Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-04 / 80. szám

A kelet-nyugati kereskedelem és ÍVyugat-Európa gazdasági válsága Sem az Atlanti-tanács római ülése, sem a párisi „európa hadsereg értekezlet”, sem a Churchill—Truman találkozás nem hozott enyhülést a nyugati gazdasági válságban, a Truman milüomos.bankár barátja és ia­nácsadója vezetése alatt működő Harriman-bizottság „tanácsai” pedig csak elmélyítették a bajo­kat, amelyek egyes államokon belül és az Egyesült A’lamok ál tál ellenőrzött csatlós-szervezet- ben dúlnak. A sterling-rendszer legnagyobb válsága A fegyverkezési terhek és az a körülmény, hogy Angiia s az úgynevezett sterling-blokk orszá_ gai — azok az államok, ame­lyek az angol valuta alapján bel sö elszámolási rendszert építet­tek ki egymás között — a fegy­verkezéshez és ipari termelésük továbbviteléhez szükséges nyers­anyagok nagyrészét megsokszo. rozott áron kénytelenek besze rézni a nemzetközi piacokon, az egész sterling.blokkot, legkôzÇ- lebbröi pedig Angliát súlyos fi­zetési nehézségekbe döntötte. Az angol pénzügyminiszter bejelentette, hogy 1951. utolsó évnegyedében a sterling-övezet arany, és dollárkészlete 934 mii* lió dollárral csökkent s 1951. december 31-én az arany, és dol­lártartalék összege már csak 2335 millió dollár volt, szemben a szeptember 30-iki 3269 mülió dollár tartalékkal. Az USA „független“ gyarmatai Az USA „független” szövetsé­gesei gazdasági életének szá­mos jelensége világosan utal ar. ra, hogy a kapitalista országok egyre inkább gyarmati függőség­be kerülnek az Egyesült Alla, mokkái. Amerika vásárol tőlük, de csak olyan mértékben, amint azt saját érdekei kívánják. Ter. Hieltet velük, de csak addig és annyit vásárol tőlük, amíg és amennyit olcsón vásárolhat. Tru­man nagy fegyverkezési pro- grammjának elindítása után a malájföldi ón és nyersgumi, az ausztráliai és újzélandl gyapjú, a szudáni gyapot ára az égig szaladt és az érdekelt tökések éppen úgy, mint az angol, ausztráliai és újzélandl kormány káprázatos kereseti lehetősége, két reméltek. Néhány hét múlva azonban az amerikai kormány vásárlási zárlatot rendelt el, a nyersgumival, gyapjúval, gya­pottal és ónnal kapcsolatos spe. kulációk összeomlottak, s hogy az érdekeltek a kedvező eladási lehetőségeknek még jövőbeli újabb jelentkezésében se remény kedhessenek, Washington elrem delte, hogy a fegyverkezési ipar az elképzelhető legszélesebb te rületcn térjen rá a szintetikus textil és a szintetikus nyersgumi gyártására és alkalmazására. Kelet éa Nyugat árucseréjének korlátozása Az Egyesült Államok 1950— 51-ben lépésröl.lépésre haladt előre Kelét és Nyugat kereske­delmének korlátozása útján. A legkülönbözőbb fenyegetésekkel, legújabban pedig egyenesen tiltó rendelkezésekkel próbált gálát vetni a természetes gazdasági kapcsolatoknak, amelyek Kelet, és Nyugat-Európa között minden Ldőben fennállottak és amelyek, nek leromlása egyre súlyosab­ban érinti a nyugateurópai or­szágokat. Az amerikai kormány politi­kája. amellyel erőszakosan csők. kenti a kapitalista és a szo­cialista világ árucseréjét, Nyu- gat.Európában mindenütt ellen­állással találkozott. 1951-ben azonban az USA durva, erőszakos módon beavat, kozott csatlósai kereskedelmi életébe éa a támadó Északkeleti Egyezmény lehetőségeinek ki­használásával megtiltotta a leg. több olyan árucikk Keletre való szállítását, amelynek ellenében Nyugat kedvező feltételek mel­lett megkaphatná a Szovjet­unióból és a népi demokráciák, bői azokat a termékeket és áru­kat, amelyekre szüksége Van. Széleskörű lehetőségek Hyen helyzetben az egész vilá. gon egyre nagyobb figyelem fordul a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet felé, ame­lyen Kelet és Nyugat gazdasági szakemberei a „ké* vüág” kö­zötti normális kereskedelmi