Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

Az épülő kommunizmus országából /. /. Dmitrijev: A Szovjetunió — a villamosítás élenjáró országa „A kommunizmus egyenlő szovjet hatalom nlusz az or­szág villamosítása•” Ezeket a nagyszerű szavakat Lenin mondotta a szovjet hatalom hajnalán, amikor nehéz _ na' Pok jártak a fiatal köztársa­ságra.. Sokak előtt megvaló­síthatatlan álomnak tűnt ak­kor az ország villamosítása nag terve, amelyet Lenin é: Sztálin eszméje alapján és a_! ő vezetésükkel dolgoztak ki A terv előírta, hogy 10—15 év alatt 80 erőművet létesítse' nek, összesen egvmillióöt6záz ezer ki*owatt kapacitással. 7 Ezt a tervet a Szovjetünk népei 1935-re csaknem három, szorosan túlteljesítették. A Szovjetunió, a villamos! tás területén is élenjáró ha talom lett, Már 1940-ben hu­szonötször annyi áramot tér melt; mint a cári Oroszor szag- A háború előtt egyedü Ukrajna erőművei több ára1 mot termeltek; mint Svédor­szág; ée háromszor annyit, mint egész Dél-Amerika erő­művei. A fasiszta, megszállók sú­lyé« károkat okozlak: 61 nagy erőmüvet romboltak le, Ennek ellenére; az újjáépítő: hatalmas iramának ^ eredmé' nyekép 1950-ben már 87 szá­zalékkal több áramot termel­tek a volt megszállt^ terüle teken, mint a háború előtt Uj erőműveket építettek or­szágszerte. Különösen nags eredményeket értek el a vízi erőművek létesítésében. A ne gvedik ötéves terv utolsó évé hen a vízierőművek már kél és félszer annyi áramot szol Eáltattuk,: mint 1940'benj 1951-ben a szovjet erőmOvek már több mint ezázmilliárd kilowattóra elektromos ener­giát adtak, vagyis többet mini Anglia és Franciaország erő müvei együttvéve, j A szovjet hazafi büszkén olvasta a Kommunista Párt XIX. kongresszusának irány­elveit az ötéves tervre vo­natkozólag; köztük azokat, amelyek a villamosításró szólnak. Az ötéves tervben 80 százalékkal kell emelkednie az áramtermelésnek. A fejlő­dés ilyen üteme kapitálist; [országban lehetetlen. 1955'bei [három é« félszer annyi ára mot termelünk, mint 1940- -íhein. A tervidőszakban épül a kujbisevi és a sztálingrádi vízierőmű. Ez a két vízi- erőmű mintegy húsz mil­liárd kilowatt-óra villamos, energiát ad majd az ipar. nak, a közlekedésnek és a mezőgazdaságnak. Gyors ütemben bontakozi ki a kahovkai vízierőmű épi tése is. A Káma folyón; Mo lotov városnál énül vízierő mű, Felépül majd a Kámá a votkini vízierőmű is. Őriá sí jelentőségű lesz ennek két vízierőmünek az Ural Iá zas ütemben fejlődő ipar áramellátásában. A Szovjetunió további vi lamosításának során épül fe a gorkiji és a mlngecsaur vízierőmű is. A mingecsaur erőmű a Kaukázueon-túl leg nagyobb hidrotechnikai léte sítménye lesz. Áramát má várják Azerbajdzsán ipái üzemek flz ötödik sztálini ötéves terv alkotásai közé tartoznak a: Irtis és az Angara-folyói épülő vízierőművek. Óriás hatása lesz a vidék bányaipa­rának fejlődésére, egész kul' turális életének fellendülésé­re az Irtis-folyón felépülő uszty-kamenogorszki erőmű- nek, Ugyancsak az Irtisen épül a buhtarminszki vízierő' mű. A keskeny folyóvölgy itt lehetővé teszi; hogy magas gátat építsenek és mintegy 30 milliárd köbméter térfoga­tú víztárolót hozzanak létre Hatalmas vízierőmű épül az Angara'folyón is. Lehetővé válik majd ezáltal a szibériai föld méhébön rejtőzködő kin­csek egyre nagyobb mérvű kitermelése« ®vről-évre nagyobb lesz a villanyáram szerepe a dolgo" zók jólétének megteremtésé­ben. Tízével és százával épül­nek a kisebb erőművek; sok­ezer kilométer hosszúságú új vezetékeket szerelnek fel, vil­lamosítják a közlekedést és a mezőgazdaságot. Az erőmüvek építésében egész országunk részt vesz. A nagyszabású villamosítási tervek is pártunk bölcsessé­gét; a szovjet emberek mil­lióinak hősiességét mutatják. A Krasznodár-határterület armaviri kerületének ,.Lenin“- kolhozában is nagy lendülettol végzik az őszi mezőgazdasági munkálatokat. Az őszi vetés előtt gépi erővel ku'tiválják és bo. ronálják a szántóföldeket. ïfr- -, -or­Az ötödik ötéves terv szülötte Irta: B. Gorbunov, az „Izvesztyija" tudósítója A sztálingrádi vízierőmű épí­tői magasfeszültségű vezetéket építettek, amely ellátja áram­mal a földmunkát végző gépe. két és a Volga balpartján fel­növő új munkásváros lakóházait. A vízierőmű energiáját is ez a vezeték továbbítja majd az üzemekbe, bányákba és a kol­hozok földjeire. A vezeték építését megnehe­zítette az a körülmény; hogy a Volga felett kellett átvezetni a kábeleket. Ez volt az első eset az egész világon, hogy Ilyen nagy vízfelület felett húztak ki vezetéket. A Volga szélessége ugyanis Sztálingrádnál eléri az 1300 métert. Eredetileg úgy tervezték, hogy a vezeték kifeszítése a folyó felett félidőben történik m»jd, amikor a jég olyan szi­lárd, mint a szárazföld. Ez a terv azonban kútba esett. A jobbparti tartópillér feláUítá- sa elhúzódott. Csak áprilisra készültek el vele, amikor a jég már nem volt szilárd. Ha kö­télpálya segítségével akarták volna áthúzni a balpartra a ne. héz kábeleket, sok időt vesztet­tek volna. Ha ezt teszik — gon. dolták az építők — meg kell várni a jégzajlást és a tavaszi áradást és csak azután kezd­hetik el a kötélpálya építését. Ez sehogy sem tetszett a sze­relőknek. A szerelőrészleg főnöke; M. A. Tavberdzo mérnök más módszert javasolt, amely kocká­zatosabb volt ugyan c,x előbbi­nél, de viszont azonnal megvaló­sításához láthattak. A balpar­ton kitámasztott harniinctonnás kábeleket hajókról a folyóba en­gedték, a jobbparton felemelték a támasztópillérre, azután kife­szítették és szigetelőgyűrűUre erősítették. A szeretők jégzaj­lás közepette bocsátották le a kábeleket a folyó fenekére és az elemekkel vívott 10 napos kemény harc után feszítették ki «— 90 méter magasságban a, Volga felett. Mikor kész vois már a vezeték folyó feletti sza­kasza, az egyik kábelben meg« szakadt a bronz,huzal. A Volgán ezidőtájt már meg«, kezdődött a hajózás. A vezetői két nem lehetett visszaengedni a víz színére, mert ez az égés a volgai hajóforgalmat megbéní­totta volna. Szemjon Szlnyeloyii kov komszomoUsta szerelő­munkás, egy szerény; hallgatag fiú vállalkozott arra, hogy fel­kapaszkodik a támaszpVléren a vezetékig, végigkúszik azon a szakadás helyéig és megjavítja a hibát. A szakadás a pillért^ mintegy 100 méterre történt. A, 90 méter magasban kúszó, kapaszkodó Szlnyelnyikovnak csontjáig hatolt a folyó felet* süvítő heves szél, a vezeték vág- ta a kezét, Szinyelnyikov életét nem fe< nyegette veszély; minthogy sze« relő-övét átkapcsolta a vezeté«. ken, de nem csekély bátorságra, határozottságra és fizikai erőro volt szüksége, hogy végrehajtsa a merész vállalkozást a Volga háborgó vize felett. A vezeték megjavítása sike­rült,. noha voltak pillanatok,- amikor úgy látszott; hogy a fiatal komszomoUsta szerelő nem bírja tovább. Társai már- már azon gondolkoztak, hogyan siessenek segítségére. De azután Szinyelnyikov rövid pihenő után összeszedte magát, végrehajtot­ta a feladatot és visszajutott a pillérhez. Szinyelnyikov egy­szerű, szerény fiatalember. Egy a sok közül, a kommunizmus hős építői közül. A kombájngyártás fejlődésének felfelé ívelő grafikonja Í3 beszédesen bizonyítja, hogy a Szovjetunió mezőgazdasága ml. lyen hatalmas ütemben fejlődik. À kombájnok gyártása 1847 _ ôta kiizgi íizenkU^cszgresérp eiusUíedetí» . Hőstettek a Volga felett Még az első sztálini ötéves terv Idején épült Gusz-Hrusz-talnij városban a ^Dzerzsinszkij“- üveggyár, amely ablaküvegeket gyártott. A háborúutáni évek­ben ez az üzem hatalmas, tech- nikai üveget gyártó üzemmé alakult át. A Szovjetunió sok.sok gépkocsi- és vagongyá­rában jól ismerik a „Dzerzsin- szkij“-gyár gyártmányait, A Kommunista Párt XIX. kon­gresszusának megnyitásával cgyidőben helyezték üzembe a gyár új, hatalmas üvegcslszoló. és fényesítőmüheiyét, A műhely óriási futószalagját szovjet szakemberek tervezték; készí­tették el és szerelték fe1. Har. minehat gyár vett részt a bo­nyolult berendezés elkészítésé­ben, amely 6 ezer egységből áU, A futószalag irányítását a központi irányító-asztalnál vég­zik, Ehhez az asztalhoz közel 10 ezer különböző vezeték fut össze. Az üvegcsiszoló- és fényesitő- mühely tágas, világos épülete a szovjet építési technika legújabb eredményeinek felhasználásá­val készült, A jövő műhelye ez a műhely — fizikai munkát egy­általán nem végeznek benne, csak azok, akik takarítják, ter­mészetesen porszívóval fel­fegyverkezve. A futószaiagná1 felső, vagy középfokú technikai képzettséggel rendelkező mun­katársai! dolgoznak, A XIX. kongresszusra való készülődés napjaiban helyezték üzembe az új üveghengerlő-mű- helyt is. A szovjet gyártmányú hengerkígép magas termelékeny, ségü és csiszolásra elsőrendűen alkalmas üveget gyárt. Október neveltjei Irta : Alekszandr Mihalevícs A N<hay Októberi Szocia |. rí lista Forradalom nyi tóttá meg a lehetőségeket ah hoz, hogy Ukrajna földjén i maréban edzett, céltudatoi !emberek küzdjenek a bőséd, < tcoon mun izmus ragyogó vilá­gáért. A harc és a munkt hősei ereiének köszönhető hogy a szovjet ország met tudta oldani a mezőgazdává!, \torob'émdit is, a gépesített ga­bonatermesztést, amelyről va lantikor Lenin álmodott, flyer, Ihőg pi. Arty0mii PotocsiiOy, c tiélű krajnai M aienkov -kolhoz földjein dolgozó traktorosbri- '\dúd vezetője. i PotOcsiiov m unkahó siet teil a sztyeppé s kerületekben már mindenki jól ismeri. Tudjál tála, hogy először mint trak­torvezető kezdte munkáját majd megtanulta a kombájn- vezetést. .76 munkájával rö­videsen kitűnt társai közül 1 már (1 háború előtt megkap­ta első kitüntetését: „A di­csőséges munkáért” érdemér­met. Tehetsége azonban csak « háborúutáni években bon tokozott ki teljes egészében. im.AAJ9dS-a# uZhUte- idejénl_ & vállalt legnagyobb kötelezett­ségeket — s felajánlását ra­gyogóan túlteljesítve — Sztá- UnyCc kombájnjával több, m'oit ezer hektár gabonát és napraforgót takarított be. — Eredményes munkájáért a kormány és a név újabb ki­tüntetéseit érdemelte ki. — Megkapta a Szocialista Mun­ka Hőse címet, majd pedig megválasztották a területi szovjet kid dőlt évé­rt ot ocsd ov azonban nem í bizakodott eb hanem ezután is újabb eredmények elérésére törekedett. Külön­féle készülékek és észszerüsí- téseh egész sorát -vezette be s ezek segítségével mindig ma­gas termelékenységgel tudta betakarítani akár a magas, akár az alacsony növésű vagy megdőlt gabonát- Minden esetben elejét tuu.a venni a szemveszteségnek, az értékes' termés minden kalászára- minden szem magjára vigyá­zott. Ezért az állam két alka­lommal is kitüntette Lenin- renddel. A kiváló komba jnveZctó azonban nemcsak maya fej­leszti munkamódszerét a jobb eredményekért, hanem tudd- ßüt.. *zcMlíörűen -jjneyismcp-. teti dolgozótársaival is- Min den télen előadásokat tart 1 traktoristák számára, ebbe az évben pedig könyvet ír Kombájnnal végzett mun hám tapasztalatai” címmel. Az idei termés betakarító salcor Potocsilov ugyancsal az élen, társai előtt haladat dolgozott. Traktorosbrigádj, és a, koihozparasztok, akikké együtt gondozták a vetést idén megígérték Sztálin elv társnak, hogy hektáronként átlaü 2Í mázsa őszibúzát ter mesztenek. Ezzel szemben az aratás idején ezer hektárró több, mint 30 mázsa búzái ad tak az államnak hektáronként Ezek a számoló mindenné szebben beszélnek a kolhoz parasztok és Potocsilov bri­gádjának jó egyiittmííködv séről. Potocsilovi brigádja és ta­nítványai hatalmas értékei jelentenek a szebb jövőjét építő szovjet név számára. — Lenin és Sztálin vártja azon­ban rajtuk kívül, számtalan kiváló gépkezelőt, a munka számtalan hősét nevelte az öt­éves tervek időszakában, kik­nek a munkához, a földhöz s a technikához való viszonya már teljesen új alapokon njlitílSSjJi"

Next

/
Oldalképek
Tartalom