Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-04 / 80. szám
BÁCSKISKUNMEG YE I NÉPÚJSÁG m Éljen április 49 hazánk felszabadulásának 7. évfordulója! AZ MDP B A € SIO Síi E GYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA 1952. április 4, péntek VII. évfolyam, 80. szám .4rn 50 fillér SZABADSÁGUNK SZÜLETÉSNAPJA Hét évvel ezelőtt. 1945 április 4'én a hős Szovjet Hadsereg leverte a magyar nép kezéről a bilincseket, eltörölte a magyar nép hosszú évszázados lidéreá'mait, elsöpörte a ina."var történelem porond- járói a magyar földesurakat és kapitalistákat, akik az idegen elnyomókkal társulva, a magyar nép nyakára a feudális, a tőkés és idegei; imperialista kizsákmányolás háromszoros igáját rakták. A sztálini kilencedik csapás diadala, Magyarország felszabadítása nemcsak azt jelentette a magyar nép sza- mára, hogy felszabadult az elnyomás, a fasiszta vérgőzös terror alól» hanem jelentette egyúttal azt is. hogy" kútbaestek az angol imperialisták gaz tervei, akik a görög partokon lapulva ugrásra készen várták azt a pillanatot, hogy Délkelet'Európa sok sebből vérző népeit — a zsákmányt, amelyet a halátravált fasiszta fenevad kiejtett karmaiból — a saját karmaiba kaparintsák. A bét évvel ezelőtti április 4-e befejezése volt a magyar történelem sokszázéves korszakának. amely a magyar nép szenvedésének, szolgaságának ideje volt. Szolgáltuk a királyt, a gróftelekieket, a zichyeket, a grőszjózsefeket, szolgáltuk a törököket, a németeket, a Habsburgokat, majd később a magyar gyárak angol, francia és amerikai részvényeseit. Keményen harcolt a magyar nép ez ellen a szolgásors ellen, harcolt a herthyfasiszták és héjjasivá- nok terrorja ellen. Elmúltaik történelmünk legragyogóbb pillanatai, a soha nem győztes, a mindig elbukott felkelések* amelyek sok'sok magyar vérrel festették pirosra a szabadság zászlaját, jelezték népünk kiolthatailan szabadságvágyát. A PRILIS 4-ÉH, a nagy Sztálin hős katonái végre meghozták, valóravál- tották a magyar nép évezredes álmát, .az annyi vérrel, ezentelt szabadságot, ameyet már nem követett bukás, vértanúhalál, bujdosás. —hanem végleges felszabadulás, fel- emelkedés. Azóta április 4*e nemzeti ünnepünk lett. A felszabadult, a szocializmust építő magyar nép legigazibb, legnagyobb ünnepe. A Szovjet Hadsereg felszabadító harca .a magyar nép történelmének részévé vált, s e harc hősei tulajdon hőseinkké. Mindenki tudja, hogy milyen hatalmas áldozatokat hozott, milyen hatalmas árat fizetett a hős szovjet nép, hány hős szovjet katona öntözte vérével s pecsételte meg a magyar föld termő rögeit. Április 4-e nemcsak azért vált legnagyobb nemzeti ünnepünkké, mert ezen a napon ragyogott fel először véglegesen a magyar nép szabadságának csillaga, hanem azért is, mert é.ni tudtunk ezzel a kapott szabadsággal- mert a népünkben rejlő hatalmas teremtő energia és alkotókészség felszabadult, mert harcedzett pártunk vezetésével, munkásosztályunk hős erőfeszítéseivel, dolgozó parasztságunk hű szövetségével és értelmiségünk áldozatos munkájával behegesztettük a háború ütötte sebeket és új országépítő hatalmas alkotásokkal kovácsoltuk ünneppé ezt a napot. A felszabadulás utáni közvetlen napokban a millió vérző seb, a hatalmas pusztulás láttán hittük-o volna, hogy még valaha talpra állhat a magyar nép? Hittük-e volna, hogy be lehet hegeszteni a sebeket, hogy egy új élet kapuja nyílt meg előttünk? A Szovjetunió, a szovjet emberek, a nagy Sztálin meleg baráti segítsége volt az, amely hitet öntött népünkbe, amely baráti segítséggel, nagy anyagi támogatással indította el népünket egy új élet útján. Az elmúlt hét év nemcsak a háborúütötte sebeket hegesztette be- hanem olyan vérkeringést indított el országunk testében. olyan hatalmas életerőt, alkotókedvet indított el népünkben, amelynek útját hatalmas mérföldkövek, olyan mérföldkövek, mint a hároméves terv befejezése, ötéves tervünk sikerei, Sztálinváros* Kazincbarcika, November 7 Erőmű, a Kiskunfélegyházi Középnehéz Vasszerkezeti Gyár — jelzik. Mi adott a magyar népnek olyan hatalmas erőt ahhoz, hogy rövid hét év alatt a teljes pusztulás széléről felemelkedjen, hároméves terveket befejezzen, új gyárakat, új üzemeket, gépállomásokat, iskolákat, kultárházakat alkosson? Az> hogy április 4, a Szovjet Hadsereg, Sztálin elvtárs nemcsak a szabadságunkat adta vissza, hanem visszaadta életkedvünket, alkotókészségünket, a jobb és szebb élet felépítésébe vetett hitünket. Ez ,az életkedv, a szabadságnak ez az éltető ereje, levegője tette erőssé, megdönt- hetetlennó a nép szabadságát, emelt hatalmas védőbástyákat ennek a szabadságnak. És még egy magyarázata van eredményeinknek, bogy élni tudtunk szabadságunkkal: a Kommunista Párt, Rákosi elytárs. aki-, nek bölcs vezetésével, irány- mutatásával legyűrtük nehézségeinket, szétzúztuk ellenségeinket és hogy ma elmaradt mezőgazdasági országból sikerekben új, fejlett iparral rendelkező országot építünk. fi ÉT ÉVVEL ezelőtt és azóta is a munkásosztály mindenekelőtt azzal biztosította vitathatatlan vezetőszerepét, hogy a párt szavát követte, élenjárt a termelésben és harcban. A bányákat, a gyárakat, a bankokat, a kizsákmányoló kezéből kiragadta és saját tulajdonába vette a nép. Hogy a gyár, az üzem, a bank a népé lett, ez új, hatalmas erőforrásaivá vált nagy eredmények születésének. A felszabadult muu" kásság öntudata, a gyárhoz- a munkához, a gépekhez való újfajta kapcsolata valóság" gal csodákat művelt. A gyár gondja, a termelés gondja: a munkás gondjává vált. A munkához való új viszony, a szabadságnak ilyen éltető lc- vegőjo szülhette meg a magyar Sztahánov-mozgalmat, amelynek , születéséhez is Sztálin elvtárs születésnapja, a szovjet sztahánovisták baráti segítsége járult hozzá. A szabadságnak ebben a leve" gőjében születhetett csak meg az az újtípusú munkás, aki felelősséget érez nemcsak a mnukájáért, üzeméért, de hazájáért is. .. Hét évvel ezelőtt megtettük az első lépést a dolgozó parasztság teljes felszabadítása felé a földreformmal. Ma közel 23.000 .azoknak a parasztoknak a száma megyénk terű" létén, akik Rákosi elvtárs kecskeméti beszédének útmutatása nyomán a második és még döntőbb lépést is meg" tették: a termelőszövetkezeti összefogás révén könnyítőnek a kisparaszti termelés bizonytalanságán és terhein és a falu szocialista átalakításának előharcosaivá, úttörőivé váltak. Hét évvel ezelőtt még a kultúra, a tudomány, a művészet a tőkések és földes" urak kizárólagos monopóliuma volt. 1945 április 4-e megnyitotta a tudomány kapuit a munkások, narasztok, zsellérek gyermekeinek milliói előtt. Április 4"e teremtette meg azokat a lehetőségeket, hogy ma egyetemeink falai között, a laboratóriumok lom" ibikjai között, könyvtárak könyvei között munkások és parasztok gyermekeinek tízezrei sajátítják el azt a tu" dást. műveltséget, amely ezer évig tilos volt előttük, . ^ KOMMUNISTÁK vezette magyar nép 1945 április 4"én új, igazi honfoglalásra indult. Nemcsak hazája földjén, gyárait, üzemeit, bányáit vette birtokába, hanem művészeti, kultúráját, történelmének és irodalmának legszebb hagyományait is. 1945 április 4"e békét, igazi honfoglalást jelentett a magyar népnek, de harcot is jelentett azok ellen, akik útjába álltak ennek a honfoglalásnak. A kommunisták által vezetett magyar nép megízlelte a szabadságot és a nagy- ferencek, peyerek, rajkók, mindszentiek és grőszök elleni harcban megtanult már bánni a fejével és öklével. Saját tettei, a Szovjetunió barátsága és segítsége, megnövelte népünk öntudatát és bátorságát. Az angol-amerikai imperialisták bűnös cselszövéseikkel már más magyar néppel találják szembe magukat, mint annakidején a német fasiszták. A magyar nép a párt vezetésével leleplezett, meghiúsított és megtorolt minden összeesküvést. Népünk minden orgyilkos merényletre halálos csapással felelt és így fog felelni továbbra is, ha kell. A párt, Rákosi elvtárs vezetésével lelepleztük és szétzúztuk népünk legveszélyesebb ellenségét, a Rajk-bandát, amelyen keresztül egész világ szemeláttára szégyenpadra, a történelem szemétdombjára került az amerikai imperialisták elsőszámú bérgyilkosa: Tito és bandája. Országunk határait, népünk szabadságát és függetlenségét ma már a magyar nép hadserege, a néppel egybeforrt néphadsereg őrzi. Ez a hadsereg méltó utóda, katonái méltó unokái az 1848_as szabadságharc, a Tanácsköztársaság hős honvédéinek, vörös katonáinak. Az ő eszméiket követik, az ő hazaszeretetük él bennük. A mi néphadseregünket történelmünk lelkes hagyományai mellett a bős Szovjet Hadsereg hősiessége és hazaszeretete nevelte Nem szabad azonban soha elfelejtenünk azt, hogy ezelőtt, közel tíz évvel még a gyárosok üzemeiben, gyáraiban elnyomás alatt sínylődött munkásosztályunk, hogy földesurak, grófok sanyargatták a nincstelen zselléreket, hogy a hárommillió koldus országa voltunk. Hogy ma mindez csak álomnak tű' nik, hogy ma felszabadult boldog emberek vagyunk, nem szabad, hogy elfeled- keztessen bennünket a múltról, hiszen az elmúlt hét éviben lezajlott bazaárulók perei mind azt bizonyítják, hogy az> ami a nép számára csak rossz emlék csupán, az az ellenség számára célkitűzés. Éppen ezért nem szabad elfelednünk a múltat, hanem a múltból elszántságot, gyűlöletet kell, hogy merítsünk ellenségeinkkel szemben. jjs ÉLSZABADULÁS UN K 7. évfordulóját o.yau időszakban ünnepeljük, amikor a békeszerető emberiség, a Szovjetunió vezetésével egyre keményebb küzdelmet folytat a harmadik világháború megakadályozásáért. — Amikor az amerikai imperialisták Koreában a vadállati kegyetlenség minden eszközét előszedik, hogy kudarcaikat palástolják, hogy őrült terveiket végrehajtsák. Amikor a világ békeszerető népeinek felháborodása és tiltakozása ellenére a baktériumfegyverek alkalmazásainak eszközeihez nyúltak. Amikor az imperialista háborús gyújtogatok leghűbb kiszolgálója, Tito és bandája új háború előkészítésén. kiprovokálásán fáradozik déli határainkon. A háború és béke kérdésében azonban ma már nem a háborús gyújtogatok és hű kiszolgálóik mondják ki az utolsó szót, hanem a békéért harcoló sok százmilliós béketábor, amely a Szovjetunió vezetésével ma már elég erős ahhoz, hogy lefogja a gyilkosok kezét, hogy a gyilkosok torkára fagyassza a szót. Mi büszkék vagyunk arra, hogy az emberiség annak a jobb, erősebb és hatalmasabb feléhez tartozunk, amely az igazságért, a békéért harcol, melyet a Szovjetunió és a nagy Sztálin vezet. Ebhez a táborhoz való tartozásunk komoly kötelezettségeket ró népünkre. A béketáborhoz való tartozásunk azt kö" veteli tőlünk, hogy még szorosabbá fűzzük, még jobban elmélyítsük azt a ragaszkodást és szeretetet, amelyet a magyar nép érez a Szovjetunió iránt, a nagy Sztálin iránt. Azt követeli továbbá, hogy fokozottabban álljunk őrt a békéért folytatott harc ezen szakaszán, hogy az ötéves terv végrehajtásával, a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtásával és a be" gyűjtési tervek teljesítésével erősítsük, szilárdítsuk meg hazánkat. Nem szabad azonban soha elfelejtenünk azt, hogy minden eddigi eredményünk ki" indulópontja, további előrehaladásunk sikere a Szovjet" unió barátsága, segítsége. Éppen ezért ezen a napon fűzzük még szorosabbra a magyar-szovjet barátságot, mélyítsük el még jobban forró szeretetünket a Szovjet" unió. a nagy Sztálin iránt i