kap. csolatok újrafelvételéröl fognak tanácskozni s amelyen a nyugati tőkés országok gazdasági életé, nek ismert, tekintélyes képviselői folytatnak megbeszéléseket a keleti gazdasági szakemberek­kel. Charles Bettelheim a párisi „Défense de la Paix” számára írott tanulmányában, amelyet a Magyar.Szovjet Közgazdasági Szemle is közölt, a kelet-nyu. gáti árucsere kérdéseit vizsgál­va megállapítja, hogy Kelet és Nyugat között az árucsere háborúelötti rendszeréhez vájó egyszerű visszatérés a tőkés Európa mai kereskedelmének Százázázalékős ëmêlkedéséf jelen­tené a Szovjetunióval és népi demokráciákkal. A szocializmus országaiban bekövetkezett gazda_ sági és társadalmi átalakulások széleskörű lehetőségeket biztosí­tanak az egyenjogúságon alapuló árucsere számára. Miközben az Egyesült Álla­mok minden gazdasági, politi­kai és katonai erőfeszítése a többi kapitalista állam leigázá. sára, a keletnyuga1i feszültség s a háborús nyugtalanság foko. zására Irányul, a világnak úgyszólván valamennyi orszá­gában s természetesen elsősor­ban a Szovjetunióban vezető gazdasági szakemberek és fe­lelősségérzettől áthatott po. litikusok a moszkvai gazdasági értekezleten százmilliók súlyos gazdasági helyzetén kívánnak változtatni. Az értekezlet fontos eseménye a nemzetközi béke­harcnak is, mert gyakorlatilag bizonyítja à szocialista és a tő­kés rend egymás mellett való békés fennállásának, a két rend­szer gazdasági érintkezésének lehetőségeit. Kelet és Nyugat olyan méretű kereskedelmi kap. csolatának lehetőségeit fogja feltárni, amely kapcsolatok biz. tosítékai lehetnek a tartós bé­kének A GYERMEKEK TRAGIKUS SORSA TITO JUGOSZLÁVIÁJÁBAN Nehéz és örömtelen a gyer­mekek sorsa a mai Jugoszlá­viában. Még a 6Ötét valóságot gon­dosan eltitkoló titóista sajtó is kénytelen foglalkozni a gyermekek tragikus* helyse­iével. Hasábjain mind gyak­rabban jelennek meg cikkek utcákon bolyongó elhagya­tott fiúkról és lányokról, fia­talkorú bűnözőkről! gyerme­kekről! akiket megfosztottak a tanulás lehetőségétől. Az amerikai gyarmatosítók belgrádi szolgái mindenek előtt olcsó munkaerőnek te­kintik a gyermekeket. A fel­nőtt munkásokkal teljesen egyformán zsákmányolják ki a fiatal dolgozókat, de a fel nőttek munkabérének mind­össze nyolcadát és tizedét fi zetik nekik. A 12—16 éves gyermekek tízezrei végzik a legnehezebb munkákat az órcfejtőkbon. a bányákban, a gyárakban és üzemekben. Az országban több miül egymillió árva és elhagya­tott gyermek van* akiknek szülei a nemzeti-felszabadító háború éveiben haltak meg­vagy akiket mint a béketá­bor és a demokrácia híveit Titóék börtönbe vetették. A belgrádi fasiszta vezetők nem akarnak e gyerekek nevelte­tésére pénzt kiadni, ezért nagy- és kisiparosokhoz, ku" lákokhoz. kereskedőkhöz ad­ták őket oktatásra. Egy új törvény alapján a magán- vállalkozók tetszésszerinÜ számban alkalmazhatnak gyerekeket és saját belátá­suk szerint oktathatják őket. Napjainkban -a jugoszláv Ipar mindinkább háborús vágányokra áll át. A békés Szükségletekre termelő gyá­rakat leállítják. Országszerte fokozódik a munkanélküli* sé-g. Egyre nehezebb a gyá­rakban és üzemekben elhe­lyezni az ipari tanulókat. Itt van egy jellemző példa. A belgrádi kerületben 1938-ban 11.686 tanonc dolgozott ipari vállalatoknál, kisipari műhe­lyekben és kereskedelmi in­tézményeknél. Most a tanom eok száma — a titóista sajtó közlése szerint is — 2263-ra csökkent. A legtöbb gyerek­nek nincs kilátása arra. hogy ..emberré váljék’4 — elvé­gezhesse az elemi iskolát.) termelőszakmát tanuljon, ' majd biztosított munkához jusson. y A ryomor és az éhínség, otthonról az utcára küldi a gyermekeket, a fiúkat bűnö­zésre, a lányokat pedig pros­titúcióba űzi. Kell-e csodálkozni -azon. hogy Tito fasiszta sajtójá­ban egyre több aZ ílyén hírt >,Szarajevóban elfogták a zsebtolvaj-bandát. Teljes egé­szében utcagyerekekből áU.” >,Amikor megérkezik az ember Brcskoba. azonnal szembeötlenek az Utcákon csavargó gyerekek. Egyetlen lehetőségük a megélhetésre — az apróbb lopások.“ >>A 12 éves Miodrág Milosz- lavievics tehetséges gyerek. A nyomor vetéfte -az utcára. Akkor fogták él. amikor egy pénzzel megtömött tárcát akart éppen kiemelni. Ez volt tizedik lopása!’* >,Vei'ko Emil egy .-feneket­len Utazótáska’' segítségével lopott, a pályaudvarokon és állomásokon. Milan Öszpies- csel együtt éjszakai szállást szervezett hajléktalan gyer­mekek számára a Terézia'tér egyik félig felépített házá­ban.“ A nélkülözés és különösen a rendszeres éhezés következ­tében egyre terjednek a gyer­mekek között a ragályos és egyéb betegségek. A szaraje­vói kerületben például a gyermekek több mint 34 szá­zaléka nyilt gümőkóros. A traobomás gyermekek, ekrei vesztik él szémük világát, tiuvel egyáltalán nem része­sülnek orvosi segítségben. Nb'vékszik a gyermekhalan­dóság. A Radnik című lap statisztikai adatokra hivat­kozva közli, hogy Szerbiában az, újszülött gyermekek több mint 20 százaléka első élet­évének betöltése előtt meg­hal. A gyarmati elnyomással kiegészített fasiszta reUdsser fizikailag és szellemileg egy­aránt eltorzítja és tönkrete­szi a jugoszláv gyermekeket. Április i'én a gűzsba- kotött tudomány is fel- szabadult, a nép köz- kincsévé vált, a babo­nák is rövidesen a lom­tárba kerülnek. ( 'A csillagos égbolt látvá­nyos szépsége ősidőktől fog­va sokat foglalkoztatta az ember képzeletét és termé­szetesen sok mesének., babo­nának alapja volt mindad­dig, amíg -a haladó tudomány tiszta világánál bele nem lát­tunk a, minket körülvevő mindenségbe. Az égbolt látványosságai szabad szemmel vizsgálva nagyjából állandóan ugyan­azok évszázadokon, évezrede­ken át Váratlanságukkal• meglepő és pompás menjele- nésükkel, majd gyors dltűné- tsükkel az üstökösök zavarták meg időnként az égboltot és az emberek nyugalmát. Ter­mészetes tehát, hogy ezekhez az égitestekhez fűződött a legtöbb babona. Legismertebb ezek közül az, hogy az üstö­kös megjelenése háború ki­törését jelenti. A kizsákmá­nyolok tudatosan terjesztet­ték az ilyen híreket, jól lehet a nép èllenségei a háborús­kodásban akkor sem zavar­tatták magukat, ha története­sen nem volt éppen üstökös az égen. Tekintve, hogy a tudomány már végleg megfosztotta az üstökösöket ettől a háború- hírnölki ..tisztségüktől’* nyu­godtan sajnálkozhatunk azon, hogy mostanában nincsenek látványos üstökösök. Ma csak a ..legöregebb“ emberek emlékeznek már a nagy üs­Sugársó gások, jégbe ágy ásott szilárd kövek■ Mii tartott a babona — és mit mond a tudomány az üstökösökről tökösök valóban igen szép megjelenésére, ami h múlt században elég gyakori volt Vannak most is üstökösük, a csillagászok minden évben tucatnyit is fölfedeznék, de ritkán volt mostanában bár­melyik is elég fényes ahhoz, hogy szabad szemmel látható legyen. Ezek egyáltalán nem látványosak, alig kivehető kis fényfóltok az égen. A legtöbb pedig mé<* ennél is jóval halványabb és csak táv­csővel látható és fényképez­hető. Ma, habár kevéssé járnak felénk ezek a furcsa égites­tek. a csillagászok, mégis nagyjából már tisztázták a mibenlétüket, Az üstökösök nagyon kis tömegű testek. Természete­sen a kicsit „világtninóensé- gi” viszonylatban kell,érteni. Egy száz vagy ezer méter át­mérőjű kődarab á Föld mé­reteihez képest is nagyon ki­csinek mondható. Ilyen és még kisebb kődarabokból áll az üstökös mágia. Ezt a kis magot nem is láthatnék, csak ha naivon közel jönne a Földhöz, olyanféle közelség- re. mint példáid á Hold. Ezek a7, ..apró“ testek nem sugá­roznak magukból fényt,, csak a Nap fényét verik vissza, éppen úgy. mint a Föld. a Hold és a bolygók. Ebből a kis kőből azonban, amint a Naphoz közeledik, annak sugárzása következté­ben anyag válik ki. amely egészen apró. szilárd darab­kákból és gázokból álló fel­hőként veszi körül a magot Ez a kóma, vagyis üstök. A fényessége akkor igen meg­növekedik. mert a kómában lévő apró darabok is vissza­verik a napfényt, a gáz pe­dig a napféüy hatására su­gározni kezd. B-enk-* fede­zi1- fel őket a Földről táv­csővel vizsgálódó emberek. A magnak, amely ezek sze­rint a tulajdonképpeni üstö­kös. olyan szerkezetűnek kell tehát lenni, hogy a Naphoz közeledve lehetséges legyen a kómakópződés. Nines még pontosan bebizonyítva, de elég elfogadhatónak látszik ■a következő magyarázat: A mag jégbeágyazott szilárd kövek halmaza. Ezek a kövek azonosak a meteorokkal. Va­lahol, valamikor igen ala­csony hőmérsékleten áiltösz- sze így a mag. Jég alatt ter­mészetesen nemcsak a víz ,ie- gét értjük, hanem még egesz sor más vegyületéi. is. Amint az üstökös közeledik a Nap­hoz. a felületén lévő jég ha­mar elpárolog. Az a jég azonban* ami belül van a meteorikus tömegek között, nem tud azonnal élnárológní, csak amikor már elég nagy a felmelegedéstől a magban a gázok nyomása. A nyomás alól felszabadulva, magával ragadja a közéje ágyazott szi­lárd anyagok egy részét is. így kerülnek n kómába a gá­zok közé a szilárd anyagré­szek. a kis kövek és porsze­mek milliói. A kómába került gázok egy része elektromosan töltött (ionizált) lesz. ezt is megfi­gyelték a csillagászok. Amint a Naphoz még közelebb kerül a már üstökössé alakult» va­gyis kómával körülvett égi­test, ezeket az ionizált gáz; molekulákat a Naoról jövő óriási sebességű elektronok a Nappal ellenkező irányba magúkkal ragadják. így ke­letkezik azután az üstököst oly látványossá tevő hosszú Csóva, amely mindia a Nap­pal ellentétes irányban ész­lelhető. Hová mennek ezek a kö­vek, amelyek a Nap közeié­ben kómával és csóvával pompázó üstökösökké vál­nak. azután ismét távolodva elveszítették ragyogó díszü­ket és eltűntek szemünk elől • Nem mindegyik tűnik „él végleg. Sók olyan üstököst ismerünk, amelyik a Nap­rendszer állandó tagja, nap^ körüli pályája pontosan ki van számítva, visszatérése pedig időről időre előre meg­állapítható. A Nao körül „a légtöbb ilyen visszatérő üstö­kös hoszan elnyúlt elipszist jár be, ezért kerül útja egyik részében igen közel, majd igen távol a Naptól. Amikor a Nap közelében jár. akkor a Földhöz is közelebb kerül, a Naptól távolodva tőlünk is távolodik. De már tudjuk, nem azért tűnik el szemünk elől, mert távolodik, hanem mert a Nap közelségéből el­kerülve, elveszti üstökét és csóváját, láthatatlan kis kő lesz, Ás üstök és csóva az üstö­kös anyagából képződik, te­hát minden napközelség csökkenti az üstökös anyagát és idővel egészen elfogy. Ez megfigyelt tény., A visszaté­rő üstökösök rövidéletüék. — Tekintve, hogy üstökösök azért mindig vannak, nyil­vánvaló, hogy mindig újab­bak kerülnek Napközelség* be. Az üstökösök eredete még nem tekinthető teljesen tisz­tázottnak. de jelenleg a kö­vetkező elmélet adja a meg­figyelési tények legjobb ma­gyarázatát. Az üstökösök valamennyi­en, esetlen néhány kivételtől eltekintve» a Naprendszer ál­landó tagjai. Sok milliárd ilyen ko kering a nagy vi­lágmindenségben. Ezek, kö­zül jut, be néhánv időnként a szomszédos csillagok által okozott hatások miatt * boly­gók közé. a Napközeiébe. A bolygók, különösén a legna­gyobb bolygó, a Jupiter von­zóereje hatással van az üstö­kösökre és megváltoztatja az üstökösök útját. Vagy lerö­vidül a pályájuk és itt ma­radnak a bolygpk terében, mint visszatérő üstökösök, amíg többszöri napközei Bég­ben való elhaladás felbom­lasztja idővel őket, vagy olyan pályazavarást okoz­nak a bolygók- hogv az üstö­kös végleg eltávozik a Nap­rendszerből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom