Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-07 / 31. szám

A Keceli Téglagyár agyagrámoló brigádjának versenyfelhívása a megyei téglagyárak dolgozóihoz A megye; tanács Téglagyá­rak Egyesítésének keceli telepi cgyagrámoló. brigádja versenyre hívja ki a megyei téglagyárak dolgozóit az 1952. évi első ne, gyedévi terv sikere érdekében. Hi, a keceli telep dolgozói magunkévá tettük Rákosi elvtárs november 30. beszédét és harc­ba indultunk a terv maradékta­lan végrehajtásáért, a verseny- szellem fokozott kiszélesítéséért Munkánk maradéktalan elvég­zésével kívánunk méltó csapást mérni a határainkon acsarkodó Tito.bandára. Versenyszempontjaink a kö­vetkezők: 1. A dolgozók között a munka- fegyelem megszilárdítása, az igazolatlan hiányzók szigorú fe- ■.elösségrevonása, a miniszterta. nács haiározatának maradékta­lan végrehajtása 2. A munkahely rendbentar. tása, az agyag szakszerű keve­rése és a minőségi munka íoko. zása. 3. Az első negyedéves terv 100 százalék fölé emelése, hogy ezáltal biztosítva legyen a fél­készáru és készárutermelés 100 százalékos, valamint 100 szá­zalékon felüli teljesítése. 4. A termelőeszközök rendben- tartása és annak jobb kihaszná­lása, a mulasztók felelösségrc- vonása. 5 Az elmaradottak munka- módszerrel való segítése, a 100 százalékon aluli teljesítők szá­mának megszüntetése. A ver. seny naponkénti értékelése és nyilvánossága, valamint terme­lési értekezletek hetenkénti tar. tása. Népgazdaságunk fejlődése, szocialista építömunkánk sikere attól függ, hogy téglagyáraink dolgozói is maradéktalanul ele­get tegyenek feladataiknak. Fel. hívjuk az Egyesüléshez tartozó téglagyáraié agyagkiterme!ö brigádjait és dolgozóit, hogy csatlakozzanak versenykihívá­sunkhoz. A keceli téglagyár dolgozói nevében: Szabó Ferenc telepvezető. Szabó József brigádvezetö. A Kecskeméti Gyufagyár dolgozói a békeműszakban kiváló eredményeket értek el A Kecskeméti Gyufagyár dől. gozói az elmúlt héten békemü- ezakot tartottak. A kommunisták példamuta­tása, a népnevelők jó elve, meg­győző, felvilágosító munkája döntően hozzájárult az ered. ményekhez. A gyár dolgozói á békemüszak alatt az előző hét 101.7 százalékos termelésével szemben 103.6 százalékban tel­jesítették tervüket. A küidobozkészítök átlagtel­jesítményüket 3 százalékkal nö­velték. így Dakó Mária 104 szá­zalékról 105 százalékra emelte teljesítményét, amelyet a to­vábbiakban nemcsak megtart, hanem igyekszik túlszárnyalni. Dobák Béláné 104 százalékról 108 százalékos eredményével mutat példát dolgozó társainak a béke harcos megvédésében. A cjmkézöben Újvári Mária és Szabó Józsefné gépvezetö 124 százalékos teljesítményükkel harcolnak az 5 éves tervünk sike. rés végrehajtásáért. A töitöosz- tályon Rózsa Franciska gép ve. A Kecskeméti Cipőgyár szabászai anyagtakarékossás,gal harcolnak a havi tervért A Kecskeméti Cipőgyár dol­gozói Rákosi elvtárs 60. szüle, tésnapjának tiszteletére tett fel­ajánlásaikat igyekeznek túltelje­síteni. Naponként új eredménye­ket érnek el az anyagtakarékos, súg terén. / A szabászoknál emelkedik a versenyszellem, ami abban nyil­vánul meg, hogy az élenjárók­hoz új dolgozók csatlakoznak jó munkájukkal. Nagyszerű eredményt ért el a Szabászat. E hayi feisőbőrmeg- takarításuk 414 kvadrát, 3 ezer forint értékben. Egyénileg az anyagtakarékos. Ságért vívott harcban kitűnik jó munkájával Trompák József, aki 104 kvadrát bőr megtakarításá­val halad az élen. Szorosan fel­zárkózik Szondi József, aki a munkaidő helyes kihasználásával 91 kvadráj bort takarított meg népgazdaságunknak. Papp Sán­dor is 64 kvadráttal kevesebbet használt fei az előirt anyagnál a jó munka megszervezésével. Nagyszerű eredményt ért el szorgalmas, áldozatkész munka, jával Csuka Ágnes tanuló, aki 19 kvadrát anyagmeg(akaritással példát mutat az üzem régi dol­gozóinak. A Kecskeméti Cipőgyár sza­bászai ezen eredményeiket to­vább szélesítik, hogy március 9.