Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-26 / 252. szám
TŰZKERESZTSÉG a Kecskeméti Katona József Színházban A megyei békebizottság: péüieken este a. Kecskeméti .Katona József Színházban TJrbáu Ernő • Kossuth-díjas író „Tűzkeresztség" című színművéből díszelőadást rendezett. A megyei békebizotf ság titkárának megnyitóbeszéd« után bemutatásra , ke •riílt a ..Tűzkeresztség: ' című színmű, amely nau.iaink falusi urobiémairó!. a falusi *osz- túlyüarcról. a falu szoeia'ista ára.akításának ú.iabb gyűzei- meiről tál' hiteles kénét a uéző elé- Ebbeu a színműben az író hatásosan mutat rá az új és a í-éeri közötti harcra és sikeresen arra a szerepre- amelyet a part betölt népünk küzdelmében a jövőért. A darab felhívja a figyeimüa- ket arra. liogv ahol hiba van, megtalálható egyrészt az ellenség: működése, másrészt azé a visszahúzó erőé, amely az emberben még lappang. À darab végső kicsengése: tűzkeresztségen kell átesnie az egyes embereknek, a dolgozó esuportnak, a társadalomnak ahhoz, hogy megedzett tudattal, megszenvedett tapasztó, lattal tehessen új, meg új lépést a boldog jövő felé, Urbán Ernő tetőfokán mutatja be a faluban a tszcs körűi folyó harcot. A darab magját az író személyes élményei képezik, amelyeket Dél-Barauya megye egyik termelőszövetkezetében szer" tett. Az író, aki résztvett a pénteki bemutatáson, a díszelőadás előtt sok hasznos út- ravalót adott a színház m“. vészi együttesének. A darab egyik főszereplője Köröm Sándor, kcményfábol faragott szövetkezeti elnök- [Jánoki Sándor alakította Kő" rom Sándor szereoét. Játékán meglátszott, hógv a darabot alaposan átgondolta Az előadás elején mintha inkább illusztrálta volna Köröm Sándor érzelmeit, de később már láthattuk, hogy jól átéli szerepét, A másik főszereplő: Ható Ignác- Öt érzelmi okokon túl elsősorban az értelmi felismerés viszi a közös gazdálkodásig; megtérése éppen ezért a szövetkezet győzelmének egyik legdöntőbb bizonyítéka- llató Ignác öntudatos, mesz- szetekiníó .alakját Gyulai An tál játszotta. Jól kidomborí tóttá Ható becsületességét, a Lzcs iránti vonzalmát. Játékának legmagasabb, pontja önérzetes szembefordulása Sohár Lidivel, a kulákasz" szonnyal, Szavait valóban el lehet hinni, hogv nem lesz a kulákok lábakapcája- Gyulai Antal erős tehetségű; _ itt-ott szenvedélyes hatású játékot nyújtott. Beszéde tiszta, népi veretű, amit a többi szereplőnél uem mindig tapasztalhattunk. JJoziné, a Két Október tszcs párttitkárát, Váradi Gyöngyi alakította. Feladata; _ hogy igazi pártvezetőt, elvhű« kristálytisztán becsületes, erős- akuratú és ugyanakkor emberi melegségtől és bájtól áthatott embert ábrázoljon. — Játékán látszott, hogy tküz". nőtt az ellen, hogy több helyen a líra, vagy a keménység legyen túlsúlyban. A harmadik felvonás nagy jelenes Lében, úgy véljük, kissé lírai volt. Jobban egységbe kell itt hozni a csoport iránti aggódását. a lánya szerelme feett érzett anvai örömöt, a beteg- 6eS legyőzésére törekvő önfeláldozó helytállást. Itt úgy tudja még jobban gazdagítani játékát, hogv hősi méltóságával. keménységével még jobban kidomborítja erkölcsi . magasságát. Szerepében még jobban húzza alá a párt inuukájának döntő fontosságát. Legyen bölcs és okos vezető. aki a napi kicsinyes torzsalkodásokon felül előrenyújt, hogv nem mindig beszéddel, hanem aktív cselekedettel nyúlhat be az események legsűrűjébe. A darabban érdekesen és mesterien rajzolja meg Uc bán Ernő a kulákasszonynak az alakját- Ezen az alakon az látszik, hogv a szerző nagyon jól tudja, hogy az osztályellenséget korántsem történelmi muittal lehet ábrázolni, hiszen az osztálvhare még nincs befejezve, ezért nem elég az alattomos, rosszindulatú és még erős ellenségnek a harci módszereit leleplezni, hanem eszmeileg le kell fegyverezni, erkölcsi le sí meg ked semmisíteni, mey kell mutatni egész undorító, vada lati arcát. A szerző ebből a célból nem kulákot. hanem kulák- usözonyt, nőt választott és már ezzel is eltért a falusi osztályelleuség megszokott ábrázolásától. A kulákasszony nemesak rosszindulatú és agyafúrt, hanem okos is és ezért különösen veszélyes ellenség, aki nem nyíltan, hanem suttyomban cselekszik- Sohár Lidi kulákasszouy nehéz szerepét Móricz Lili játszotta. Jól tudta éreztetni a mindenre elszánt, elvetemült kulákasszony íertelmes jellemét. Hitelesen játszotta a kii- lákasszonv csúszó-mászó hízelgését és alattomos rágalmazását. Móricz Lili játékán azonban itt’ott meglátszott, hogy tétovázott, vájjon az események hatására reagáló, eszes, szívós, gátlásnélküli, vaskosan közönséges kulák- asszonyt játszon-e, avagy eleve tudatos gonosztevőt. Mú- ricz Lili jól tudta, hogy milyen veszélyt, reit az magában és ezt elkerülve; nehéz szerepet jól oldotta meg. A volt osendőrbrigantit Horváth kissé öncélúan játszotta el. Az író szándékát pedig maradéktalanul valósította meg , jó alakításával Rajna Mária. Hatóué szerepében. Fuvaros-Szél János szerepében Honti Sándor éles vonásokkal rajzolta^ meg a mások után kullogó, elmaradt középparaszt alakját. Azonban nem mindig tudott ellentállni az olcsó megoldást ^ívánó helyzet csábításainak- Ható Imre alakját Tem.es Gábor játszotta. Játékában kifogásolható, hogy néha- néha igen elhadarta mondanivalóját. Boziné leányának szerepében Köteles Zsuzsa mutatkozott be. Mihályi Vil* esi, a falusi hírharang szerepében igen sikerültén szerepelt. A „kulákkiilönítmény” élén Szíjjártó Bálint szerepében Hetés György mutatott jó alakítást. A kulákábrázo- lásnál a rendezésnek jobban kgU vigyáznia arra. hogy az alakok ne legyenek halványak, mert különben a kulá- kok veszélyességét leszűkítik, csupán Sohár Lidi alakjára- Bajusz Mihály kulák (Be- nyovszky Béla) ábrázolásánál többízben előfordult, hogy a színész játéka inkább szánalmat. mint gyűlöletet ébreszt a nézőben maga iránt. Paál László kuláik-alakításánál ez kevésbbé fordul elő. Harkányi Ödön. tíjij Gyula és Nagy László alakításaikban ügyeltek, bogy élethú parasztokat játszanak. A színmű nehéz feladat elé állította VelencZev István rendezőt. A darabban meg kellett eleveníteni egy falu izzó drámaiságát, megmutatni igazságunk legyőzhetetlen erejét. Velenczev István elérte azt, bogy a darab híven fejezi ki a színmű lényegét. A színészi alakításokon látszott, hogy a színészek megértik a darab eszmei mondanivalóját, felismerik az egyes szerepek kulcsmondatait. — Láttuk, hogv a rendező harcolt a cselekmények tömegével és jó eredményt ért el a színészi együttes mozgatása terén- Változtatni keli azonban az egyes jelenetek tempóján. amelyek túl lassan bontakoznak ki és egy két je leuet beállításán is. Abban a jelenetben, amikor a gazdák visszakövetelik lovaikat, úgy hítszik, a népszínművesdi maradványai kerülnek felszínre. Faludi László Kapitány András szerepében kissé gö: regáborszerű figurába csúszik át: A jelenet komolyságát túl éles karikatúrája veszélyezteti. A párt vezetőségi ülésen az utolsó felvonásban is láttunk egykét oda nem illő, lekicsinylő mozdulatot. Feladata még a rendezőnek, hogy több gondot fordítson a helyes kiejtésre, a jó, zamatos, magyar nyelvre. Összefoglalva megállapít hatjuk, hogy Urbán Ernő színműve nehéz feladat elé áhította a Katona, József Színház művészegyüttesét, melyet sikerrel oldott meg. Il bajai járás dolgozói lelkesen készülnek a járási békeértekezletre A bajai járás községeinek békebizottságai kisgyüléseken választják meg küldötteiket a járási békeértekezletre. Dávoöon a békeharc elmélyítésére, a már meglévő békebizottságok mellé, újabb három bókebizottság alakult. A püspökpucrztai Kenderüzemben, a Szabadság termelőszövetkezetben és a pedagógusok soraiban. Dávodhoz hasonlóan újabb és újabb békebizottságok alakulnak a járás többi községében is. A fasiszta Titó határának közelsége fokozottabb békenarcra szólítja a községek dolgozó népét, Megválasztott küldötteik tarso. lyában ott lesznek a fogadalmak, hogy eddig elért eredményeik tovább növelésével, újabb és -újabb hőstettek való- raváltásávai erősítik a 800 milliós béketábor legyőzhetetlen erejét. Csátalján a gépállomás dolgozói Pataki János brigád vezetőt választották küldöttüknek Pataki János, mint a Béke- brigád vezetője, brigádjának lelkes munkájával, az előrelátó szervezéssel a brigád havi tel jesítéseit 115—lú’O százalékra teljesítésében az élen halad, pé1 dát mutatva az önfeláldozó munkában a gépállomás többi brigádjának. Pataki János brl gádjával újabb vállalást tett a harmadik Magyar Békekongresszus tiszteletére. Megfogadták, hogy a mennyiségi munka eredményeit minőségi munkájuk növekvő eredményeivel erősítik. így akarnak a jövő évi jobb termés biztosításához a maguk erejével is hozzájárulni, Sükösdön a békcküldöttek soraiban van Kernya János 5 holdas egyénileg dolgozó paraszt. Kernya János igazi békehar coshoz méltóan már elvégezte a vetés munkáját. Tojás- és baromfibeadásának egészévi teljesítése mellett, már burgonyabeadását iá teljesítette, Adóját is egész évre rendezte. Kultűrforradalmunk újabh létesítménye Köszönfjük a vasárnap megnyíló megyei könyvtárat Népköztársaságunk minisztertanácsa határozatot hozott a könyvtárak fejlesztéséről. Épülő szocialista országunk sokrétű feladatainak megoldása, a széles dolgozó tömegek egyre növekvő művelődési vágya tette szükségessé a minisztertanács határozatát, amely alapvetően megjavítja és továbbfejleszti könyvtáraink munkáját. E határozat megteremtette az állami könyvtárak egységes rendszerét. Megszüntette kettős irányítást, ami az utóbbi időben már egyre inkább fékezően hatott, A határozat a vidéki, városi és falusi könyvtárak fejlődését is nagymértékben előmozdítja azáltal, hogy létre hozza a jelenlegi körzeti- könyvtárhálózat helyett a megyei, já rási könyvtárak rendszerét. A megyei és járási könyvtárak feladata a közvetlen könyvtári tevékenység mellett a városi és községi könyvtárak rendszeres szakmai, módszertani irányítása és támogatása. A határozat megszabja, hogy a megyei könyvtár könyvállománya legalább 15.000 kötet, a járási könyvtár legkisebb könyvállománya pedig 5000 kötet legyen. A minisztertanács fenti határozata nyomán létesült a bács- kiskuumegyei könyvtár is, melynek megnyitó ünnepsége 2G-án, vasárnap dé*elött 10 órakor lesz a városi tanácsházán. A megye és Kecskemét ipari üzemeinek dolgozói, a dolgozó parasztság és haladó értelmiségünk nagy örömmel várja a könyvtár megnyitását. Régi hiányosságot pótol ez a könyvtár. Az elmúlt rendszerben a városi könyvtárak a néptől gőgös el. zárkózottságban dolgoztak, A helyzet csuk a felszabadulás után változott meg, csak akkor fordultak könyvtáraink a nép felé. Be jónéhány cvbe telt, míg a városi könyvtár és az olvasni- vágyó dolgozók találkozni tudtak. így például Kecskeméten még 1950-ben is mindössze 450 volt az olvasók száma, — s ma a könyvtár 2000 olvasót tart nyilván. Felszabadulás előtt itt csak az úriosztály tagjai válogattak a könyvekben, ma ipari munkások, dolgozó parasztok, fiatalok keresik, viszik és olvassák a kivátó szovjet regényellet, a legjobb magyar iróli könyveit, a haladószellemű nyugati irodalom termékeit és az egyre népszerűbbé váló tudományos müveket. Dolgozó népünk tanulni, fejlődni akar! A körzeti és városi könyvtár dotgozői lelkesen munkálkodtak, hogy a megnyitásra időben készen álljon a fontos munkára rendelt megyei köny vtár. Maga a helyiség, a volt városi könyvtár, valamint a volt járlatkezeiői hivatal és a vízmű helyiségeiből ál*, igen ötletes elhelyezéssel biztosították, hogy a könyvtár bejárata közvetlenül az ut cáról nyüjék. Ezzel eltűnt » régi rendszer emlékét idéző vasrács mögé szorított könyv, túri bejárat. A könyvtár helyiségében olvasóterem áll a dől gozók rendelkezésére s állandó kiállítások is szolgálják a szocialista kultúra ügyét. A könyvi tár dolgozói ígéretet tettekf hogy a helyi olvasók száma» hamarosan 3000-re emelik Akármilyen nagylétszámú le ■ gyen is az olvasótábor, dolgozóink a jobbnál-jobb könyvek ben válogathatnak, hiszen könyvállományunk az összes eddig megnyílt megyei liönyvtá- rak között a legnagyobb: 60.000 kötetből áll, s ez a szám állandóan emelkedik pártunk, kormányzatunk bőkezű támogatása révén. A könyvállomány egyformán gazdag szépirodalmi, tudományos, ifjúsági és politikai munkákban. A megyei könyvtár dolgozói a szovjet állami könyvtárak példája nyomán feladatuknak tekintik a járási, városi könyvtárak patronáiása mel<ett azt is, hogy kellő módszertani segítséget nyújtsanak az összes többi, elsősorban az üzemi könyvtáraknak. Gondot fordítanak a falusi, tanyai népkönyvtárak továbbfejlesztésére. Városban és falun könyvismertetéseket tar. tanak és erre országos nevű írókat is meghívnak. Zsdánov , elvtárs mondotta- „Az irodalom a ncp legbensőbb ügye. Ezért van az, hogy az írók minden jelentős művét a nép saját győzelmének, saját sikerének tekinti. így tehát minden sikeres müvet egyen1« ér. télidnek tekinthetünk egy meg nyert csatával, vagy a gazdaság frontján elért hatalmas gyö- zelemmelA Irodalmunknak ezt a roppant jelentőségét kell kidomborí. tania a megyei könyvtárnak, A szovjet irodalom nagyszerű példamutatása és pártunk céltudatos felvilágosító munkája alap. ján évről-évrc egyre nagyobb tömegek értik meg az olvasás fontosságát. A mi megyei könyvtárunk igen fontos lépcső szocialista társadalmunk kialakulásában. Meg kell találnia kapcsolatait a dolgozók szé*es tömegeivel, találkozni kell a tanulni, oivasni- vágyó dolgozók tízezreivel s megadni számukra a továbbtanulás lehetőségét, „A magyar nép — mondotta Horváth Márton a Központi Ve. zetöség ülésén — útban van afelé, hogy nemcsupán a vas és acél, hanem a könyvek országává váljék“. Ebben az útban jelentsen fontos állomást a megyei könyvtár megnyitása! Ezekkel a gondolatokkal köszöntjük kultúrforradalmunk új létesítményét, a megnyíló megyei könyvtárat. A baltonyaiak kultúrbemutatója Baján Nagy .érdeklődés kísérte Ba.ián a szentistváni kerület- részben Baitouya kultúreso- portjának vendégszereplését A kerületrész délszláv és magyar dolgozói zsúfolásig megtöltötték a mozihelyiséget« hogy részesei lehessenek a nagysikerű bemutatónak, A battonyaiak tánc-* ének- és színjátszó együttesel magyar, dé szláv és román vegyes műsorral szerepeltek. Különösen nagy sikert aratott a tánc- és énekegyüttes, a népi hagyományok és nemzeti sajátosságok éle*rekeltése mellett színpompás népviseleteikkel, Megnyitották a baja járási közkönyvtárat •élkül5zhetetl«n ex ágiiddá« . «unkábon Ünnepélyesen nyitották meg a Baja járási könyvtárt. A könyvtár negyvenezer kötettel szolgálja a város és a járás községeinek dolgozóit kulturális felemelkedésükben. Ba- * ján a központi könyvtáron kívül 9 fiókkönyvtár, a járásban pedig i6 népkönyvtár működik máris. A jh- áii könyvtár ezenfelül fiókkönyvtáraEtaUéiÊSÜStLâ- ffiKU« .»Uiffii Süli*-. 11@2 kötetet. ságban és három tanyatelepülésen, 3ó zsefházán, a Bajai Szőlőkben és a Csávolyi-út határrészében. A községek népkönyvtára! nagy íá- logalottságnak örvendenek. Vaskitf szövetkezeti községben 313, Ersekcs* nádon több mini 200 tagja van a népkönyvtáraknak. Ezekben a községekben a havi könyv forgalom eléli a 4(XH
