Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-30 / 281. szám
„AHOL GYÖKERET VERT A NÉPI DEMOKRATIKUS RENDSZER“ A népi deinokrávij'ik ipnri életéből VESSÜK ÖSSZE Albánia és Belgium gazdasági helyzete a számok tükrében BELGIUM egyike a kicsiny, de ipari szempontból fejlett kapitalista országoknak. A XIX. század elejétől kezdve a nehézipara olymértékben fejlődött, hogy Lenin a XX század elején Belgiummal kapcsolatban az ipari kapitalizmus gigantikus fejlődéséről beszélt. Belgium aránylag kevesebbet szenvedett a háborútól, mint a többi nyugateurópai or szág, vasútai, üzemei, többé kevésbbé sértet lenek maradtak. Az ország- újjáépítése mégis elég sokáig tartott. Belgium 1937. évi ipai-i termelését száznak véve, 1947-re. csak 86-os indexszámot ért el és az.országban kibonta kozó gazdasági válság miatt a szénbányá szat indexszáma 1950-ig csupán 94.0 százalékos volt. Amikor Belgium amerikai parancsra áttért a háborús termelésre, az ipar terén lát szólagos fellendülés következett be; A fellendülés 1951 első felében éx-te el csúcspontját: a 115-7-es mutatószámot. 1951 második felétől már a mutatószámú kon is meglátszik a polgári Szükségletekre termelő ipar fokozatos sorvadása. Az index 1952 első negyedére 112 7 rc, a második negye déré* 109.0-ra esett, vagyis alig több mint egy év alatt 6 százalékkal csökkent. A bányászat a hadiipari termelés növekedése ellenére sem fejlődik kellőképpen. A régi felszerelésű, elhanyagolt belga bányák nem versenyezhetnek a n.vugatnémetországi- akkal- A külföldi sajtó nem js titkolja, hogy a Schumann-terv következtében csőd fenyegeti a belga kőszénbányászat háromnegyedét Csökken a kereslet a háztartási szén iránt is, mert egyre több a munkanélküli és így egyre kevesebb dolgozónak telik tüzelőre. A bányászat helyzet© jellemző az egesz belga közgazdasági életre. A ,,Marshall-terv” célkitűzéseinek megfelelően özönlenek Belgiumba az amerikai textiláruk, de ugyanakkor a nyugati országok megtiltják a belga textiláruk behozatalát. A textilipar termelése 1952 első felében, 195i megfelelő szakaszához képest 25 százalékkal csökkent. A textilvállalatok többségében hetenként csak négy napon át foglalkoztatják a dolgozókat. Még rosszabb a helyzet a bőriparban. «hol több üzemben heti két napra \au csak munka. Általános a pangás a Könnyűiparban, különösen a papír-, üveg- és bútoriparban. A papíripari termelés indexszáma 1952 első feleben 27 százalékkal esett 1951 első felehez A fegyverkezési hajsza óriási kiadásai sxílyos teherként nehezednek a dolgozók vál- lára- A polgári szükségletekre termelő ip«r soi-vadása munkanélküliségre vezet. A mun kanélkülio.k száma a viszonylag kis országban 300 ezer főt tesz ki. Mint a „Drapeau Rouge írja, Belgiumban® minden ' hatodik munkás muutkanélküfi. Ez a helyzete annak az országnak, am«- vet vezetői az amerikai impei-ialisták háborús készülődéseinek szolgálatába állítottak. ALBANIA a múltban gazdaságilaa elmaradott ország volt, amelynek természeti kin cselt földesurai eladták a külföldieknek. A fasizmus pusztításai után a felszabadult népnek romjaiból kellett újjáépíteni az országot A nemrég méa félfeudális ország nagy célt tűzött ki maga elé: a szocializmus felépítését. Albánia 1917-ben áttért a tervgazdálkodásra. Az 'par fejlődése már 1918-ban hatalmas méreteket öltött és a parasztság is egyre nagyobb s '.ómban lépett a kollektív gazdálkodás útjára. 1950-ber, a Tito-fasiszta kártevők örökse gének felszámolása után Albánia jelentős lépést tett a gazdasági fejlődés útján. A kőolajipar t< trmelése 1949-ben 1938-hoz viszonyítva 98 százalékkal> a krómbányászat pedig 515 százalékkal nőtt. Az ipari termelés egésze 1951-ben m ir több mint ötszörösen túlszárnyalta a hiborúelöHi színvonalat. Albánia 1951-ben hozzálátott első ötéves tervének teljesítéséhez, amely szerint az ipari termelés öt év alatt a■ háborúelőttinek mintegy 12-szensére nő majd. Az ötéves terv vénén az országban kétszerannyi kőolajat, közel hatszoranm i kőszenet bányászalak majd ki, mint 1950-bm. A villamosenergiatermelése ekkorra az 1950-esnek 5.7-szerese, a rézbányászat 2-G-szo-osa, a krómbányászat pedig 2-3 szorosa lesz. A ixunuUzövetek termelése 19' szerese, a ci kor termelése 18-szorosa, az olívaolaj termelése pedig közei 4-szerese lesz..az 1950-es évii eh. Az ipar össztermelése közel 3-4-szeresére a mezőgazdaságé 1-7-szeresére nöEgyre újabb vasutak, országutak és nagyipari vállalatok évülnek Albániában. A „Sztá- hn”-textUko nbinát megszabadítja az országot a szövetbehozataltól, a „Lenin” Vízierőmű lehetővé teszi, hogy Tiranában tízszer annyi villamosenergia és ötször annyi víz jusson a lakosságnak mint azelőtt. Már működik az első albán igmut fonóüzem, az első famegmunkáló kombinát és rizshántoló. Az ötéves terv időszakában megépítik az első fémkohászati üzemet, az első üveggyárat, a Mát-falgánál az új vízierőművet, ezenkívül még s-ámos új vasútvonalat és országutat építenek. A leözok átás terén is nagy eredményeket ért el Albánia. Számos új műszaki és gazdasági iskola nyílt meg már eddio is. A tanulók száma az ötíves terv végére 215-800-ra nő, vagyis 370 százalékkal lesz nagyobb, mint volt 1938-ban. Az ötéves terv időszakában 51 ezer szakmunkást képeznek ki s a mérnökök és technikusok zárna a háborúelőttinek 18-szoro- sáru emelkedik. Albánia dolgozó népe nagy eredményeit az Albán Munkáspárt irányításának és. a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák baráti támogatásának köszönheti. Készülődés a II. országos kultúrversenyre A kultúrcsoportok országszerte lelkes és alapos munkával készülnek a közeledő második országos kultúrversenyre. Műsorukat jóváhagyás és bírálat céljából bemutatják a dolgozóknak. A készt ölei szlovák nemzetiségi kultúrcsoport a kes/.tölci kultúrházban szüreti mulatsággal egybekötve tartotta a yarSenyre előkészített műsorának nagysikerű főpróbáját. Nő az egészségügyi intézmények száma a romániai magyar autonóm területen A ..Viata Sindicala” beszámol arról, hogy a romániai magyar autonóm területen egyre nő az egészségügyi intézmények száma. Marosvásárhelyen. a magyar autonóm terület központjában, egy feli" nika, két políkliraika. valamint egy vérátömlesztő központ működik, A városban két gyermefkorvosi rendelőt, öt szülőotthont és gyermektüdőgondozót létesítettek a közelmúltban- A tartományban 113 kórházat; négy poli- klinikát, öt gyermekorvosi rendelőt, negyvenhét szülőotthont és 86 diétáskonyhát rendeztek be- Az erdőszen t- gvörgyi kerületben például, ahol a múlt rendszerben egyáltalán nem voltak egészségügyi központok, jelenleg három falusi kórház, két gyer- mekoryosi rendelő, hét szülőotthon és tíz diétáskonyha működük. Az ország egyik legnagyobb tárháza Nemrégiben avatták fel a mezőkövesdi tárházat, amely egyike az ötéves terv legjelentősebb mezőgazdasági létesitmé nyeinek. Az új tárház méreteire jellemző, hogy a benn© tárolható gabonát annyi zsákban lehetne elhelyezni, amelyek egymás mellé rakva, 80 kilométer hosszú zsáksort adnának. A tárházban a gabona továbbítása szállítószalagokkal történik. Porelszívó be rendezések gondoskodnak a tárház dolgozóinak egészséges munkakörülményeiről. A tárház mellett mosdóhelyiségek, öltözők és egy gyönyörű könyvtár is felépült. As új települő Irta: inna Seghers ANTON BANDUSCH a háború után piszkosan, ton- gijosan, szakadt cipőben, vérző, sebes lábbal érkezett feleségével együtt a brandenburgi Hagewald faluba. A sok rettegés és szenvedés teljesen összetörte a lelkét. Ha szóltak hozzá, keserűen és- mérgesen válaszolt. Minden segítséget visszautasított, mindenkitől csak ütést várt. Bizalmatlan volt mindenhez és mindenkihez. A nagybirtokok felosztásakor Anton Bandusch hét és fél hektár földet kapott. Ellátták a szükséges mezőOazdaxági felszereléssel, sőt mén egy borjas tehenet is kapott. Sebzett lelke azonban nehezen gyógyult. Csak felesége hosszas unszolására ment ki a földjére és eleinte kedvetlenül dolgozott. Aztán megjelentek az új törvények, az újonnan letelepült parasztoknak nyújtandó hitelekről és felrázták Anton Banduscht is. Kis házat épített. Egy idő múlva már nem is iszonyodott annyira az emberektől. De komorságát, szótlanságát sehodysem tudta levetkőzni. Hallgatagon dolgozott « földjén. Lelkiismeretesen eleget tett beszolgáltatást kötelezettségének, sőt túl is teljesítette. Az emberek közé azonban sohasem ment. Nem járt gyűlésekre, kocsmába is hiába hívták. Még a saját felesedével sem osztotta mea a gondolatait. Az emberek már-máf azt hitték, hogy teljesen üres a szive, nem lakik benne semmi emberi érzés. HAGEWALD falu idén■ megünnepelte a éke aratást”Az ünnepen aztán Anton módot talált, hogy elmondja az embereknek, ami a szivén fekszik. Az ünnepi menetben régi. rongyos ruhájában jelent meg. Arca most is komor volt. Ócska talicskát tolt maga előtt, benne mindenféle lim-lom, szakadt saru< rongyos ruha. A talicskára táblát tűzött ezzel a felirattal: „Ezt adta nekem Hitler és az 5 háborúja1” Utána jött a rozzsal színig rakott szekéren felesége, Szép ruhában, ünnepélyesen felékesítve, vidáman. A szekéren ez a felírat állott: „Ezt adta nekem a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság.” A „Vlko Cservenkov“ flfőcentrálc már novemberben befejezi évi tervét A bolgár szovjet barátság eredményeként egy évvel ezelőtt üzembeheJyezték Bulgária legnagyobb hőcent ráléját, amely áramot szolgáltat a „Sztálin^ Vegyészeti Kombinátnak is. A hőcentrálé dolgozóinak rövid időn belül meg kellett Ismerkedniük a korszerű szovjet gépek kezelésével. A nehéz feladatok megoldását a szovjet szakértők, a Bolgár Kommunista Párt és a tömegszervezetek segítették elő. A „Vlko Oservenkov" Hőcentrálé dolgozói, mérnökei és technikusai sohasem felejtik el azt a nagyarányú segítséget, amelyet a szovjet szakértők » gépeli megismerése tcrén nyújtottak. A harmadik évnegyedben az a veszély fenyegetett, hogy az energiatermeié.t vízhiány intet* (élbe kell Szakítani. A höcen- trálé vezetősége azonnal a páxtszervczet Segítségét kérte. „Harc a szárazság ellen" jelszóval mozgósították a hőcentrálé kollektíváját. A dolgozók hősies munkája eredményeként tíz nap alatt 1800 méter új vízvezetéket építettek és két szivattyúállomást létesítettek. Ezzel biz tosjtották a szükséges vízmeny- nyiséget. Az tizem dolgozó) sohasem felejtik el FeoÜoszijev, Zrodnvikov és Sterbina szovjet szakértők segítségét. A „Vlko Cservenkov,r Hő centrálé mostmár több mint egy éve látja cl a „Sztálin“ Vegye, szeti Kombinátot villanyáram mal, A hőcentrálé dolgozói nemrégiben inegígéx'ték Vlko Cservenkovnak a negyedik negyedévi terv túlteljesítését Vállalták, hogy decembçr lő helyett már novemberben befejezik évi tervüket.
