Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-04 / 80. szám

A kelet-nyugati kereskedelem és ÍVyugat-Európa gazdasági válsága

Sem az Atlanti-tanács római ülése, sem a párisi „európa hadsereg értekezlet”, sem a Churchill—Truman találkozás

nem hozott enyhülést a nyugati gazdasági válságban, a Truman milüomos.bankár barátja és ianácsadója vezetése alatt működő Harriman-bizottság „tanácsai” pedig csak elmélyítették a bajokat, amelyek egyes államokon belül és az Egyesült A’lamok ál tál ellenőrzött csatlós-szervezet- ben dúlnak.

A sterling-rendszer legnagyobb válsága

A fegyverkezési terhek és az a körülmény, hogy Angiia s az úgynevezett sterling-blokk orszá_ gai — azok az államok, amelyek az angol valuta alapján bel sö elszámolási rendszert építettek ki egymás között — a fegyverkezéshez és ipari termelésük továbbviteléhez szükséges nyersanyagok nagyrészét megsokszo. rozott áron kénytelenek besze rézni a nemzetközi piacokon, az egész sterling.blokkot, legkôzÇ- lebbröi pedig Angliát súlyos fizetési nehézségekbe döntötte.

Az angol pénzügyminiszter bejelentette, hogy 1951. utolsó évnegyedében a sterling-övezet arany, és dollárkészlete 934 mii* lió dollárral csökkent s 1951. december 31-én az arany, és dollártartalék összege már csak 2335 millió dollár volt, szemben a szeptember 30-iki 3269 mülió dollár tartalékkal.

Az USA

„független“ gyarmatai

Az USA „független” szövetségesei gazdasági életének számos jelensége világosan utal ar. ra, hogy a kapitalista országok egyre inkább gyarmati függőségbe kerülnek az Egyesült Alla, mokkái. Amerika vásárol tőlük, de csak olyan mértékben, amint azt saját érdekei kívánják. Ter. Hieltet velük, de csak addig és annyit vásárol tőlük, amíg és amennyit olcsón vásárolhat. Truman nagy fegyverkezési pro- grammjának elindítása után a malájföldi ón és nyersgumi, az ausztráliai és újzélandl gyapjú, a szudáni gyapot ára az égig szaladt és az érdekelt tökések éppen úgy, mint az angol, ausztráliai és újzélandl kormány káprázatos kereseti lehetősége, két reméltek. Néhány hét múlva azonban az amerikai kormány vásárlási zárlatot rendelt el, a

nyersgumival, gyapjúval, gyapottal és ónnal kapcsolatos spe. kulációk összeomlottak, s hogy az érdekeltek a kedvező eladási lehetőségeknek még jövőbeli újabb jelentkezésében se remény kedhessenek, Washington elrem delte, hogy a fegyverkezési ipar az elképzelhető legszélesebb te rületcn térjen rá a szintetikus textil és a szintetikus nyersgumi gyártására és alkalmazására.

Kelet éa Nyugat árucseréjének korlátozása

Az Egyesült Államok 1950— 51-ben lépésröl.lépésre haladt előre Kelét és Nyugat kereskedelmének korlátozása útján. A legkülönbözőbb fenyegetésekkel, legújabban pedig egyenesen tiltó rendelkezésekkel próbált gálát vetni a természetes gazdasági kapcsolatoknak, amelyek Kelet, és Nyugat-Európa között minden Ldőben fennállottak és amelyek, nek leromlása egyre súlyosabban érinti a nyugateurópai országokat.

Az amerikai kormány politikája. amellyel erőszakosan csők. kenti a kapitalista és a szocialista világ árucseréjét, Nyu- gat.Európában mindenütt ellenállással találkozott.

1951-ben azonban az USA durva, erőszakos módon beavat, kozott csatlósai kereskedelmi életébe éa a támadó Északkeleti Egyezmény lehetőségeinek kihasználásával megtiltotta a leg. több olyan árucikk Keletre való szállítását, amelynek ellenében Nyugat kedvező feltételek mellett megkaphatná a Szovjetunióból és a népi demokráciák, bői azokat a termékeket és árukat, amelyekre szüksége Van.

Széleskörű lehetőségek

Hyen helyzetben az egész vilá. gon egyre nagyobb figyelem fordul a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet felé, amelyen Kelet és Nyugat gazdasági szakemberei a „ké* vüág” közötti normális kereskedelmi kap. csolatok újrafelvételéröl fognak tanácskozni s amelyen a nyugati tőkés országok gazdasági életé, nek ismert, tekintélyes képviselői folytatnak megbeszéléseket a keleti gazdasági szakemberekkel.

Charles Bettelheim a párisi „Défense de la Paix” számára írott tanulmányában, amelyet a Magyar.Szovjet Közgazdasági Szemle is közölt, a kelet-nyu. gáti árucsere kérdéseit vizsgálva megállapítja, hogy Kelet és Nyugat között az árucsere háborúelötti rendszeréhez vájó egyszerű visszatérés a tőkés Európa mai kereskedelmének Százázázalékős ëmêlkedéséf jelentené a Szovjetunióval és népi demokráciákkal. A szocializmus országaiban bekövetkezett gazda_ sági és társadalmi átalakulások széleskörű lehetőségeket biztosítanak az egyenjogúságon alapuló árucsere számára.

Miközben az Egyesült Államok minden gazdasági, politikai és katonai erőfeszítése a többi kapitalista állam leigázá. sára, a keletnyuga1i feszültség s a háborús nyugtalanság foko. zására Irányul, a világnak úgyszólván valamennyi országában s természetesen elsősorban a Szovjetunióban vezető gazdasági szakemberek és felelősségérzettől áthatott po. litikusok a moszkvai gazdasági értekezleten százmilliók súlyos gazdasági helyzetén kívánnak változtatni. Az értekezlet fontos eseménye a nemzetközi békeharcnak is, mert gyakorlatilag bizonyítja à szocialista és a tőkés rend egymás mellett való békés fennállásának, a két rendszer gazdasági érintkezésének lehetőségeit. Kelet és Nyugat olyan méretű kereskedelmi kap. csolatának lehetőségeit fogja feltárni, amely kapcsolatok biz. tosítékai lehetnek a tartós békének

A GYERMEKEK TRAGIKUS SORSA

TITO JUGOSZLÁVIÁJÁBAN

Nehéz és örömtelen a gyermekek sorsa a mai Jugoszláviában.

Még a 6Ötét valóságot gondosan eltitkoló titóista sajtó is kénytelen foglalkozni a gyermekek tragikus* helyseiével. Hasábjain mind gyakrabban jelennek meg cikkek utcákon bolyongó elhagyatott fiúkról és lányokról, fiatalkorú bűnözőkről! gyermekekről! akiket megfosztottak a tanulás lehetőségétől.

Az amerikai gyarmatosítók

belgrádi szolgái mindenek előtt olcsó munkaerőnek tekintik a gyermekeket. A felnőtt munkásokkal teljesen egyformán zsákmányolják ki a fiatal dolgozókat, de a fel nőttek munkabérének mindössze nyolcadát és tizedét fi zetik nekik. A 12—16 éves gyermekek tízezrei végzik a legnehezebb munkákat az órcfejtőkbon. a bányákban, a gyárakban és üzemekben.

Az országban több miül egymillió árva és elhagyatott gyermek van* akiknek szülei a nemzeti-felszabadító háború éveiben haltak megvagy akiket mint a béketábor és a demokrácia híveit Titóék börtönbe vetették. A belgrádi fasiszta vezetők nem akarnak e gyerekek neveltetésére pénzt kiadni, ezért nagy- és kisiparosokhoz, ku" lákokhoz. kereskedőkhöz adták őket oktatásra. Egy új törvény alapján a magán- vállalkozók tetszésszerinÜ számban alkalmazhatnak gyerekeket és saját belátásuk szerint oktathatják őket.

Napjainkban -a jugoszláv Ipar mindinkább háborús vágányokra áll át. A békés Szükségletekre termelő gyárakat leállítják. Országszerte fokozódik a munkanélküli* sé-g. Egyre nehezebb a gyárakban és üzemekben elhelyezni az ipari tanulókat. Itt van egy jellemző példa. A belgrádi kerületben 1938-ban 11.686 tanonc dolgozott ipari vállalatoknál, kisipari műhelyekben és kereskedelmi intézményeknél. Most a tanom eok száma — a titóista sajtó közlése szerint is — 2263-ra csökkent. A legtöbb gyereknek nincs kilátása arra. hogy ..emberré váljék’4 — elvégezhesse az elemi iskolát.) termelőszakmát tanuljon, ' majd biztosított munkához jusson. y

A ryomor és az éhínség,

otthonról az utcára küldi a gyermekeket, a fiúkat bűnözésre, a lányokat pedig prostitúcióba űzi.

Kell-e csodálkozni -azon. hogy Tito fasiszta sajtójában egyre több aZ ílyén hírt

>,Szarajevóban elfogták a zsebtolvaj-bandát. Teljes egészében utcagyerekekből áU.”

>,Amikor megérkezik az ember Brcskoba. azonnal szembeötlenek az Utcákon csavargó gyerekek. Egyetlen lehetőségük a megélhetésre — az apróbb lopások.“

>>A 12 éves Miodrág Milosz- lavievics tehetséges gyerek. A nyomor vetéfte -az utcára. Akkor fogták él. amikor egy pénzzel megtömött tárcát akart éppen kiemelni. Ez volt tizedik lopása!’*

>,Vei'ko Emil egy .-feneketlen Utazótáska’' segítségével

lopott, a pályaudvarokon és

állomásokon. Milan Öszpies- csel együtt éjszakai szállást szervezett hajléktalan gyermekek számára a Terézia'tér egyik félig felépített házában.“

A nélkülözés és különösen a rendszeres éhezés következtében egyre terjednek a gyermekek között a ragályos és egyéb betegségek. A szarajevói kerületben például a gyermekek több mint 34 százaléka nyilt gümőkóros. A traobomás gyermekek, ekrei vesztik él szémük világát, tiuvel egyáltalán nem részesülnek orvosi segítségben. Nb'vékszik a gyermekhalandóság. A Radnik című lap statisztikai adatokra hivatkozva közli, hogy Szerbiában az, újszülött gyermekek több mint 20 százaléka első életévének betöltése előtt meghal.

A gyarmati elnyomással kiegészített fasiszta reUdsser fizikailag és szellemileg egyaránt eltorzítja és tönkreteszi a jugoszláv gyermekeket.

Április i'én a gűzsba- kotött tudomány is fel- szabadult, a nép köz- kincsévé vált, a babonák is rövidesen a lomtárba kerülnek.

( 'A csillagos égbolt látványos szépsége ősidőktől fogva sokat foglalkoztatta az ember képzeletét és természetesen sok mesének., babonának alapja volt mindaddig, amíg -a haladó tudomány tiszta világánál bele nem láttunk a, minket körülvevő mindenségbe.

Az égbolt látványosságai szabad szemmel vizsgálva nagyjából állandóan ugyanazok évszázadokon, évezredeken át Váratlanságukkal• meglepő és pompás menjele- nésükkel, majd gyors dltűné- tsükkel az üstökösök zavarták meg időnként az égboltot és az emberek nyugalmát. Természetes tehát, hogy ezekhez az égitestekhez fűződött a legtöbb babona. Legismertebb ezek közül az, hogy az üstökös megjelenése háború kitörését jelenti. A kizsákmányolok tudatosan terjesztették az ilyen híreket, jól lehet a nép èllenségei a háborúskodásban akkor sem zavartatták magukat, ha történetesen nem volt éppen üstökös az égen.

Tekintve, hogy a tudomány már végleg megfosztotta az üstökösöket ettől a háború- hírnölki ..tisztségüktől’* nyugodtan sajnálkozhatunk azon, hogy mostanában nincsenek látványos üstökösök. Ma csak a ..legöregebb“ emberek emlékeznek már a nagy üsSugársó gások, jégbe ágy ásott szilárd kövek■

Mii tartott a babona — és mit mond a tudomány az üstökösökről

tökösök valóban igen szép megjelenésére, ami h múlt században elég gyakori volt

Vannak most is üstökösük, a csillagászok minden évben tucatnyit is fölfedeznék, de ritkán volt mostanában bármelyik is elég fényes ahhoz, hogy szabad szemmel látható legyen. Ezek egyáltalán nem látványosak, alig kivehető kis fényfóltok az égen. A legtöbb pedig mé<* ennél is jóval halványabb és csak távcsővel látható és fényképezhető.

Ma, habár kevéssé járnak felénk ezek a furcsa égitestek. a csillagászok, mégis nagyjából már tisztázták a mibenlétüket,

Az üstökösök nagyon kis tömegű testek. Természetesen a kicsit „világtninóensé- gi” viszonylatban kell,érteni. Egy száz vagy ezer méter átmérőjű kődarab á Föld méreteihez képest is nagyon kicsinek mondható. Ilyen és még kisebb kődarabokból áll az üstökös mágia. Ezt a kis magot nem is láthatnék, csak ha naivon közel jönne a Földhöz, olyanféle közelség- re. mint példáid á Hold. Ezek a7, ..apró“ testek nem sugároznak magukból fényt,, csak a Nap fényét verik vissza, éppen úgy. mint a Föld. a Hold és a bolygók.

Ebből a kis kőből azonban, amint a Naphoz közeledik, annak sugárzása következtében anyag válik ki. amely

egészen apró. szilárd darabkákból és gázokból álló felhőként veszi körül a magot Ez a kóma, vagyis üstök. A fényessége akkor igen megnövekedik. mert a kómában lévő apró darabok is visszaverik a napfényt, a gáz pedig a napféüy hatására sugározni kezd. B-enk-* fedezi1- fel őket a Földről távcsővel vizsgálódó emberek.

A magnak, amely ezek szerint a tulajdonképpeni üstökös. olyan szerkezetűnek kell tehát lenni, hogy a Naphoz közeledve lehetséges legyen a kómakópződés. Nines még pontosan bebizonyítva, de elég elfogadhatónak látszik ■a következő magyarázat: A mag jégbeágyazott szilárd kövek halmaza. Ezek a kövek azonosak a meteorokkal. Valahol, valamikor igen alacsony hőmérsékleten áiltösz- sze így a mag. Jég alatt természetesen nemcsak a víz ,ie- gét értjük, hanem még egesz sor más vegyületéi. is. Amint az üstökös közeledik a Naphoz. a felületén lévő jég hamar elpárolog. Az a jég azonban* ami belül van a meteorikus tömegek között, nem tud azonnal élnárológní, csak amikor már elég nagy a felmelegedéstől a magban a gázok nyomása. A nyomás alól felszabadulva, magával ragadja a közéje ágyazott szilárd anyagok egy részét is. így kerülnek n kómába a gázok közé a szilárd anyagrészek. a kis kövek és porszemek milliói.

A kómába került gázok egy része elektromosan töltött (ionizált) lesz. ezt is megfigyelték a csillagászok. Amint a Naphoz még közelebb kerül a már üstökössé alakult» vagyis kómával körülvett égitest, ezeket az ionizált gáz; molekulákat a Naoról jövő óriási sebességű elektronok a Nappal ellenkező irányba magúkkal ragadják. így keletkezik azután az üstököst oly látványossá tevő hosszú Csóva, amely mindia a Nappal ellentétes irányban észlelhető.

Hová mennek ezek a kövek, amelyek a Nap közeiében kómával és csóvával pompázó üstökösökké válnak. azután ismét távolodva elveszítették ragyogó díszüket és eltűntek szemünk elől •

Nem mindegyik tűnik „él végleg. Sók olyan üstököst ismerünk, amelyik a Naprendszer állandó tagja, nap^ körüli pályája pontosan ki van számítva, visszatérése pedig időről időre előre megállapítható. A Nao körül „a légtöbb ilyen visszatérő üstökös hoszan elnyúlt elipszist jár be, ezért kerül útja egyik részében igen közel, majd igen távol a Naptól. Amikor a Nap közelében jár. akkor a Földhöz is közelebb kerül, a Naptól távolodva tőlünk is távolodik. De már tudjuk,

nem azért tűnik el szemünk elől, mert távolodik, hanem mert a Nap közelségéből elkerülve, elveszti üstökét és csóváját, láthatatlan kis kő lesz,

Ás üstök és csóva az üstökös anyagából képződik, tehát minden napközelség csökkenti az üstökös anyagát és idővel egészen elfogy. Ez megfigyelt tény., A visszatérő üstökösök rövidéletüék. — Tekintve, hogy üstökösök azért mindig vannak, nyilvánvaló, hogy mindig újabbak kerülnek Napközelség* be. Az üstökösök eredete még nem tekinthető teljesen tisztázottnak. de jelenleg a következő elmélet adja a megfigyelési tények legjobb magyarázatát.

Az üstökösök valamennyien, esetlen néhány kivételtől eltekintve» a Naprendszer állandó tagjai. Sok milliárd ilyen ko kering a nagy világmindenségben. Ezek, közül jut, be néhánv időnként a szomszédos csillagok által okozott hatások miatt * bolygók közé. a Napközeiébe. A bolygók, különösén a legnagyobb bolygó, a Jupiter vonzóereje hatással van az üstökösökre és megváltoztatja az üstökösök útját. Vagy lerövidül a pályájuk és itt maradnak a bolygpk terében, mint visszatérő üstökösök, amíg többszöri napközei Bégben való elhaladás felbomlasztja idővel őket, vagy olyan pályazavarást okoznak a bolygók- hogv az üstökös végleg eltávozik a Naprendszerből.