én újabb sikerekről számolhas­sanak be. zető gépének 99 százalékos ki­használásával a békemüszak alatt 106 százalékos teljesít­ményt ért el. Az élenjáró dolgozókhoz — új, eddig 100 százalékon aluli teljesítők csatlakoztak. A mun. kamódszerátadás, az idő helyes kihasználásának és a helyes munkaszervezésnek eredménye, koppén Kiss Imréné 98 száza­lékról 104-re, Balog Gyuláné és Gömöri Józsefné pedig 90 szá­zalékról 101 százalékra emelte teljesítményét. A békemüszak alatt a dolgo­zók 20.4 láda gyufát gyártottak 28 ezer forint értékben. Egy miniszterelnök nyugaton 1940-ben köpcös kis ember bu/.gólkodott a hazgártüő fran­cia Fétain.kormány tájékoztatást szolgálatának hivatalában és ama kevesek közé tartozott, akik állandó német halárátlépési engedély birtokában szabadon jártak.koltek Franciaország né­metek á|tal megszállt területe és a vtchyi kormány „uralma" alatt álló országrész közöl*. A kis ember később Tunéziába tette át Székhelyét, ott érte a német megszállás és természetesen jól megfért a megszállók­kal. 1944.ben Algírban működött a Francia Nemzeti Felszabadí­tás! Bizottságnál. Rejtélye® módon főtitkárhelyeitessé lett * azonkívül, hogy a hivatalos lap nyomdai levonatait gondozta, mindenbe beleavatkozott. — Mi ez az ember? — kérdezték a tájékozatlanok. — Minden — hangzott a válasz, — Mi volt azelőtt? — Semmi. — Mi akar lenni? — Miniszterelnök. A kis ember 1945. decemberében francia föügyészhelyettes. ként működött a nürnbergi nemzetközi törvényszéknél. Fellépett képviselőjelöltnek, kétszer megbukott, csak harmadszor válasz­tották meg. Először az MRP.vei, a francia katolikus párttal ba­rátkozott, majd a Radikális Pártnál kötött ki. 1952. januárjában Edgar Faure Franciaország miniszter­elnöke lett. PATYI MARGIT SZAKMUNKÁS LESZ Sol;an vannak! — Ide jönnek! — Gyáraf épí­tenek, nagyot. Amiben sokan dolgosnak, mondta Patyi Margit édesanyja — és az arcíín mosoly csillant. Egysscr,c integelen mindké/ apró ráncos kesével lú nyának. Szép nagy gyár less. Ös;re már elkészül! Azt beszélik a fe­hérnépek a faluban, hogy oda nagyon $ok új szakmunkás kell Patyi Margit fényes szemében büszkeség csillant, — majd eine, vette magát És *99 szólt: mi lenne, ha én is ott dolgoznék, édesanyám ? Az anVa rövid ideig gondolko-0[1, a^tuu lassan bólintott. — Mindig, amíg fiatal az em ber. . Egy pillanatra ellágyul és mondja: menj el, ha úgy gondo lód! • Patyi Margit ma már a vas. szerkezeti gyárban sajátítja el f vasas szakmát. Fiatal, 19 éves DISZ-tag. Arcáról a mosolygás, a jói végzett munka tudata csil '■og. Hosszú idő volt, míg eljutó: t a gyárba átképzösnek. Nem i Könyv a Tervről tudta elképzelni a gyári életet, Hz ottani munkát. Odahaza a ház­tartást vezette, meg a másfél hold földön segítkezett. Bátyja már dolgozott gyárban, részeveit az építkezésnél is. Az ott folyó munkáról állandóan beszélget­tek. Ezen keresztül egyre tere­bélyesedett Margb látóköre, so kát gondolkodott az elmondó?, fakón. Hosszú fontolgatás után elhatározta magát, hogy szak­munkás lesz. A gondolatot, tett követte... Csodálkoztak is rajta a szom szádban. Mindenáron le akartak beszélnj erről a gondolatomról. Nem hagytam magám! Tudtam, hogy