Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

Több figyelmet a takarékosságra a Kecskeméti Epiiletlakaíosipari Vállalatnál Következetesebb harcot a vetés sürgős befejezéséért A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalat dolgozói az 1952. évi xerv teljesítése közben nem feledkeztek meg a hulladék, anyag felhasználásáról sem napi munkájuk közben. A Gazda-mozgalom eredményei Az üzemi pártszervezet nép­nevelői, szakszervezeti bizal­miak felvilágosító, vereenyszer- vezö munkájukban elmondot­ták dolgozó társaiknak, hogy a hulladékányag • felhasználása minden dolgozónak becsületbeli ügye, mert ezzel saját országát, üzemének fejlődését segíti. A felvilágosító szavak termékeny talajra hullottak. Hónapról- hónapra növekedtek az ered­mények. A hulladékanyag fel. Használásáról szóló évi jelentés azt mutatja, hogy a dolgozók 64.805 forint értékű megtakarítást ér­tek el. Az üzemrészek között kialakult versenyben az első helyre a gép­műhely dolgozói kerültek. Egy év alatt 19.327 kilogramm hul- ladékvasanyagot dolgoztak fel. A műhely művezetője járt elöl követendő példával. Bíró Sándor újításával egy gépen háromfajta alátétet készített a már eldobott hulladékanyagból s ezzel mintegy 6000 forintot ta­karított meg népgazdasá­gunknak. Kiss József sztahanovista cső. portjának dolgozói 1952 kilo­gramm hulladékanyag feldolgo­zásával mutattak követendő példát. A 4-es műhely dolgozói 5800 küogramm, az ö-ös mű­hely dolgozói 4128 küogramm hulladékanyagot dolgoztak fel. Hiányzik a takarékossági határozat jelentőségének tudatosítása Gerö elvtárs a Központi Ve­zetőség november 29-i beszédé­ben hangsúlyozta: „•...ötéves tervünket telje­síthessük, minden téren a legszigorúbb takarékosságot kell megvalósítani. Ezt a kérdést most másként keli felvetni mint eddig és a 1 akarélíossági rendszabályo­kat alaposabban, körültekin­tőbben kell megvalósítani/* A szakszervezet vezetősége Gerö elvtárs beszéde óta keve­set tett a takarékossági határo­sat valóraváltásáért. Ezt bi­zonyítja az a tény is, hogy az üzem dolgozóinak alig 25 százaléka vesz részt a „ Gazda-mozgalomban, a másik dóntö rész pedig csak a mennyiségi termelés növelésé­vel foglalkozik. Felvetődik a kérdés, hogy mi ennek az oka? Az üzemben a takarékossági mozgalom jelentőségét leszűkí­tették a Gazda-mozgalomra. A dolgozók csak a hulladékanyag felhasználására tesznek felaján­lást, s emellett elhanyagolják a villannyal, a szerszámmal való taka­rékosságot. Ennek káros hatása kihat a ter­melésre és az üzem íejlődésére. A hibák oka ott kereshető első­sorban, hogy maguk a művezetők sem tő. rődnek ezzel a fontos kér­déssel. Verseny vállalásuk csak a hul- íadékanyag1 felhasználására ter­jed ki. Ehhez párosul az. hogy a politikai felvilágosító munka még nem kielégítő az üzem ben. A népnevelők és bizal­miak felvilágosító munkájuk­ban csak a hulladékanyag fel- használásáról beszélnek. De ők maguk sem látják meg sokszor azt, hogy a aégek üre­sen járnak, áramot fogyaszta­nak. és vele munkát nem vé­geznek. Ilyen példa nao. mint nao található az üzemben, ami a munka belvtelen szervezésé­ből fakad. A* egyik nap a .4 es műhelyben hét dinamó fél órán keresztül üresen járt munka hiányában- Mindez i>i zouvít ia. hogy a, takarékosság lolentősésrét még nem értet­ték meg kellően az tizem ve­zetői és aktívái- Az 1953-as évi terv sikere megköveteli, hogy az üzemben, Gerö elvtárs út­mutatásának nyomán a, leg- szi&ó-rúbban takarékoskodja­nak az anyaggal, az árammal szerszámmal és észszerűbben használják ki a termelés erő­forrásait­A feladat nagysága Megköveteli a szakszervezet és a yállalntvezetőségtőí. de az üzem minden egyes kommu­nistájától. hogy következete. Sen harcoljon a takarékossági határozat végrehajtásáért. Az üzem népnevelői felvilágosító munkájuk középvont iába te~ aijék n takarékossámi határo­zat végrehajtását. A szakszer­vezeti aktívák pedig verseny szervező munkájuk végzése közben tegvék központi kér eléssé az anyagtakarékossági felajánlásokra való mozgósí­tást. Meg kell érteni a szakszer vezet vezetőségének, hogy népgazdaságunk fejlődése, i.z üzem évi tervének si köves teljesítése elképzelhetetlen a belső erőforrásunk, a takaré­kosság' messzemenő »Ikamazá sa nélkül. Az évi terv sikere megköve teli a szakszervezet vezetősé­gétől is. hogy számolja fel munkájában az e, téren mu­tatkozó önelégültséget, hasz nositsa Malenkov elvtárs új mutatását, amelyet a XIX. kongresszuson többek között kihangsúlyozott: „A legszigo rúbh takarékossáa megvalósí­tásával összefüggő kérdések­nek mindenkor caész gazda sági és vártmunkánk közép- vontjába)), kell, állniok. Fá­radhatatlanul aondoskodn unk kell arról, h.ogy a szovjet cm beteket a társadalmi, szocia lista tulajdon kímélésére ne­veljék.” Az 1935. évben született tértink és nők bejelentése A tizennyolcéves férfiak és nők szokásos évi bejelentését a belügyminiszter rendelete sze­rint január 1. és 31. napja kő. zött kell teljesíteni. i 1953. évi janáur hő 31. nap­jáig tehát az állandó lakásukba be kell jelenteni mindazon ma­gyar állampolgár férfiakat és nőket, akik 1935. évben szület­tek, tekintet nélkül arra, hogy ezideig külön bejelentőlapon be voltak-e jelentve. Ha az 1935. évben született személy állandó lakásától ideiglenesen távol tar. tózkodik és hazatérése 1953. január 3i-ig nem várható, a szülője, vagy törvényes kép. viselője köteles gondoskodni az állandó lakásba történő bejelen­tés megtételéről. A bejelentéseket városokban az illetékes rendőrőrsnél, közsé­gekben a községi tanács vég­rehajtó bizottságánál, a férfiak és a nők állandó lakásának be­jelentéséről szolgáló 1, illetőleg 2. számú bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentéseket 8 és 13 óra között vasárnapokon is lehet teljesíteni. A bejelentés pontos teljesítéséért az 1935, év­ben született személy és szállás­adója (szülője) is felelős és rau. lasztásuk büntetést vona ma­ga után. A bejelentéskor visszakapott igazolószelvény az állandó lakás bejelentését igazolja és azt a bejelentett személy köteles meg­őrizni és hatósági közeg felhí­vására bármikor felmutatni, majd a lakásból való távozáskor a kijelentölaphoz csatolni^ 1952. december 31»cit a Kínai Népköztársaság igazgatásába megy át a kínai tsang-Csung vasútvonal Harbin. (Uj Kína) Az 1950. február Í4-én a kínai Csang- Csung vasútról, Port-Arthurról és Dalnyijról kötött lcínai.szov- jet egyezmény, valamint a kínai Csang-Csung vasútvonalnak a Kínai Népköztársaság kormá­nyának átadásáról szóló 1952. szeptember 15.i kínai-szovjet közlemény értelmében a Szov­jetunió kormánya 1952. végén ellenszolgáltatás nélkül a Kínai Népköztársaság kormányának teljes tulajdonába adja át a kínai Csang-Csung vasútvonal közös igazgatásával kapcsola. tos minden jogát a vasúthoz tar­tozó összes javakkal együtt. 1952. december 31-én 18.00 órakor (pekingi idő) végetér a kínai Csang-Csung vasútvonal közös kinai-szovjet igazgatása. A vasútvonal átadásával meg­bízott kínai-szovjet vegyesbizott­ságok december 31-én Harbinban ünnepséget rendez, amelynek ke. rétében aláírják a vegyeablzott- ság üléseiről készült jegyző, könyveket, 1953. január 1-én avatják fel Harbinban azt az emlékoszlopot’ amely a vasútvonal közös igaz. gatása során Kína és a Szov­jetunió között kialakult őszinte barátságot hirdeti. (MTI) MINDENT EGY KALAP ALÁ? Tanácsaink nagyrésze elha­nyagolja a