot ért .el naponta. Jó munkát vég eett az erdősítés terén a by- paci üzemegység. 15 százalék­kal túlteljesítette tervét. Van azon bau pár erdőgazdaság é= üzemegység, amelyek nem teljesítették fásítási tervü­ket: a dunavccsei.és a. szik­rai üzemegység igen lemn radt ebben a. munkában. Az elmaradt erdőgazdaság ' vagy üzemegység vezetői nem érez uek felelősségi a tervek tel­jesítéséért. Ha ezek Is teljesítették volna az előírást, — me­gyénk még nagyobb ered menyeket érhetett volna el, de ígv az elmaradt erdőgaz daságok tervét a Baja-vidéki a kiskunhalasi és a többi gaz­daság teljesítette. Megyénk északi részén e1- teriílő erdőgazdaságoknak jelentősebb feladatuk van u fásítás terén, mivel homo­kos vidéken működnek. A tavaszi idényben mód van arra. hogy ezek a. gazdaságok is pótolják mulasztásaikat. Elmondotta: KOVÁCS ZSIGMOND Erdőgazdásági ES. Vetéstsziiboíáló kiiBákok Az ország létérdeke; hogy szántói be legyenek vetve, azon pe- a gaz burjánzón. A zöldéin vetés az életet jelenti- ielenti azt, bogy a jövő nyáron biztosítva van a mindennapi kenyér. Jelenti azt, hogy a dolgozó paraszt teljesítheti be­adását, eladhatja felesleges termését, fedezheti^ szükségle­teit. rendezheti adóját. A kulák, minél szőkébb kor­látok közé szorítják tevékeny­ségét. annál dühödtebben tá­mad. annál elkeseredettebben keresi a rést, a melyen kibúj­hat. Ez azt jelenti, hogy ^ dolgozó népnek annál ébereb ben kell figyelni a kulákság minden megmozdulását. A kulákság tudja- liogv a vetés létérdeke az országirak, ezért most' minden erejével azon van, hogy földjeink el­vetetten ül maradjanak. Elein­te ..szaktanácsaival” próbálta lebeszélni a dolgozó parasz­tokat az időbeni mélyszántás­ról és vetésről, most pedig arról napol, hogv már késő vetni. De közben, ahol teheti. A hóddúnaj Dózsa Gyógy tzrmelőesoDort az elmúlt év h?n jelentős építkezéseket vég­zi tt, nagyobbrészt saját ere­ié hői. A tagság felhasználva a. helyi lebfctőségekfct. 75 ezer darab ezéuporos téglát ége­tett Ebből a mennyiségből 40 ezer darabot arra fordít a Vsöpört. hogv a tagságnak lakóházakat építsen. A tagság önmaga végzi az építkezése­ket és a faanyagon kívül a szükséges építőanyagot is ma­ga. állítja elő. Az építkezése- Ven kívül a téli időszakban if akit mm éléi., t vállal a tagság­ahol laza a tanács irányítása, ellenőrzése, ott kilép a po romira és szabotálja a vetést. Ezt tette Simon Pál dávodi kulák. aki nyolc holdon nem­csak a mélyszántást szabotál­ta, hanem ugyanannyi holdon a vetést is- Simon Pál nem első ízben próbál ártani né­pünk gazdaságának. Közelié tási bűntett miatt ccrvszer már elítélték. Most ismét a vádlot­tak ^ padjára került. Vetessza- botálásért 3 évi börtönre, J 000 forint pénzbüntetésre. 10 hold földjének elkobzására és ..a közügyektől való 5 évű eltil­tására ítélték. A szabotáló kulák ok díszes társaságába tartozik Richter Tamásáé' csávói y i kulákasz- 6ZOHV is, aki 13 hold földjét nem munkálta meg. Tizeniá rom -holdon gazt akart ter­melni népgazdaságunknak. A dolgozók éberségén múlott, hogy ez nem sikerült neki- — Bíróság elé állították. Két évi börtönre, 1000 forint pénzbün­tetésre és 2000 forint vagyon elkobzásra ítélték. hogy a tüzelőt beszerezze. A jószá gok áttold tetősét úgv oldottál.- meg, hogv a sertése­ket az erdőben szabadon mak- koltátják, a többi jószág ré­szére pedig silóból és,egyéb összegv ü jtött takarmányból biztosítják az ellátást, ______ Y ALLALAT kei es nagyobb méret,\ tűzhelyet szállodai, vagy üzemi rend­szerűt, n.