nem szólnak igaZat, irigy­kednek, gátolni akarják fejlődé­semet. Én nem sokat adtam rá­juk, mondja Pajyi Margit. Rö­viden így válaszoltam: aki fél a farkastól, az ne menjen az er döbe, — rojt gondoltok, lettem volna én átképzés, ha félnék a nehézségektől ? — Nekem jól van így... t; pe. ■iig csináljátok a magatok dol­gát, semmi közölök hozzám, ha jót nem tudtok szólni. ■ Elhallgattak! — Tudták, hogy velem hiába beszélnek, én megmaradok aa el­határozásom mellett. « Hosszú idő lelt el sok tapasz­talattal. A sok tapasztalat a szór. g alom, a győzelem lépcsőjéhez ve­zetett. Patyi Margit az áikép- eősöfc közül az élre tört szorgal­mas munkájával. Mint jó tanít. t'dnyról és harcos fiatalról be­szélnek az üzemben az átkép­zőtök Patyi Margitról. Megszerette a gyárat, —- m*ly első az életében — megszokta az oltani életet. Igazi harcosa lett a munkásosztálynak. Lelkesedés­sel, tűzzel beszél munkájáról, ké_ söbbi szakmájáról. A munka szeretete és a láza fü/i öt. Szikrázó szemmel, de asért) mosolyogva mondja: Nagyon sze­retem a szakmámat, melyet ta­nulok. Sokszor és sokan voltak, akik igyekeztek lebeszélni, de csak kinevettem őket. Én a párt ós államunk gondoskodását jó munkával, a szakma, 'tökéletes el­sajátításával fogom viszonoznit • Bátyi Margit tanítója, Molnár Imre győzelemre vezeite az át. képzős brigádot. Sztálin elvtár«» születésnapjának tiszteletére in-« dított versenyben a szakmunká­sok versenykihívását elfogadták. Nagy küzdelem után jó munká jukkái elnyerték az üzem ván. dorzászlaját. Az á|képzö®-brigádi minden egyes tagját. Patj’i Mar- gitot is, a Párt veze,te helyes útra é® vezeti a szocializmus építésében. Bár sok nehézsége voit, gán- c®oskodtak, de nemsokára Patyi Margit átképzés önállóan dol­gozó szakmunkás lesz, aki ter­melésével bebizonyítja, hogy sze­reti hazáját, a pártot és dolgozó népünket. Vasárnapi MÀVAUT jóra* Baja és Budapest között A MÁVAUT bajai forgalmi fő. nökségének értesítése szerini február 3-tól kezdödőleg vasár­naponként is menetrendszerű já. rat. közlekedik Baja—Budapest és Budapest—Baja között. Va. sárnap a bajai járat indul Buda­pestre 4.45 és vissza Budapestről Bajára 21.25 órakor. Változtassanak magatartásukon a fegyelmezetlen öntőtanulák A Kecskeméti Gépgyár öntő- tanulói naponként szakmájuk tökéletes elsajátításával bizonyít_ jak be, hogy kiveszik a részü­ket országunk építésének nagy munkájából. As ipari tanulók a félévi vizs- gái'a önálló munkadarabok elké­szítésével és g normájuk túliéi. jesítésével készülnek. Ezek az eredmények a szakok­tatóknak köszönhetők, akik nem árkosnak el a tanulóktól, átad­ják tudásuka, a jövő szakmun. kásainak, hogy mi fiatalos len. düiettel tovább vigyük az eddig elért eredményeinket. Virág Ferenc elvtárs azoknak tanulóknak, akik nem jól csi­nálják a munkát, azonnal és tü­relmesen megmagyarázza annak kijavítását. Ezen szép és eredmé­nyes munkánkat befeketíteni igyekstik Asztalos Sándor és mégt egynéhány öntötaflvléiúr. sunk, akik munkaidő alatt föl- sZanqk és fegyelmezetlen maga­tartást tanúsítanak. Ezeket mi elítéljük és elvárjuk, hogy vál­toztassanak magatartásukon és jó munkájukkal viszonozzák pár. tünk és kormányunk gondos­kodását. Legyenek büszkék arTa, hogy a jövő szakmunkásaiként építhe­tik, ötéves tervünket. BENDA JANOS, DEÁK ISTVÁN öntőtanulók, Kecskeméti Gépgyár. NtPNIVILÖK IS PARIBIZAlMIA* SÏAMA« A aélkOISzhetetlen az ágiiddá* Munkában ötéves tervünk — béke terv, ez áll a szép címlapon. A könyvet fellapozom s mintha varázsütés­re történne, megelevenednek előttem a betűk, a számok, elém tárut egy csodálatos paradicsom­ikért, amelyet boldog, szabad munkások építenek a szomorú­ság és terméketlenség egykori síkságain. Ilyen szép lesz a ba. zám — kérdezem s a könyv egy- egy fejezete után Szívem heve­sebben dobog a büszkeségtől, az örömtől. A képekben gyönyör­ködöm, amelyek már az új, gaz. dag és szép országot ígérik, sza­mokat szorzók össze, melynek a végösszege 85 nüliárd forint. — Ennyit szánunk a tervre —, s a betűk, 'amelyek szorosan össze­fonódva elmondják ennek a sok- milliárd forintnak az útját, szin. te rámmosolyognak a fehér la­pokról. Mint begyek közül a legmaga­sabb csúcsok, úgy emelkednek k; tervünk alkotásai közül a legnagyszerűbbek. A Sztálin Mü, a budapesti Gyorsvasút, loot a, a TisZalöki Vízlépcső. a Komlói Bánya, a Borsodi Vegyiművek, s megannyi csoda, melyeket a Sztahanovista kőművesek emel­nek magasra, s amelyekben ér. demrenddel kitüntetett olvasztá­rok csapolják a kohót. Mert a kohókban, szünet nél­kül izzik vörösen a Vas, Ózd, fiúósgyőr és Csepel kéményei megállás nélkül eregetik a füst­karikákat. Vas kell az üzemek felszereléséhez, vas kell a szo- cialjzmus szilárd épületeinek megalkotásához, a mezőgazda­ság fejlesztéséhez és vas kell a tartós béke biztosításához. Igen, felemelt ötéves népgazdasági tervünket vas- és aoélpillér tart­ja fenn. Tavalyelőtt még hihetet. lennek fünf, de idén már bizo­nyosak vagyunk benne, hogy a terv utolsó esztendejében, 1 mil­lió 300.000 tonna vasat és 2 mil­lió 200.000 tonna acélt terme, lünk. Mekkora ez a vas- és acél- mennyiség? Ennyi acélból 500 Margithidat, vagy 30.000 gyors­vonat! mozdonyt; állíthatnánk elő. Harmincezer mozdony egy­másután kapcsolva 400 kilómé, ter hosszú lenne kétsorba állova, Budapesttől Miskolcig mindkét vágánypárt elfoglalná. Tovább lapozok. Uj képek, új számok jönnek elő, ragyogó jö­vőnk, szépülő hazánk képei és büszke, hosszú számsorok, ame­lyek a képeken kelnek életre. Egy tudós komoly arccal haj­lik a mikroszkóp fölé. Súlyos fér. t.özö betegség kórokozóját tanul­mányozza. Azon dolgozik, hogy legyőzze a betegséget, elpusztít- «■i a bacillust. Egy másik pro­fesszor talán ugyanebben az órában, ugyanennek a súlyos fertőző betegségnek a kórokozó,, ját tanulmányozza. De nem azért, hogy elpusztítsa, hanen hogy szaporítsa, nem azért, hog megsemmisítse, hanem hogy e terjessze a ragályt. Az elsö - néphez hú tudós, aki elé a né áilama azt a feladatot tűzte, hog győzze le a betegséget, a más; — amerikai kutató —, aki el tőkés gazdái azt a feladatot tüj lék, hogy a német és japán fa Kisziák embertelen kísérleteinél felhasználásával dolgozza ki baeillus-háború módszereit. Az első a mi tudósunk, akj el nagy' feladatokat tűz ki ötéve tervünk. De nagy segítséget i nyújt a feladatok megoldási hoz. Olt látom mindjárt a ké alatt a számot: 1700 millió íc rintot. S a |Udós már nem tekint félv semmiféle gazdag, tudatlan poi gárra, szárnyakat nyer, úridá mák luxusvillái helyett a né] hazájának óriási otthonát ter vezi. Tegnap még gyengénél tartotta magát, ma megzaboláz Ba a természet vad erőit, százez reket gyógyít, milliók számár; alkot regényt, színdarabot, zene müvet. Igen, ilyen szép, ilyen gazdát lesz az én hazám, s ilyen boldo gok, gondtalanok benne az em berek. A műveltség, a bőség e; a béke kulcsa ott. van mindany nyíunk kezében s a terv, a m büszkeségünk, módot ad min denkinek, hogy sajátkezűig nyissa ki — életében először — a kaput, saját, felfelé íveiö pályá' hnv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom