Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-08 / 236. szám

László Dezső szán ki középfmraszt azért adott el vetőmagot, hogy szomszédja is vessen

A dülőút (kanyarja felől pa- ták dobogása, hámszijjak csattogása, kocsi zürgéeo hal- latszik, Már látszik is a fogat, A kocsi e.őtt két kényesen ,iáró pejkp, a derékban pedig id, Vikor Laios látható, A szekér lassan odaér László Dezső földiéhez. A lovak megállunk, Vikor megemeli a kalapját.

— Jóreggelt, Lá»zló szóm, széd.

— Az kéne! — felel mérge «en a kozépoaraszt.

— Mi az mán no- Mi a hiba? — kérdi a íogutos,

— Már hogyne volnék dühös, amikor egykét hanyag miatt elmaradtunk a dűlők közötti versenyben. Az e«te a tanácsnál voltam- Azt mon dották, hogy a Bánó-,. meg a Virág-dűlőben már mindenki befejezte a vetést, Mink meg Patyi László miatt szégyenben maradtunk... Tavaly is ő volt, nki utoljára vetett. De meg is látszott a terméséiig

— De hát niuas neki vetőmagja — jegyzi .meg Vikor. — Nem is lehet kapni. Miből vessen a szerencsétlen?

A gazda még dühösebb. Nem igen szokott káromkodni. de most a szeuteknek is iizeu.

— A faluban százat is tudnék felsorolni, akinek eladó gabonája van. Ott van például id. Szepesi János. Papp Sz- Lajos, Magyar Géza, László Balázs, Forgó Ferenc, meg a többiek, mindnyájan adnának el két-három máz8» gabonát. Tehát van a faluban bőven vetőmag, csak utána kellene nézni. Ha Patyi, meg a hozzája hasonlók, tudnák a k (1 telessé« ii ke t. elv et n é nek

idejében. Azt is megmondhatom, hogy nekem is van. egy néhány holdra való vetőmag, limit eladnék— FI ia megyek hozzá,' oszt jól összeteremtem. — Ezzel kexetfognak és mindketten útnak indulnak. László Pa- lyiék feló veszi irányát. Mérgében nem is emelgeti, hanem valósággal dobálja hosszá lábait. Csizmája, meg-m gesú- szik- a harmatban fürdő gyo- pen. Hát ilyen emberekkel versenyezzen? Ő, aki mindig élenjárt a munkában? Persze,, mint a tanács mezőgazdasági állandó bizottság tag; ja. meg dülőluztos, nem elégedhet meg azzal, hogy a maga portáján rendet tart. Felelős az egúBz dűlő munkájúért, Ezen morfondírozik a középparaszt. miközben már a faluban .iár Patyiékhoz közel.

Amikor a ház kiskapuján belép, egyszeriben elszáll minden mérge. Mintha soha sem lett, volna dühös, olyan barátságosan, mosolygós are- c»l üdvözli földszomszédjnt. Patyi még nagyobb örömmel fogadja a vendéget, hiszen mindig a legjobb viszonyban voltak.

— Mi újság van? — kérdi a házigazda.

— Nem nagyon tudok én sokat... Elmaradtunk a ver- aenybeu.

— Milyen versenyben ?

— Hát az őszi munkáknál- • A kiszsombos dűlő a harmadik lett a versenyben. Körülöttünk már mindenki elvégezte a vetést, csak éppen neked

maradt íire®en » földed- Ezért lettünk harmadikok.

— Nem olyan nagyon sürgős az, no, — vág közbe szavaival Patyi — az öregapám is mindig október végen- meg november elején vetett és mégis termett neki gabonája— Az biztos, hogy termett, de kérdés, hogy mennyi! — Nem akarok számadást csj- uálni. Az eredményt legjobban azzal lehet lemérni. Lioo-y most nincs vetőmagod. Azon csodálkoztál a nyáron, hogy nekem két mázsával, Vikor Lajosnak másféllel. Forgó Ferencnek ugvan»ny- nyiyal, Pál Sándornak több,

mint két mázsával termett holdanként, mint a te földeden- Ennek csak az az ofcaj hogy jóval kéeőhb a határidő után vetetted el a Babonádat.

— Eu azt mondom, van nekem 2 holdra való vetőmagom. Vedd meg. aztán még a holnapi napon a földbe ke riiljüu a másPatyi szótlanul hallgatja Lászlót, közben a kalapját, a szemére tolja. Megvakarja fületövét. aztán ennyit mond? — Dp hát hol a rávaló?

— Most nem a pénz fonto3- Első a vetés. Ha majd lesz pénzed, akkor kifizeted. Kezet rá.

Megyénkben lelkesen folyik a gyapotszedési verseny. A legjobb gyapotszedök versenyében élenjár

Kazinczi Mária, a bács- borsódi állami gazdaság do‘- gozőja, aki október 6-ig

10 mázsa gyapotot szedett le.

Legjobb napi teljesítménye 72 kilogramm volt. A napokban el. határozta, hogy eléri az egymá zsás napi átlagot. Csatlakozott a mohácsszigeti állami gazdaság dolgozójának, Pafkovles Katalinnak a kezdeményezéséhez: a 20 mázsás szedési mozgalomhoz. Tavaly az eg-sz Idény alatt 12 mázsa és 12 kilogramm gyapotot szedett le, amiért megkapta a gyapotmesteri c{- met. Az idén már a gyapot írt- szedése idején túlhaladta a 10 mázsát. ,

A 10 mázsán felül szedett gyapotért a rendelet értelmében 150 százalékos fizetést fog kapni. Munkamódszeré^ a kétkezes szedést 12 társának adta át. Ezenkívül a madarast ter- melöesoportban is résztvett egy bemutatón, ahol 8 óra alatt 52 kiló és 70 deka gyapotot sze. dett le.

Október 12-ig rajtakívül még számos kiváló gyapotszedö har. col a 10 mázsás szedési ered. mény eléréséért, a gyapotszedés mestere megtisztelő címért. Ezek: Lukács Mária, a bácsbor. sódi állami gazdaságból, Páz. mány Györgyné a garai állami gazdaságból, Wolfárdt Katalin, Borsódi Juliánná, Danes Mar. gtt, Wirt Erzsébet, Nagy Jó. zsefné és Balogh Rózsa szintén a garai állami gazdaságból j Rajtuk kívül még számos élen. járó gyapotszedő határozta élj hogy október 12-ig 10 mázsa gyapotot leszed, Azonban nem állnak meg ennél az ered. ménynél, mert főcéljuk az,* hogy a gyapotszedés befejezé. séig valamennyien elérjék a húsz mázsát ■ • <

A köz* éjxi tanács megalkuvó magatartása miatt lassan halad az őszi vetés Izsákon

A kecskeméti járás 17 községe között Izsák áll az utolsó he. lyen az őszi munkák végzésében, Búzából az előirányzott 300 hold helyett mindössze 63 holdat, rozsból pedig 170 hold helyett csak Í80 hó dat vetettek el október 6-ig. A legnagyobb lemaradás az ósziárpa. vetésnél van, amelyből alignyol. cadát teljesítették a vetési térv. nek.

A lemaradásért nagymértékben felelős a községi tanács, mert nem szervezte meg idejében az őszi munkák vite ét, nem figyelt fel a kulákok halogató propagandájára, melyet szándékosan terjesztettek a ve. tes késleltetésére,

Elhagyogolta a tárnics a kidákok vetéstervének ellenőrzését is.

Eddig még egyetlen kulák ellen sem indjtottak eljárást a vetés szabotálása miatt,

Hiányzik a községben a versenymozgalom.

A tanács nem tudatosítja az élenjáró dolgozó parasztok példáját és eredményeit. Pedig

számos dolgozó paraszt idfjé.-; ben teljesítette az őszi vetésin a községben. Ilyenek Szabó! Pálné, ifj. Dubecz Pál, Bálint, Béla, és még sokan mások, akik1 ösztárpa.; illetve búza. és yozsvetésükkel 100 százalékban í végeztek már.

Izsák többi dolgozó parasztjai, kövessék az élenjárók példáját. A községi tanács is szigorúan vonja felelősségre a vetéstszabo. tálók és a korai vetés ellen agi. táló ku'ákokat. Csak így tudja a község behozni a lemaradást.

Hírek a SzovjeiuníÉó!

A szverdlovszjii területen működésbe helyeztek eyy új> na y y vízierőművet> amely számos kolhozt lát el villanyárammalA sztálini ötéves tervek során a szverdlovszki terület valamennyi kolhozába bevezették a villanyt. A çséplés- néU a maytisztltásnál, a w- karmányelőkészítésnél és más mezöyazddsáfjl munkáknál nagy m értékben h aszn álják fel a villamosenergiát.

fegen megoldottuk, a földmű- vele« eredményeit már nem ítélhetjük mes a régi módon, csupán a termelt gabona mennyisége alapján- Mint az idézett adatokból látható, a gabonatermelés sikerei mellett a gyapot, cukorrépa,_ az olajosnövéuyek, a takarmány- félék és más mezőgazdasági növények termelésének fejlesztésében is nagy elkért értünk el.

Korszerű földművelésünk minőségileg megváltozott, gyökeresen különbözik a réSi kisíerm«:őkeny<sógű külterjes földműveléstől. Míg a Szovjetunióban valamennyi mező- gazdasági növény 19ÜQ. évi vetésterülete 14-szerese volt az Iii-13. évinek, s emellett a gabonanövények vetésterülete üt százalékkal emelkedett, addig az ipari növények, valamint zöldségfélék és kohako- solc vetésterülete több mini 2á«zeresre, a takarmánynövényeké pedig több mint 11- szere8ro szökött l’el- A nővén y termelés árutermékének összértékéből jelenleg több mint 40 százalék az ipari növényekre esik- Durva hiba [enne tehát, ha a földművelés sikereit csak a gabonafélék termelési színvonala alapján ítélnénk meg.

A háború utáni évekbep nagy figyelmet fordítottunk a mezőgazdaságnak új technikával való felszerelésére. Éneikül nem oldhattuk volna meg oly rövid idő alatt a mezőgazdaság helyreállításának és további fejlesztésének

feladatát,

Malenkov elvtárs beszél a szovjet mezőgazdaság gépesítéséről és az ötödik ötéve3 tervben előirányzott fejlődéséről. Behatóan foglalkozik azokkal a feladatokkal, melyeknek megoldása a terméshozam további emelését, az állattenyésztés hatalmas, fejlődését fogja biztosítani.. — Majd így folytatja;

Pärt-, szovjet- és mezőgazda-ági szerveink a mezőgazdaság háború utáni újjáépítése 0« fejlesztése során megjavították a,kolhozok, a gép- ős traktorállomások és a s/.ovhozok vezetését. Ezen a téren azonban még mindig akadnak hibák és hiányosságok.

Melyek a hibák és a hiányosságok a mezőgazdaság vezetése terén,' « mik itt a feladatok?

Elsősorban rá kell mutatni arra, hogy egyes vezető funkcionáriusok — különösen a kis kolhozok egyesítésével kapcsolatban, helytelenül, fogyasztói szemszögből kezdték a kolliozépftés kérdéseit. Olyan javaslatokkal álltak elő hogy fokozott ütemben valósítsák meg a kolhozok lakosságának egyesítését nagy kolhozfalvakban, hagyják tönkremenni az összes régi kolhozépületeket és lakóházakat s emeljenek új helyen nagy .■kolhoz-lakótelepeket” és í.kolhoz-városokat”, _ „mező- gazda8ági városokat”, ők ebben látták a kolhozok szervezeti és gazdasági megszilárdításának legfontosabb feladatát. Ezeknek az elvtársaknak tévedése abban van, hogy megfeledkeztek a ; kolhozok fő termelési feladatairól, a másodlagos fogyasztói feladatokat helyezték előtérbe: a kolhozok mindennapi élete berendezésének feladatait.

A beszámoló még rámutat néhány hiányosságra és- leszögezi:

A kolhozoknak be kell v3’ zetni a jövedelemelosztás haladóbb rendszerét. A kolhoz tagjai között az artyel jövedelmét a javukra írt munkaegységek, valamint a brigádjuk, munkacsapatuk,_ vagy a saját maguk által elért tényleges terméseredmények arányában kell elosztani. Ez módot uvu.it majd a munkatermelékenység jelentékeny emelésére, az egyeniősdi végleges megszüntetésére és elő fogja segíteni a munkaegység értékének további emelkedését.

ElvtárSak! Mindannyian örvendünk szocialista mező- gazdaságunk óriási fejlődésének. Földművelésünk és állattenyésztésünk ma újabb hatalmas fellendülésben van. Nem kétséges, hogy a közeli évekbeu gazdag technikával felszerelt kolhozaink, gép- és traktorállomásaink és szov- hozaink még sokkal jelentősebb sikereket aratnak majd a mezőgazdaság fejlesztésé' ben; élelmiszevbőség lesz az országban a nép számára és teljesen elegendő nyersanyag gyorsan fejlődő könnyűiparunk számára. (Hosszantartó taps.)

Malenkov elvtárs foglalkozik az áruforgalom, a közlekedés és hírközlés kérdéseivel. majd a takarékosság kérdésére tér rá.

A takarékosság

a népgazdaság további fellendítésének igen fontos eszköze

A Szovjetunió népgazdasága saját tartalékaiból, belső felhalmozási forrásaiból fejlődik- Ezért pártunk mindig nagy figyelmet fordított és fordít a szigorú takarékossá- -gúrt folyó küzdelemre, s a ta, karékoSságot a gazdaságon belüli felhalmozás megteremtése és a felhalmozott eszközök helyes felhasználása fontos feltételének tekinti. A takarékosságnak — mint a szocialista gazdálkodás módszerének — nagy szerepe volt az ország iparosításában. Most, amikor országunkban a népgazdaság újabb hatalmas fellendülése megy végbe, s ezzel egy idei ü leg rendszeresen csökkentik a közszükségleti cikkek árát, a takarékosság még fokozottabb jelentőségű. Minél teljesebben és észszerűbben használjuk fel a te» melési tartalékokat, minél takarékosabban és körültekintőbben vezetjük gazdaságunkat, annál nagyobb sikereket érünk G a népgazdaság valamennyi ágának fejlesztésében, annál nagyobb eredményeket érünk el nép anyagi és kulturális színvonalának emelésében.

A Beszámoló foglalkozik azokkal a hibákkal, melyek a szovjet népgazdaság kii'Öjl- bö/.ő ágaiban munkaerő-, anyag", vagy pénzpazarláshoz vezetnek és megállapítja a feladatokat.

A feladat az- hogy véget vessünk a gazdasági vezetők • és pártszervezetek közömbösségének a gazdálkodás terén mutatkozó gondatlansággal és pazarlással szemben. A legszigorúbb takarékosság megvalósítása kérdéseinek mindig egész gazdasági és pártmunkánk középpontjában kell állnia. Fáradhatatlanul gondoskodnunk kell arról. hogy a szovjet embereket a közösségi, a szocialista tulajdon óvásának szellemében neveljük- Gvökorébon ki kell irtani minden felesleges anyag- és muukaferhaszná- lást, valamint, Dénzldadást, és rendszeresen biztosítani kel! a termelési önköltségcsökkentés feladatának teljesítését és túlteljesítését. Fokozni kell a harcot a gondatlanság ellen, erősen csökkenteni kell az általános költségeket az iparban, az építkezésnél, a közlekedésnél. a mezőgazdaságban, a kereskedelmi, begyűjtő és értékesítő szervezeteiknél, határozottan meg kelj valósítani az állami és gazdasági gépezet egyszerűsítését és olcsóbbá tételét, fokozm kell a rubelellenőrzést a pénzügyi szervek részéről, továbbá az ellenőrzést a gazdasági _ tervek teljesítése és a takarékosság elvének betartása felett, Gazdasági kádereinknek a tökéletességig el keh sajátítaniuk a szocialista gazdálkodás módszereit; kötelesek emelni technikai és gazdasági felkészültségük színvonalát, rendszeresen javítani a termelési módszereket, felkutatni, megtalálni és felhasználni a népgazdaság méhében rejlő tartalékokat.

A népgazdaság fejlesztése terén ránk váró feladatok sikeres megoldása szempontjából óriási jelentősége van a szocialista munkavepseny to- v à b b f e, j ) e s:: 11 s é u e k • A párt mindig nagy figyelmet fordított a verseny megszervezésére é3 azt tartotta, hogy a szocialista munkaversenyben az a legfontosabb, hogy előve- lendítse az elmaradottakat, hogy azok elérjék a legjob- tak munkáját. Társadalmunk viszonyai közepette a szocialista építés minden szakaszin óriási szerepe van a munkában a példamutatásnak. A szovjet emberek saját tapasztalataikon nap mint nap arról győződnek meg. hogy a termeiéi jobb megszervezése, az új technika bevezetése, a

mindenfajta tökéletesítés é3 •íjálmány feltétlenül azzal jár. hogy könnyebbé lesz a munka, fokozódik a dolgozók anyagi jóléte. A szocialista építés minden szakaszán tömegesen akad példája a do^-* gozók alkotó kezdeményezésének. amely biztosítia a szocialista termelés szüntelen növekedését és tökéletesítését(G- M. Malenkov elvtárs előadói beszédétek' további részét lapunk holnapi számában közöljük, 1

Megyénk gpltermi állami gazdaságainál élenjáró gwolszef 1 mázsa gyapoi betakaríiásál (állailal sillsr iMg