Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-20 / 169. szám

AZSIA SZÁZMILLIÓI A BÉKÉÉRT Távolkelet békéje minden nép kosos ügye A fülöpszigeti nép elszánt harca A húszmilliós fülövszigeti ^ népet az amerikai gyarmatosítók éhségre, nyo­morra és munkanélküliségre kárhoztatták. A? országban körülbelül hárommillió a mun­kanélküli. aki vedig dolgozik> az rendkívül alacsony mun­kabért Jcag és szenved az el­viselhetetlenül súlyos munka■ körülményektől. Az éhínség es a nyomor a különböző beteg' ségek széleskörű elterjedésé­hez vezetett. A tüdőbetegek száma meghaladja az eOymil' Vöt, A fülövszigeti lakosság­nak több mint a fele írástu­datlan. A Fülöp-szigetek népe n gyűlöli az ország veze­tőit. azok washingtoni gaz­dáit és a Kommunista Párt vezetésével eavre határozot­tabban küzd hazája felszaba­dításáért. A munkások sztrájkharca egybeolvad a földreform végrehajtását kö­vetelő és a földesúri földeket elfoglaló parasztok tömeg- ■mozgalmával. l\/l ár hetedik esztendeje x folytat fegyveres har­cot az m-száa felszabadításá­ért a , Hukbong” a népi felsza­badító hadsereg, amely sok­ezer fülövszigeti hazafit egye­sít soraiban. A népi félszoba dító hadsereget tevékenyen támogatja a lakosság. Az ame­rikai avormatosítók és ki­szolgálóik nem képesek meg­törni a „Hukbong” ellenállá­sát. A kormány csapatok ame­rikai tankokat és repülőgépe­ket használnak, de a nagy technikai fölény ellenére sein tudnak komolyabb sikert el­érni a népi felszabadító had­sereg elleni harcokban. — A „Hukbong” osztagai sikeres mozgóharcot folytatnak. Ma­nila. a Fülöp-szigetek főváro­sa évek óta megszállt erődít­ményhez hasonlít. Áprilisban a Guirino-kor- mäny amerikai kato­nai „tanácsadók” követelésére „döntő támadást” szervezett r „Hukbong” osztagai ellen. Ez a támadás még ma is tart. Azonban mén a hivatalos kormánykörök ts kénytelenek elismerni, hogy a luzonszigeti hadműveletek távolról sem úgy fejlődnek, mint ahogy azt a fülövszigeti kormánykörök és gazdáik elképzelték. A gyarmatosítók és csal' x lósaik a legvadabb ■* fékevesztettebb terror- és erőszakhadiáratot folytatják az országban, hogy megfélem­lítsék a népet. De a véres megtorlások, a bírósági ter­ror és a rendőrségi razziák népi tudják megtörni a Fülöp szigetek népének harci szelle­mét. A fülöpszigetl nép meg­hiúsítja a gyarmatosítók és lakájaik terveit és eOyre el- szántabban folytatja szabad­ságharcát. Repülőgépünk egy kört irt ;e. majd leszállt a pekingi re­pülőtér betonpályáján. Átre­pültünk Szibéria végelátha­tatlan erdőséget, Mongólia ko- nár Twicztaságak H ingán hegyláncai fölött. A népi Kí­na fővárosában mindig me­leg fogadtatásban részesül­nek a szovjet emberek. A me­leg kézszorításokból mindjárt érezzük, hogy baráti ország­ban vadunk. Különös izga­lom vesz erőt az emberen eb- b-'n a váró ban, ahol a Kínai Népköztársaságot kikiáltót, tát. A háborút meg lehet akadályozni, ha a jóakaratú emberek összefognak... Az ú.i élet építéséhez a hí- nal [lépnek békére vau szük­sége. S a békéimre nagy frontjáuak első soraiban ott vannak a kínai önkéntesek, akik Koreában a néphadsereg harcosaival vállvetve küzde­nek az amerikai intervenció­sok és csatlósaik ellen. Az amerikai imperialisták ki akarják szélesíteni ázsiai katonai kalandjukat. U.ijáte* remtik a japán miütarizmus erőit, folytatják koreai ag­ressziójukat, vérrel és va,sal igyekeznek elnyomni az ázsiai és cseudesóceáni országok nemzeti-felszabadító mozgal­mát. Ezért felmérhetetlen je­lentőségű ezeknek a népek­nek a tömörülése. Tizenegy tekintélyes kínai békeharcos, közöttük a nemzetközi Sztálin békedíjas Szun-Cin~Tin és Kuo-Mo-zso is felhívással fordultak az ázsiai