szemléltető agltá- ciót. A jó faliújság, hirdető, tábla pedig segíti a munkált elvégzését, lendíti a versenyt. De nem úgy, ahogyan a Kis­kunhalasi városi tanács Tö- rödik a falitáblával.' Novem. ber eleji cikkek olvashatók rajta, az eső már ezeket is sárgára mosta. De egyéb, súlyosabb hiba is szemetszúr ezen a táblán. Halason sokezer dolgozó pa­raszt teljesítette beadási kö­telezettségét és a vetést is maradéktalanul elvégezte, Ezen keresztül bebizonyítot­ták, hogy nem a kulákm, hanem a párt szavára hallgat. nak. Ezzel szemben a falitáb­lán ilyen megállapítás olvas­ható: ,,A dolgozó parasztok inkább a Lillákra hallgatnak, mint a pártra.0 A becsületes dolgozó pH. rasztok önérzetét sérti ez az általánosítás és joggal kér­dezhetik a város vezetőitől : miért sorolják őket is azok közé, akik az ellenségre hall­gatnak? A városi tanács ne ilyen té­ves és helytelen. írásokat sző. gezzen a falitáblára és töb­bet törődjön azzal, A falitábla váljék a munkák lenditőjévé, az élenjáró dolgozók nép­szerűsítésére, az elmara­dók kipellengérezésére. i Megyénkben — bár az utóbbi napokban történt némi javulás — még. mindig nem kielégítő a. vetés üteme ahhoz, hogy a hiányt sürgősen pó­toljuk- E hiány elsősorban ab­ból adódik, hogv járási és községi vezetőszerveimk álta­lában nem látják: a vetés me­gyénkben pillanatnyilag öt­éves tervünk mezőgazdasági főpvoblémája. Ennek végre­hajtására a tömegeket moz­gósítani — ma egyike a leg- főbb feladat. Egyes községekben történ­tek lépések az elmaradás fel­számolására, azonban a köz sédekben sem fokozták, a. kez­deti lendületet a vetés teljes befejezéséig. Megelégedtek az­zal. hogv néhány kisgyülést, vagy egv aktívaértekezletet tartottak s azt gondolják, ez­zel mindent megtettek. Ennek ellenére a dolgozó pa­rasztság egyrésze még nem teljesítette a vetést, mert nem magyarázzák meg néki: mit jelent a terv nerp teljesítése. Meg kell magyarázni a. hát­ralékos dolgozó^ parasztok­nak: sa.iát kenyérellátásukon tű] jövőévi beadásuk teljesí­tése is a vetés- végrehajtásá­tól függ. A beadást a terv­ben előirányzott vetésterület után kell teljesíteni, akár ke­vesebbet. akár egyáltalán nem vetett. Államunk a jövőévi be­gyűjtési törvény véSrehajtá sánál nem veheti tekintetbe, hogv a hanyagok nem teljesí­tik' a vetést- Meg kell ma­gyarázni ezeknek a dől gőzéi parasztoknak, ha. nem vetnek, akkor nem fognak aratni, ne­hézségbe ütközik maid az adó kifizetése, mert nem lesz mit értékesíteniük. Tanácsainknak szembe kell szállni a legtöbbször ellenség- hiresztelte kifogásokkal, hn"y ilyen időben nem lehet vetni- A» becsületes dolgozó parasz­tok Öregcsertőn és- Kerekegy­házát! maguk emlékeztették hanyag társaikat: volt olya»’ esztendő, amikor január köze, óén vetettek cl és mégis jé lett a termés- Az nem vitás, hogv a korábbi vetés eredmé­nyesebb. de — jobb későn, mint soha- A most elvetett gabona mégiscsak terem, de ha semmit nem vet — nem is arat semmit a dolgozó paraszt Ha a vetés kellő mélységben, iól előkészített talajba kerül* jól megerősödik és minden­esetre sokkal többet terem, mint a tavaszi vetésű gabona* A felszabadulás előtt akár-* milyen aszályos, fagykárra esztendő volt. a dolgozó pa- rasztok bármily nehézségek árán, da biztosították a va* té.st, mert tudták: ha nem vetnek, nem lesz kenyerük. _A felszabadulás előtt, a nagybir­tokosok, kulákok állama nem gondoskodott a dolgozó pa­rasztságról. Most, amikor a népi demokrata állama gon­doskodik minden dolgozóról* egyesek visszaélnek, ezzel és nem segítik államunkat ah­hoz, hogy még inkább meg­erősödjék és bőkezűbben gou- doskodhassék a dolgozók ellá­tásáról. Á keceli dolgozók pél-t (Iául. tudomásul veszik, hogy a nénboltokban. üzletekben ~* immár jegy nélkül — kényé-* édt vásárolhatnak, élnek is ezzel a lehetőséggel. Az elmúlt négy hóna» alatt 32 vagon ke­nyér fogyott el a községben •— ugyanakkor egész évben 109 vagon kenyérgabonát ad­tak át az államnak. Az egy- harmad év alatt tehát majd­nem több kenyeret vásároltak fel a községben, mint az évi srabonaboadás e g v b av m a d a.­A vetés uemteljesítése élet- színvonalunk fokozását akadá­lyozza, országépítő terveink sikerét gátolja. Tervünkben minden négyszögölnyi terület számottevő. A községekben tehát politi­kai harcot kell vívni azért, hogv minden hátralékos dol­gozó paraszt az utolsó baráz­dáig bevesse hiányzó terüle­tét. Ez a politikai munka nem­esimén a pártszervezet, vág.’ tanács feladata. Minden evőt erre kell most állítani a fal­vakban. A felvilágosító mun­ka élvonalába kell vonni a Ipg.iobb népnevelőket, az élen­járó dolgozó parasztokat. A járási vezet észérvéi,- azok ba a községekbe mozgósítsák a legjobb erőket, ahol a legna' gyobb a lemaradás. A foga' tokát biztosítsák azoknak * dolgozó parasztoknak a szá­mára. akik nem rendelkezne! igaerővel.. Tudatosítsák a ve- tőmagcsere kedvezményeit. Fokozzák a harcot az os» tályelleuség mesterkedései el­len. Követeljék meg a kulá­kok tói a. vetésterv maradékta­lan teljesítését, a. ezabotálók- kal szemben pedig keményen járjanak el. A NEMZETKÖZI HELYZET Sztálin elvtárs nyilaíhoxata utat mutat a nemzetközi feszültség enyhítése felé Sztálin elvtárs nyilatkozatá­val továbbra i« behatóan fog­lalkozik, a «ajtó. A Hadé Pra- vo. a Csehszlovák Kommunis­ta Pált központi lapja vezér­cikkében hangsúlyozza: >.A mai feszült nemzetközi helyzet időszakában Sztálin, elvtúr s ismét kifejezésre juttatta meg- Oyözödcsét, hoau bár a világ két táborra oszlik-, a, szocializ­mus és a kapitalizmus tábo­rára, a két különböző rendszer békés együttélése és ezeknek együttműködése mégis lehet­séges,” A Szabad Német Ifjú­ság lau.ia, a Junge IVelt, Sztálin elvtárs nyilatkozatát méltatva megállapítja: „Sztá­lin nyilatkozata, amely lelep­lezi a háborús gyiijtogatókat és megmutatja a béke fenntar­tásának lehetőségét, ú i erői ad a békeharcosoknak. itz egész világonA párt ónk ívüli Ber­liner Zeitung, a Frankfurter Neue Presse polgári lao is vezércikkben méltatják Sztá­lin elvtárs nyilatkozatát., — Mind megegyeznek abban, hogv Sztálin elvtárs szavai­ban n Szovjetunió békeooliii- háia tükröződik. A Pravda, a közeledő újév­nek szenteli vezércikkét és megállapítja’ hogv boldogan ünnepiik az idén az újévet a Szovjetunió vezette_ demoKi'a­tikus tábor országainak doh gozói. Lenin ős Sztálin párt­jának vezetésével a szovjet nép magabiztosan építi n kom­munizmust. Bátran, szabadon lélegezve haladnak az új úton a népi demokratikus országok népei, amelyek kezükbe vették sorsuk irányítását. Homlok- egyenest ellentétes kép bonta­kozik ki előttük az imperializ­mus táborában. Nehezen lé­legzőnek az egyszerű emöeyeJí a kapitalizmus sötét birodal­mában. ahol a népek a tőkés rabság bilincseiben vergőd­nek, ahol a kapzsi, telhetetlen monopóliumok mindenható uralma tombol. Míg a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közvé­leménye bizalommal tekint a közeledő 1953-a« esztendő elé, az Egyesült Államokban álta­lános el kedvetlenedért okoz na amerikai sajtónak a nyugat" európai országokban növekvő Amerika-ellenes hangulatról szóló sorozat»« híradása. A népszerűtlenség okait vizs­gálva egyik amerikai lap a következőket ívja: „Európa lakosságának többsége őszin­tén a békét kívánja és a há­ború kirobbantására irányuló intézkedésnek tekinti az Egyí­vűit Államok fegyverkezési programmait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom