Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-19 / 142. szám
Semmelweiss, az anyák megmentője közben komolyabb szórako- zásr« is lehetősége nyíljék iövcfcví ikenyerünk harcosainak. Legalább havonként egy két komolyabb műsoros estet akarnak rendezni. Itt aztán fellépne a táneesoport is. Augusztus 20-ra pedig na" gyón tartalmas, szép műsorra! akarják köszönteni a nép új kenyerét. . Beszélgetés közben végigjár iiik a szépülő kultúrotthon szobáit. Lesz itt öltöző, új, beépített színpad, könyvtárhelyiség. olvasószoba. A falu dolgozó népe már most »«•' tátjának érzi mindezt a kincset, mert hiszen az ő kezük mtlnkaja nyomán épül a színpad, c?i!iosodik a kultúrotthon minden helyisége. A társa.-, összefogás ereje lendíti more « munkát. Kormányzatunk támogatása nem érdemtelen heiyre jut. Azt még hozta kell tennünk, hogy n szép, új bútorok máris megérkeztek. Az, olvasóterein falán körben sorakozó, ízlése* olvasólámpák alatt nemsokára, a nagy nyári munkák után. öregek és fiatalok ha- tolnak majd a szebbuél-tzebh könyvek fölé. Érdeme* ezért harcolni. Érdemes ezért dolgozni, mert az aratás °rÖme már most. a közeljövőben meghozza gyümölcsét. Készül az új kultúrotthon a faluban. Megpendíi! a kasza a tataházi dolgozók kezében kint a határban. A tataházi dolgozók tudják, hogy az új kenyerét learatni és k ült úrotthont építeni ugyanannak a dolognak a két oldala. Mindkettő a béke Hunét viszi, előbbre. 1S47. június 17-én mull száz éve, hogy Stmmt'.Uéiss Ignác, u holadó magyar orvostude many büszkesége felfedezte a gyermekágyi láz fertőzésének okait. Ebből az alkalomból emlékezünk meg tanunk hasábjain a nagy magyar orvostudósról. Semmelweiss Ignác orvos, haladó gondolkozást tudós 1818, július 1-én született Budán, Orvos; tanulmányait Pesten és Becsben végezte. Tanulmányainak befejezése után Bécsben dolgozott, mnt tanársegéd a szülészeti klinikán. 1850-ben sze. rezte meg az egyetemi magántanári képesítést. Érvényesülését azonban a kor megakadályozta. Elhatározta, hogy v.ssza lér Pestre. 1850-ben a Rókus-kórhá* szülészeti osziá.yának főorvosa, 1855-ben a perui egyetemen a Szülészet tanára. Tudományos eredményei kivívták számára a külföld elismerését is. Meghív Iáik a zürichi egyetem szülészeti tanszékére tanárnak, ö azonban e megtisztelő ajánlatot vissz»* utasította. A fiatalkori sok munka és a szenvedő anyákért vi voit örökös haic az ö egészségéi is felőrölték, a döblingi elmekórházban halt meg 1865 augusztus Í4-én5 105 éve, 1847. június 17-én fe. j dezte fel. hogy a gyermekágyi i lázt fertőzés idézi elő. Felf jde-1 zésének elismerésére, a fertőzés! csökkentésére és leküzdésére áj-- dozz-a minden erejét. Harcot nidi; a korát annyira jellemző babonás előítéletek és áltudomú-; nyosság eUe&, Felismeri a kórházi tisztaság fontosságát és a maradiság elén itt ie felvesz; a; küzdelmet. Munkájának ered- - ménye, hogy a szülészeti intézmények megrendiiöen gyászos statisztikai adatai közé reflektor, ként világítanak be munkásságának tényei. A fejlődő kapi- tafiamus orvosainak cgyrésze önző anyagi érdekektől vezetve nem támogatta munkáját. Eredményeit tagadták, ..tekintélyű-’ két” féltették. Semmelweiss for. rada.mi újításai azonban győzedelmeskedtek és valóban új korszakot nyitottak az orvostudományban. Munkássága a középkor babonás maradványai felett aratott győzelem. Június hív! könyvkiadásunk nagy eseményé Lenin Müvei 25. kötélének és Sztálin összes Müvei 9. kötetének megjelenése. Mindkét könyv nélkülözhetetlen mindennapi tanácsadója pártiunk- cionáfiúsainknak, párttagjainknak. — Lenin Müvei 25. kötetében jelenik meg az „Állam és forradalom” című zseniális munka, melyben Lenn továbbfejlesztette a marxista államelméletet és megvédte azt az opportunisták hamisí-. tásáítól. 4» Sztálin Miivel 9. kötete az 1926 decemberétől 1927 Júniusáig terjedő időszakban írt müveket tartalmazza. Ebben a kötetben jelenik meg először magyár nyelven a Kommunista Jn- tcrnaelouéié Végrehajtó Bizottságának Víl. kibővített piértUtnán a szocididemokrata elhajlásiéi mondott beszéd. Itt találjuk rneg azoknak á müveknek nagvrészét, melyekben Sztálin elvtárs zseniális éleslátással a kihal forradalom távlatait világította meg. Zalka Máté: Válcgatoit elbeszélések. A nagy szabadsághős halálának 15. évfordulójára jelenik még ez a kelet Zalka Máié elbeszéléseinek legjava terméséből. A keleb iái selyemhernyók A HISTÓRIA EGYSZERŰ, hétköznapi kívánsággá! ‘ J kezdődött: A keU biai Vörös Csillag tsz fiataljái'már jő ideje sportfelszerelés után vádyakoztdk. De akármilyen hétköznapi, érthető, sőt méltányolható eg a kívánság. iney valósításának mégis Csák nőit akadálya: nem rendelkezett itozzá elegendő pénzzel a DtRZ-szervezet. Törték hát a fejüket, mi módon Segíthetnének a bajon. Renki sem tudná moel már megmondani. honnan eredt az ötlet, egy bizonyos, rájöttek nngoldásra. Selycmhcrnyókat kell tenyészteni — kapták fel a tjondoUdot—, azért szép pénzt kapnak, viszonylag nem nagy munka árán. Mert igénytelen átlát egy hernyó, egyébre sincs szüksége, csak eper- falevélre, akármelyik eperfa tetejéről. fiJjHATAHOZÁSUKAT nyomban telt követte, így szokás ez atyán keménykötésű fiataloknál, amilyenek a Iceiebiaidk is. Rövidesen megérkezett hát a ’akonuíUy: nyolc kis doboz hernyó. Eclat'-Holtak az állványokat. j-ó u sodronyokat, azokra a selyetnhernyók(lt. Aztán befoglak a tsz szekerébe és elleo- csiká 'Jok eperfntevélért. Eper fákra ugyan csuk 10—15 I. (űr mélemyire ahadlak, alaposan kifáradni érkeztek, hát haza, de a jót végzett munka> örömével; legalább egy hétre elvetették az etetés gondja'! A kocsideréktiyi eper falevélből hírmondó sem mára dl, kivéve a szárakat, mert azt nem szeretik a hernyók. A selyemhernyók feneketlen gyomorral és étvággyal rendelkeznek. cHy-cgg kocsiderék falevél nekik meg sem kottyán. R ahol!y növekedtek, ágy nőtt napról-napra az élvágyuk is. A fiatalok kezdték unni a dolgot. Egyedül Farkas István tartott ki az „ügy“ mellett Nem olyan ember ö, aki ha egyszer belefog valamibe> abbahagyja. Nem seyittek levelet szedni. majd szedem én magám — gondolta. S összeszorított fogakkal hordta zsák- számra a levelet. Végűiig édesanyja megsajnálta, vele tartott. Néhány nap múlva Farkas néni ágynak eseti, az amágyis beteges asszonynak megártott a naponkénti kalandos kirándulás. A fia is megfázott közben, betegszabadságot kcrt a Isz-böl — de három napnál tovább nem tudott feküdni. De a selyemhernyók éheztek, ennivalójukról valakinek gondoskodni kellett! A tsz-bc Ugyan nem járt }dolgozni, de a hernyók eleeege után rCnr/etcyet futkosott. ' Végül a tsz-tápok szíve is mcffcseU a fiatalokon. Sokan minden szabadidejüket levélszedéssel töltötték. 1 A Dz alapos lemaradással küszködik, Ez csaknem megkétszerezi,e a munkát, solcat kellett utánapótolni, rengeteg [a k'tpühnvüló. AUg-allg győzik a tagok. R ebben a nagy dologidőben ütött be a fiatalok lállulkozása. amely meybolyyntta több tgg tap életét, munkarendjét, sőt még egészségi állapotát ist gondol inuk csők Farkas nénire meg á fiaira, FálevéVzedésscl tölti Irhát jónchdny tsz- tag az idejét. vaOu legalábbis a szabadidejét — amiUoT most még a szabadidőt is arra kellene felhasználni, hogy fogyjon a gag a földekről, szaporán, haladjon a növényápolás. A sok szónak, is egy a vége. Selyemhernyót tenyészteni jó dohog, hasznos dolog, szüksége van rá iparunknak. De Vájjon mi most a legfontosabb fcMdat, egy tsz Ifjúsága sur 1 móritf Rizlodtani a bő termést, gondozni a növényeket, minden erőt n növényápolásra moz'Jósitoni — vagy 10 kilométerről hurdani az eper falevelet, ami embereket, kocsit, i lovat von ki a munkából. Selyemhernyói tenyészteni fontos . dolog — de nem a legnagyobb dologidőben, «érti ott, ahol ■ eperfának a környéken nyoma sincs. HELYES... högy a soltvadkerti Uj Alkotmány : {sz építési brigádja iiióíst is folytatja Ö0 férőhelyes tellénistálló építését, ' fiiért rohamosan szapofodík a I diJatállumánya és Hagy szükség Vari a • koräzeiüen bereüdeícU istállói*, NEM HELYES... — höféiJ ä pőiöftszálitisl Katáit fiény isz-béii Czibültj volt étndk ti Hiún y kiskacsái inimkanápon kétlovás köEstval vili be KiskúnfétegijháF.átn. a piacra. tié/n törődte mini, hcqy a löu&kfií (iQsznokabb mütiháni «5 tel leheteti volna liüsináltti. A tataházi hűl tár csoport készül a nyári agitációs munkára Alig két hete zajlott le nagyszerű eredménnyel Kalocsán a megyei tanács népművelési osztálya által rendezett kétnapos értekezlet és bemutató, melyen megyénk Uultúraktivái és vezetői a községek népművelési ügyvezetői. tanácselnökei megbeszélték azokat a feladatokat. melyek a kultúra me »- tereire várnak a nyári munkák idején. A tataházi népművelési ügyvezető, Kovács T. Sándor is gazdag tapasztalatokkal tért haza erről az értekezletről. Igaz. hogy többet várt, mint amit kapott, mert pontosan a7, maradt el, ami nagyon érdekelte. — Nem kapott irányítást arról. hogyan szervezze meg a nyári kuitúr- agitáoiót, csasztuska-brigúdo- kát. Ma már készen vaunak a tervek, melyek a nyári háromhóna- pos időszakra megszabják a község kuítúraktíváinak feladatát. Az épülő kultúrotthon falai közé vonul be neur sbkára a kultúra harcos ki« csapata. Ma még a színpad épülőfélben tátong, de a frissen gyalult deszkák az eresz uiatt flrf bizonyítják, hogy rövidesen befejeződnek az átalakítási munkálatok. A taiaházi tanács jól tudja hogy a kultúríorradalom feladatainak megvalósítása a termelőmunkában is meghozza gyümölcseit és nan lehet jó népnevetőmunkát végezni, ha nem. sorakoztatjuk be az agitáció fegyverei közé u kulturális ttnitddó fegyver' tárát is. Mar kész a terv.’ a csasz- tuská-brigád működésére. Amikor az aratási, caéplésí munkák megindulnak, .— de már most is — hetenként több alkalommal meglátogatják a növényápolásban, a mezőgazdasági munkában, az állampolgári kötelezettségekben élenjáró. — no meg a lemaradót}, — parasztokat a 8 tagú brigád tagjai. Nagy Laci, a Dózsa tszcs-bői hegedűvel szolgáltatja majd a kíséretet a pattogó ritmusú, csipkelődő strófákhoz. Csupa DISZ-fiatalból ált ez a brigád. akik — dicséretükre le*, gyen moddva — jó sportolók is egyúttal. Nagyrészt a község termelőszövetkezeteinek fiatalsága küldte őket maga közül. Megkérdeztük.’ bogy hogyan sziiletuek meg a szövegek. Kovács elvtárs, a népművelési ügyvezető bevallotta, hogy eleinte maga gyártotta a verseket, de most új módszert »Karnak majd kipróbálni. Kollektiven állítják össze a ritmusokat. Több szem. többet lát. Nyolc ember jobban ismeri ar ritmusokban szereplők életét, mint egy. Amikor a munkák daudárja elérkezik, az egyik brigading rend- i-'-eresen bejár majd a tanácshoz s hozza a legfrissebb adatokat, a beszolgáltatásban élenjárók, a jó adófizetők, a mezőgazdasági munkákat határidőre teljesítők névsorát. Összeköttetéseket tartanak fenn az aratóbrigádokkal, a esépiőbrigádokkal, „ cséplőbrigádok felelős vezetőivél,' akik rendelkezésükre bocsátják majd munkaeredményeikét. A legjobb dolgozók nejeit. meg az elmaradottakét is. Amikor az adatokat Ösz* szegyüjtötték- összedugják a fejüket és elkészítik a esasz- tuskát. Nem baj. ha nem lesz az irodalmi remekmű, az a fontos, hogy értben belőle mindenki. Megértse a feladatát a hátulkullogó, uőjjön az öntudata — a dicséret nj'o- mán — az élenjárónak. Ez azonban nem minden. A színjátszócsoport tagjait sem hagyjuk ki a munkából Ök azzal segítenek, hogy időszerű tartalmú, új jeleneteket tanulnak meg. hogy a munkaJúninsban megjelenő új könyvek „Az iskolában én vagyok az úr!" Részlet Gárdonyi Géza : »Lámpás« c. regényéből Délután körülbelül húsz gye. rtk verődött össze az iskolában, s ezek felerészben olyanok, akik még soha sem szagoltak tudományt. Bámulva láttatel, hogyan vannak nevelve ezek a gyerekek. A tisztaságról fogalmuk sincsen. A bajuk hosszú, cSak éppen, hogy g nyakszirtnél valahogy elnyírta az anyjuk, A járásúk olyan, mintha mindig térdig sárban járnálak. Testük tarlósa görbe. Zsebkendőnek hírét sem hallották. Köszönni nem -tudnak. Beszédjük csupa durvaság. Nekem hát az volt az e|sö dolgom, hogy a kútra küldü1tcm ükét, azután egyelik nt elöszóU- té|tam a pádból, s megfanitot. iám, hwgyan áfijon egyenesén, bátrán, szembenézve és emberhez illően hogyan járjon. Amelyik mezítláb voit, azon fogott Is a tanítás, de amelyik az apjának 20—22 fontos csizmájában jött él, bjZony szegényke legfeljebb elvben fogadhatta el ai6 oktatásomat. Az öreg mester, aki egy pintes üveget állított maga elé és pipázott az iskolában, csuk leste, c»ak nézte a bajlódásomat, $ közben nagyokat nevetett. — Hagyja cl — szólott végül, — mindegy az a parasztnak. akárhogyan jár, ha mindjárt négylábon is. — Kém úgy van az, uram — tiltakoztam, — én embert akarok belőlük nevelni s az ember nem az ábécénél kezdődik. Azután elvégre lg a heitizej nem ml vagyunk, Habéin ez apró, rongyos kis népek százezrei. S ha minden tanító úgy gondolkoznék, mint én, akkor a magyar nemzet számot jelentene a világon. — Furcsa beszéd, — sZóü egyOt kor; vint vit, kedvetlenül — míg áll a világ, niagyar mindig lesz, mintahogy mÚkPg volt IS. A tudomány mellékes. Fő a jb egészség, meg az ennivaló. Gondolám: nem vitatkozók ve;e. És tovább foglalkoztam a gyerekekkel, Egyszer csak látom ám, hogy 8oós Antal az ablakra pillant és gyorsan az aSZiáj alá rejti az üveget. A pap jött. Belép az iskolába. A gyerekek hosszan elnyùj óit dicsé neszek tó mondanak. A púp ránk se néz. Fül és a;á jár a padoh előtt és kérdezgeti hol a* egyik, höl a másik gyereket, — Ttidsz-e még Valamit ? —■ Sokat felejtettél ugye'.' I s a Uainp » fején, — Plébános úr, «— szóltan hozzá halkan — a kalapját.., — Mi baja a kalapommal ? — kérdezte nyersen. — Gondoltam, fenn tetszeti felejteni. — Haltja, maga, Vörös, — szólt puíyltdmérgeSeii — lógja br a Száját. Az Iskolában en va. gyök az úr. Maga pedig szolga Ménjén ki! liáiiéztem Soós Antalra. Az úgy Ült a széken, mint Pétel itpostoj, amikor azt mond jt< neki, hogy: Te is at»a Ga;peUs- sal voltál! — dói van, feléltem ke serficH — ki is megyek, el is megyék. Olyan iskolában, ahol nett: a tanító az úr, hanem a päp. nem h tanítok. Hanem azt je győzze meg is.ellnek dölj-ílis birkapásztora. hogy szolgája üehi voltam és nem ís leszek. A pap alacsony, kövér, szók- ember volt. pn rrtágtts, nyúlánk, erős. yiég egy pillantással Végignéztem. Vártam: nem nyül-e hozzám. Sápad! volt, nem mozdult. Hej, gondoltam, ha most éú volhék itt a mester, repúni ia, ul.attain a púpot, De mit téhfel a segédtanító" Kimentem. —NO édes öreg anyám, — szóltam a mes*crftéltez — éb már befejeztem a tanítást végleg, Indulok,