és csendes- óceáni országok békeharcosai­hoz. hívják össze kongresszu­suk előkészítő konferenciá­ját. A felhívás lelkes vissz­hangra talált _ az egyszerű emberek százmilliói körében. Júuius 3-án Pekingben össze­gyűltek 20 ország — Kína, Szovjetunió, Pakisztán, In­dia, Japán, Korea, az Egye­sült Államok. Ausztrália, Ka­nada. Burma, a Fiilöp-szige- tek, Mexico és más országok kiküldöttei. Ezek az emberek na ázsiai és cseudesóceáni or­szágok 10UO millió lakosának, tehát az emberiség többségé­nek érdekeit képviselték. Az előkészítő konferenciát Kuo-Mo-zso író nyitotta ineg- Melegen üdvözölte az össze- gvijitekef. és sikeres munkát kívánt nekik a kínai nép ne­vében. — Barátaim! — mondotta. — Szilárd meggyőződésünk, hogy nőies olyan erő. amely megakadályozhatná a kölcsö­nös megértés létrejöttét Ázsia és a Csendes-óceán népei kö­zött. ., A háborút meg lehet akadályozni, ha a jóakaratú emberek összefognak és sza­kadatlanul harcolnak a béké­ért .. A konferencia rögtön kon­krét formában hozzáfogott az előtte álló feladatok megoldá­sához. Az előkészítő konfe­rencia napjaiban, június 3—6- ig a gyönyörűen berendezett Peking-szúlló nagytermében majdnem minden ázsiai és esendesóeeáni ország népének hangját lehetett hallani. Az összes ország képviselői fel­szólaltak, amelvek elküklhet- ték küldötteiket. Különböző faítához tartozó, különböző nézetű emberek — tudósok, papok, művészek. írók, mun­kások és parasztok, ipari és kereskedelmi körük képvise­lői voltak ezek. Lángolószemű, alaesoiiyler- metű koreai nő emelkedik szólásra. A nemzetközi Sztá- liu-békedí.ias Pak Den Aj, a béke hadseregének kiváló ka­tonája. Megdöbbentő képei rajzol az aflierikaiak gonosz- tetteiről. népének szenvedésé­ről. De a koreai nép húréi el szántsák át nem lehet megtör­ni. Nem segítenek az inter­venciótoknak sem a boadiák, sem a pestises-potkányok. Megindító beszédet mond a harcoló Vietnam delegátu­sa. A teremben felhangzik a taxis — a koufercucia részve vői szolidaritásukat nyilvá­nítják a vietnami nép hős harca iránt. A szónokok vaiamenyien melegen támogatják a béke- kongresszus összehívásának gondolatát és népeik nevében kijelentik, hogy eltökélt szán­dékuk mindent megtenni a béke érdekében. Három napon keresztül tar­tott a kongresszus összehívá­sával kapcsolatos kérdések tárgyi megvitatása. A negye­dik napon, június 6-án tartot­ták meg' a záróülést. Az ülé­sen elnöklő Vagyim Kozsey. nyikov szovjet író átadta a szót John Barton ausztráliai küldöttnek. Ő olvasta fel az előkészítő konferencia felhí­vásának tervezetét: „Külön­böző országokból jöttünk össze és különféle nyelveket Az ázsiai és esendesóeeáni országok dolgozói szembeszállnak az imperialisták bűnös terveivel beszélünk. Jóllehet nenn val­lunk azonos politikai nézete­ket és vallási meggyőződé­sünk sem közös, mégis az ázsiai és csendesóceáni orszá­gik népeinek egységes béke­akaratát képviseljük. A küldöttek lelkesen tap­solnak. Egybehangzóan he­lyeslik a felhívást* amelyet az összes delegátus aláírt. Az előkészítő konferencia munkája igen eredményesnek bizonyult. Valamennyi hatá­rozatát egyhangúlag hozta. — Elhatározták, hogy idén szep­tember végére Pekingbe hív­ják össze az ázsiai és csendes- óceáni országok békekon­gresszusát. A kongresszus megvizsgálja az ázsiai és esendesóeeáni béke és bizton­ság problémájával kapcsola­tos összes fontosabb kérdést- E kérdések között szerepel: a7, ázsiai és esendesóeeáni né­pek függetlenségének, sza- ihudságáiiak és békéjének vé­delme. az atomfegyver, a bak­térium- és vegvifegyver meg­tiltása. az egyenjogú, kölcsö­nös előnyt biztosító és normá­lis nemzetközi gazdasági kap­csolatok és a kultűrcsere fej­lesztése, harc Japán újrafei- fegyverzése ellen, a koreai kérdés békés rendezése igaz­ságos és észszerű alapon stb. A világ minden népe hatá­rozott békeharcba tömöríti erejét. Harci jelszavuk a béke zászlóvivőjének, Sztálin elv- társnak bölcs mondása: „A béke fennmarad és tartós tesz. ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.” — Az ázsiai és esendesóeeáni országok do'gozói szembe­szállnak az imperialisták bű­nös terveivel. Korea.' Kína Vietnam és más országok né­peinek az amerikai agresszió ellen vívott harca szorosan összefügg azzal a harccal, me­lyet a béketábor a háborús gyújtogatok ellen folytat. A szeptemberi ázsiai és csendes­óceáni békekongresszus újabb lépéssel viszi előre a világ­méretű békehnre ügyét. A sanfraneiskói úgynevezett ..békeszerződés“ után lényegé­ben nem történt változás Japán­ban. Végétért ugyan formálisan áz amerikai katonai megszállás és a tokiói katonai parancsno­kot nagykövet váltotta fel, de az amerikai haderők továbbra is a japán szigeteken á'lomásoz- nak. JAPAN MA az egyesült álla­mok támadó terveiben igen fon. tos szerepet játszik és az ame­rikaiak legnagyobb támaszpont­jává vált. Meggyorsult a japán hadiipar fejlődése is. Gyártmá­nyaik legnagyobb részét a ko­reai agresszió céljaira vásárol­ják az amerikaiak. A megvásá­rolt fegyverek tekinté yes része visszakerül a japán rendőrség kezébe kölcsönképpen. A japán lapok megállapították, hogy a belföldi ipar ismét tud könnyű és közepes hadihajókat gyár­tani. Gyors ütemben halad a repülőgépipar újjáépítése is. A koreai háború ugyan fellen­dítette a hadi terme ést, de ez­zel egyidöben a fogyasztási ja­vak termelése állandóan csök­kenőben van. A gazdasági hely­zet romlása lemérhető a Yen •értékcsökkenésében is. A lét- fenntartási költségek 1916-hoz viszonyítva 6 és félszeresére nőttek a bérek viszont csak­nem változatlanok maradtak. Még a japánban látogatást tett Dewey, New.York állam kor­mányzója is így nyilatkozott a japán viszonyokról: „A jelenlegi körülmények között egyetlen japán munkás sem tud eleget keresni családja eltartásához.“ Ehhez járul az egyre kínzóbbá váló lakáshiány is, amely kizá­rólag a dolgozó osztályokat sújtja. A JAPAN IPÁK elvesztette legfontosabb piacait és ma a Kínával és Koreával folytatott kereskedelem mindössze egy he­tede a háború előttinek. Sze­rény vigaszt jelent a japán ipar­mágnásoknak, hogy Tokióban a legkülönbözőbb cégérek alatt amerikai-japán társaságok léte. sülnek, melynek célja a délke­let-ázsiai piacoK kihasználása. A délkelet-ázsiai sajtó bizalma, san fogadta azokat a híreket, amelyek azt pendítették meg, hogy vájjon a japánok feléjük nyújtott ,,baráti Keze" nem vá­lik-e ismét sújtó ököllé, ha a körülmények megengedik. A körülmények azonban az amerikaiak és japán im*perialis. ták ellen szóinak. Egyre riasz­tóbb hírek érkeznek a Fehér Házba, százezres és milliós ja­pán ' munkás tüntetésekről, sztrájkokról és a háborús poli­tika el eni állásfoglalásról A nép hősi küzde mét a japán Kommunista Párt veziti, amely július 15-én ünnepelte megala­kulásának 30 éves évfordulóját. A tömegek egyre növekvő el­lenállása megingatja az ameri­kaiak japán gyarmati uralmát és egyre kilátástalanabb hely­zetbe sodorja őket. A BÉKE Vir.AGTANACS ha­tározatában kifejezte azt a vé­leményét, hogy Ázsia és a Csen­des-óceáni terület népeinek kü­szöbön álló békeértekezletén á japán kérdés békés elintézését elősegítő megegyezéseket kell létrehozni. A békekonferencia szeptemberben ül össze Peking­ben. A hátralévő időt a japán dolgozók bizonnyal arra hasz­nálják majd fel, hogy forra­dalmi mozgalmukat még szoro­sabban odakapcsolják a nem­zetközi béketáborhoz. A japán nép küzdelme a háborús politika ellen Vietnam, Malaya, Burma Vietnam ban a felfegyverzett nép a francia imperialisták uralnia alól orszá­ga területének legnagyobb ré­szét felszabadította. Az ország­ban tartózkodó francia gyar­mati csapatok féJnek elhagyni nz általak megszállva tartott városokat, támaszpontokat és Jalvakat, melyek szigetként, sündisznóállásként helyezkednek el a Vietnami Köztársaság fegy­veres erejének állandó támadá­sai közepette. A vietnami nép a békés termelő munka mellett állandóan kezében tartja a fegy­vert hogy leszámolhasson a betolakodó gyarmatosítókkal. ytalayában teljesen eredménytelennek bi­zonyul az ott állomásozó 120 ezer főből álló angol hadsereg olyan irányú kísérletezése, hogy szétzúzza,, megsemmisít­se a malájt népi felszabadító hadsereget. Hasonló módsze* ■ vekkel harcol a mßldji nép «• gyarmatosítók törekvései el­len. mint a többi délkeletázsiai• gyarmat népe. Állandó gon­dokat okoz ez az angol parla­mentnek, melyben nem egy­szer vetették már szemére a kormánynak a harcok ered­ménytelenségét. Az amerikai­ak egyre türelmetlenebbek ebben a. kérdésben. Szeretnék) ka a gyarmatosító hatalmak dűlőre vinnék az ü&yet és ki­irtanák a terveiket veszélyez­tető délkelet ázsiai tűzfészke két. Indonémiában a liazafias erők a holland csa­patok ellen folytatnak küzdel­meket, Állandóan pusztítják, veszélyeztetik az indonéziai kor­mányzó és bábkormánya hadsp. regét. Burma fele már a nép kezében van, amely fegyveresen küzd a brit imperialista ügy­nökség ellen. Ilyen az indiai nép „függetlensége,, A gyarmatok és félgyarroa- tok háború után kibontakozó tömegmozgalma, amely sike­resen csapott át a fegyveres harcba, a brit imperialistákat arra késztette, hogy revízió «Iá vegyék eddigi gyarmati módszereiket. Ma az a hely­zet’ hogy a nép nyomására India hamis, látszólagos füg­getlenséget „élvez”. Ez a füg­getlenség olyan, ami sértet­lenül hagyja a brit imperia­lizmus szentségéé érdekeit és igyekszik megtartani Indiát véres karjaiban. Ilyen körülmények között természetes- hogy az indiai kommunistáknak, akik Kína és más országok nemzeti fel­szabadító mozgalmának ta­pasztalataira támaszkodnak, az a feladatuk, hogy megszi­lárdítsák a munkásosztály szövetségét az eőéez paraszt­sággal- tűzzék zászlóiukra a földreform ügyét. A nemzeti függetlenségért vívott közös harc egyúttal az amerikai­angol imperialistákkal együtt­működő hazai reakciós nagy- burzsoázia és feudális nagy­birtokosok ellen is irányul. — Ez a harc, amely az indiai nép legbensőbb érdekeiért fo­lyik- egyesíteni fog minden olya« osztályt, pártot és cso­portot, amelynek szívügye a hindu nép szabadsága és füg­getlensége. Százmilliók szolidaritása Marseille, Saint-Nazaire és Francia' ország más k''Kötő?nek tengerészei; dokkmunkásai és vasutasai hősi küz­delmükkel — azzal, hogy megtagadták a fegyverek berakását a Vietnamban folyó gyarmati háború számára — nagyszerű példáját adták a munkás­osztály nemzetközi szolidaritásának. Az oroszországi, kínai és a népi de. mokraíikus országok forradalmainak tapasztalata arra tanít, hogy amikor a nép teljes határozottsággal felkel a harcra, a kommunista pártok pedig képesek vezetni ezt a harcot, a belső elleniorracialomnak és a külföldi impe­rialistáknak semminemű erői nem tud­ják megtörni a forradalomra felkelt néptömegeket. A Nyugat dolgozói és a gyarmati és? függő, országok forradalmi népe 'között egyre jobban megerősödnek a testvéri szolidaritás kötjUkei. És az emberek százmillióinak ez a szolidaritása az a szikla, amelyen az im?e.ializrnus esz- szetörik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom