Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-28 / 253. szám
Fél az új módszerek alkalmazásától — önmagát rövidíti meg a lajosmissei Sallai termelőcsoport J ó érzés «áttekinteni a lajosmizsei Sallai csoport birtokán. Gondos kezek munkáját dicsérik a földek. 20-án minden vetőmaer földbe került. A tagság: kevés létszáma mellett ‘ jól oldotta meg az őszi munkák elvégzését. Verseny a brigádok között A két növénytermesztési brigád egymást segítve, versenyben dolgozott. Az egyik « letakarításért, a másik a vetésekért volt felelős, Biztosították a óévek számára a folytonos szántást; s a mag yiéy ugyanaznap földbe került. A gyapot szedés© naprakészen áll, ahogyan kovád, már gyűjtik és gondosan kezelik az elszállításig, Fedett épületben ponyvákra öntik, keverik, hogy száradjon. A folyton gyarapodó állatállomány téli takarmányozására már eddig 500 köbméter siló tele van, közte 1000 mázsa répaszelet elsilózva. Mindezt jó munkaszervezéssel, a családtagok munkába .való bevonásával! öntudatos fegyelemmel hajtották svégre a csoport tágján Ezen az úton haladva szép eredmények várnak a szövetkezetre. De mennyivel nagyobb eredmények birtokosai lehetnének! ha nem_ idegenkednének olyan kiváló termelési módszerek alkalmazásától! amelyeket a kiváló szovjet agrotehnika nyújt s melyek már nálunk is diadalmasan beváltak? A termelőceoDort tagjai között igen sok szó esik a látogatók számára a fagyról, szárazságról,' a gyenge földekről és ezzel kapsolatban a beadási kötelezettség teljesítésének nehézségeiről. S az időjárás viszontagságéit nem úgy emlegetik, mint leküzdhető rosszat, hanem mint uralkodó szabályt. Idegenkednek as új eljárások alkalmasásától 313 hold gabonaterületből mindössze 20 holdon vetett keresztsorosan a Sallai csoport, Azt is csak úgy „kísérletképpen.” A tehenészetben rá sem gondolnak a három' szőri fejésre.’ egyedi takarmá nyozásra. Ami úi, arra görbe szemmel nézi attól fél a tag ság. Pedig éppen az elmúlt aszá b'os esztendő i9azolta be számukra, is napnál fényesebben az úi eljárások nagyszerűségét. Az a gabona, amit keresztsorosan vetettek, minden fagykár és esőhiány ellenére is két-három mázsával több termést hozott, Példa erre a göböljárási tsz, ahol 7 mázsával termett több a keresztsoros árpán- S az a föld. amelyet tavaly ősszel mélyen szántottak és tavasszal korán bevetettek! jól tűrte a szárazságot. A négyzetes kukoricavetésekről, — különösen! ha még a pótbeporzást is elvégezték rajta — olyan termés került le, ami nyomta a mázsát, A lajosmizsei Sallai csoportnak nem nkísérleteznie” kell már az úi termelési módszerekkel. Ezt már elvégezte a Szovjetunió mezőgazdasága és bevált, kipróbált tar pasztalatokat adott át; amelyek nálunk is éppoly gazdag gyümölcsöt hoztak, ahol al kalmozták őket! • • Önmagát rövidíti meg a csoport A csoport tagsága önmagát rövidíti meg az újtól való ilyen vonakodással. A becsületes, jó munka, ha nem párosul az új! a nagyobb terméseredményt biztosító eljárásokkal, nem viszi előbbre a csoport emelkedését. Mindaddig,; míg ezt nem látja a tagság! nem „urai de rabszolgája lesz az időjárás mos to has ágának, nem tud felülemelkedni az egyéni termelési mód szűk keretein, visszamarad azon az úton; amely a nagyüzemi gazdálkodás folyton fejlődő, nagyszerű távlataihoz vezet. így akar visszamaradni a Sallai termelőcsoport? Ha nem,; akkor ragadja meg bátran a Szovjetuniótól kapott nagyszerű lehetőségeket. Régi módon újat építeni; szocialista mezőgazdaságot építeni nem lehet! Tóth Istvánnak, hogy alkalmazza az agrotechnikai módszereket. 14 mázsa helyett 30 mázsa termett Tóth István 7 holdas ókécskei dolgozó paraszt nagy gondok közt volt. Egy hold és 400 négyszögöl kukoricáján elvégezte a pótbeporzást. Kíváncsian várta a törés idejét, hogy mennyi fog teremni, 30 mázsa termett egy holdon, míg a többi dolgozó társainak tizennégy-tizenöt mázsa termett. Sokan megnézték Tóth István kukoricatermését. — Nem kell mostmár beszélni Őszi vetést szabotáló kulákokat ítélt el a bajai járás hí róságA kulákok most. az őszi szántás-vetés idején ismét mindent elkövetnek, hogy államunk minden törvényes rendelkezését szabotálják? — Nem vetnek, hogy ezzej a dolgozó nép jövőévi kenyér- ellátását veszélyeztessék. Szlavikovics József bátmo- nostori kutak másfél holdon nem. vetette el a rozsot, 1 holdon az ősziárpát. A hajai járásbíróság 1 évi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre. 1500 forint vagyoni elégtétel megfizetésére és a közügyektől való 3 évi eltiltásra ítélte. Horváth István ugyancsak bátmonostori kulákot sorozatos gaztetteiért a dolgozó nép már nem egv ítélettel sújtotta- Most ú.iabb szabotázst követett el: másfél holdon ősziárpát; 1 holdon a rozsot nem vetette el. A bíróság 2 évi .börtönnel: 2000 forint pénzbüntetéssel, 3000 forint értékű vagyonelkobzással és a közügyektői való ötévi eltiltással sújtotta. If i■ Felső Illés érsekcsanádí kulák 6 holdon a rozs, 2 holdon pedig az ősziárpa vetését szabotálta el. Begyűjtési kötelezettségének sem tett eleget: még most is tartozik az államnak 6088 darab tojással,; 21 kilogramm baromfü val és 534 kilogramm sertéssel.; Most megtanulhatja, hogyan járnak azok. akik ellene szegülnek a törvényes ren- delfeezések Két évi és 6 hónapi börtönre; 2000 forint pénzbüntetésre: 3000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére és a közügyektől való öt évi eltiltásra ítéltékMik gátolják a dunavecsei gépállomást a terv teljesítésében? Az újbögi Petó'fi tszcs négy mázsánál nagyobb termést takarított be tavasziárpából, mert kerosztsorosan vetett. Az idén tanultak. És most 30 hold őszi gabonát vetettek keresztsorosan. A gépműhely verseny táblája A . Kecskeméti Gépgyár gépan űhely verse nytáblaj ára írt sorok bizonyítják, hogy a dolgozók harcolnak november 7"i vállalásaik tejesítéséért. A Szabadság brigád napi teljesítménye 224 százalék. A Rákóczi DISZ brigádé 226, az Acly Endre brigádé pedig 164 százalék. A vállalások teljesítésében nem akar elmaradni a Willesz brigád sam, Z, Kovács János bri- gádivezető helyes munkamegosztással igyekszik elősegíteni a vállalások 154 százalékteje hogy 'bárói 194 százalékra való eítését. Nem ritka eset, napi teljesítményük m .. ladja a 200 százalékot is. A brigád tagjai, így P. Kovács László és Dávid Sándor nem" csak a termelésben akarják bebizonyítani pártunk és dolgozó népünk iránti odaadásukat, mélysége« gyűlöletüket a fiatalságot sanyargató ti- tóisták ellen,’ hanem mint DISZ-fiatalok örömmel várják azt a napot, mikor néphadseregünk tagjai lehetnek. A dunavecsei gépállomáson színes krétával rajzolt rafikonok mutatják a versenyállást. Horváth Irén 98 százalék, G. Kiss János 97.9 százalék, Megyesi István 96.8 százalék. Hátul kullognak Teleki Péter,, aki csak 30 százalékban és Torok József, aki csak 31 százalékban teljesítette őszi tervét. — Horváth Irén bebizonyította, hogy lepipálja a férfiakat — mondja Gyenes János főgépész. — A munkaidő minden percének kihasználásával; a munka jó megszervezésével egytized százalékkal sikerült megelőznie versenytársát; G, Kiss Jánost. A gépállomáson tehát lelkes verseny folyik. A versenytáblán kívül Villám híradót" is készítenek ötnaponként. Itt megdicsérik az élen" járókat, megbírálják és jobb munkára buzdítják a lema- radtakat.; Kinn a mezőkön dolgozó traktorosok alig várlak a brigádvezetőt, aki mindenkihez eljuttatna a ;vvillámot”. Erről leolvashatják, hogy ki! milyen helyezést ért el a versenyben, ki hogyan állja meg helyét a békeharcban. Az eleven versenynek köszönhető> hogy a gépállomás a megyei versensyben a neCselekedetek emberei a ladánybenei békeküldöttek A lia 6.7.V hét múlva La- dánybene is útnak bocsátja küldötteit a járási békeértekezletre. Küldöttet, képviselőt nem szokás üres kézzel elengedni. Mit visznek magúkkal tarsolyukban a kicsi falu békére, mindig szebb, jobb életre törekvő népének szószólói? A ladánvbenei dolgozók harcos fogadalmát• hogy minden munkát, a szocialista építésben rájukrótt minden tervet becsülettel elvégeznek; teljesítenek, j A járási békeértekezlet napját Ladángbene határában a kikelt, bokrosodó vetések köszöntik■. Hogyan segítette a békevágy a magvetők k°ze- Ipiunkájátt I A faluban az őszi munkák megindulásakor 8 dűlőfelelős és Ti egyénileg dolgozó paraszt indított versenyt s jó példájuk hamarosan az e(Jész faluban elterjesztette a vetélkedést. E mozgalom élenjárói azok voltak, akiket most küldötteknek választott a falu népe, A dűlőfelelősök versenyének lelke Incédi .4 ipád köz-ó ff paraszt volt. Dűlőjében megszervezte a vetőmagcserét. Ő maga számos szomszédjának adott kölcsön vetőmagot, harm idejében készen leaven a dűlő. így vetett el .jobbágy István. Jobbágy János és számosán. — Nem siránkoztak, nem várták a sültgalambot, összefogással oldották meg a nehézségeket. jfekete István mezőőr az x igaelosztást szervezte, hogy a szántás időben és minden gazdánál megtörténjék. Háta József 12 holdas középparaszt. az egyéni versenyben diktálta a munkák iramút. Ahol nem volt elég a jó példa, ott jó szóval, de ha kellett, felelősségrevonással sürgette a munkái. Tromfos Mihályt mint ló holdas egyénileg gazdálkodó középparasztot választotta utcája békeküldöttnek. De a járási értekezleten már údy szólal fel Tromfos Mihály a béke védelmében, mint termelőszövetkezeti tag- Néhány nappal ezelőtt ugyanis belépett a tszcs-be. rTótfi Vince postai ajkál- L mázott küldötté választását követő navon első volt a tanácsházán és kifizette az egész évi adóját. — Nem maradhatok el, amikor ilyen megtiszteltetés ért — ezt mondotta. A cselekedetek emberei a lad ányben ei béke kü I d öt lek. Az egyszerű, talán nem is nagynak látszó, szürke hétköznapi tettek emberei. De ők tudják és mindenki. tudja, hogy a békebástya köveit forrasztja még szilárdabbá, ha ft ladánybenei határ az idei gondos és korai vetés után több kenyeret ad jövőre, ha a termelőszövetkezet olyan jó gazdával gyarapodik, mint Tromfos Mihály s ha az adóját mindenki oluan becsületesen fizeti átitatnunk erősítésére, mint Tóth Vince, De harcolni is tud Ladánybene «s ellenség és annak befolyása ellen. Leleplezték és elítélték B. Bujdosó Pál 32 koldus ku- híkot, aki elmulasztotta kukoricabeadását, lakásán ped'J> ugyanakkor száraz kukoricát rejtegetett. De nem alkusznak meg akkor sem, ka a dolgozók soraiban találkoznak az állampolgári kötelezettség elhanyagolásával. Az elszámoltató bizottság felelősségre vonta és kötelezte terménye beadására Tisztán László, Missei Dezső dolgozó parasztokat is. De nem állnak meg ennél. Bátran és helyesen kiírják a falu szégyentáblájára ezek neveit s neveik fölött vastag krétavonással ez áll: ,-A béke ellenségeinek segítene k !" Tgen, tudják meg a Tisz-% x tán Lászlók, a Mizsei Dezsők és a többiek, hogy nem mások, mint' Titóék, az ellenség szekértolói. Mert mit jelent a beadás, állami tárházaink, az ország kamrájának megtöltése? Jelent egy erős, élelemben gazdaa országot, amely mindig bővebben tudja táplálni fiait, amely élelemért gépnek, traktornak való vasat, iskolának, lakóépületnek való követ, és korszerű fegyvernek való acélt kap más országokból. S mit jelent a beadást nem teljesítő dolgozó parasztok eldugott terménye? Egyenként nem sokat, de száz faluban már egykét traktorral, agu két iskolával, szülőotthonná!, egykét fegyverrel kevesebbet. C kinek érdeke, ha ncm ° a határainkon leseik** dőr ellenségé, hoOy ez az o* szag élelemben, gépekben, fegyverekben szegény lu gyen?! S így válnak a béke ellem ségeinek segítőtársaivá az á‘ lampolgári kötelezettséget elmulasztó parasztok■ Ladánybene doWozo néne felismerte ezt és megbélyegzi, bátran a béke ellenségei szekértolóinak kiáltja az ilyeneket. — így kiáltsák a kötelességüket elmulasztóknak szemébe az igazságot a megye minden fal váriak becsületes, békét a,karó dolgozó parasztjai.! gyedlk helyre küzdötte fel magát. Azelőtt bizony nem dicsekedhettek ilvem eredménnyel a dunavecsei gépállomás traktorosai. Most azonban a verseny lendületet adott lankájukhoz és növelte eredményeiket, — Ezzel az eredménnyel azonban ne-m vagyunk megelégedve. Bár jól halad nálunk a verseny, mégis sokkal magasabb teljesítéssel büszkélkedhetnénk; ha nem akadályozná a munkát az; hogy a termelőcsoportok késlekednek a betakarítással — hangoztatja Szenté György;-'» gépállomás politikai vezetője. — Az apostagi Dózsa termelőszövetkezet földjein már közel két hete érett a kukorica, de a laza munkafegyelem miatt nincs aki leszedje, A gépállomáson kiszúrni-1 tották, ha a termelőcsopor-’ tok idejében végzik az őszi* betakarítást és ezzel biztosítják a traktorosoknak a folyamatos munkát, akkor 571.2 normálholdckji többet tudtak}« volna elveszni, A termelői- szövetkezetek késlekedése’ miatt ugyanig 28 műszak esett ki a termelésből; amely forintra átszámítva közel hatvanezer forint kárt jelentett népgazdaságunknaks Mindez természetesen nem fordulhatott volna elő; ha a gépállomás szorosabb kapcsolatot épít ki a termelőcsoportokkal. A jobb eredményhez és a kevesebb üzemanyagfogyasztáshoz vezetett volna; ha idejében megbeszélik a termelőszövetkezet vezetőivel, hogy hol és mikor végeznek talajmunkát. A szalkszentmártoni „Békéért'' termelőszövetkezettel például jó a kapcsolata a gépállomásnak és itt folyamatosan dolgozhatnak a traktoristák és nem is volt műszakkiesés. Jobb eredményeket ért volna ei a gépállomás akkor is, ha a gépek két műszakban dolgoznak. Ezt a kérdést nem kezelik elég szigorúan a gépállomáson. Ha be is osztották a traktoristákat két műszakba. nem ellenőrizték a munkájukat. Így azután előfordult, hogy a két műszak helvett csak egyet dolgoztak. — Ez is majdnem hatszáz nörmálhold kiesést jelentett a terv teljesítésben — ismeri el az egyik mezőgazdász. Hiába halad tehát a verseny, ha egyéb hiányosságok gátolják a tervteütí-ítést. Ha mindezeket ideiében felszámolják, ma már a gépállomás jóval százszázalékon felül teljesíti a tervét. A hibák olyanok, melyeket szervezettebb munkával ki lehet és ki ken küszöbölni. Ez annál is inkább sürgős, mert ezek a hibák akadályozzák az őszi szántás-vetést. Ezért pedig a gépállomás valamennyi vezetőin felelős.