árom-négy tüzkárikásat. — Cím: Kecskeméti Sertéstenyésztő, LecV ner Ödön-utca I. sz. 2 1ELJES ellátással egy és fél éves kis­gyermeket vállalók. - Kecskemét. Morog--utca 3. ^z. 1r!_> Dr. Sz, Kicsin Dr. Szajfuűdin KicShit, az Indiai Béketanács elnökét az 1953. évi nemzetközi Sztálin-^ békedíjjal tüntették ki. Churchill Amerikába utazik A londoni rádió jelenti: Chur­chill brit miniszterelnök az új év eic-jén New Yorkba utazik, hogy megbeszélést folytasson iSisenhowerrcl. (MTI). Mozik műsora Január 1-i műsor: Kecskemét, Városi Mozi 4, 6 és S órakor: SZÁRNYALÓ DALLA MOH (Színes szovjet film) Kecskemét, Árpád Viozi Pél 4, tél 6 és fél S órakor: VIBOROI VÁROSRÉSZ (Szovjet film) llfljfl. IívÖZ|H)lltÍ Fél 4, fél 6 és tél S órakor: LÁNYOK BELESZÓLNAK (Csehszlovák film) Kéke Mozgó 4, 0 és 8 órakor: ASSZONYSORSOK (Német film) Apróhirdetések — ÉLJFGYZES Daróczi Emília gép­kocsivezető és Vábyi Ferenc kotrómes­ter jegyesek. 1023 * 2 BACSKISKU.NA-iEC.iVEI Sütői-»an Vái lalat alapítása. A bácskiskunm^g^ei tanács végrehajtó bizottsága az állam* vállalatokról szőlő 1930. évi 32. sz. törvényerejű rendeletnek az K-52. évi 5. számú tör yénv erejű lendeiet 2. paragrafusával módosított le. pa tagraíusa alapján, — az élelmiszer­ipari miniszter hozzájárulásával - a következő vállalat alapítását hatá­rolta el: 1. A vállalat megszervezése: ’iácsk'skunmegyei Sütőipari Vállalat. 2, A vállalat székhelye: Kecskemét. Uein-utca 14. sz. 3. A vállalat székhe­lyén kívül létesített telepek: Kecs­kemét, Baja, Kalocsa, Kiskimiéíegyhá- za, Kiskunhalas, Kiskörös, Kiskun- máj sa, Bácsalmás. 4. A vállalat tárgya: Sütőipari .termékek gyáitása és forgalomba hozatala, 5. A vállalat közvetlen irányító szerve: hác>ki>kun- megyei tanács élelmiszeripari osztálya, ö. A főfelügyeletet gyakorló nrn sz* rérium irányító főosztályának ^elneve­zése: élelmiszeripari minisztérium sütő* és tésztaipari igazgatósága 7. A vállalat vállalati csoportja (kate­góriája) A/21. 5. A vállalat nem új alapítású, meit a kecskeméti, ba­jai, kiskunfél egyház*, kiskunhalasi, kiskunmajsaú kalocsai, kiskőrösi, bácsalmási kenyérgyártól lett össze­vonva. 9 A vállalat igazgatója: Petneházi Attila. A 405/1952. N. T. s*. rendelet alapján az egy megyében létrehozott helyi tanácsi irányítás alá tartozó kisebb kenyérgyárakat megyei vállalatokká kell fejleszteni hogy a dolgozók kenyérszükséglete ezáltal jobban biztosittassék. A megyeszékhe­lyeken megalakuló megyei sütőipari vállalatok lesznek a ki se ob kenyérgyár vállalatok jogutódai 1953. január 1. na piával. - 102 Építkezések a lióddusiai Dózsa tsz-lieu A Icotymári Sztahanov tsz felkészült a tavaszi munkák jobb elvégzésére A katymári Sztahanov ter­melőszövetkezet zárszámadási közgyűlése a, helyes öobírálat színhelye volt. A csoport ter­ve és a tényleges termés kö­zött nagy különbség mutatko­zik. gabonából és kukoricából. Egyes tagok még a közgyűlé­sen is csak az időjárást okol­ták mindezért. Az elnöki be­számolót követő vita során azonban a. esoporttagok meg­bírálták egymást és önmagu­kat. Beismerték: az időjárá­son és a. kevésszámú munka­erőn kívül az elmaradás döntő oka, liogv a meglévő tagság, sem vette ki részét a munká-i ból, ahogyan kellett volna. A* vezetőség nem fordított, gon-, dot kellő időben a, munkáld megszervezésére, eltűrte * munkafegyelem lazaságát. El­határozták: a tavaszi műm kákát inár ezeknek a hibák­nak kiküszöbölésével kezdik meg. Az uj egységes sportminősítési rendszer Az OTSB az elmúlt napokban új, egységes. országos spcútminősítési szabályzatot fogadott el. amely 1953. február 15-től három évre, 1955. de­cember 31-lg lesz érvényes. Ezzel az éj minősítési rendszeriéi hatályát veszti a régi, még 1951-ben bevezetett első magyar spcrtminőeítésí rendszer. Ha visszapillantást teszünk a minősí­tési rendszer eredményességeire és hiányosságaira megállapítható: az el­múlt két évben jól segítette elő ez a minősítési rendszer a testnevelési és sportszervezetekben a sporlfejlesztési terv teljesítését, a minősített sportolók tudásbeli színvonalának növelését, az újabb tömegek bekapcsolódását a rendszeres sportolásba. Ennek a minősítési rendszernek azonban mu­tatkoztak hiányosságai is. Ilyen pél fiául az is, hogy az egyes sportágak osztályszintjei már nem megfelelőek, továbbá az, hogy az egyes sportágak szintjei és követelményei között arány­talanság mutatkozott. Így nem járult hozzá alihoz, hogy a sportolókát, a sportba bekapcsolódott tömegeket újabb magasabb színvonalú eredmé­nyek elérésére ösztönözze. Ennek az lett az eredménye, hogy nemcsak a sportolók hanyagolták el a magasabb minősítés megszervezését, hanem a testnevelési és sportbizottságok, a sportegyesületek és sportkörök sem fordítottak kellő gondot a sportminő Hitesre, ami a sportolók nagyarányú vándorlásához vezetett. Az új, egységes magyar sportminő- sîtési rendszer alapja, hogy- a sportolók az M1IK testnevelési rendszerből kiindulva eredményeik javításával fokozatosan jussanak mind magasabb is magasabb osztályba. Az új osztály­szintek elérése a sportolókat terv* szerű edzésre, a Szovjetunió által át­adott és a helsinki XV.. olimpián fej­lett oktatási és előkészítő tapasztala toknak széleskörű alkalmazása és felhasználására ösztönöz. Az új minősítési rendszer bevezeti a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet, cs osztályszintet. — Azok a sportolók, akik 1952. december .51 -ig a Magyar Népköztársaság Kivált Sportolója címet megszerezték, a Ma­gyar Népköztársaság ■ Érdemes Sportolója címet nyerik el, ha az 1953. év folyamán az érdemes spoitolók é- >zére megállapított osztályszintet elér­ték. A módosított minőségi szabályzat alapján 1953. december 31-ig köteles valamennyi sportoló eddigi -spoYt minő­sítési címét megerősíteni. Ellenke­ző esetben egy osztállyal alacsonyabb besorolásba kerül, illetve a III. osz­lói yű és ifjúsági sportoló elveszti sportminosítését. A jövő év folyamán valamennyi eddig minősített sportoló nak kérni kell minősítését a módost lőtt szabályzat rendelkezései alapját« 1954. január 1-től az 1951-52. évben szerzett minősítések érvényüket vo szftik. Ettől az időponttal kezdve mái u új minősítési könyv lesz érvényes. Az új szabályzat meghatározza: 1953. február 15-től azok a sportolók «kik minősítési könyvvel nem ren­delkeznek és az egyes sportágai; bajnokságain, versenyein részt akar­nak venni a sportjátékokban játékén gedélyt, a többi országokban pedig rajtengedélyt kötelesek kérni. A ver «íenybfrótestölet'ek tagjai, versenybírák. Játékvezetők 1953. február 15-től. a já rási, városi, megyei, valamint az or­szágos bajnokságokon és versenyeken * mérkőzés, illetve « verseny indulói­tól minden esetten kötelesek kérni a minősítési igazolványt, illetőleg - a rajtengedélyt, vagy játékengedélyt. — Azok a sportolók, akik ilyet felmutat­ni nem tudnak, nem vehetnek részt az említett sportrendezvényeken. Az 1952. évben elért eredményeik alapján a régi minősítési szabályzat kitenni 1903, január 1-ig kérhetik a sportolók minősítésüket, mert 1953-ban fsak módosított minősítési szabályzat alapján lehet a minősítést kérni. A fenti szabály alól kivételt képeznek a következő sportágak: labdarúgás, ko sárlabda, kézilabda, röplabda, vízi­labda, birkózás, ökölvívás, sakk, súly- rrrelés, teke. torna, vívás. Ezekben a sportágakban 1953. február 1-ig kér­hetik a sportolók 1952. évi ered­ményeik alapján a régi minősítési szabályzat szerint való minősítésüket. Az OTSB szabályzata részletesen ismerteti a sportminősités eljárását, a sportbett címek és osztályok hitele intésének rendjét, a sportolók nyíl rántartásánik, a sportolók átlépésé­nek rendjét és ezenkívül több más kiegészítő rendelkezéseket is tártál máz. A legfonlosabb tudnivalók közé tartozik, hogy az egységes magyar sportminősités 36 sportágra vonálko tik. A sportbeli címek es osztályok a következők: a) Magyar Nép­köztársaság Kiváló Sportolója, b) a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója, c) a Magyar Népköztál sa- tág I. osztályú sportolója, d) a Ma­gyar Népköztársaság II. osztályú sportolója, e) a Magyar Népközt jrsT ság III. osztályú sportokba, f) a Ma­gyar Népköztársaság ifjúsági sportoló la* A minősítést szerzett sportolók * minősítés megszerzésének évét követő év december 31-ig kötelesek minősíié süket megerősíteni. Azok a sportolók ekik két év alatt nem érik el az ősz tály minősítés megtartásához megkí­vánt eredményeket, tovább nem ver­senyezhetnek abban az osztályban, hanem eggyel alacsonyabb osztályba kerülnek. Azok az ifjúsági és III. osz­tályú «»pártolók tehát, akik két évig nem érik el az osztályminösítés fenn­tartásához élőit t követelményeket elvesztik minősítésüket. A Magyar Népköztársaság Kiválá Spci tolója különleges 'igazolvány» vs jelvényt kap. A Magyar Nép köztál sár ág érdemes sportolói, továbbá az I., II és ül. osztályú sportolók sz OTSB által jóváhagyott egysége.* formájú jelvényt és minősítési könyvet kapnak. Az ifjúsági osztályba .sorolt sportolók csak minősítési könyve» kapnak. Sportbell osztályokba a/ok » (5. életévüket betöltött sportolóka' tehet minősíteni, akik sportköri tag sági igazolvánnyal rendelkeznek é‘ teljesítették a kérdéses osztály száma ra megállapított követelményeket. t> 19. évet betöltött sportoló csak a Hí. oszálytól kezdve minősíthető. A sportoló a 19. év betöltésének évében december 31-ig ifjúsági jellegű marad ifjúsági versenyeken tehát tésztvehet A minősített rendszer szabályzata egy.ben utasításokat is Közöl a sport körök, sportegyesületek és TSB-k télé a sportolók minősítésével, nyíl vántartásával kapcsolatban. aiHiiSBBe*9!«awiiMSSSHBa8!i«safln9«* Takarékoskodj a villannyal! aiai!ia„BaaiaaaaaBceBsaa.s«aa*»i BáCíklekutimegyei NBPÜJSA6 az MM1 Báoíkiskunmegyel Biaottság." napilapja Felelős saetkesztő: KŐVAKI l’ETER Szerkesztőség: Kecskemét, Széclianyi-lée l. sz. Telefon; 2ö—13. 11 —22 cs 30—tí/ Felelős kiadó; NEMET! JÓZSEF lviadéhivat'al: Kecskemét, Széc’uenji-lér I. sz. Telefon: 22—09 tJácskiskumueg} ei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 24 —0-3 Felelősi t?*iaaó Imre IgázgsUa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom