Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-20 / 169. szám

ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS — ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS D I H I T It O Y « R í n Tízenöf- éves a Moszkva-csatoma Georgi Dimitrov: „A mi fiatal népköztársasá­gunknak 10—la év alatt el kell érni azt, ami t más államok száz esztendő alatt értek el.’1 Nagyszerű látványt nyújta­nak a napsütésben fürdő trá- eiai földek. A vasútvonal mentén roskadozó gyümölcs' fák. A vonat a Marica völ­gyén balad keresztül, amelyet a Eodope hegység hóval bo­rított csúcsai vesznek ködbe. Plovdívnál a vonat te.jesen megtelik. N Fiatal munkások mennek munkába. Népvisele­tük’ paraszti ruhájuk meS színesebbé teszik a képet, Vi- rágoskert. Festeni való lát­vány. Dimitrovgrád. Bámulatos, hogy a fiatal népi demokrácia milyen ha­talmas alkotásokat hozott lét­re ilyen rövid idő alatt azon az elhagyott helyen, amely­nek közelében csak egy kis falu, Eakovszki terült el- A faipnak m:',ö"5!szft 366S lako­sa volt'a az egész falu csupán hatszázhetven házból áll. Ma itt. ennek n kis falunak közeiében épül Bulgária leg­nagyobb büszkesége. Dimit­rovgrád. Ma már hatalmas gyárak hirdetik az egykor tel­jesen elhagyatott helyen a felszabadult munkások alkotó erejének dicsőségét. Egymás­után nőnek ki a földből az új városnegyedek. A ^ városban már működik két kórház, egy egészségügyi otthon és min­den előkészület megtörtént az áj .város lakói kényelmének és egészségének biztosítására. Már 1800 lakást építettek fel. Patikák. laboratóriumok dolgoznak már. gondoskodás történt a gyermekekről, akik­nek napköziotthonokat építet­tek. Tíz egészségügyi állomás működik’ sportpályák épül­tek. Persze, a munka még ko­rántsem fejeződött be. Egy pillanatra sem szűnik meg az építés lüktető üteme a város­ban. Szemlátomást nőnek az új épületek, készülnek a kul- tiirotthonok. szerelik a vízve­zetéket. Jelenleg 800 lakás építésén dolgoznak. A munkások mindig szíve­sen emlékeznek vissza azokra a hősi napokra, amikor o szovjet emberek itt jártak, se­gítettek a nagyszerű gépeket felszerelni és segítettek nekik az ammóniá’k-salétrom első gyártásánál és az üzemek be­indításánál. Gondoskodás történt a mun­kások kultúrszükségleteiről is. Már 11 könyvtár működik, összesen 30.000 kötet áll a dol­gozok rendelkezésére. A szép­irodalom éppenúgy képvisel­ve van a könyvtárakban, mint az ideológiai művek és a műszaki tudományos köny­vek. A könyvtárak mellett ol­vasótermek sorakoznak. • A mozinak 500.000 nézője V J t az elmúlt évoea. Folynak ■a7i előadások a színházban ,s- Ezenkívül b versenyeket rendeznek a dolgozók kultúr- ig‘éi yeinek kielégité-vre, ... A boldogság épül iitj a nagv szerű jövő. Elkészült a Csengtu—Csunhing vasútvonal Július első napi ín nagy ünnepe volt Szecsuan népé­nek Felavatták a Csengői - Chunking vasútv jnaU% u eiy friss vérkeringést visz Dél- nyvgat-Kína gazdasági életé­be. 4 gazdag csengtui síkság termékeit szállítja majd a vasút H .Tar ge9 folyó- ig Hatalmas rizsúlteivónyek, cukorrépa, repcemezők. bam­busz- és olajfaerdők termése a híres szecsuani tenyészálla­tokkal együtt gyorsan meg­járja az utat a Kínai Népköz­társaság központjai felé. Csak egy kiragadott példa js megvilágítja a vasút gaz­dasági jelentőségét A híres celjucsingi só huszad résznyi fuvarköltséggel kerül el Sang­hajba, Eddig összehasonlítha­tatlanul többet fizettek a vá­sárlók a szállításért, a sóért. A Csengtu—Csunking vas­útvonal építése jellegzetesen mutatja a különbséget a múlt és a jelen Kínája között. En­nek az 530 kilométeres vasút­vonalnak az építését már a század elején tervbevették. Sőt több ízben behajtották már a felépítéshez szükséges pénzt Délnyugat-Kína lakos­ságán. Három vasútvonalra is telt volna ebből. de egy méternyit sem építettek. Eö* viddel az 1911-es forradalom előtt azért g-’ilkoltak meg szecsuani hazafiakat, mert a vasútvonal felépítését köve­telték. A különböző kormá­nyok ígéretet ígéretre hal­moztak- de a vasútépítkezés­hez nem kezdtek hozzá. Az áruló Csana Kai Sek még azzal is hasznot húzott a vas. útból. hogy eladta az építés jodát az amerikaiaknak. Két évvel ezelőtt a párt és a Központi Néni Kormány kez­deményezésére megindult a vasútépítés. Az építőknek sok nehézséget kellett leküz­deniük. Az egyik ilyen nehéz­ség az a maradi elv volt, hogy Kínában nem lehet a vasút­építéshez szükséges felszerelé­seket előállítani. Kínában so­sem gyártottak még például vasúti sínéket. A ..szakértők” azon siránkoztak- hogy a vasútépítési anyagokat kül­földről kell behozni. — De a Kínai Népköztár­saságban sok minden történt azóta, amióta a nép vette a kezébe a hatalmat, miért ne lehetne ezen a téren is új eredményeket elérni — véle. kedtek az élenjáró dolgozók. A párt és a kormány az építők segítségére sietett És segítettek az ,.idősebb test­vérek”, a szovjet emberek is. Délnyugat-Kínában gyárak, üzemek nőttek szinte egyik napról a másikra. Vasfeldol­gozó -vár, cement-, téglagyár s ki győzné felsorolni a sok­sok úionnan megalakult ipar­telepet. Megszervezték az épít­kezés helyi ellátását. A kör­nyék lakóiból vasútépítő munkabrigádokat alakítottak. Élet pezsdülf. a vasútvonal mentén. Az erdőkben megin­dult a fakitermelés, a közeli kőbányákban pedig a hidak pilléreihez szükséges anyagot bányászták. Az új üzemekben szakmunkások ezrei nevelődtek. Ki gondolt volna arra, hogy Jen Sao Kuje, aki egy évvel ezelőtt még a környező rizs- földeken görnyedt, híres újí­tó lesz. Jen Sao Kuei eljárá­sával az útrobbantásnál hat­szoros teljesítményt értek el. Eddig két ember 10 métert robbantott es-v nau alatt, ni-' egy ember 28 méter területet hódít meg. A vasútvonal hihetetlen gyorsan épült és jóval a_ hú' táridő előtt elkészült. Július 1-én már harangozott a vonat — Kínában ez jelzi a_9Özör indulását — és az építők eli­tében egy nagyszerű szakasz lezárult. De Jen Sao Kuei és sokezer társa már nem tér vissza a rizsfö dekre. — Ipari munká­sok lettek ők is. harcos tagjai annak az iparimunkás hadse­regnek, amely azért küzd. ho&y megvalósuljon a párt terve: fejlett ipari országgá alakítani a nemrég még feu­dális iga alatt nyögő Kínát. Tizenöt’évvel ezelőtt adták át a forgalomnak a 128 kilomé­ter hosszú Moszkva-csatornát, amely összeköti a Volgát a Moszkva folyóval. A Volga vizét zsilipek lépcsője emeli fel 33 méter magasságba és még meredekebb vízlépcsőn ereszkedik le a csatorna a Moszkva folyóhoz. A csatorna útvonala mel­lett víziécőműveket, szivattyúállomásokat, duzzasztógátaicat, kikötőket, zsilipeket és víztárolókat építettek. A legnagyobb víztároló a „moszkvai tenger“, 327 négyzetkilométer kitérje désű. A Moszkva-csatorna egyik szakaszán áthalad a menetrend, szerű hajó. A sztálini korszak diadala Korunk egyik legcsodálatosabb gépe: a lépegető ekszkavá- tor, amely felbecsülhetetlen segítséget nyújt a kommuniz­mus építőinek. Néhány adat az „ES lil65’’-ös ekszkavá*or­ról; súlya 1200 tonna, gémjének hossza 65 méter, egyetlen markolással egy vagon földet emel ki. többtízezer alkatré­sze szétszedett állapotban 180 vasúti kocsit tölt meg. A lé­pegető ekszkavátort öt ember kezeli és 7000 kubikus mun­káját végzi el. in a bőség korszaka! Irta ; Pjotr Nyikityin A nyári napfényben kris- tályüvegként csilloa a hatal­mas víztükör, amelyet a múlt esztendőben méa hiába kere­sett volna erre az ember. A Cimljanszki-tenger partján áll Jván Panfilovics Agafo­nov. Kérges, barna kezét meg­mártja az új ten9er vizében, majd feje fölé emeli. í9y. ősi kozák szokás szerint állapítja me a a szél irányát. Arcára hirtelen kiül a meg­lepetés. Nézegeti cserzett ke­zét- amelyen még ott csillog­nak az új tenger gyöngy­szemhez hasonlatos cseppjei. Az ősi meteorológiai vizsgálat azt ■mutatja, hogy hús szél- árad Fekete-földek felől, s ez az, ami csodálkozásra készteti az orca kozákot. Hiszen eddig mindig tikkasztó, meleü szel áramlott, amely pillanat alatt felszántotta, a vizeseiteket, s az aszályt perzselte a földek­re. Es -most: — hús a szél! Igazi megmondták, hogy minden megváltozik majd az új tenger születése után... — Máris itt a változás: a forró szél lehűl, megszelídül a ten­ger felett... Nagy dolog ez, érzi Agafo­nov- a sztyeppelakó, a szálas, szélesvállú, kékszemü öreg kozák, Leióaó szalmasárga bajusza ré9 megőszült már, de az öreg egyenesen jár> olyan, mint a szálfa. Magas homlokán piros sáv hiródik keresztbe, hatalmas kardvá­gás nyoma... A hullámok felett sirályok cikáznak. — Sirály! — dünnyögi ma­gában az öreg kozák és eltű­nődik. Sirály, ismétli újra és újra a szót és emlékezetébe most visszatér egy kemény arc... Egymás mellett har­coltak a forradalom utáni for­ró napokban... Politikai biz­tos volt, élénk kedélyű, me­rész, villámgyors elhatározá­sé harcos... Sirálynak nevez­ték el, mert a sirály gyorsa­ságával ott. termett minde­nütt- ahol szükség volt rá... Ott, a környéken esett el. Sú­lyos sebesülten ezek voltak az utolsó szavai: — Én -meghalok, de amiért harcolunk, az emberek bol­dogsága valóra válik-.. Sírja felett most a Ciml- janszfei-tenger hullámai zúg­ják az altatót... És eszébe jutnak az öreg kozáknak a viharon harmin­cas évek js; a kolhozépítés hajnala! Amikor kemény harcban a régi ellesi megszü­letik az új.,. Egy őszi estén hazafelé tartott a későre nyúlt gyűlésről, A templom mellett haladt él. amikor ször­nyű ütést érzett a tarkóján- Leroskadt a földre, csak egy suttogó hangot hallott: „A Donba vele!” — aztán elve­szítette eszméletét. A tannal komsscnnol-tagok mentették meg a kulákbüan- 9októl. Kemény harc kereke­dett, s egyik derék társuk, Vaszilij Melnyikov elesett a kulákbandával vívott harc­ban. Vöröshajú, vidám legény volt- nagyon szerette az életet, arról ábrándozott, hogy mér­nök lesz. Nap ót vezetett és a halála előtti napon ezeket a sorokat vetette papírra: „Meg akarok tanulni úgy hinni a jövőben, ahogy Lenin hitt... Életemet is odaadnám a kom­munizmusért”. Az öreg kozák most a ten­ger és a csatorna építőire gondolt, aldk közül nagyon sokan szembenéztek a halállal a Nagy Honvédő Háborúban. És amikor a fegyvert felcse­rélték a szerszámokkal, a munka eszközeivel folytatták hőstetteiket. lay született meg példátlanul rövid idő alatt ez a mű, amely egyidejűleg oldja meg a víziszáUítás, az ener­giatermelés és az öntözés hár­mas feladatát... Igazi bolse­vik alkotás! Most hajók úsznak ott. ahol azelőtt sztyeppe volt.-. Az öntözőcsatornák elviszik a vizet kolhozföldekre és 10 mázsa fölé emelkedik a gabo­nafélék hektáronkénti termés­hozama... Megtelepíthetnek olyan növényféléket, elsősor­ban a gazdag hozamú gyapo­tot. amilyenek eddig nem te­remtek meg ezen a vidéken... Szakemberek kiszámították, hogy a mezőgazda Ságban fel­használt villamoseneraia min­den kilowattja nyolc embert szabadít fel ivari munkára.. Mennyi új munkáskéz! — Eljön a bőség korszaka! — mondta csendesen Agafo­nov, az öreg kozák, ahogy tekintene a messzeségbe té­vedt és megsímogatta a távoli földeket. Eljön a bőség korszaka; —• mondogatják a vidéken, ahol mindenki a hatalmas átalakí­tás bűvöletében él. Valóra vál­tak az évszázados ábrándok s vájjon kik valósították meg. Mesebeli óriások teremtettek tengereket és folyókat f Ko- bolilok fékezték meg a szilaj szeleket? Varázslók változ­tatták árammá a folyók vi- - zeit 2 Nem. Mindent emberek csináltak, Sztálin nevelte szovjet emberek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom